Faraday, Michael

Michael Faraday angol fizikus és kémikus, az elektrotechnika nagy alakja.

(Forrás: Wikipedia)

1791. szeptember 22-én született az angliai Newington Buttsban, egy kovácsmester kisebbik fiaként. Vékony és törékeny testalkata miatt nem bizonyult alkalmasnak édesapja szakmájának folytatására. A fiú tehetsége és kivételes szellemi képessége korán kit?nt: egészen fiatal korától, amikor csak tehette, olvasott.

13 éves korában könyvköt? mester rokonukhoz ajánlották be inasnak, amit ? kitör? örömmel fogadott, hiszen átadhatta magát kedves tevékenységének, az olvasásnak. A m?helyben ráadásul sok neves tudós is megfordult, akik tudományos értekezéseiket vitték köttetni. Faraday 22 éves koráig dolgozott könyvköt?ként, s ezalatt rengeteget tanult, valamint els? kísérleteit is a könyvek hatására végezte el. A legenda szerint, Faraday az egyik – éppen prés alatt lév? – könyvben felejtette jegyzeteit, amelyek végül Humphry Davy (angol kémikus) kezébe kerültek, aki felfigyelt a fiú gondolataira és maga mellé vette segédnek.
Faraday sok éven keresztül foglalkozott a gázok cseppfolyósításával, majd 1825-ben k?olajkátrányból el?állította a benzolt. 1831-ben meghatározta az elektromágneses indukció törvényeit (amely a dinamók, generátorok és transzformátorok m?ködési alapja), leírta az önindukciót, és olyan fogalmakat terjesztett el, mint az anód, a katód, az elektróda és az ion. Feltalálta az oxidációs számok rendszerét és a klórt is.
1845-ben fedezte fel a ma Faraday-effektusként ismert jelenséget (az elektromágneses hullám polarizációs síkjának elfordulása az ionoszférában, a Föld mágneses terének jelenlétében) és a diamágnességet.
Faraday az elektrotechnikai kutatások egyik legnagyobb alakja volt, azonban kutatásainak eredményeit nem volt hajlandó szabadalmaztatni.
1827-ben a londoni Royal Institution kémiatanára lett, 1824-ben a Royal Society, 1844-ben pedig a párizsi Akadémia tagja.

Faraday törvényei:
I. Az elektrolízis során az elektródfolyamatban képz?d? anyag tömege arányos az elektrolizáló áram er?sségének és az id?nek a szorzatával, vagyis az áthaladt elektromos töltésmennyiséggel.
II. Az elektrolizáló cellán áthaladt töltés és az elektródreakcióban résztvev? elektronok anyagmennyisége arányos egymással. E kett? hányadosa a Faraday-állandóval egyenl?, értéke 9, 65×10000 C/ mol.

Michael Faraday Hampton Court-i házában hunyt el 1867. augusztus 25-én.

U érték

Napjainkban az U érték a h?szigetelési érték helyes kifejezése. Néhány éve még K értéknek hívták. Az U és a K érték h?átbocsátási tényez?t jelent. A h?átbocsátás megmutatja, hogy az épületszerkezeten egységnyi id? alatt mennyi energia távozik.

A h?vezetési tényez? az adott anyagnak 1 méter élhosszúságú kockájára vonatkozik, és annak szemben lév? lapjai közötti h?vezetést határozza meg. Mértékegysége a W/mK.

A h?átbocsátási tényez? egy tetsz?leges vastagságú, 1 négyzetméteres keresztmetszet? hasábra adja meg az értéket, így tehát annak mértékegysége W/m2K. Ez utóbbi a közvetlenül használható, hiszen csak a felülettel és h?mérsékletkülönbséggel kell beszorozni. Ahol viszont az el?bbit adják meg, azt el kell osztani a fal tényleges vastagságával, mivel kisebb a fal, emiatt pedig több energiát enged át.

