Klíma kondenzátor

A hűtő körfolyamat egy része a klímatechnikában és a hűtéstechnikában. Folyamata során a gáznemű hűtőközeg ismét cseppfolyóssá alakul. A hűtőközeg energiát veszít a cseppfolyósodás közben, ezt mi hőleadás formájában érzékeljük.

Ha a hőszivattyús klímákban a kondenzátort és az elpárologtatót egy négyes szeleppel felcseréljük, akkor a fűtési funkció is elérhető lesz. Ekkor a klíma elpárologtatója a szabadban lévő hőcserélő lesz, a beltéri pedig a kondenzátor szerepét fogja betölteni.

A magas nyomás hatására a kompresszor a hűtőközeget egyenesen a kondenzátorba nyomja, és itt bekövetkezik a kondenzálódás. Ilyenkor veszít energiájából és hőmérsékletéből a gáz halmazállapotú hűtőközeg, és emiatt bekövetkezik a cseppfolyósodás. A környező levegőnek adja át a leadott hőenergiát a kondenzátor csöveinek falán, és a lemezeken keresztül.

A klímák nagyobb teljesítményre képesek a fűtés oldalon, mint a hűtésen, mivel hivatott leadni a helyiségből elvont energiát, melyhez hozzáadódik a kompresszor hővesztesége is.

A kondenzátor lényegében egy sűrűn lemezelt levegő-freon hőcserélő, melyen a levegő átáramlását ventillátorral segítik.

Amper

Az elektromos áramerősség jele: I, mértékegysége: amper (A)

Mértékegységének nevét André Marie Ampére fizikusról kapta.
„Az amper olyan állandó elektromos áramerősség, amely két egyenes, párhuzamos végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny kör keresztmetszetű és egymástól 1 méter távolságban, vákuumban elhelyezkedő vezetőben fenntartva, e két vezető között méterenként 2•10−7 newton erőt hoz létre."

Az SI mértékegységrendszer egyik alap fizikai mennyisége, megmutatja az áram mennyiségi jellemzését.

Elektromos autó

Az elektromos autó olyan jármű, amely a belsőégésű motor helyett elektromotort és elektromos motorvezérlőt használ. Az elektromos energiát általában akkumulátorból nyeri, amely legtöbbször újratölthető akkumulátor. Az újratölthető elektromos autók azonban (ultrakapacitásnak is nevezett) szuperkondenzátorban vagy lendkerékben is tárolhatják az elektromosságot.

Szélerőművek típusai

A szélenergia a megújuló energiaforrások közül az egyik legfontosabb. A Nap felhasználható energiáját nem haladja meg, sőt, meg sem közelíti. Működésük a szélmalmokéhoz hasonló. Többen támadják a szélerőműveket, mert zajosak, veszélyesek a madarakra és rontják a tájképet.

A szél energiája:

A Nap Földet elérő energiájának 1-3%-a alakul szélenergiává. Ez 50-100-szor nagyobb mennyiség, mint amennyit a Föld teljes növényvilága konvertál a fotoszintézisen keresztül. E szélenergia jórésze nagy magasságokban található, ahol a szél folyamatos sebessége meghaladhatja a 160 kilométer per órát. A súrlódáson keresztül a szélenergia szétoszlik a Föld atmoszférájában és felszínén.
A szél abból keletkezik, hogy a Földet forgása következtében egyenetlenül éri a Nap hője. A pólusok kevesebb energiát kapnak, mint az egyenlítői régiók, a szárazföld gyorsabban melegszik fel és hűl le, mint a tengerek. A hőmérsékleti különbségek a földfelszíntől a sztratoszféráig terjedő rétegekben globális légáramlási rendszert tartanak mozgásban.
A szelek mozgását egy sor egyéb tényező is komplikálja, mint az évszakok vagy a nappal és éjszaka váltakozása, a Coriolis-erő, a föld és a víz fényvisszaverő képességének, a nedvességtartalomnak és a szélsúrlódásnak az egyenetlenségei.

Melegvizes kandalló

A melegvizes kandallóval való fűtés elve az etázsfűtésen alapszik, ami által a hőtermelő a kandallóba kerül beépítésre. Nyílt és zárt berendezésnél is alkalmazható, illetve hagyományos rendszerű falazott kandallóba is beépíthető utólag.

Másik kialakítási lehetősége, ha a kandallóban termelt melegvizet a központi fűtési hálózatra kötjük. Ezáltal megoldható elő- és utószezonban a teljes fűtés, és télen a kiegészítő fűtés és a teljes melegvízellátás.

