Szélenergia

A szélenergia a megújuló energiaforrások egyike, melynek termelése rohamosan n? az utóbbi id?ben az egész világon, hiszen környezetvédelmi és költségel?nyei is jelent?sek.

A szél gyakorlatilag a leveg? földfelszínhez viszonyított mozgása, amely a légkörben kialakuló nyomáskülönbségek hatására jön létre. A szél mozgását több tényez? befolyásolja: ilyen az évszakok, vagy a nappal és éjszaka váltakozása, a Coriolis-er?, a föld és a víz fényvisszaver? képességének, a nedvességtartalomnak és a szélsúrlódásnak az egyenetlensége. Vannak állandó jelleg? szelek és id?szakos, valamint helyi jelleg? szelek is. Energiatermelésre azonban csak az állandó jelleg? szelek alkalmasak.

A szél teljes energiája megközelít?leg 100 TW teljesítmény?. 100%-ban azonban ezt nem lehet hasznosítani. A Nap Földet elér? energiájának csupán 1-3 %-a alakul szélenergiává. A növények fotoszintézise által létrejöv? energiánál ez 50-100-szor nagyobb mennyiség. A szél folyamatos sebessége csak nagy magasságokban haladja meg a 160 km/órás sebességet, így a szélenergia nagy része csak itt található.

Tapasztalatok szerint ott érdemes a szél energiáját felhasználni, ahol a szélsebesség átlaga meghaladja a 4-5 m/s értéket. Ezek a tengerparti helyek, mert a szárazföldön beljebb haladva a bels? súrlódás a szél sebességét csökkenti. Magyarország szélcsendes vidékekkel rendelkezik. Budapesten 1,8 m/s, Mosonmagyaróváron, ami az ország legszelesebb régiója az 5m/s-ot ott sem haladja meg, Nyíregyházán 4-5 m/s, vagy akár ennél nagyobb is, de tartósan nem lehet kihasználni. 40-60 W/m² a szél energias?r?sége hazánkban, ami kicsinek mondható.

A szélenergiát a szélturbina lapátjainak forgási energiája alakítja elektromos árammá. Léteznek nagy, csoportokban el?forduló szélfarmok, rajtuk nagy áramtermel?kkel, de léteznek kis egyedi turbinákat m?ködtet? telepek is. A szélenergia el?állításának ára még mindig drágább, mint a más módokon el?állított áram, de hosszú távon az egyik megoldás lehet az alternatív energia piacon.

Energiamenedzsment

Az energiamenedzsment az energiahasználatról és ezek költségér?l ad széles kör? elemzést és szaktanácsadást, illetve az ezzel foglalkozó cégek szolgáltatásaival az energia legoptimálisabb felhasználására törekednek.

Az energiamenedzsment kifejezést az informatikában a szoftverek és hardeverek kiegészít? szolgáltatásaként ismert. Mérsékeli bizonyos eszközök, alrendszerek energiafelvételét a használati intenzitástól függ?en.

Használt elemek gyüjtőhelyei

Az elemek – az akkumulátorokhoz hasonlóan – mérgez?, a környezetet súlyosan szennyez? anyagokat tartalmaznak, pl. higanyt, kadmiumot, ólmot.

Használt elemet soha ne dobjunk háztartási hulladék közé! Ha így teszünk az elhasznált elem a szeméttelepre kerül, ahol összeprésel?dik, a sav belefolyik a földbe, ami megöli a növényeket és megfert?zi a vizeket. Egyetlen ceruzaelem 1500 liter vizet szennyez be, ami kb. egy kisebb család egy heti vízfogyasztásának felel meg.

Magyarországon évente kb. 2000 tonna ilyen veszélyes hulladék keletkezik.

1998. október 1 óta tilos a használt elemeket és akkumulátorokat a háztartási szemétbe dobni.

2005 augusztusától a gyártóknak és a forgalmazóknak kötelességük ingyen visszagy?jteni a használt elemeket, függetlenül a termék típusától, gyártójától.

