Kapcsolóállomás

Kapcsolóberendezésnek nevezzük azt a berendezést, amely a villamos energiát termelő, ill. átalakító berendezések és a villamos energiát szállító, elosztó vezetékek között megváltoztatható kapcsolatokat hoz létre, valamint, amely a villamos jellemzők mérését, érzékelését, a kapcsolókészülékek működtetését lehetővé teszi.

A kapcsolóberendezések – rendeltetésüknek megfelelően – az energiapályák találkozási, elágazási pontjaiban, az ún. csomópontokban létesülnek.
A csomópontok – a mi értelmezésünk szerint – a rendszer olyan csatlakozási pontjai, amelyekben két vagy több hálózati elem találkozik.
A kapcsolóberendezéseket magukban foglaló létesítmény a kapcsolóállomás vagy a transzformátorállomás.

A kapcsolóállomás két vagy több vezeték összekapcsolására és a villamos energia elosztására szolgál, anélkül, hogy a villamos energia feszültségét, áramát, periódusszámát megváltoztatná.
A transzformátorállomás a váltakozó áramú villamos energiát nagyobb- vagy kisebb feszültségűre változtatja.

Az alállomás a villamosenergia-rendszer olyan létesítménye, amelyben transzformátor- és kapcsolóállomás is szerepel.

Elektrokémia

Az elektrokémia együttesen foglalkozik az elektromos áram hatására bekövetkezendő kémiai változásokkal és a kémiai energia elektromos energiává alakításának folyamataival, törvényszerűségeivel.

A fizikai kémia egy olyan ága, ami a XIX. század végén vált jelentőssé. Ma már számos területen alkalmaznak elektrokémiai folyamatok által nyert elektromos energiát, ilyen például a hírközlés vagy az űrhajózás. Elméleti magyarázatul szolgál a fémek korróziójára, és ezáltal védekezhetünk is ellene.

Csatlakozó berendezés

Az a vezetékrendszer, amely az elektromos átviteli hálózat, vagy az elektromos elosztó hálózat részét képezi, és amely összeköti az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal. A csatlakozó berendezés tartozéka a fogyasztásmérő berendezés.

Hozzá kapcsolódó fogalmak:

• Tartalék csatlakozó berendezés: azt az igénybe vehető csatlakozó berendezést jelenti, amely a felhasználási hely üzemszerű ellátásában nem vesz részt, mivel annak tartalékellátására szolgál. Akkor veheti igénybe a felhasználó a tartalék csatlakozó berendezést, ha az üzemszerűen igénybe vett csatlakozó berendezés meghibásodik, és használata – valamilyen oknál fogva – lehetetlené válik. Az áttérés a tartalék csatlakozó berendezésre történhet automatikusan is, de ez a rendszerhasználóval kötött üzemviteli szerződésben is rögzítésre kerül.
• Üzemszerű csatlakozó berendezés: az állandó és az ideiglenes üzemszerű csatlakozó berendezést jelenti.
• Állandó üzemszerű csatlakozó berendezés: az a csatlakozó berendezés, amely a felhasználási hely üzemszerű ellátásában részt vevő, a hálózat csatlakozási és hálózathasználati szerződésben foglalt teljesítmény- és villamosenergia-igény kielégítéséhez szükséges és alkalmazott csatlakozó berendezés.
• Ideiglenes csatlakozó berendezés: az a csatlakozó berendezés, amely a felhasználási hely, illetve a felhasználási helyen végzett tevékenység jellegéből adódóan ideiglenes jellegű villamosenergia-ellátására szolgáló csatlakozó berendezés. Az ilyen berendezések fennmaradásának időtartamát a hálózati csatlakozási vagy hálózathasználati megállapodásban rögzíteni kell.
• Többirányú ellátás: ebben az esetben a villamos energia több irányból (de nem ugyanarról a transzformátorról) érkezhet, és ezt a felhasználó és a hálózati engedélyes a hálózati csatlakozási és/vagy hálózathasználati szerződésben rögzítette.

Nyomásvesztés csökkenés

Az üzemi nyomás mértéke az egyik legfontosabb kérdés egy sűrítettlevegő-hálózat kialakítása esetén. Ezt tudnunk kell, ahhoz, hogy kiválaszthassuk a hálózathoz a legmegfelelőbb kompresszort.

Ott kezdődik a kompresszor maximum nyomásának a meghatározása, hogy megállapítjuk azt a nyomást, ahol a működő szerszám vagy berendezés 100%-os teljesítményt nyújt. Hozzá kell adni ehhez a nyomáshoz a csővezetékben keletkező nyomásveszteséget. Két területen keletkezhet egy hálózatban nyomásveszteség. Az egyik terület az, ahol a sűrített levegő feldolgozása folyik (szűrő, szárító), a másik pedig a csővezetékrendszer (átmérő, szűkítések, könyökök).

Ahhoz, hogy megfelelő legyen a levegőminőség szárítókra és szűrőkre van szükség az előállításhoz. Ezeknél pedig nyomásveszteség alakulhat ki, amit ha nem kezelünk megfelelően, akkor az hatással van a rendszer optimális kihasználására. Éppen ezért, a szűrőkre nyomáskülönbség mérőt szoktak rakni, mert ez jelzi, hogy mikor kell szűrőbetétet cserélni a berendezésen (0,5 bar-os nyomáskülönbségnél cserélni kell a betétet).

Ha egy csővezeték rendszerben nem megfelelő egy vezeték keresztmetszete, vagy a túl sok szűkítés van benne, esetleg a vezeték anyagára lerakódott szennyezések miatt, vagy a könyökökben történő nyomásesés miatt nyomásvesztés alakulhat ki.

Úgy kell megválasztani a csővezeték geometriáját, hogy a nyomásesés a felhasználóig ne lépje túl a 0,1 bar értéket. Ennél nagyobb nyomásveszteség esetén jelentősen csökken a teljesítmény, illetve veszélyezteti a rendszer gazdaságosságát. A csővezeték átmérőjét befolyásolja az átáramló levegő mennyisége, a vezetékek hossza, a megengedett nyomásesés és a vezetékbe épített szerelvények száma. A vezeték elrendezése lehet sugaras vagy körvezeték, valamint a kettő kombinációja.

A kompresszorok működtetése közben is kialakulhat nyomásvesztés. Az önállóan szabályozott készülékeknél, amiknél állandó nyomás van kiszabályozva, szükség van határértékekre a szabályozó nyomás alatt és fölött. Ez korlátozza, hogy egy bizonyos definiált területet átlépjenek, ha a rendszer levegőingadozásánál kisebb a kompresszor szabályozóterülete. A kompresszor be- és kikapcsolására szolgálnak ezek a határértékek.

Nyomásveszteségnél a sűrített levegő hálózatban az alábbi problémák alakulhatnak ki:

• Ha a légsűrítő végnyomását 1 bar-ral növelni kell a nyomásveszteség kiegyenlítésére, akkor körülbelül 10%-kal nagyobbak lesznek a hajtási energia költségei.

• A levegő nyomásának csökkenése nagymértékben lecsökkentheti a működtetett gépek és szerszámok teljesítményét.

• Figyelembe kell venni a sűrített levegő csővezetékeknél, hogy a sűrített levegő áramlási sebessége a csővezetékekben 5-10 m/s között legyen.

• A csőkötések mellett valamennyi csőszerelvény okolható a nyomásveszteségért. Egyenértékű csőhosszban adják meg az egyes csőszerelvények veszteségértékét.

Hő-és fényvédő ablakfóliák

A nyári hónapokban egyre többen használják a klímaberendezéseket a nagy forróságok ellen. Az időjárás hazánkban nagyon szélsőségessé vált: télen nagy a fagy, nyáron pedig elviselhetetlen a hőség.
Ezek a légkondícionáló berendezések lehetnek akármilyen modernek vagy energiatakarékosak, ennek ellenére is nagyon magas áramszámlához vezethet a használatuk.

Télen a fűtésnél tudunk tudatosan takarékoskodni, nyáron pedig fény- és hővédő ablakfóliákkal csökkenthetünk az áramszámlán. Ez utóbbiak a fény akár 97%-át átengedve csökkenthetik a kintről bejövő hőhatást. A külső hő 94%-a az ablakon keresztül jut be, ezt a falak visszaverik, így megváltozik az épületben lévő hőmérsékletet.
A hőszigetelő ablakfóliák arra specializálódnak, hogy nyáron a hideget, télen pedig a meleget az épületen belül tartsa. Legfontosabb funkciói az energiamegtakarítás, az esztétika és az ergonómia.

Munkahelyeknél gyakori, hogy zavaró az ablakon beáramló fényáradat. A monitorok ezáltal visszatükröződnek, ez pedig gátolja a hatékony munkát. Ez a fénymennyiség szabályozható az ablakfóliákkal, akár 83%-ban is megszűrhető, mindemellett a természetes megvilágítás is biztosítható.