Szabadvezeték

A szabadvezeték olyan csupasz vezeték, amely a földt?l elszigetelten, a véletlen érintés megszabta magasságban, tartószerkezeten van elhelyezve. Egyes esetekben burkolt, kisfeszültségen szigetelt is lehet. A szabadvezetékek tartószerkezetei többnyire rácsos acél vagy betonoszlopok, amelyek állékonyságát külön alapozás biztosítja. Az oszlopokra szerelt álló vagy függ? szigetel?k tarják, feszítik a sodrony szerkezet? fázisvezet?ket úgy, hogy a legnagyobb belógás állapotában is megfelel? távolságra legyenek a talajszintt?l. A váltakozó áramú szabadvezetékek háromfázisúak, a közvetlen villámcsapás megel?zésére egyes fontosabb vezetékek fölé véd?vezet?t is szerelnek.

Pieter Zeeman

Pieter Zeeman – született Hollandiában, 1865. május 25-én – tanulmányai során Lorentz tanítványa volt, 1890-t?l el?adásokat tartott Leidenben. Lorentz javaslatára a mágneses tér fényforrásra gyakorolt hatását vizsgálta.

Forrás: Wikipédia

1900-ban kinevezték az Amszterdami Egyetem fizikaprofesszorává.

1908-ban megbízták az egyetem fizikai intézetének vezetésével.

1902-ben fizikai Nobel-díjat kapott Lorentz-cel együtt „a mágneses térben lejátszódó sugárzási jelenségek vizsgálatáért".

1896-ban fedezte fel a róla elnevezett Zeeman-effektust, ami az atomszerkezet megismerésének fontos lépése volt, melynek lényege, hogy a mágneses térben az atomok színképvonalai felhasadnak.

Zeeman az optikai és mágneses m?szerek tökéletesítésén is tevékenykedett.
Pieter Zeeman 1943. október 9. hunyt el Amszterdamban.

Csatlakozó berendezés

Az a vezetékrendszer, amely az elektromos átviteli hálózat, vagy az elektromos elosztó hálózat részét képezi, és amely összeköti az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal. A csatlakozó berendezés tartozéka a fogyasztásmér? berendezés.

Hozzá kapcsolódó fogalmak:

• Tartalék csatlakozó berendezés: azt az igénybe vehet? csatlakozó berendezést jelenti, amely a felhasználási hely üzemszer? ellátásában nem vesz részt, mivel annak tartalékellátására szolgál. Akkor veheti igénybe a felhasználó a tartalék csatlakozó berendezést, ha az üzemszer?en igénybe vett csatlakozó berendezés meghibásodik, és használata – valamilyen oknál fogva – lehetetlené válik. Az áttérés a tartalék csatlakozó berendezésre történhet automatikusan is, de ez a rendszerhasználóval kötött üzemviteli szerz?désben is rögzítésre kerül.
• Üzemszer? csatlakozó berendezés: az állandó és az ideiglenes üzemszer? csatlakozó berendezést jelenti.
• Állandó üzemszer? csatlakozó berendezés: az a csatlakozó berendezés, amely a felhasználási hely üzemszer? ellátásában részt vev?, a hálózat csatlakozási és hálózathasználati szerz?désben foglalt teljesítmény- és villamosenergia-igény kielégítéséhez szükséges és alkalmazott csatlakozó berendezés.
• Ideiglenes csatlakozó berendezés: az a csatlakozó berendezés, amely a felhasználási hely, illetve a felhasználási helyen végzett tevékenység jellegéb?l adódóan ideiglenes jelleg? villamosenergia-ellátására szolgáló csatlakozó berendezés. Az ilyen berendezések fennmaradásának id?tartamát a hálózati csatlakozási vagy hálózathasználati megállapodásban rögzíteni kell.
• Többirányú ellátás: ebben az esetben a villamos energia több irányból (de nem ugyanarról a transzformátorról) érkezhet, és ezt a felhasználó és a hálózati engedélyes a hálózati csatlakozási és/vagy hálózathasználati szerz?désben rögzítette.

Villanybojler működése, előnyei, hátrányai

Az elektromos árammal való vízmelegítés ötlete már az 1800-as évek elején felvetült, de gyakorlati alkalmazására, elektromos vízmelegít? készülékek gyártására csak 1896-tól került sor, Németországban. Magyarországi elterjedése még sokáig, az 1966-os hazai tömeggyártás megkezdéséig váratott magára.

Az elektromos vízmelegít?k technikai fejl?dése során több irány alakult ki, osztályozzuk ?ket:

• a vízmelegít? rendszer szerint: átfolyó rendszer? és tároló rendszer?,
• a bennük lév? nyomás szerint: nyitott rendszer? és zárt rendszer?