Egyre több helyen, pl. bevásárlóközpontokban, benzinkutakon lehet látni külön erre a célra kihelyezett gy?jt?konténereket. Egészségünk és környezetünk védelmének érdekében használjuk ezeket a gy?jt?ket, lemerült elemeinket soha ne a kukába dobjuk!

Melegvíz ellátás

Melegvíz ellátás

A legnagyobb energiaigényt a f?tés jelenti Európában, de jelent?s a h?igénye a használati melegvíz el?állításának is.

A lakóépületek 55%-a központilag kapja a melegvizet. Ilyenkor a kivételi helyeket közös vezetékhálózaton át látja el melegvízzel egyetlen vízmelegít?. A vizet szétszóró cs?vezetékben a leh?lt vizet hasznavehetetlenül engedik el a háztartások, ami sajnos jelent?s energia és vízveszteséget jelent. Azonban ezt ki lehet küszöbölni egy keringet? vezeték beépítésével.

Csoportos ellátásról beszélünk, ha egy lakásban minimum kett? vízvételi helyet egyetlen készülék lát el melegvízzel. Ilyen esetekben a lehet? legrövidebb elosztó- utat kell választani a kiépítésnél.

Egyedi ellátás akkor van, ha egyetlen melegvízvételi lehet?ség van. Ez általában egymástól nagyon távol es? csapokból, rendszertelen id?közönként vételezett kis mennyiség? melegvíznél használatos. A melegvíz el?állító berendezést ilyen esetekben közvetlenül a csap mellé vagy fölé helyezik el, így lerövidül a szállítás útja, ezáltal a h?veszteség lehet?sége.

Zöld mobiltelefonok

Mindennapjaink fontos kellékévé vált a mobiltelefonok használata. Manapság nagy hangsúlyt fektetnek a gyártók a környezetbarát telefonokon túl az ökobarát tölt?kre is. Ezek megvalósíthatóak többek között napenergiával, kinetikus energiával és szélenergiával is.

India rendelkezik a legnagyobb mobiltelefon-piaccal, az ? javaslatuk a napenergiával hajtott mobiltelefon-tornyok megtervezése.
A Nokia olyan mobiltelefonok gyártásával kísérletezik, amik a környezeti rádióhullámokat használják, az innen nyert 50mW készenléti állapotban elegend? er? a mobiltelefonoknak.
Az LG és a Samsung is az új prototípusaival a napenergia használatára törekednek.
Az ökobarát mobiltelefonokat a „zöld" mobiltelefon-tölt?k követik, amik környezetbarát anyagokból készülnek, felhasználva az újrahasznosítható energiaforrásokat.

Az egyik nagy probléma a napenergia felhasználásánál, hogy éjszaka nem áll rendelkezésünkre.
Emiatt kutatják az elektronok generálását kinetikus energia felhasználásával.
A telefon töltéséhez a mozgás bármelyik formája hasznosítható, ami teljesítményt generál.

Passzívház

A passzívház egy olyan alacsony f?tési és h?tési energiaigény? épület, amelynek bels? klímája képes egész évben kellemes komfortot biztosítani hagyományos f?tési rendszer nélkül. Energiafelhasználása nem haladja meg a 15KWh/m2/évet. Hivatalosan csak az olyan épület nevezhet? passzívháznak, amely megfelel a németországi PASSIVHAUS INSTITUT (Passzívház Intézet) szigorú kritériumrendszerének és rendelkezik az intézet hivatalos min?sítésével.

A kívánt h?mérsékletet f?leg napsugárzásból, a föld h?jéb?l, illetve a benne tartózkodók és m?szaki berendezések által kisugárzott h?b?l nyeri. Úgy m?ködik, mint például egy termosz: a meleget benn tartja az épületben különböz? módszerek alkalmazásával. Minden ember, aki benne van, vagy használ valamilyen elektromos berendezést, az h?t ad át a helyiség leveg?jének, amit a ház azonnal a klímájába épít. A minimális f?tési h?szükségletet igény szerint radiátorokkal, elektromos f?t?szállal vagy h?szivattyúval lehet pótolni.