Napjainkban egyre inkább a nagyobb ablakokat részesítjük előnyben, ha építkezünk vagy felújítunk, de ezeknek a nagy üvegfelületű szerkezeteknek hőterhelése az erősen napos időszakokban nagy mértékű. Ezekkel a fóliákkal jelentősen csökkenthetőek a klimatizációs költségek, mivel a megszűrt hőbejutással a légkondícionáló berendezések kisebb igénybevételére van csak szükség.

A hűtő energiatakarékos használata

Folyamatos használatuk miatt sok energiát fogyasztanak hűtőkészülékeink, de egy kis tudatossággal pénzt és energiát is spórolhatunk, ha odafigyelünk a vásárlásnál és üzemeltetésnél.

Egy nagyobb hűtőberendezés vásárlása gazdaságosabb, mint két kisebbé, mivel kevesebbet fogyaszt. Vásárlásnál figyelje a klímaosztály betűjelét, mivel ez megmutatja, hogy hány fokon üzemel a készülék. Gyakran a fagyasztórész leolvadásához vezet, ha egy +16 és +32 Celsius-fokon üzemeltethető hűtőt hideg helyiségben helyeznek el, a szabad téri hőfokszabályozó érzékelője hidegebb hőmérsékletet észlel, így nem lép működésbe.
A helytelenül elhelyezett berendezések kellemetlen hangokat adhatnak ki, és az ajtaja sem lesz ekkor rendesen zárható.
Ügyeljünk arra, hogy maradjon egy kis üres hely a hűtő háta mögött, hogy a szellőzés biztosítva legyen.
Növelheti az energiafogyasztást, ha hőforrás közelébe vagy napsugárnak kitéve, ablak közelébe helyezzük a hűtőt.
Fontos a rendszeres karbantartás és leolvasztás, mivel a jégréteg szigetel és növeli az energiafelhasználást.

Frekvencia

A másodpercenkénti teljes ciklusok száma rezgő rendszer, vagy más, ismétlődő mozgás esetében. Szó szerint egy ismétlődés gyakoriságát jelenti, tehát, hogy egy esemény hányszor ismétlődik meg egységnyi idő alatt.
Jele: f vagy v

A frekvencia SI mértékegysége Heinrich Rudolf Hertz német fizikus nevéhez köthető. Jele: Hz.

1 Hz annyit jelent, hogy másodpercenként egyszer következik be az esemény. Eredetileg ciklus per másodperc (cps) volt a neve, ezt néha még ma is használják.
A frekvencia mérésekor megszámoljuk, hogy egy adott időtartam alatt hányszor ismétlődik meg az esemény, majd elosztjuk az illető időtartam hosszával.
Mérésére alternatív módszer, ha megmérjük két egymás utáni ismétlődés között eltelt időt (periódus), majd ennek vesszük a reciprokát.

Néhány példa:
A normál A-hang frekvenciája 440 Hz.
A sárga fény frekvenciája 5 x 1014 Hz.

Egy jól hangolt zongora C-jének frekvenciája 523,25 Hz.

Igényelhető energiatámogatások listája

Energiatámogatások listája Magyarországon:

• gázszolgáltatás
• távhőszolgáltatás
• hőszolgáltatás
  A lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X.31.) számú Kormányrendelet alapján energiatámogatás igényelhető. A támogatásra való jogosultságot a Magyar Államkincstár (MÁK) vizsgálja a hozzá benyújtott kérelmek alapján és határozatban rögzíti a támogatás mértékét. Ehhez a fenti rendelet 1. számú mellékletében szereplő igénylőlapot kitöltve a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságához kell beküldeni.

Energiatámogatásra a háztartások (egy lakcímen élő személyek) akkor jogosultak, ha azok egy fogyasztási egységre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjkérelem benyújtása időpontjában érvényes legkisebb összegének három és félszeresét. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

A háztartás tagjainak arányszámát a következő módon kell kiszámítani:

• Első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, (igénylő)
• Második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
• Háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
• Háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma fejenként 0,8,
• Háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

Arányszámnövelő tényezők:

• A háztartás valamelyik tagja fogyatékosság, tartós betegség miatt növelt összegű családi pótlékban, fogyatékossági támogatásban részesül, vagy valamelyik gyermekre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot kap, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik.
• A gyermekét egyedül nevelő szülő fogyasztási egysége 0,2-vel növekszik.

Az egy fogyasztási egységre jutó jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy a háztartás tagjainak fogyasztási arányszámának összegével el kell osztani a háztartás összes jövedelmét.

Egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem	Gázszolgáltatás (Ft/MJ)	Távhőszolgáltatás (Ft/GJ)
Nem haladja meg az 53 660 Ft-ot	0,771	1680
53 661 és 67 075 Ft között van	0,556	1380
67 076 és 80 490 Ft között van	0,238	1068
80 491 és 93 905 Ft között van	0,018	768

---

Természetesen az itt feltüntetett összegek az árak és a nyugdíminimum változásai alapján, évente kerülnek kiszámításra.

A támogatás a szolgáltató által kibocsátott számlában a háztartás által felhasznált hőmennyiség után kerül jóváírásra, gázfogyasztásnál a jogosultsági időszak 2010.01.01-től 2010.04.30-ig terjedő részidőszakában legfeljebb 40800 MJ-ig (kb. 1190 m3-ig, átlagos fűtőérték figyelembevételével számolva), nagycsaládos háztartás esetén 81600 MJ (kb. 2385 m3-ig, átlagos fűtőérték figyelembevételével számolva).

Forrás:magyarorszag.hu

Gázmotor

A gázmotor egy belsőégetésű motor, ami gáz halmazállapotú tüzelőanyaggal működik.
A kapcsolt energiatermelésre leginkább belsőégetésű motorokat (Otto és Diesel motorok) használnak. Energiatermelésük úgy zajlik, hogy a motorra kapcsolt áramfejlesztő villamos-energiát termel, a töltőlevegő, a motor és a kenőolaj hűtésével elvont hőt valamint a füstgáz hőjét különböző célokra hasznosítják.

Méretük széles skálán váltakozik, 1 kWe teljesítménytől a 15 MWe teljesítményig terjedhet. Az energiatermelés összhatásfoka 60-87% között változik, a villamosenergia-termelés hatásfoka pedig 25-45 % között.

Diesel-motor

Itt a sűrítési ütemben csak levegő nyomódik össze a hengerben. A tüzelőanyag ezután már a sűrített levegőjű égéstérbe kerül, ami az ottani nagy hőmérsékletű levegővel érintkezve azonnal meggyullad. A nagyobb Diesel motorok hatásfoka elérheti az 50%-ot is. Ha a füstgázt kondenzáltatják, ami a tüzelőanyag elégetésével keletkezett, akkor akár a nagy kombinált ciklusú erőművek hatásfokát is elérheti.
Magas hatásfok eléréséhez az égőkamra nyomását magasan kell tartani. Ez a tüzelőanyagra vonatkoztatva viszonylag magas 1000-1500 mg/MJ NOx képződést eredményez. A kibocsátás 95%-ig szabályozható.

Otto-motor

Itt az elektromos szikra gyújtja meg a tüzelőanyag keveréket a hengerben. A tüzelőanyag és a levegő a hengeren kívül keveredik, és ezt követően kerül a hengerbe és még a gyújtás előtt komprimálódik. Hatásfokuk 40-45%.
Az alkalmazás módjának és a hőfogadásnak a függvénye a gázmotorok együttes hő és villamos hatásfoka. A villamosenergia-termelést követően a hő forrása a gázmotoroknál: turbó-töltő közbenső hűtése: 50 °C; kenőolaj 80 °C; melegvíz 90 °C; füstgáz 400 °C.
Csak a füstgáz alkalmas a technológiai gőz előállítására, ezért az elérhető átlagos hatások 65%. Ha szükség van alacsonyabb hőmérsékletű hőre is, akkor az együttes hatásfok elérheti a 85%-ot.

Energiatakarékos világítás

Az otthonunkban, időnk jelentős részében kénytelenek vagyunk mesterséges világítást használni, de nem mindegy, hogy ezt mivel tesszük. Célszerű gazdaságos és ésszerű megoldást találni, mivel a lakás villamosenergia-költségének 15-30%-át ez teszi ki.

Az ideális világítótestnek sok követelménynek kell megfelelnie. Akkor a legjobb, ha ez a mesterséges fény hasonlít a természeteshez, de mellette megfelelő mennyiségű fényt bocsájt ki. Legyen káprázatmentes és megfelelő színhatású, esztétikus és gazdaságos, és legyen egyenletes térben és időben is.