Hőszigetelés természetesen

Hőszigetelés természetesen

Mitől érezzük azt tudat alatt, hogy jó otthon lenni? A kellemes hőérzet az, amit csak akkor veszünk észre, ha nincs. Ennek biztosításához nagyban hozzájárulnak az építőanyagok, így ha a legjobbat akarjuk megteremteni, akkor érdemes a természetes alapanyagokból készült, hosszú élettartamú termékeket választani a passzívház építésekor.

A természetes ásványi lapokkal való szigetelés kiváló védelmet nyújt a hőveszteség, a párásodás és a nem kívánt hangok beszűrődése ellen.

Hasznos tanácsok a természetes hőszigeteléshez:

1. Ásványi anyagokból készült ragasztóval rögzítjük a falhoz a kőzetgyapot lapokat. Amennyiben nem egyenletes a falfelület, úgy egy kiegyenlítő réteget is vigyünk fel, még a ragasztás előtt.

2. Az ásványgyapot lapokat kenjük be pontozva ragasztóval (ügyeljünk arra, hogy a lapok szélei végig legyenek bekenve), majd a vízorros lábazati indító- és kiegészítősín segítségével rögzítsük a falazathoz. A legjobb eredményt úgy érhetjük el, ha „W" alakban kenjük el a ragasztó csíkokat. Ezt a műveletet maximum 1 óra alatt kell végrehajtani, a ragasztó bekötését megelőzve.

3. Erősítsünk rá a tapadásra acélszöges dübelek segítségével. Kb 6 db-t helyezzünk el, négyzetméterenként.

4. Ügyeljünk arra, hogy a nyílások sarkainál 45°-ban egy kb. 60x25cm-es üvegszövet táblát rögzítsünk pluszban a falra (az ún. bevágásos- behajtásos módszerrel).

5. Az ásványgyapot felületére hordjunk fel ásványi ragasztót 4mm vastagságban. A még friss rétegbe nyomjunk bele egy üvegszövet hálót (8x8mm). Minimum 10 cm- es átfedést kell biztosítani itt is. A már kialakított élekre tegyünk élvédő profilokat.

6. Most következik még egy 4 mm-es ragasztóréteg az üvegszövetre. Amíg formázható a felülete, addig igazítsuk el egy vízszintes eszköz (pl.: H kartecsni) segítségével úgy, hogy egyenletesen síkká váljon.

7. A ragasztóréteget teljesen ki kell szárítani, ami kb. 7 napon át megy végbe.

8. Ezután hordjuk fel a megnedvesített felületre a nemesvakolatot 0,5-1 cm vastagságban. A legjobb eredmény elérése érdekében egy homlokzati síkon belül egyszerre vigyük fel a réteget. Egyengessük el a felületet úgy, hogy mindenhol azonos vastagságban legyen a falon a vakolat.

9. Az így kapott felületet –saját levében- gletteljük be.

10. Miután kiszáradt, jöhet a kaparás, vagyis a felületi minta kialakítása. Ennek a műveletnek mindössze a fantázia szab határt. Azt mindenesetre fontos megjegyezni, hogy a kaparáshoz szükséges száradási idő 2-4 óra. Mielőtt elkezdenénk kialakítani a végső arcát a háznak, csináljunk egy kaparási próbát, lehetőleg nem látható részén a falnak. Lényeges részlet, hogy azonos ütemben kell végezni a kaparást, a foltosodás elkerülésének érdekében.

Fénykollektor

A fénykollektor a napkollektorral szemben nem melegvíz előállítására, hanem bizonyos luxérték felett elektromos áram előállítására alkalmas szerkezet, melyet elektromos rendszerhez csatlakoztatnak, így energiatakarékos és környezetbarát módon oldható meg egy épület áramellátása.

A fénykollektor a napenergia felhasználásával elektromos áramot állít elő.

Ez egyenáram, amilyet az akkumulátorokból vagy a különböző fajtájúelemekből is nyerhetünk,ezért is neveziknapelemnek az itt fénykollektorként megnevezett szerkezetet.

Ionizáló energia

Az energia egyik fajtája. Az ionizáló energiával történő kezelés valamilyen kedvező hatás elérése érdekében történő energiaközlés. Ez lehet bármelyik típusú sugárzás, ha elegendő energiával rendelkezik a vele kölcsönhatásba lépő atomok és molekulák ionizációjához.