Szerkezetileg úgy épül fel egy passzívház, hogy 40-50 cm vastag falszerkezetéb?l a küls? h?szigetelés vastagsága 20-30 cm. Az aljzat-, a fal- és a tet?szerkezet h?szigetelési értéke eléri a 0,15 kWh/m2 alatti értéket. Háromréteg? üvegezéssel vannak ellátva a küls? nyílászárók, fóliázottak, kriptongázzal töltött, h?szigetelt szerkezetek.

Rendkívül egyszer? fizikai törvények alapján m?ködik. Maximálisan kihasználható a beáramló napenergia, illetve minimálisra csökkenti a kifelé áramló h?veszteséget. A Föld és a Nap energiájának felhasználásával történik az épületek frissleveg?jének a felf?tése. Kontrollálja az állandó légáramlást az ellenáramú h?cserél?, és így az elhasznált leveg? h?je 90 %-os hatásfokkal felmelegíti a beáramló friss leveg?t. A bels? terek f?tése a nap melegének hasznosításával történik. Az épület tervezésénél fontos a fekvés, ugyanis a délre néz? nagy ablakfelületek, beengedik a napsugarakat, amelyek felmelegítik a leveg?t, és ezt aztán a h?szigetelt falak nem engedik, hogy visszafelé kiáramoljon. A nyári nagy meleg ellen vannak hagyományos árnyékolók, kiálló erkélyek, rolók felszerelve. Hidegebb napokon, amikor a bels? terek f?tésére nem jut elég energia, akkor az elektromos áramot termel? napelemek, és a melegvizet termel? napkollektorok segítenek. Ez utóbbi vízét nagy puffertartályokban tárolják.

Körülbelül 10%-kal magasabbak az építési költségek, de ezek néhány év alatt megtérülnek, mivel 80%-kal alacsonyabb az üzemeltetési költségük. Világszerte növekszik az érdekl?dés a passzívházak iránt, a cél egy energiatakarékosabb jöv? biztosítása. Nyugat-Európában állami támogatás is jár az energiatakarékos otthonok, irodák építtetéséért. Legfontosabb cél, hogy csökkentsék az import energiaforrások mennyiségét, egy önállóbb, gazdaságilag er?sebb állam kialakítása érdekében.

Képforrás:

1. http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Passivhaus_Darmstadt_Kranichstein_Schnee_2005_Feb.jpg

2. http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Passivhaus_Darmstadt_Kranichstein_Fruehling_2006.JPG

A napfolttevékenység kutatásának története

A Napon látott sötét foltokról szóló feljegyzéseket már i.e IV. századból is fellelhet?ek. A távcs? el?tti id?kb?l Európából nagyon kevés, ezzel szemben Kínából, Koreából Japánból több adat található, melyek a naptevékenység változásainak hosszú távú értékelését teszik lehet?vé. A távcs? csillagászati használatának kezdetén 1610 környékén újabb felfedezéseket tett többek (Thomas Harriott, David és Johannes Fabricius, Christoph Scheiner) között Galileo Galilei, aki bizonyította azt is, hogy a foltok a nap felszínén találhatók, nem pedig (az addigi egyes feltételezések szerint) el?tte elvonuló bolygók.

Christoph Scheiner német csillagász 1611 és 1625 között végzett beható megfigyeléseket a napfolttevékenységgel kapcsolatban, melyet Rosa Ursina cím? több mint 800 oldalas könyvében jelentetett meg. Ezen írás megjelenése után a napfoltokkal kapcsolatos csillagászati érdekl?dés alábbhagyott, majd az 1800-as évek derekán újra éledt a kutatás. 1674-t?l 1976-ig a Royal Greenwich Observatory programja alapján a napot rendszeresen naponta fényképezték. A századforduló idején a napfoltok kutatásában az Mt. Wilson Observatory vette át a vezet? szerepet E. Hale vezetésével, aki új m?szereket épített, melyek segítségével meghatározta a napfoltok alapvet? fizikai jellemz?it, kimutatta a napfoltokra jellemz? er?s mágneses teret, melyek alacsonyabb h?mérsékletet, ezzel sötétebb színt eredményeznek.

Magyarországon Debrecenben az MTA Napfizikai Obszervatóriumában 1957 óta folyik napfolttevékenység kutatása, mely intézet a világ legfontosabb központja.