A befektetett villamos energia felhasználásban fontos, hogy a felhasznált villamos energiáért a fényforrás mennyi fényáramot bocsájt ki. A fényáram a fényforrás által kibocsátott, a szem által is érzékelt sugárzási teljesítmény. A hagyományos fényforrásoknál ennek az értéke alacsony, a korszerűknél pedig magasabb (10-80 lm/W).

A szakemberek tanácsa az, hogy amelyik helyiségben legalább napi 3-4 órát mesterségesen világítanánk, ott célszerű lecserélni a villanyizzót energiatakarékos égőre. Ahol általában maximum 15 percig ég csak a világítótest, mint a WC-ben, vagy éléskamrában, ott általában nem érdemes fénycsövet használni, hanem hagyományos izzót, mivel egy felkattintás annyi energiát fogyaszt, mintha 15 percig égett volna. Érdemesebb az általános megvilágítást csökkenteni és helyi megvilágítást alkalmazni, pl. ahol éppen olvasunk, ez mind az atmoszférának, mind a szemünknek is jót tesz.

Ma már léteznek úgynevezett félvezetős fényszabályozó berendezések, aminek a fényerősségét úgy szabályozhatjuk, hogy az izzólámpa tápláló feszültségét a minimális és maximális értékek között folyamatosan változtatjuk.

Érdekes tudnivaló, hogy a fehér fal a világító sugarak 80%-át, a sötétzöld kb. a 15%-át, a fekete csupán 9%-át veri vissza, minél magasabb ez a százalék, annál kevesebb lehet a beépítendő világítási teljesítmény.

A jövő fényforrása a LED, aminek előnye, hogy sokáig használható, kitűnően visszaadja a színeket, jól tűri a gyakori fel és lekapcsolást, és alacsony a fogyasztása.

Energiaimport

Energiaimport alatt azt értjük, hogy egy adott ország (régió) az összes felhasználásán belül mekkora arányt képvisel a határokon kívülről származó energiamennyiség.

Magyarország energiafüggőségét úgy határozzuk meg, hogy kimutatjuk, hogy exportbevételeinek hány százalékát kell energiavásárlásra, vagyis importra fordítania. A földgáz túlságosan nagy felhasználási aránya miatt az ország túlzott mértékben függ a külső tényezőktől.

Napelemek alkalmazási példái

A világ legnagyobb naperőműve Lipcsében (Németországban) található. 40 megawattosra tervezték, ami 20 ezer háztartás energia ellátására képes. Ezzel 50 ezer tonna szén-dioxid kibocsátást szüntetnek meg.

További hatalmas erőművek épülnek és épültek már a világ számos táján:

• A spanyolországi PS10 naperőmű,
• a spanyolországi Tres naperőmű,
• a spanyolországi Monte Alto naprőmű,
• a spanyolországi Andasol 1 naperőmű,
• az ausztráliai King's Canyon naperőmű,
• az ausztráliai White Cliffs naperőmű,
• a németországi Waldpolenz naperőmű,
• az amerikai Nellis naperőmű,
• az amerikai Nevada naperőmű,
• az amerikai Mojave-sivatag naperőműje,
• az algériai Hassi R'mel naperőmű,
• a portugáliai Sepra naperőmű,
• az amerikai SEGS naperőmű.

Ezek mind hozzájárulnak a globális felmelegedés elkerüléséhez, a környezet kíméléséhez és így ahhoz, hogy a Föld tovább legyen élhető.

A napelemek alkalmazási területei, gyakorlati példákon bemutatva:

Egyre inkább előtérbe kerülnek a megújuló energiaforrások, ezáltal a napelemek alkalmazási területeinek is bővül a tárháza. Kezdeti alkalmazásában olyan területek jelentek meg, ahol nem lehetett megvalósítani a hálózati áramellátást. Jó példa erre az űrtechnológia, itt kiválóan alkalmazható volt a napelem, ugyanis nincs árnyékoló felület, könnyen beállítható egy irányba, tehát egyértelmű volt, hogy alkalmazzák ezt a eljárást. Nagy előnye itt a napelem használatának, hogy a világűrben olyan napelemeket is lehet használni, amit a Földön nem lehetne, mivel károsító, illetve mérgező hatásúak, viszont több energiát képesek termelni. Kiváló helyszíne lehet még az e fajta energiaellátásnak a világ olyan területei, ahol a hálózati áram ellátás nem valósítható meg (pl. szigetek). Ilyenkor gazdaságosabb a napelemes rendszer bevezetése, mint a hálózat kiépítése. Megjele nt még a napelem különböző fogyasztási cikkekben is. Példa lehet erre a napelemes kalkulátor, és ezáltal megkönnyíti mindennapjainkban a használatát.

A környezetvédelem és az energiaárak növekedése miatta alakult ki a napelemek tömegtermelése. Ma már egyre szélesebb rétegek számára hozzáférhető, ugyanis a tömegtermelés miatt árcsökkenés alakult ki. Olyan területeken is megjelent már, ahol régen kizárólag vezetékes áramellátás volt jellemző. Például a hajók, repülőgépek, légkondícionálók, mobiltelefon töltőkő, vízszivattyúk, parkolóautomaták stb.

Sötét energia

A sötét energia egy olyan feltételezett energiaforma, ami erős nyomást fejt ki és az egész világegyetemben megtalálható. A létezésének egyik magyarázata egy konstans energiasűrűség, ami egyenletesen tölti ki a teret, a másik pedig a kvintesszencia, egy dinamikus erőtér.

Az általános relativitáselmélet alapján a negatív nyomás nagy távolságokon semlegesíti a gravitációs vonzást. Ez a legelfogadottabb magyarázat arra, hogy a világegyetem gyorsulva tágul.
Az Ia típusú szupernovák megfigyelései is erre engednek következtetni, és a megegyező eredményeket különböző források is megerősítették.
Ezek szolgáltatják a legközvetlenebb bizonyítékot a sötét energia létezésére.

Egy égitest Földtől való távolsága meghatározása az egyik legnehezebb feladat a csillagászatban. Olyan égitestek esetében van ez másként, amelyeknek fényessége ismert, mivel ez alapján meghatározható a távolság.
Az Ia típusú szupernóvák nagyon fényesek és ha a sebességét felrajzoljuk a távolságuktól függően, akkor megkapjuk, hogy hogyan változott a világegyetemben a tágulás nagysága.

E megfigyelések alapján ismert, hogy a világegyetem tágulása nem lassul és ezt egy negatív nyomású energia feltételezésével lehet megmagyarázni, ami ma már a sötét energia néven ismert.

Az energia hatékonysága

A felmelegedés ellen éves szinten 1200 órát, a hideg ellen pedig 1100 órát védekezünk. 6500 órában hasznosíthatjuk a napenergia előnyeit.

Érdemes alacsony hőveszteségű ablakokat felszereltetni, hogy télen bent maradjon a meleg a házban. Lehetővé kell tenni azonban a napenergia érdekében a sugárzás bejutását is. Léteznek olyan klímaüvegezésű ablakok, melyek képesek optimalizálni a tetőterek energiaigényét és hőháztartását, mivel nagyon jól szigetelnek (U értékük 1,3 W/m²K). Kifejezetten passzívház az extra energiatakarékos üveget érdemes megvásárolni, melynek U értéke 0,5 W/m²K. A hőszigetelő keret alkalmazása megakadályozza a hőhidak képződését az ablak és a tető csatlakozásánál.

Fűtési szezonban sokat segít a hatékonyságon a szintetikus védő bevonattal rendelkező belső árnyékolók lehúzva tartása, hiszen azok visszaverik a hőt, így még több marad bent a házban a melegből. Nagy segítség az is, ha a redőnyt leeresztve tartjuk, hiszen ez 30%-kal mérsékli a hőveszteséget.

Nyáron is érdemes a külső árnyékolót lehúzva tartani, hogy ne melegedjen fel túlzottan a lakótér. 95%- kal képes csökkenteni a beérkező hőt egy ilyen praktikus megoldás, ami 5-6ºC-kal hűvösebb levegőt eredményez.

A tetőtéri ablakokkal energiát takaríthatunk meg, hiszen elhelyezkedésüknél fogva dupla mennyiségű fény érkezik be rajtuk. Így később kell lámpát kapcsolni. Ezzel jelentős összeget takaríthatunk meg, tekintettel az áram árára. Létezik már olyan megoldás is, amivel az ablak távműködtetéséhez szükséges elektromosságot napelemek váltják fel. A természetes fény eljuttatható egy bizonyos fénycsatorna segítségével olyan helyiségekbe is, ahol egyébként nincsen ablak.