Ezek energiaszintje elég nagy ahhoz, hogy egy anyagon áthaladva – kevés hőmérséklet-emelkedés mellett – az atomok, molekulák egy-egy elektronjával ütközve azt gerjessze, vagy pályájáról leszakítsa, amivel a semleges részecske töltéssel rendelkező ionná alakul. Innen ered az „ionizáló" elnevezés a nagyenergiájú sugárzásoknál.
Az elemek ionizációs energiája megmutatja, hogy mennyi energia kell az elem egy atomjának az ionizációjához.

Üvegházhatás

Üvegházhatásnak nevezzük a légkör hőmegtartó tulajdonságát. Több tényező befolyásolja; mint a Nap sugárzása, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja, az atmoszféra sűrűsége. Nem csak a Földre, de a Vénusz bolygóra is jellemző ez a folyamat. A fóliasátrakban és az üvegházakban is ez a folyamat alakul ki, de kisebb mértékben. Innen az elnevezés.

Gyakorlatban a folyamat úgy néz ki, hogy a napsugárzás behatol a Föld légkörébe, de a felszínről visszasugárzott energia egy része nem jut ki belőle, mert egy külső határoló fal, jelen esetben a légkörben levő üvegházhatású gázok nem engedik ki. A visszaverődés során a fényből hőenergia lesz, ami bent marad és emiatt melegszik fel a belső tér.

Az üvegházhatás nélkül a Földön 30 fokkal alacsonyabb lenne az átlaghőmérséklet. Probléma, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt nagy ütemben növekszik a széndioxid koncentrációja, ezért a légkör sok hőt tart vissza és így felmelegszik.
Következménye a globális felmelegedés, ami klímaváltozást idézhet elő.

Membrán

A megfelelő berendezéssel hasznosítható lenne az energia, amit az édesvizű folyók deltái, torkolatai megtermelnek. A tengervíz sótalanítása nagy mennyiségű energiát használ fel, de ha vegyítjük a sós és édesvizeket, akkor energiát nyerhetünk.

Szükségünk van mindehhez egy féligáteresztő membránra, és ha a különböző sókoncentrátumú vizeket ezzel választjuk el egymástól, ozmózisnyomás jön létre. Ennek következtében a koncentrátumkülönbség kiegyenlítése miatt az alacsonyabb sókoncentrátumú természetes módon törekszik a magasabb koncentrátumú víz felé.

Az 1970-es években is felmerült már az ozmózisnyomásra épülő erőmű ötlete, de akkor még gondokba ütközött a megvalósítása.
Napjainkban viszont lehetségessé vált ezek kivitelezése, és a norvégok nekiláttak a világ első ozmotikus erőművének megépítéséhez.
Ha minden a terv szerint alakul, akkor ez az erőműtípus 10 százalékát is fedezheti a fjordokban és folyótorkolatokban gazdag ország áramellátásának.

Kandó Kálmán

Kandó Kálmán magyar mérnök. Ő volt az első, aki alkalmazta a nagyfeszültésgű, háromfázisú, váltakozó áramot mozdonyoknál, illetve kidolgozta a fázisváltót. A vasút-villamosítás úttörője.

(Forrás: Wikipedia)

1869. július 8-án született Pesten. Középiskolai tanulmányait Budapesten, először az Evangélikus Gimnáziumban, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemhez tartozó Gyakorló Gimnáziumban végezte.1888 szeptemberében kezdett a Budapesti Műegyetemen tanulni, itt kitűnő minősítésű gépészmérnöki oklevelet kapott.

Egyetemi évei után egy évig a haditengerészetnél szolgált, majd Párizsba utazott. Itt a Compagnie de Fives-Lille villamos gyár szerkesztési osztályán kezdett dolgozni. Hamar sikereket ért el: kidolgozott egy teljesen új szerkesztési-számítási módszert és eljárást az indukciós motorok méretezésére. Ez lehetővé tette a gazdaságos villanymotorok gyártását. Sikerei hírére Mechwart András, a Ganz-gyár ekkori vezérigazgatója hazahívta. Kandó 1894-ben kezdett el itt dolgozni. 1895-ben osztályvezető, majd 1897-ben pedig már igazgatóhelyettes lett.

1897-ben Amerikában tanulmányozta Baltimore első 600 V-os egyenáramú mozdonyait, villamosítási rendszerét. Úgy gondolta, hogy a nagyvasutak villamosítását ilyen kis feszültséggel nem lehet megoldani.