Az elektromos f?tés?, tároló rendszer? vízmelegít? köznapi neve a villanybojler mely az angol boiler (kazán, melegvíztároló) szóból ered.

Egy alapkiépítés? villanybojler alkotórészei:

• víztároló tartály,
• a tartályt körülvev? h?szigetelés,
• f?t?test,
• h?mérsékletszabályozó és -korlátozó,
• biztonsági szelep (ha zárt rendszer?),
• köpeny, burkolat

Víztároló tartály:

A különböz? gyártási technológiák és árkategóriák szerint maga a tartály sokféle anyagból készülhet: réz, rozsdamentes acél, m?anyag, üvegszálas m?anyag, horganyzott/zománcozott vagy m?anyag bevonatos acél stb.
Az anyag kiválasztásánál fontos a szilárdsági megfelelés és - mivel a tartály közvetlenül érintkezik a vízzel -, a korrózióval szembeni ellenállás.
A nyomás alatti (zárt rendszer?) készülékeknél a tartósság és az el?állítási költségek mutatói miatt a leggyakoribb alapanyag a zománcozott acél.
Hasonló megfontolásból a nyitott rendszer? készülékek – f?leg a kis ?rtartalmúak (5-10 liter) – alapanyaga a m?anyag.

H?szigetelés:

A tartályt körülvev? h?szigetelés jellege, vastagsága határozza meg, milyen gyorsan h?l el a víz a tartályban, mennyit fogyaszt a bojler. A víz felmelegítéséhez minden készülékben ugyanannyi energiára van szükség, de nem a h?ntartására! A szigetelésbeli különbségek 2-3-szoros eltérést eredményeznek a bojlerek h?veszteségében. Ezért is tervezi már régóta az EU, hogy a h?t?szekrényekhez, mosógépekhez – és egyéb háztartási gépekhez – hasonlóan a vízmelegítés eszközeire is bevezeti az energiacímkét. Így a vízmelegít?k is könnyebben összehasonlíthatók lesznek energiahatékonyság szempontjából.

F?t?test:

Az általános megoldás rézköpeny?, elszigeteletlen cs?f?t?testek alkalmazása, magasabb árú készülékeknél kerámia vagy zománcozott rúdf?t?test.

H?mérsékletszabályozó és h?mérsékletkorlátozó:

A h?mérsékletszabályozó a beállítási értékének megfelel? szinten tartja a benne lév? víz h?mérsékletét. Ez a villanybojlerekben általában állítható, de van, ahol a burkolatot el?bb meg kell bontani.
A szabályozó meghibásodása esetén lép m?ködésbe a h?mérsékletkorlátozó, ami megakadályozza a víz túlmelegedését, g?zzé alakulását.

Ez a két elem – a szabályozó és a korlátozó – a villanybojler alapvet? biztonságához tartozik, megfelel? m?ködésük, jelenlétük elengedhetetlenül szükséges a biztonságos m?ködtetéshez.

Biztonsági szelep:

Ha a bojlerben a vizet melegítik, az tágul, és a táguló víznek el kell távolodnia. Ha a csapokat nem nyitja meg a fogyasztó, akkor a víz arra nem folyhat. A hálózat felé szintén nem folyhat, mert szabvány szerint kötelez? beépíteni egy visszacsapó szelepet: a bojler tartalma nem ürülhet vissza.
Ezért szintén kötelez? minden bojler mellé beépíteni egy biztonsági szelepet is, ahol a keletkezett többlet víztérfogat elcsöpög, illetve túlforralás esetén elszökik a túlnyomás.

Használatának el?nyei és hátrányai:

A villanybojlert általában családi házak, lakások egyéni melegvíz-igényeinek ellátására alkalmazzák. El?nye, hogy általában a fogyasztási hely (csapok) közelében kerül elhelyezésre, így a cs?rendszerben keletkez? h?veszteség, minimalizálható. Ezen készülékek legnagyobb része beltéri üzemeltetésre tervezett, így küls? környezeti hatásoktól védett, temperált (állandó h?mérsékleten tartott) helységben kerül felszerelésre, ezzel további h?veszteséget takarítunk meg, illetve a készülék élettartama jelent?sen megn?.