Elektromos hulladék

Napjainkban az elektromos és számítástechnikai eszközök gyorsan elavulttá válnak, emiatt folyamatosan újabb és újabb készülékeket, berendezéseket vásárolunk. Az elhasználódott készülékek gyakran a hulladékok között kötnek ki, és így ha a kommunális hulladékkal megegyező utat járnak be, a bennük található veszélyes anyagok a csapadékvíz hatására kimosódnak, vagy égetés során a levegőbe jutnak.

Ezek miatt 2005. augusztus 13-a óta a hatóságoknak biztosítaniuk kell a lakosság számára a leselejtezett eszközök térítésmentes visszavételének lehetőségét, valamint a készülékek gyártói által finanszírozott begyűjtés, kezelés, hasznosítás és hulladéklerakás rendszerét. Ez a rendelkezés az Európai Unió összes tagállamára vonatkozik.

A lakossági elektromos hulladékok legnagyobb mennyiségben keletkező fajtái:

• Nagyméretű háztartási berendezések, más néven fehéráru (pl. mosógép, hűtőszekrény)

• Kisméretű háztartási berendezések (pl. porszívó, gyorsforraló, konyhai robotgép)

• IT és telekommunikációs berendezések (pl. számítógép, nyomtató, mobiltelefon)

• Szórakoztató elektronikai berendezések (például rádió, TV, HiFi torony).

A felsoroltak nagy része veszélyes hulladékot tartalmaz. A 2005-ös jogszabály a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján kötelezi az elektromos és elektronikai készülékek gyártóit, forgalmazóit a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések visszagyűjtésére, hasznosítására, ártalmatlanítására. Az EU- és a hazai jogszabályi előírásoknak megfelelően Magyarországon 2008-ban el kell érni a 4 kg/fő e-hulladék begyűjtését, hasznosítását. A lakosság térítésmentesen adhatja le a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezéseit a hulladékgyűjtő udvarokban és az elektromos és elektronikai készülékeket forgalmazó kereskedőknél, a szervezett lakossági szelektív e-hulladékgyűjtések alkalmával.

Energiatakarékos ház

A tudatosan élő és környezetét óvó, a jövőbe tervező emberek számára megfelelő természeti energiát hasznosító ház vagy akár iroda az úgynevezett „zéró ház".

Lényege az, hogy a ház tartja fent saját magát, megtermeli a működéséhez szükséges energiákat, ami akár a világításhoz, akár a fűtéshez szükséges. Mindehhez nincs szükség idegen energiára. Ami adott hozzá: napkollektorok, napelemek, hőszivattyú, szélerőmű.

Az emberiség jövőjét féltő tudósok és politikusok egyre inkább próbálnak rávilágítani, hogy mennyit segítene a fosszilis energiahordozók fogyasztásának visszafogása. Az általuk bemutatott energiagazdálkodási módok mind környezetbarátok és segíti a fejlődést is, hiszen ipari mértékben is gazdaságosak.

Ám az atomenergia még jóformán használhatatlan, nem elég biztonságos, és ameddig ezt nem tudják szabályozni, addig az energiaigény csak a fosszilis energiahordozókkal elégíthető ki. Mivel ezek az energiahordozók végesek, így közel állunk ahhoz, hogy a Föld kőolaj és földgáz készlete elérje a kritikus, minimális szintet.

Sokak már áttértek a megújuló energiával való áramtermelésre, fűtésre, hűtésre és melegvíz-előállításra. Napelem segítségével áramot termelnek, napkollektor és hőszivattyú használatával fűtenek.

Néhány éven belül Magyarországon is sokkal többen fogják használni a megújuló energiaforrásokat, főként fűtés céljából, valamint melegvíz előállítására.

A megújuló energiák használata egy olyan jövőképet tár elénk, mely a környezetünk megóvásában hatalmas lépést jelentene. Az ún. „zéró ház" meghagyná az otthonunkat saját környezetében és a természet adta energiákkal szabadon gazdálkodhatnánk anélkül, hogy egy magas áram- vagy gázszámla venné el a kedvünket. E nélkül csak megvárjuk a legrosszabb esetet, míg a fosszilis energiahordozók készlete el nem éri a minimális szintet, ezzel megfosztva magunkat a széntől, olajtól és gáztól.

Szent-Györgyi Albert

Szent-Györgyi Albert magyar orvos, biokémikus.

1893. szeptember 16-án született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a Lónyai utcai Református Gimnáziumban végezte, majd innen a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta a tanulmányait. 1917-ben kapta meg orvosi oklevelét.

Az I. világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült és leszerelték. Ez után Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben végzett tanulmányokat a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a barkteriológia, majd a fizika-kémia terén.
Ezt követően Cambridge-be ment. Itt szerezte meg második doktorátusát (kémiából), és egy évig itt is dolgozott. 1931-ben hazajött Klebelsberg külügyminiszter hívására, és 1931-1945-ig a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora volt.
1945-től a Budapesti Tudományegyetem orvos karának biokémiai professzora volt, majd 1947 végén elhagyta az országot. Boston mellett telepedett le, és 1962-ig az USA Izomkutató Tudományos Intézetének tengerbiológiai laboratóriumának igazgatói posztját látta el.
1962 és 1971 között a Dartmouth-i Egyetem professzora volt. Magyarországgal folyamatosan tartotta a kapcsolatát, 1960-tól rendszeresen hazalátogatott.

Világhírű felfedezése

Az 1920-as évek végén ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Groningenben kezdett el foglalkozni a sejtlélegzéssel, de Magyarországon folytatott kutatásai során fedezte fel, hogy a fumársav katalitikus hatást fejt ki a mechanizmus egyik lépcsőjén. Ezen az úton ment végig, mire eljutott a C-vitamin izolálásához. Még Groningenben megfigyelte, hogy egy jellegzetes oxidációs folyamat reakciós késése valamilyen redukáló anyag meglétére utal. Cambridge-ben vette észre, hogy ez a redukáló anyag egyaránt előfordul a citrusfélékben és a mellékvesekéregben is. Arra is rájött, hogy az emberi szervezetnek szüksége van erre az anyagra, viszont csak növények és állatok képesek előállítani. Felismerte, hogy a szegedi fűszerpaprika sokkal többet tartalmaz ebből az anyagból, mint a citrusfélék, így sikerült nagy mennyiséget előállítani belőle. Felfedezték, hogy gyógyítani lehet vele a skorbutot, ekkor keresztelte végleg esen aszkorbinsav névre.

Kitüntetései:

• 1937-ben élettani-orvosi Nobel-díjat kapott,
• a Magyar Tudományos Akadémia 1935-ben levelező,
• 1938-ban rendes,
• majd 1945. május 30-án tiszteletbeli tagjának választotta,
• 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette a nevét, és így Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem lett a neve.

1986. október 22-én halt meg a Boston melletti Woods Hall-ban.

Padlószigetelés

A vízszintes falszigeteléshez vízhatlanul csatlakoztatott, talajon fekvő padlók talajnedvesség elleni szigetelése.

Nagyon fontos része a szigetelésnek, sokszor elfelejtkeznek róla, pedig legalább olyan fontos, mint a falszigetelés. A padlószigetelés nagy felületű lemezszigetelés, amelynek fektetésekor nem csak a hosszanti, de a kereszttoldásokra is figyelni kell. Akkor a leghatásosabb, ha két rétegben készül, és a második réteg merőleges az elsőre.

Mindig utólag kell elkészíteni a padlószigetelést, ugyanis ezzel elkerülhető a padló alatti feltöltés, a falazat utólagos süllyedéséből adódó károsodás, valamint elkészíthetőek a padlózatban futó vezetékek, közművek.

Fontos arra figyelni, hogy a padlószigetelés önmagában semmit sem ér, ugyanis a vízszintes falszigetelés nélkül a padló alatt összegyűlő nedvességet (esetleg talajpárát) a falhoz vezeti, és ezzel nagyobb kárt okoz, mint amennyit használ.

Tehát fontos a falszigetelés és a padlószigetelés megfelelő összekapcsolása: ha a padló és a falváltás – azaz vízszintes falszigetelés – síkja egybeesik, akkor egyszerű a helyzet, azonban ha ez a két szint különbözik, akkor nagyon gondosan kell eljárni. Ilyenkor akkor is két réteggel kell kialakítani a váltást, ha egyébként csak egyrétegű lenne a padló és a falszigetelés.

Hőérzet

A hőáramlás a hőmérsékletátadás egyik módja. Növekszik a hőáramlás mértéke, ha a gáz vagy folyadék, amiben az áramlás zajlik (itt a légkör vagy a levegő) mozgásban van.

A hőérzet hőmérséklet (WCT), a nyugvó levegő azon része, amelynek ugyanolyan hűtő hatása van a fedetlen emberi testre, mint az adott szélsebesség és hőmérséklet mellett. Mértékegysége ugyan a hőmérséklet, de értelmezése szerint inkább egy index, ami a szél hűtő hatását segít viszonyítani a szélcsendes körülmények léghőmérsékletéhez.