1892-től már a Ganz-gyárban is folytak kísérletek a villamos vontatással kapcsolatban. Kandó felismerte, hogy az indukciós motorok vasúti vontatásra is alkalmassá tehetők, elkezdtek foglalkozni a háromfázisú villamos vontatással. Az első háromfázisú villamos vasútjuk 1898-tól üzemelt a Genfi-tó mellett.

Ezen sikerek hatására a Ganz-gyár vállalkozott az olaszországi vasút villamosítására. A 106 km-es vonal villamosítása – Kandó javaslatára – háromfázisú árammal történt. Kandó vezette a villamos-, a gépészeti tervezést és gyártást is. Neve ekkor már hozzátartozott a vasutak villamosításához. 1902. szeptember 4-én avatták fel, és nyitották meg a Valtellina vasutat. Ez volt az első villamosított vasútvonal Európában, és ez volt az első nagyfeszültségű váltakozó árammal villamosított vasútvonal a világon, illetve Kandó első önálló fejlesztése. Még ez év októberében elkészült a Comoi-tó oldala mentén haladó vonal is.

A Valtellina-vonal kedvező ütemét látva az olasz kormány 1907-ben 2000 km vasútvonal villamosítását rendelte el. Megvették Kandó szabadalmát a feladat megoldására, létrehoztak egy mozdonygyárat, amelynek vezetésére és a mozdonyok tervezésére Kandót kérték fel. Itthon közben a Hitelbank vezetői nem látták a villamosításban rejlő lehetőségeket, ezért Kandó nem remélhette az itthoni törekvéseinek a megvalósítását. Elfogadta az olasz felkérést, és 1907-ben családjával Vado-Ligure-be költözött és 1915-ig itt tevékenykedett. Közel 700 mozdony készült a közreműködésével, és 1954-ben még több mint 500 ilyen mozdony teljesített szolgálatot.

Az első világháború kitörésekor hazajött. 1915-től a bécsi hadügyminisztériumban, tartalékos hadnagyként a Monarchia vasútjainak szénellátásával kellett foglalkoznia. Kandót 1917-ben felmentették a katonai szolgálat alól a MÁV és a Ganz-gyár kérésére. 1922-ig a Ganz és Társa Waggon és Gépgyár műszaki, majd vezérigazgatója volt. Megkezdte másik vontatási rendszerének a kidolgozását, amellyel világsikereket ért el. 1922-től a Ganz-féle Villamossági Rt. műszaki tanácsadója volt, itt már kizárólag az új villamos mozdonyok tervezési munkáit irányította. 1923-ban készült el az első 2500 LE-s kísérleti fázisváltós mozdony. Rengeteget kísérletezett, miközben bizonyította az 50 Hz-es vontatás előnyeit is. 1928-ban folytatódtak az üzemi próbák. Ennek sikereit látva határozta el a MÁV a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítását.

Kandó más feladatokkal is foglalkozott az 1920-as években. Megbízásokat kapott Olaszországból, Franciaországból, Ausztriából és Amerikából is.

1931. január 13-án váratlanul hunyt el Budapesten.

Kandó Kálmán széles látókörű , nagy műveltségű és munkaképességű tehetség volt. 1894 és 1931 között Magyarországon 70 szabadalmát jelentették be. A jelentősebbeket külföldön – pl. USA, Japán – is érvényesítette.

Organikus napelemek

Az organikus napelemek technológiája két fő irányt jelent:

• félvezető organikus polimerek,
• fényérzékeny festett cellák (dye-sensitised cells, DSC).

A félvezető polimerek mesterségesen előállított molekulaláncok, amelyek a vékonyrétegű napelemekhez hasonlóan félvezető tulajdonsággal rendelkeznek, így tehát napelem előállítására alkalmasak.
A DSC technológiánál ez másképpen van. Ez sokkal inkább a természetes fotoszintézist utánozza, csak a zöld klorofil helyett jellemzően a vöröses festékréteg nyeli el a fotonokat és generál elektromos feszültséget. Itt a víz bontása helyett egy fémrétegben mozgatja meg az elektronokat, azaz hoz létre elektromos töltést.

Az organikus technológia előnyei:

• kevésbé érzékeny a fény beesési szögére,
• kiválóan színezhetők és mintázhatók,
• nem csak üvegre, hanem fémre, műanyagra is felvihetők,
• nagyon olcsó az előállítási költsége,
• nagy felületek vonhatóak be velük.