Hátránya viszont a víz, a fém és az elektromosság együttes jelenléte, melyek egymással való érintkezése különböz? problémákat vet fel.

Korrózió:

A bevonattal ellátott acél tartályú készülékek esetében a bevonat elszigeteli az acélt, így ahol fed, ott nem lép fel korrózió, de ahol nem, ott nagyon gyorsan kilyukadhat a tartály. Ezen segít az aktív anód, ami többnyire egy magnéziumötvözet rúd. A magnézium kevésbé nemes anyag, mint a vas, ezáltal az korrodál, fogy, nem a vele egy víztérben lév? acéltartály.

Vízk?képz?dés:

A villanybojlerekben általában alkalmazott rézköpeny?, elszigeteletlen cs?f?t?testek igazi vízk?termel? készülékké lépnek el? keményvizes területeken, ha nem vízlágyítón keresztül táplálják meg ?ket. A vízlágyítón kívül (vagy mellett) szintén hatékony a vízk?vel szemben a f?t?testek felületi terhelésének a csökkentése (felületi h?mérséklet-csökkenés) és az elszigetelésük. Ilyen például kerámia vagy rúdf?t?test alkalmazása zománcozott tokcs?ben.

Copley-érem

A Royal Society legrégebbi, valamint legmagasabb kitüntetése, amelyet 1709-ben hozott létre Sir Godfrey Copley (?t 1691-ben választotta köreibe a társaság). Az els? Copley-érmet 1731-ben osztották ki. A díj ekkor maga az érem, illetve 100 £ volt.

A díjat a társaság azon tagjainak ítélhetik oda, akik a tudomány területén jelent?s felfedezést tesznek. Ma az érem aranyozott ezüst és 5000 £ jár mellé.

Mátrai Erőmű Zrt.

A magyar villamosenergia-rendszer egyik alapegysége a Mátrai Er?m?.

Az ország legnagyobb széntüzelés? er?m?ve 950 MW beépített teljesítménnyel, Visonta térségében saját külszíni bányával rendelkezik, az ott termelt lignitb?l állítja el? Magyarország villamos energia igényének 13%-át. A cég m?ködésének, fejl?désének biztosítéka az Észak-Magyarországi nagyjából 1 milliárd tonnás lignitvagyon.

A térségben 1917-ben megindult a nagy volumen? lignitbányászat. El?ször a Gyöngyöspatai Kovaföldm?vek Rt. Keretein belül, majd a bányászati üzemág 1918-ban önálló céggé alakult Mátravidéki Szénbányák Rt. Néven. A Visonta térségében található lignitmez? költséghatékony felhasználására 1965-ben megindult a Gyöngyösi H?er?m? Vállalat építése, a céget 1967. október 1.-én alapították, mely vállalat 1968. május 29-én vette fel a Gagarin H?er?m? Vállalat nevet (ma Mátrai Er?m? ZRt.). Az er?m?vet kiszolgáló egykori Thorez, kés?bb Visonta bánya 1964-es megnyitását 2 éves el?készít? munka el?zte meg. A kitermelés 1964-1968 között úgynevezett mélym?veléssel, utána külszíni fejtéssel történt.

Az er?m?vet 2 db 100 MW-os (I- II. számú) és 3 db 200 MW-os ( III-IV-V. számú) blokkal építették meg. Átadásuk folyamatosan történt 1969-t?l 1972-ig, az els? blokk átadása után azt azonnal bekapcsolták az országos hálózatba. 1986-1992 között az er?m? nagyobb fejlesztésekkel, felújításokkal tették korszer?bbé ezzel biztosítva élettartamának növelését. 1992 január elsejét?l a cég Mátrai Er?m? Rt. néven részvénytársasági formában m?ködik, 1993-ban megtörténik a Mátraaljai Szánbányákkal való integrációja. 1995-ben a villamosenergia-ipari privatizáció során a Mátrai Er?m? Zrt. többségi tulajdona német kézbe került. A jelent?s lignitvagyonra alapozva a cég 1998-2000 között jelent teljesítménynövel?, bányászati és környezetvédelmi beruházásokat hajtott végre. 1998 óta a villamosenergia-termelés, üzemeltetés és karbantartás és a bányászati berendezések karbantartása az ISO 9001 min?ségügyi szabvány követelményei szerint történik. 2003 óta min?ségirányítási rendszer is ISO 9001-es tanúsítvánnyal rendelkezik.