A szél a tárgyakat nem tudja a környezet hőmérséklete alá hűteni, csak a nagyobb szélsebességek a tárgyakat gyorsabban hűtik le erre a hőmérsékletre.

A hőindex az a hőmérséklet, amit a test érez, ha a hőmérsékletet és a nedvességet vesszük figyelembe.

LED

Más néven: fénykibocsátó dióda. Rövidítése az angol Light Emitting Diode szavakból adódik. A dióda által kibocsátott fény színe a félvezető anyag összetételétől, ötvözőitől függ. A LED inkoherens keskeny spektrumú fényt bocsát ki. A fény spektruma az infravöröstől az ultraibolyáig terjedhet.

Tehát a LED olyan félvezető, amely elektromos áram hatására fényt bocsát ki. Nem melegszik, minimális a fogyasztása, mindemellett a fejlesztéseknek köszönhetően egyre nagyobb a fényereje és az élettartama. Üzemeltetési költsége igen alacsony.

Leggyakoribb felhasználási területe:

• fényreklámok (forgó-, futószövegek és álló feliratok),
• dekorációs fények (rejtett világítás, élek-kontúrok kiemelése, futófények, díszítő motívumok pl. karácsonyra)

Napjainkban egyre nagyobb teret nyer az otthoni és színpadi világítástechnikában is, hiszen kifejezetten jótékony hatással bír az áramszámlára.
1955-ben Rubin Braunstein fedezte fel a gallium-arzenid és egyéb félvezető-ötvözetek infravörös emisszióját. Később, 1961-ben Bob Biard és Gary Pittman felfedezte a gallium-arzenid fénykibocsátását, amit az elektromos áram gerjesztett. Ez a fény a nem látható, infravörös tartományba esett. Ők már felismerték a munkájuk fontosságát, és szabadalmaztatták a LED-et. Így pedig 1962-ben, Nick Holonyak fejlesztette ki az első gyakorlatban használható látható fényű LED-et.

Befújható üveggyapot

A jól ismert üveggyapot ezzel az új alkalmazási módszerrel mindennemű korszerű építési technológiának eleget tesz.

A szalagban gyártott üveggyapotot 3 cm-es darabokra vágva, préselve, vákuumozva, majd bálába kötve lehet megvásárolni. Egy speciális gép segítségével a bálák fellazulnak és egy fúvócsőbe kerülve belövik őket a szigetelendő területre. Ezzel a bonyolult vázszerkezetek, a szűk hézagok tökéletesen kitölthetővé válnak. Ezzel a módszerrel máris ki van küszöbölve az a probléma például, hogy a tetőszéleket nem lehet megfelelően leszigetelni. A leggyakoribb és legbosszantóbb építési hibák egyike, hogy a felső betonkoszorú felső és külső részéhez nem férnek hozzá a szigetelőanyaggal, így nem is szigetelik le. Itt alakulnak ki először a hőhídak a tetőtéri lakásokban és itt kezd el penészesedni a szoba. Ez az első hely, ahol elillan az energia, pedig nem alacsony az áram és a gáz ára.

Ökológiai lábnyom

Minden élőlény hagy valamilyen nyomot a Földön. Az állatok csontjai, a fák megkövült törzse stb. De nem csak ők, mi is hagyunk nyomot magunk után, amik nem láthatók, csak a következményeit tapasztaljuk.

Azokat a „lábnyomokat", amit a földi környezetünkben hagyunk, ökológiai lábnyomnak nevezünk. Tehát azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellet egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához, és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.

William Rees-re és Mathis Wackernagel-re – kanadai ökológusok – vezethető vissza a fogalom. Kiszámítható az érték egyes emberekre, csoportokra, régiókra, de akár országokra is.

Az ökológiai lábnyom tehát olyan számítási módszer, amellyel kiszámíthatjuk és megérthetjük, hogy a természetnek mekkora részét használjuk, és hogy mennyi áll még a rendelkezésünkre. Ha ismerjük a saját „lábnyomunk" méretét, akkor odafigyeléssel változtatni is tudunk rajta, csökkenthetjük.

Az ökológiai lábnyom sokféle kategóriából tevődik össze. Ezeket át tudjuk váltani a források előállításához szükséges földterület nagyságára, amit már össze lehet hasonlítani mások lábnyomával.

Összefoglalva a lényege az, hogy minden egyes ember és társadalom elfoglal bizonyos teret bolygónk felszínéből azáltal, hogy itt termeli meg az élete fenntartásához szükséges javakat, és itt dolgoztatja fel a természettel azokat a hulladékokat, amelyeket kibocsát. Ezt méri az ökológiai lábnyom.

Akkor válik igazán érdekessé az eredmény, ha összehasonlítjuk a rendelkezésre álló földterülettel. Az ökológiai hiány – az ökológiai lábnyom és az eltartóképesség különbsége – azt jelenti, hogy pazarló életmódunk következményeit máris a jövő nemzedékeire hárítjuk.

Többször érte kritika az ökológiai lábnyom-elemzéseket, pl. azért is, mivel nem veszi figyelembe a többször felhasznált földterületeket, vagy például azt, hogy a becslés az északi szokások, életstílus alapján készült, így nem vonatkoztatható mindenkire. Az is hiba benne, hogy nem kezeli külön fogyasztóként az egy háztartásban élőket. A hibák kiküszöbölésére folyamatosan finomítják a modellt. Tehát inkább jelzésértékűnek tekinthetők az eredmények. Az ökológiai lábnyom elsődleges célja az erőforrás-takarékosság tudatosítása és a figyelem felkeltése az iparosodott országokban az egyre növekvő problémákra.

Krumpliáram

A fejlődő országok egyik olcsó áramforrásai a főtt burgonyából készült elemek lehetnek.

Ezek akár ötvenszer is olcsóbbak lehetnek, mint a kereskedelmi forgalomban lévő telepek és gazdaságosabb a fejlődő országokban használt petróleumlámpánál.

Millióknak válhat hasznára ez az olcsó és egyszerű áramforrás, főként azokon a területeken, ahol még nincs elektromos hálózati ellátás.
Kutatók felfedezték, hogy sokkal több energiát lehet kinyerni abból a krumpliból, amit előbb megfőznek.

Így akár hetekig is működhet az elektrolitként használt zöldség.

Ráadásul 130 ország termeszti a burgonyát egész évben, így könnyű a beszerzése is.

Energiahatékonyság

Energiahatékonyság akkor jön létre, ha ugyanakkora méretű energiát kevesebb energiaforrásból lehet előállítani, valamint ha ugyanannyi energiaforrásból nagyobb energiamennyiség termelhető. Az energiafogyasztás és a költségek csökkentése az energiahatékonysági programok lényege.

Általában az eredmény és a ráfordítás hányadosa a hatékonyság mértéke, tehát az, hogy egységnyi ráfordítással mennyi eredményt sikerül elérni. Az energiahatékonyság fogalmát tehát mérőszámként használjuk, mindig konkrét viszonyt fejez ki. Nemzetgazdasági szinten a következő képlettel fejezhető ki: GDP/energiaráfordítás. Tehát azt mutatja meg, hogy egységnyi mennyiségű energiával mekkora mértékű nemzeti jövedelem állítható elő. Tehát 1 petajoule energia felhasználásával mennyi termék keletkezik. Mértékegységben kifejezve: Ft/PJ.

Energia-visszapótlás

Energia-visszatáplálásnak nevezik azt a folyamatot, melynek során visszatáplálják a felsővezeték-rendszerbe a villamos energiát a modern villamosmozdonyok fékezésekor.

Már Magyarországon is találkozhatunk ezzel a jelenséggel, melynek során minden negatív hatás nélkül visszatáplálható az energia. Ezzel mind vontatáskor, mind visszatápláló fékezéskor 5-15%-os energiamegtakarítást is el lehetne érni. A karbantartás költségei is csökkennek, mivel a fékek alkalmazásával a súrlódó fékek igénybevétele is csökken.

Joseph Priestley

Joseph Priestley angol lelkész, fizikus, kémikus, liberális politikai filozófus. 1733. március 13-án született az angliai Leeds-ben.

1752-től egy nonkonformista teológiai akadémián tanult, majd 1755-től segédlelkész lett. 1758-ban iskolát nyitott, ekkor kezdett érdeklődni a természettudományok iránt, s a tanításhoz szükséges szemléltető eszközöket kezdett készíteni. 1761-ben jelent meg Rudiments of English Grammar (Az angol nyelvtan alapjai) című kötete; a beszélt nyelven alapuló nyelvtankönyv ötven évig volt használatban.

