Lítium-klorid

LiCl

Vegyület, melynek alkotóelemei a lítium, és a klór.

• Olvadáspontja: 613 °C
• Forráspontja: 1360 °C
• Sűrűsége: 2,1 g/cm3

Vízben, alkoholban oldható, Nátrium-kloridéhoz hasonló kristályszerkezetű, fehér vagy színtelen kristály, vagy por formában fellelhető anyag. Tengerekben oldott formában található meg, előállítása lítium-karbonátból sósav használatával lehetséges.

Felhasználása:

A lítium előállítása a lítium-klorid elektrolízisével történi, illetve a gyógyszerként is használják reumatikus, köszvényes betegségek esetén.

Zárlat

A zárlat egy elektromos jelenség. Akkor jön létre, ha két vagy több különböz? feszültség? vezeték kis ellenálláson keresztül vezet? kapcsolatba kerülnek egymással.

A kis átmeneti ellenállás miatt zárlati áram indul meg, ez a normális üzemi áramfelvételnél nagyságrendekkel nagyobb is lehet. Emiatt a vezetékek elolvadása, a szigetelések vagy más, a vezetékek közelében lév? anyagok kigyulladása jöhet létre. Ennek megoldására alkalmaznak biztosítékokat az áramkörökbe.

Súlyos következménye lehet például egy gépkocsi-, vagy lakást?z.

Menetek közötti – szigetelési hiba miatti – érintkezés esetén menetzárlat jelentkezhet a transzformátorok, villanymotorok, elektromágnesek tekercseiben.

A zárlati áram kivédésére túláramvédelmi berendezéseket szerelnek az áramkörökbe. Kisebb feszültségnél csak kisebb szikra keletkezik, azonban az érzékeny áramkörök a kis túláram következtében is meghibásodnak. Emiatt kisfeszültség? diódákkal vagy speciális áramkörökkel védekeznek.

Az átívelés a rövidzárlat speciális esete nagyfeszültségnél, ilyenkor nem érintkeznek közvetlenül a vezetékek, mivel a nagyfeszültségnél a leveg? nedvességtartalma is elektromos vezet?nek számít, így akkor is létrejöhet rövidzárlat. Ezért nem szabad nagyfeszültség? vezeték közelébe menni.

Nagyfeszültség? rövidzárlat jelenség a villám is.

Okos mérés

Az okos mér? egyike a jöv? energiatakarékossági megoldásainak.
Ez az eszköz segít, hogy a fogyasztók pontos információt kapjanak az energiafogyasztásukról. Ezáltal összegy?jtik az adatokat az energia felhasználásáról, és lehet?ség lesz az energiafogyasztó készülékeket úgy üzemeltetni, hogy azok a legtakarékosabban használják fel az energiát.

Funkciói:

• kétirányú adatkommunikáció
• távszabályozás
• táv-ki- és bekapcsolási funkció
• fogyasztásmérséklés
• tarifák és tarifaid?szakok figyelése

2014-re kiépíthet? lenne az okos mérés Magyarországon, el?segítve az olcsó és hatékony energiafelhasználást.

Max Karl Ernst Planck

Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, Németország, 1858. április 23. – Göttingen, Németország, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Max_Planck

Nobel-díjas, német elméleti fizikus. Az egyetemet Münchenben és Berlinben végezte el. Doktori disszertációjában a termodinamika második f?tételének egzakt megfogalmazását és következményeit fejtette ki. Többfelé tanított – Münchenben, Kielben és Berlinben is. Fizikai Nobej-díját a hatáskvantum felfedezéséért kapta. Részt vett a relativitáselmélet kiépítésében, ? alkotott pontos megfogalmazást a tömeg-energia ekvivalenciáról.

Planck els?sorban a fekete test spektrumának magyarázatáról híres. Testét számos Nobel-díjas sírja mellé helyezték végs? nyugalomra.

Zöld tető

A zöld energia, a megújuló energiaforrások egyike.
A zöld tet?k bevezetése számos pozitívumot hozott. Amellett, hogy gyönyör?ek, jó h?- és vízszigetelést is biztosítanak, plusz még h?t is tárolnak. Széndioxid-elnyel? képességükkel a nagyobb városokban tisztítják a leveg?t, ezzel segítve a mindennapi leveg?szennyezésen. A jöv? városainak környezetvédelmében nagy jelent?sége lehet a zöldfelületek fényelnyel? képességének.
Csökkenti a zajterhelést, a hulladék keletkezését, sajátos él?világot teremtenek és ezzel élni kezd a tet?.

Javul t?le a vízmin?ség, csökkentik az es?zés általi eróziót. A hagyományos csupasz, lapos tet?kkel szemben a csapadékszigetelésben is jobbak.
Olyan növényeket célszer? alkalmazni ezeken a zöld tet?kön, amik jól t?rik a szárazságot és kevés az ápolási igényük.

Kromoszféra

A kromoszféra a fotoszféra feletti rétege a Nap légkörének.

A kromoszféra jellemzői:

Napfogyatkozáskor vöröses fényű, ezért színes gömbrétegnek nevezik. A vörös színét a hidrogén kölcsönzi neki, ami normál körülmények között áttetsző.

A kromoszféra 500 km - 3000 km is lehet, vastagsága változik. Alsó részében a hőmérséklet 4500 kelvin, ami a Nap leghidegebb területe. Felfelé haladva a hőmérséklet is növekszik és elérheti a 6000 – 7000 kelvint, így kissé melegebb a fotoszféránál. A legfelső rétegében pedig rohamos hőmérsékletnövekedés kezdődik, ami eléri a 20000 kelvint. A kromoszféra és a napkorona közötti réteget átmeneti rétegnek hívjuk. Ez néhány száz kilométer hosszú csupán, de a hőmérséklet ezen a területen növekszik több millió kelvinre.

Az anyag sűrűsége azonban csökken a kromoszférában 10 ^{− 8} g/cm³-ről 10 ^{− 16} g/cm³-re.

A kromoszféra vizsgálata:

A kromoszférát sprektohelioszkóppal, vagy spektroheliográffal (ez fényképeket is készít)vizsgálhatjuk, illetve színszűrők segítségével tanulmányozható.

Színképelemzést csak teljes napfogyatkozás alkalmával tudunk végezni, ellenkező esetben ugyanis a fotoszféra színképe elnyomja a kromoszférát.

A kromoszféra képződményei:

A fotoszféra granulációja a flokkulusz sűrűn a kromoszférába nyúlik. Legjellegzetesebb képződmények azonban a napfogyatkozáskor látható szpikulák és a protuberanciák.

A szpikulák a fűszálakra, tüskékre emlékeztetnek. Ezek kb. 1000 km átmérőjű és 6 – 10 ezer km magasságba felnyúló szálakká alakulnak. A folyamat maximum 5 – 10 perc alatt végbemegy. 100 ezer szpikula van egy időben a napfelszínen megközelítőleg.

Egyes kutatások szerint kapcsolat van a szpikulák és a Nap mágneses mezeje között. Eszerint az 5 perces periódusú oszcillációk olyan lökéshullámokat gerjesztenek, melyek hatására a plazma a mágneses fluxuscsövek mentén felfelé mozdul. Ennek eredményeképpen a mágneses erővonalak mentén tüskeszerű gázáramlások jönnek létre.