A blokkok szabályozhatóságának javítására 2007-ben üzembe helyezett el?tét gázturbinákhoz kapcsolt generátorok egyrészt önálló egységként képesek villamos energia termelésre, a turbinák által kibocsátott füstgáz pedig a nagynyomású el?melegít?knél hasznosul. A CO2-kibocsátás csökkentésére a tüzel?anyaghoz keverve, 10%-os mennyiségben biomasszát kevernek.

A társaságnál m?köd? villamosenergia-termel? blokkok teljesítménye az alábbi:

• I. blokk: 100 MW lignit
• II. blokk: 100 MW lignit
• III. blokk: 220 MW lignit
• IV. blokk: 232 MW lignit
• V. blokk: 232 MW lignit
• VI. blokk: 33 MW földgáz
• VII.blokk: 33 MW földgáz

A villamos energia nagyfeszültség? távvezetékeken, az er?m?t?l 4 km-re telepített detki transzformátorállomáson keresztül csatlakozik az országos alaphálózatra.

A Mátrai Er?m?höz kapcsolódóan létrejött ipari parkban a keletkezett melléktermékeket hasznosító cégek gipszkarton- és alfa félhidrát-gyártással, biodízel gyártással foglalkoznak. A Mátrai Er?m? Zrt. Méreteire jellemz? a foglalkoztatottak száma, mely a két külszíni bányánál 2500 f?t, emellett karbantartási, kivitelezési, termelési munkákhoz, célirányos szerz?dések alapján a társaság küls? vállalkozókat is alkalmaz .

Ultraibolya sugárzás

Rövidítése UV. Elektromágneses sugárzás, melynek hullámhossza 100 és 400 nm (nanométer) között van. Ez a tartomány a röntgensugárzásnál hosszabb, de a látható fényénél rövidebb. A Nap sugárzásának mintegy 10%-a tartozik az UV tartományba.

Az ultraibolya sugárzást 3 fő részre oszthatjuk:

1) UV-A - 320–400 nm

• A látható fényhez legközelebb eső tartomány
• A Föld felszínére érkező UV sugárzás túlnyomó része.
• Hasonlóan a többi UV sugárzáshoz károsíthatja a kollagénrostokat, roncsolja az A-vitamint, közvetve képes a DNS-t is.
• Pozitív hatása, hogy elősegíti a csontképződést
  

2) UV-B - 280–320 nm

• A Napból érkező UV-B sugárzás nagy részét a Föld ózonrétege elnyeli, mivel azonban az emberi tevékenység miatt a légkörbe kerülő szennyezések hatására az ózonréteg folyamatosan vékonyodik, egyre több sugárzás ér minket.
• Ez a sugárzás felelős a bőr barnulásáért, azonban a túlzásba vitt napozás a bőr öregedéséhez vezethet. Felelős a bőrrák kialakulásáért is.
• Közvetlenül képes károsítani a DNS-t.
• A túlságosan sok UV-B sugárzás a szemet is erősen károsítja.
  

3) UV-C - 100–280 nm

• Mivel a földi légkör teljesen elnyeli, így az emberre természetes formájában veszélytelen. Kizárólag a világűrbe kilépő ember esetén kell számolni az ellene történő védekezéssel.
• Mivel baktériumölő hatása van, sterilizálásra használható.

Felfedezése 1801-re tehető, amikor Johann Wilhelm Ritter német fizikus a Villiam Herschel nevéhez fűződő infravörös sugarak felfedezése kapcsán folytatott kutatásokat, és kísérletekkel igazolta az ultraibolya sugárzást.

Talajkollektor

A megújuló energia felhasználásának egyik viszonylag könnyen elérhető módja a föld hőjének használata. Ezt úgynevezett geotermikus hőszivattyúk segítségével tehetjük meg. A geotermikus hőszivattyú az energiát talajszonda, vagy talajkollektor segítségével éri el.