1762-ben lelkésszé szentelték, majd 1765-ben jogi doktorátust szerzett.

1767-ben Benjamin Franklin biztatására könyvben foglalta össze kora ismereteit az elektromosságról, és leírta saját kísérleteit is.

Lelkipásztori hivatása mellett elkezdte tanulmányozni a gázokat, és az akkor ismert három gáz (levegő, szén-dioxid, hidrogén) mellett további tíz gázt fedezett fel, melyeket 1772-ben publikált. Ebben az évben kísérletezte ki a víztisztítás és a szódavízgyártás folyamatát.

1774. augusztus 1-én vörös higany-oxidot hevítve felfedezte az oxigént. Folytatva a gázok tanulmányozását felfedezte az ammóniát, a kén-dioxidot, a nitrogént és a szén-monoxidot.

Felismerte a fény jelentőségét a növények életében, és hogy a zöld növények oxigént bocsátanak ki.

Vallási és politikai nézetei miatt a francia forradalom idején már minden vallási és politikai intézmény ellenségének tartotta. A párizsi Bastille lerombolásának második évfordulóján az erőszakos tömeg elpusztította házát, könyvtárát, laboratóriumát.

1793-ban újabb gyűlölethullám lobbant föl ellene, emiatt 1794-ben korábban emigrált fiait követve az Egyesült Államokba utazott.

Amerikai évei alatt folytatta irodalmi és vallási tevékenységét, és befejezte hatkötetes keresztény egyháztörténetét.

1804. február 6-án hunyt el Northumberlandban (Pennsylvania, USA).

A róla elnevezett Priestley-érem az American Chemical Society (Amerikai Kémiai Társaság) legnagyobb kitüntetése.

Mozgási energia

A mozgási, más néven kinetikus energia a mozgásban lévő testek energiája.Hogy egy test mozgásállapota hogyan változik, az az erőktől, és azok munkájától is függ .

A test gyorsítására fordított munka növeli a test mozgási energiáját és csökkenti, ha a felgyorsított test munkát végez, tehát a test mozgási energiája egyenlő a munkával.

Leibnitz, német fizikus már használta a mozgási energia fogalmát.A XVIII.században már több kutató is felismerte a hő és a munka, valamint a hőállapot és a molekuláris mozgás kapcsolatát.A mozgási energia annál nagyobb, minél nagyobb a test tömege és a mozgási sebessége.

Gábor Dénes

Gábor Dénes Nobel-díjas magyar fizikus, villamos-, gépészmérnök, a holográfia feltalálója.

(Forrás:Wikipedia)

1900. június 5.-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte. Már elég korán elkezdte érdekelni a fizika. Fő érdeklődési területe az atomok világa és az elektronok viselkedése volt. Ezért egyértelmű volt, hogy az érettségi Budapesti Műegyetemen folytatja a tanulmányait 1918-ban. Gépészmérnöki karon kezdte, majd 1920-ben, Berlinben a műszaki főiskolán, elektromérnöki ágon folytatta. 1924-ben szerezte meg az elektromérnöki diplomát.

Első munkahelye Németországban volt. Egy magasfeszültségű távvezetékek tervezésével foglalkozó kutatóintézet munkatársa lett. A pályája kezdetén a nagy teljesítményű, nagyfeszültségű villamos távvezetékekben létrejövő tranziens jelenségekkel, majd az ún. vándorhullámok megfigyelésére szolgáló katódsugár oszcillográfokkal foglalkozott. Ez vezette az elektronoptika tanulmányozásához, majd emiatt kezdett érdeklődni az elektronsugaras berendezések (először az oszcillográfok, majd az elektromikroszkóp, végül a televíziós képcsövek problémái) iránt.

1932-től elkezdett foglalkozni a plazmajelenségek elméletével. Ez adta az ötletet a plazmalámpa megvalósítására. Ezt 1934-35-ben a Tungsram kutatólaboratóriumában próbálta megvalósítani. Sikeresek voltak a laboratóriumi munkák, azonban magyarországi gyártásra nem került sor.

1937-ben Angliába költözött. Ekkor 14 évig a Thompson-Houston Társaság kísérleti laboratóriumában dolgozott. Az elektronoptika volt a fő munkaterülete. Az elektronoptikai leképezés tudományos vizsgálata vezette a holográfia feltalálásához. Ezt az elméletét 1946 és 1951 között dolgozta ki. Rájött arra, hogy a tökéletes leképezéshez a tárgyról visszavert hullámok valamennyi információját fel kell használni (nemcsak a hullámintenzitást, hanem a hullámok fázisát és amplitúdóját is). Ha ez megvalósul, akkor a tárgyról teljes (holo), és térbeli (graf) kép nyerhető.
1947 és 1958 között elektronoptikát tanított az Imperial College-ban, majd ugyanitt 1967-ig az alkalmazott elektronika professzora volt. Nyugdíjazásától halálig is tanácsadó maradt az intézményben.

1962-ben látogatott haza Magyarországra. 1967-ben vonult nyugalomba. 1971-ben a holografikus módszer feltalálásáért és kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért fizikai Nobel-díjat kapott.

1974-ben súlyos agyvérzést szenvedett, majd 1979. február 9.-én hunyt el Londonban.

Üvegelektromosság

Dufay nevéhez fűződik a kétféle villamosság felfedezése. Azelőtt úgy hitték, hogy a dörzsöléssel elektromossá tett test a környezetében lévő könnyű tárgyakat magához vonzza, majd miután érintkeztek, taszítja, a megdörzsölt testek pedig taszítják egymást. Az ő kísérlete közben kiderült, hogy ha egy üvegrudat és egy gyantadarabot megdörzsölünk, akkor a két elektromossá tett anyag nem taszítja, hanem vonzza egymást. Dufay ezért beszélt kétféle elektromosságról, az üvegelektromosságról és a gyantaelektromosságról.

Energiatudatosság otthon

A nyugat-európai államokhoz képest a hazai lakosság energiatudatossága jóval kisebb. Az összes felhasznált energia 30%-át a háztartások fogyasztják el. Fontos a környezettudatos életmód, ennek pedig az első lépése, ha kevesebb energiát veszünk igénybe.

Sokat tehetünk az energia-megtakarítás érdekében; számos olyan apró praktika létezik, ami az életkörülményeket, az elvárt komfortot és esztétikai igényeket változatlanul hagyva, csak a hogyanját és mikéntjét formálja tudatosabbá.

Ilyen például, ha a lakás hőmérsékletéből csak 2 Celsius fokot csökkentünk, máris az energiával együtt 20 ezer forintot spóroltunk meg egy évben.
Elektromos készülékeink áramtalanításával 5-6000 Ft költségmegtakarítást érhetünk el évente.
Alacsony hőfokon történő mosással is jelentős energiát és pénzt spórolhatunk.

A körültekintő tájékozódás elengedhetetlen, hogy mindig naprakészek legyünk az energiahatékonysági módszerekben.

Savas eső

A savas eső vagy savas ülepedés megváltozott pH-értékű csapadék. A csapadékvíz kémhatása természetes körülmények között, a benne oldott CO₂ miatt enyhén savas, pH=5,6.
A Grönlandon levő jég pH értéke semleges, 6,0-7,0 közötti, ami azt jelenti, hogy abban az időszakban nem volt jelen savas eső. A kialakulását az ember által túlzott mennyiségben a levegőbe juttatott savképző anyagok okozták. A gépek működtetéséhez az ipari forradalom kezdetétől egészen a XIX: század végéig gőzenergiát használtak, ami rengeteg szén elégetését kívánta.

Okozói:

• A szén-dioxidból létrejövő szénsav gyengébb hatást gyakorol, a hó és a csapadék pH-értékét 5,6-ra csökkenti.
• A kénsav és a salétromsav 2,4 pH-értékű savasodást is okozhat. A pH érték skálája logaritmikus beosztású.
• A kéntartalmú ércek kohósításakor, a kőolaj és a szén elégetésekor keletkező kén –dioxid közel egésze antropogén eredetű. A keletkezett kén-dioxid a vízzel kénsavat (H2SO3) alkot.
• A katalizátorok bevezetése előtt a belső égésű motorok is nagy mennyiségben bocsátottak ki kén-dioxidot. Természetes úton erdőtüzek, növényi bomlások és vulkáni működések során kerül a levegőbe.

Előfordulási területei:

Savas esők általában az ipari vidékek környékén jelentkeznek, a múlt században legnépszerűbb USA és Nyugat-Európa környékén volt, jelenleg pedig Kínában, Kelet-Európában és a volt Szovjetunió területein sújt leginkább.

Súlyossága az ülepedő anyag minőségétől, a fogadó felület fajtájától (talaj, víz, beépített terület) és savközömbösítő képességétől, valamint az adott terület élőlényeinek tűrő- és alkalmazkodóképességétől függ.