Elektromos ellenállás

Az elektromos ellenállást Georg Simon Ohm, német fizikus fedezte fel.

Az elektromos ellenállás mértéke azt jelzi, hogy mekkora munkát kell végeznie az elektromos térnek, amíg egy adott tárgyon egy egységnyi elektront áramoltat. Azért keletkezik az egyenáramú ellenállás, mert a töltést hordozó részecskék ütköznek az adott anyag atomjaival.

Az ellenállás jele: R. Mértékegysége az ohm (Ω), amelyet felfedezője tiszteletére neveztek el így. Ohm ismerte fel legelőször, hogy egy adott anyagon átfolyó áramerősség egyenesen arányos a feszültséggel.

Az anyagok elektromos ellenállás szempontjából vezető, félvezető és szigetelő kategóriákba sorolhatóak. Az elektronikai boltokban előre gyártott, megfelelő méretű és teljesítményű áramkörökbe ültethető ellenállásokat vásárolhatunk.

Források: Wikipedia, Freeweb

Biohidrogén

A hidrogén rendelkezik a legnagyobb energiatartalommal az ismert gáz halmazállapotú üzemanyagok közül.

Úgy tekintünk ma már erre a legegyszerűbb kémiai szerkezettel rendelkező molekulára, mint az energiahordozók egyikére, ami képes lesz kiváltani a fosszilis tüzelőanyagokat.
A hidrogént nem lehet megszokott módszerekkel bányászni, vízből, vagy szerves anyagokból nyerhető ki elsődleges (primer) források felhasználásával.
A tiszta, megújuló energiaként felhasználható H2-alapú jövő számára komoly ígéretet jelentenek a biotechnológiai megoldások.
A hosszabb távra tervező országok tekintélyes összegeket ölnek a H2-gazdaság bevezetésére szolgáló kutatásokba, illetve azok fejlesztésébe.

PHPP számítás

A passzívház tervezés elengedhetetlen része a PHPP számítás (passzívház tervező csomag). Ez egy nagyon pontos eredményt adó energetikai számítás, azonban hazánkban kevesen ismerik.
A német Passzívház Intézet fejlesztette ki a EN 832 európai energiamérleg eljáráson alapuló, Microsoft Excel alatt futó tervezési segédletet. A program segítségével, az építész sokkal könnyebben elvégezheti a szükséges számításokat, valamint tesztelheti a felmerülő alternatívákat. Több mint 200 passzívházban elvégzett mérés igazolta, hogy általános körülmények között a PHPP-ben előzetesen kiszámolt hőszükséglet a későbbi ténylegesen fellépő fogyasztással messzemenően megegyezik.

A minőségbiztosítás egyik eszköze a "Minőségvizsgált passzívház" minősítés elvégeztetése a Passzívház Intézetnél. A passzívház tervező csomag (PHPP) számítása alapján a Passzívház Intézet fölülvizsgálja az épülettervet. A minősítéshez szükséges még az eredményes légtömörség-teszt elvégzése is, a minősítés ezután kerül kiállításra.

Az OTÉK módosítása

Az OTÉK módosítása

• Módosult az elő- és oldalkertbe, valamint a közterületbe belenyúló tetők és erkélyek méretének szabályozása.

• Egyes esetekben nem kell a szomszédos épületek között megtartani a szokásos telepítési távolságot.

• Szabályozhatóvá vált a helyi rendeletekben az építménymagasságon túl a legfelső építményszint magassága.

• Fedett gépkocsi- és kerékpártárolókat is kell biztosítani a 6 lakásosnál nagyobb társasházakban, 2013-tól.

• A 2 szobánál nagyobb lakásokban, házakban nem lehet a fürdőben a WC, hanem egy önálló helyiség biztosítandó neki. Nem nyílhat a mellékhelyiség sem a konyhából, sem az étkezőből.

• Egy szobának minimum 17 m2-esnek kell lennie, amibe nem számítható bele a főzés és az étkezés térigénye.

• Kötelező felvonót üzemeltetni a minimum 4 emeletes épületek esetében.

• A benapozottságnak legalább 60 percen keresztül kell tartania.

• Az akadálymentesítés területén is komoly szabályozások születtek. Ez a nyilvános épületekre és a megváltozott képességűek otthonára vonatkozik.

• Megszüntették a homlokzati égéstermék kivezetésének lehetőségét az újépítésű épületek esetében, a meglévőekben pedig szigorították.

• A homlokzati felületen mostantól csak takartan lehet elhelyezni a klímaberendezést.