Hatásai:

Vizes területeken először a plankton mennyiségét csökkenti, és ennek hatására a halak kipusztulnak. A folyamat előrehaladásával néhány baktérium és fonalas moszat kivételével minden elpusztul. Az ilyen tavak a plankton hiánya miatt kék színűek, és a tiszta víz hatását keltik. A kanadai tavak alapkőzete gránit, ami kis közömbösítő képességgel bír, ellenben a Magyarországon található Balaton bázikus alapkőzete miatt 8-as pH értékű.

Erdős területeken elsőként a nyitvatermőkben okoz károsodást. A savas víz megsérti a falevelek védőrétegét, és így érzékenyebbek a kórokozókkal és kártevőkkel szemben. Csökkentik a talaj pH-értékét, aminek hatására a nyomelemek stabilizálódnak. A magasabban fekvő erdőrétegek nagyobb veszélyben vannak, mert állandó an érintkeznek a savas ülepedésekkel.
Híres erdőpusztulás Kanadában, Sudbury környékén fordult elő.

Városi területeken a régi műemlékek vannak veszélyben. A kalcium gyökökkel reakcióba lépve felgyorsítja a kövek mállási folyamatát, gyengíti a szerkezetét, elsimítja a részleteket. A vas rozsdásodását is elősegíti.

Egyes kutatások szerint az emberi egészségre is károsak, de ez még nem bizonyított.

Galileo Ferraris

Galileo Ferraris olasz fizikus és villamosmérnök.

(Forrás: Wikipedia)

Életéről és munkásságáról nagyon kevés információnk van.
1847. október 31-én született Livornóban. Kutatásokat végzett az elektromosság, a mágnesség, az elektrotechnika, valamint a geometriai optika területén.
A forgó mágneses mezejű motorok és az indukciós motorok alapötlete is tőle származik.
Összehasonlító méréseket is végzett és kimutatta, hogy a pólus nélküli transzformátor fajlagos teljesítménye 3,4-szer nagyobb a pólusokkal rendelkező szekunder generátorénál.
1897. február 7-én hunyt el szülővárosában.

Egyenáram

Ha két különböző potenciálú helyet vezetővel kötünk össze, akkor a töltések áramlása megindul a nagyobb potenciálú hely felöl a kisebb potenciálú hely felé. Az elektromos áram a töltéshordozók rendezett egyirányú mozgása. Az elektromos áramot akkor nevezzük egyenáramnak (angolul Direct Current/DC), ha az áramkörben a töltéshordozók állandó vagy változó áramerősséggel, de egyazon irányban haladnak. A töltések rendezett mozgása elektromos mező hatására jön létre. A fémekben negatív töltésű elektronok, az elektrolitokban pozitív és negatív töltésű ionok végeznek rendezett mozgást.

Az elektromos áramot mérőiránnyal szokás ellátni. Az áram fizikai mérőiránya a negatív töltések tényleges haladási irányával azonos. Egyenáram előállítható váltakozó áramú áramforrásokból is diódás egyenirányítással.

Az elektromos egyenáram erőssége, a vezető keresztmetszetén 1 mp alatt áthaladó töltések mennyisége:

I = Q/t,

Ahol
I: az áramerősség, mértékegysége = A (amper),

Q: töltés, mértékegysége = C (Coulomb),
t: idő, mértékegysége = mp (másodperc)

(Forrás: Wikipedia)

Abszorpció

Gázok vagy gőzök atomjai elnyelődnek a folyadékban vagy a szilárd testben a velük való érintkezéskor.

Abszorpció az is, amikor egy anyag a rajta áthaladó sugárzás egy részét elnyeli, vagy azon áthaladva csökkent intenzitással halad tovább. Az elnyelt energiát átveszi az elnyelő közeg, amit hővé alakít át.

Energiaszegénység

Akkor beszélünk energiaszegénységről, ha egy személy vagy háztartás nem tudja kifizetni a gáz- és áramszámlát, ezért nem tudja megfelelő szinten fűteni az otthonát, vagy nem tudja igénybe venni az élethez szükséges energiaszolgáltatásokat, ez által hiányt szenved és sérül emberi méltósága.

A három legfőbb oka az energiaszegénységnek:

• az alacsony jövedelem,

• a magas energiaárak,

• és a háztartások alacsony energiahatékonysága.

Az energiához való hozzáférést azonban több tényező is befolyásolhatja. Ilyen például a lakóhely energiával való ellátottsága, a környéken jellemző energiaformák elérhetősége, azok megfizethetősége és minősége, a lakások állapota, és az ország energiapolitikai helyzete.

Magyarországon az elmúlt években jelentősen növekedett a gáz, valamint a többi energiahordozó ára is. A felmérések szerint a magyar lakosság 80 %-a a jövedelmének több mint 10 %-át az energiaszámlára költi, ami az általánosan elfogadott nemzetközi standard szerint energiaszegénységet jelent.

A lakosok önbevallása szerint hazánkban másfél millió embert érint ez a probléma. A lakosság 15 %-a úgy nyilatkozik, hogy nem képes a lakását a megfelelő hőmérsékletre felfűteni, és ez Európában a 6. legmagasabb arány. Mindemellett a háztartások 18 %-a krónikus tartozást halmozott föl a közüzemi számláival – ez Európában a legmagasabb érték.

Puskás Tivadar

Puskás Tivadar mérnök, feltaláló.

1844. szeptember 17-én született Pesten. Felsőbb iskolai tanulmányait Bécsben kezdte, majd a Műegyetemen folytatta, de 1865-ben anyagi nehézségek miatta abba kellett hagynia.

Sokoldalú tehetség volt, nem csak a technikai tárgyakban volt kimagasló, kitűnően vívott, lovagolt és zongorázott. A zene segítette első munkájához. 1865-66-ban a Festetics családnak dolgozott, itt kezdhette el az angol nyelv tanulását. 1866 őszén már Londonban élt, itt a német nyelv oktatásával tartotta el magát. A következő évben a Waring Brothers et Eckersly vasútépítő cég alkalmazottja volt – a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó –, tolmács és helyi ismeretekkel rendelkező szaktanácsadó volt az angol építésvezetők mellett. 1872-ben a cég csődbe ment.

1873-ban – elsőként Közép-Európában – utazási irodát nyitott. Az 1873-as bécsi világkiállítás miatt rengeteg embert vártak a városba. A kiállítás ideje alatt kedvezményes vasútjegyeket árusított. A vállalkozása sikeres volt, a félretett pénzéből 1874-ben Amerikába utazott. Itt Colorado mentén földeket vásárolt és aranybányát nyitott. Üzleti ügyben volt Philadelphiában, amikor végleg a műszaki tudományok felé fordult.

1876-ban rövid időre visszatért Európába. Londonban és Bruxellesben távíróhálózat építési vállalkozásba kezdett. Olyan távíróközpont kiépítését tervezte, melynek kapcsolótábláján a város gyárainak és hivatalainak vonalai nem csak a távírdával, de egymással is összekapcsolhatók. Az üzletemberek azonban drágállották az elgondolását. Ekkor hallotta, hogy A. G. Bell bemutatta új találmányát, a telefont. Rájött, hogy nem távirati irodát, hanem telefonközpontot kell teremteni. Pénze, lehetősége azonban nem volt, úgyhogy meggyőzte T. A. Edisont, hogy segítse a munkáját. Így 1876 őszétől 1877 nyaráig dolgoztak együtt a telefonközpont tervén, amit végül nem szabadalmaztattak.

1877 nyarán Edison európai megbízottja lett. Londonban a fonográf honosításán dolgozott. Kiállításokat, bemutatókat rendezett. Székhelyét 1878-ben Párizsba tette át, ahol az első telefonhálózat és központ építési munkáit irányította.

1879 nyarán hazatér tőkés társakat keresni a budapesti távbeszélő hálózat építésére - sikertelenül. Így saját költségén kezdték meg az építés munkáit, amivel 1881-ben készülnek el. Puskás Tivadar eközben 1879 októberétől az Edison Társaság igazgatósági tagja lett, Párizsban önálló szabadalomértékesítő ügynökséget nyitott, villanymotorral kormányozható léghajókísérleteket folytatott, és egy cseh mérnökkel terveztetett villamosautóján közlekedett.

Az 1881-es párizsi elektromossági kiállításon a nagy szenzáció a fonográf és a villanyvilágítás volt. A párizsi elektromos világítás kiépítésére Puskás részvénytársaságot alapított, s a Nagyopera kivilágítását még ebben az évben meg is valósították. De szerepelt a kiállításon a párizsi Általános Telefontársaság is, mely részvénytársaság Puskásnak, vezető szakemberüknek elgondolása szerint a kiállítási pavilon és a Nagyopera között telefonkapcsolatot épített ki, amin keresztül egyszerre 16 vendég hallgathatta egyenesben az előadást. Innen már csak egy lépés volt a telefonhírmondó. Előbb azonban Puskás London elektromos világításán (1882), és a madridi távbeszélő hálózat tervein (1883) dolgozott. Öccse, Ferenc halála (1884. március 22.) után felszámolja vállalkozásait, irodáját és családjával: feleségével és két kislányával hazaköltözik Budapestre.

1884-ben elkezdte vezetni a Budapesti Telefonhálózatot. Mivel ezt az állam nem támogatta, saját vagyonából szereltette fel az első nyilvános állomásokat, fejlesztette a készülékeket és a hálózatot, illetve berendezett újabb három központot. Ez szinte az egész vagyonát felemésztette. Ami maradt, abból 1885-ben aranybányászatba kezdett. Ez nem volt sikeres, ezért meg kellett válnia a telefonvállalat egyharmad részétől 1885 őszén.

1886-ban a Szamos partján olajkutató telepet épített fel. Annak ellenére, hogy mélyfúrásokat végeztetett, mégsem találtak megfelelő mennyiségű olajat. Ez a vállalkozás ismét sikertelennek bizonyult.

Puskás visszaköltözött Budapestre. Itt közben csődbe jutott telefonhálózati cége. A kormány azonban felismerte a telefonban rejlő kihasználatlan lehetőségeket, ezért államosították a hálózatot, és bérbe adták Puskásnak.

Közben Puskás kidolgozta a víz alatti robbantások rendszerét, melyben akkor nem láttak lehetőséget, az utókor viszont ezt a technikát alkalmazta.

1892-ben először az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában, majd később még 18 országban jelentette be Telefonhírmondó szabadalmát „Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére" címmel. Ekkor újra sikeresnek volt mondható Európában, és még Amerikában is.

1893. március 16-án Budapesten hunyt el. Üzleti útra indult, ám a Hungária szállóban szívroham vitte el.

Képforrás

1. http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Puskast01.jpg&filetimestamp=20041129202642

Gázártámogatás

Mivel a háztartásokban a gáz ára meghaladhatja a hátrányos helyzetben lévő, alacsony jövedelmű családok teherviselő képességét, ezért a Magyar Állam - szigorúan szabályozott keretek között - ártámogatásban részesíti az arra jogosult magánszemélyeket, segítséget nyújtva ezzel a gázszámlaa kifizetésében.

A 2009 évi szabályok alapján gázár- vagy távhőtámogatásra akkor jogosult valaki, ha a háztartás egy fogyasztási egységére számított havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 3,5-szeresét*.

A fenti mondat több kérdést vet fel:
• Mi a háztartás?
o az egy lakásban együtt lakó bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezők összessége

• Mi a fogyasztási egység?
o A háztartásban élő személyek száma az úgynevezett arányszámmal számolva, melyek a következők:

• Első nagykorú személy: 1,0 (igénylő)
• Második nagykorú személy: 0,9
• Minden további nagykorú tag: 0.8
• Első és második kiskorú tag, illetve a törvény alapján gyermekként beszámolt személy: 0,8
• Minden további kiskorú, illetve gyermekként beszámolt személy: 0,7

o Léteznek bizonyos arányszámnövelő tényezők. Ha például a háztartás valamelyik tagja fogyatékossági támogatásban részesül, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülő él, az ő arányszáma 0,2-vel nő. Például: egy olyan család esetén, amelyben két szülő, egy nagyszülő és két gyermek él, ott a fogyasztási egység száma: 1,0+0,9+0,8+0,8+0,8= 4,3


• Mi számít havi jövedelemnek?
o A havi jövedelmekhez beszámítandó bevételek szabályai bonyolultak és sokrétűek, így túlmutatnak ezen cikk határain, hiszen e helyen egyszerű, áttekinthető információkkal kívánunk szolgálni. (A cikk alján megtalálható a vonatkozó rendelkezés letöltésének címe: ***)


• Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet tehát úgy számíthatjuk ki, hogy a család összes havi jövedelmét osztjuk a számított fogyasztási egységek számával.


Fontos szabály, hogy a támogatás gázfogyasztásnál 2 000 m3-ig, nagycsaládos háztartás esetén 4 000 m3-ig vehető igénybe.

A támogatást összegét meghatározó fogyasztási egységre jutó havi jövedelem alapján a jogosult igénylők 4 csoportba oszthatók. A támogatottak körét a havi jövedelem és a mindenkori nyugdíjmimimum alapján határozzák meg.
Támogatásukat a fűtőteljesítmény arányában kapják. Ezek leírása az alábbi táblázatban látható:

Jövedelmi kategóriák a 2009 évi nyugdíjminimum alapján (Ft/hó/fogyasztási egység)	Gázártámogatás fajlagos összege (Ft/m3)	Távhőtámogatás fajlagos összege
- 57 000	40,1	2 184 (Ft/GJ)
57 001 - 71 250	32,8	1 794 (Ft/GJ)
71 251 - 85 500	22,1	1 200 (Ft/GJ)
85 501 - 99 750	14,5	816 (Ft/GJ)
99 751 -	0	1 150 (Ft/hó)**

A támogatás igénylésének menete:
• Az igénylőlapot a Magyar Államkincstár lakóhely szerinti szervéhez kell benyújtani, csatolva hozzá az utolsó gáz-, illetve távhőszámla másolatát. Jövedelemigazolásokat csatolni ebben az esetben nem kell, viszont fontos a háztartás minden tagjának adóazonosító jelét feltüntetni, illetve mindenkinek saját kezű aláírásával ellátni az igénylőlapot, cselekvőképtelen személy esetén pedig szülő, gyám vagy gondnok aláírásával hitelesíteni. Akinek nincs adószáma (pl. gyermek), oda NINCS szót kell írni.
• Az igénylőlap letölthető az internetről, de az államkincstár postázza is azt minden évben.
• ****Az államkincstár oldalain elérhető egy úgynevezett online nyomtatványkitöltő szoftver, melynek segítségével bizonyosan helyesen tudjuk kitölteni az igénylőlapot, hiszen az formailag is ellenőrzi a bevitt adatokat. Kitöltés után a lapot ki kell nyomtatni és a csatolandó dokumentumokkal együtt kell benyújtani azokat.


A Magyar Államkincstár Regionális igazgatóságai:


Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatóság
5600 Békéscsaba, Szabadság tér 7-9.
Telefon: (66) 524 100
Ügyfélfogadási idő:
H-K-SZ: 8-14
CS-P: 8-12

Magyar Államkincstár Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság
7400 Kaposvár, Rákóczi tér 7-8.
Levélcím: 7401 Kaposvár, Pf. 254.
Telefon: (82) 501 103, (82) 501 142
Ügyfélfogadási idő:
H,K,Cs,P: 8-12, Sz: 8-16

Magyar Államkincstár Észak-alföldi Regionális Igazgatóság
7400 Debrecen, Darabos u. 9-11
Levélcím: 4002 Debrecen, Pf. 112.
Telefon: (52) 516 200
Ügyfélfogadási idő:
H-Cs: 8-13, P: 8-12

Magyar Államkincstár Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság
3300 Eger, Telekessy út 2.
Telefon: (36) 520 325
Levélcím: 3301 Eger Pf. 159.
3525 Miskolc, Palóczy út 5.
Telefon: (46) 513 000
Ügyfélfogadási idő:
H-CS: 8-12 és 13-16 P:8-12

Magyar Államkincstár Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság
8000 Székesfehérvár, Petőfi S. u. 5.
Levélcím: 8050 Székesfehérvár, Pf. 17.
Telefon: (22) 534 637
Ügyfélfogadási idő:
H,K,Cs: 8-12, Sz: 8-15,30

Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság
1115 Budapest, Bartók Béla u. 120-122
Levélcím: 1431 Budapest, Pf. 148.
Telefon: (1) 371-99-47

Magyar Államkincstár Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság
9023 Győr, Szabolcska u. 1/a.
Levélcím: 9002 Győr, Pf. 131.
Telefon: (96) 319 623
Ügyfélfogadási idő:
H-Cs: 8-15, P: 8-12

*A 2009. évi nyugdíjminimum 28 500 Ft
**Azon távhővel fűtő háztartásokat, amelyek jövedelmük alapján nem jogosultak szociális alapú támogatásra, a 2009. évi jogosultsági időszak fűtési szezonra eső fogyasztása tekintetében havi fix összegű távhődíj-juttatás illeti meg.
***A vonatkozó rendelet letölthető többek között innen: 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhő felhasználás szociális támogatásáról
**** Az igénylőlap-kitöltő szoftver címe: https://energia.allamkincstar.gov.hu/Default.aspx?ccr=1