Míg a talajszonda esetén a talajba 30-100 méter mély furatokat kell készíteni, a talajkollektornál a földfelszíntől mintegy másfél méter mélyen elhelyezett csőrendszerrel oldható meg. A talajkollektor nem a föld természetes belső hőjét, hanem a direkt napsugárzás által talajba jutott hőenergiát használja. A rendszer fontos eleme a talajvíz, mivel magasabb nedvességtartalom esetén a rendszer nagyobb hatásfokú, ugyanis a földfelszínre érkező napsugárzás hője a víz segítségével jut a talajba, azzal több hőt képes tárolni. Hátránya a viszonylag nagy helyigény (a fűtendő lakás méretnek mintegy 1,5-2-szerese), és az, hogy az adott területet nem szabad burkolni, építeni rá, hiszen az építés a területet érő napsugárzást gátolja meg, kiszáradása pedig a rendszer hatásfokát erősen csökkenti.

Elektrosztatikus vonzás

Az elektrosztatikus vonzás az anyagok közötti elektromos töltéseken alapuló vonzás. Az anyagok elektronhiánya pozitív töltést, elektrontöbblete negatív töltést eredményez. Az azonos töltések taszítják, az ellentétesek vonzzák egymást.

Az elektrosztatikus vonzás jelen van atomi szinten, ahol az elektronok atommag körüli meghatározott sugarú (energiaszintű) pályákon való keringését az elektrosztatikus kölcsönhatás biztosítja. Jelen van még az ionos kémiai kötésben, ahol nagy energiakülönbségű ionok az elektrosztatikus vonzás hatására ionrácsba rendeződnek. Elektrosztatikus vonzást figyelhetünk meg továbbá bizonyos anyagok dörzsölése - azaz elektrosztatikus feltöltése után is, mely töltéstől függően vonzani vagy taszítani kezdi a környezetében fellelhető töltéssel rendelkező elemeket, molekulákat, testeket, anyagokat.

Az elektrosztatikus vonzást az iparban is használják, illetve figyelembe veszik: amellett, hogy az elektrosztatikus vonzás segítségével nagy hatásfokú légszűrő rendszereket, jó terülő- és fedőképességű festéstechnikát, takarékos és pontos nyomtatást tudnak létrehozni/alkalmazni, a gyártási folyamatoknál mindig kiemelt figyelemmel kell kezelni az elektrosztatikus kisülés (ESD) és az elektrosztatikus vonzás (ESA) problémakörét is. Az egymáson mozgó anyagok dörzshatással járnak - legyen az futószalagon továbbított termék, nyomtatóba betáplált papír, mozgás közben a dolgozó ruhája - a dörzshatás elektrosztatikus feltöltődéshez vezet. A feltöltődés tönkreteheti az elektromos berendezéseket, a vonzás összetapadást, mechanikai sérülést okozhat a termékben vagy a gyártó gépben megakadályozva a továbbítást, a kisülés elektromos túlterhelést okozhat a gyártott termékben, a gyártó gépben, de akár a dolgozók életét is veszélyeztetheti.

Proton

A proton az atommag pozitív töltés? részecskéje. Jele a p+. Egy atommag protonokból és neutronokból áll, ezeket közös néven nukleonoknak nevezünk. A hidrogén atommagja csak egyetlen protonból áll.

Története

Ernest Rutherford fedezte fel 1918-ban. Amikor a nitrogén gázt vizsgálta észrevette, hogy alfa-részecske csapódott a gázba, és így a szcintillátor hidrogént jelzett. Ezzel a felfedezéssel kimutatta, hogy az csak nitrogénb?l jöhet, szóval a nitrogénnek tartalmaznia kell a hidrogén atommagot, az egyes tömegszámú atomot. A szó a görög „protos" szóból ered (jelentése: els?).

Elgázosítás

Elgázosítás

A biomasszát termodinamikus folyamat során alakítják át üzemanyaggá. Szükség van az eljáráshoz h?re, amit az alapanyag, vagyis a növények egy részének elégetéséb?l nyernek. A végtermékként megjelen? gáz hidrogént, vízg?zt, szén- oxidokat, metánt, nitrogént tartalmaz többek között. A magas szén- dioxid és vízg?ztartalom miatt alacsony a h?kapacitása az elgázosított biomasszának. Bels? égés? motorok esetében csakis tisztítás után használható a metángáz.

Gravitáció

A gravitáció, tömeggel bíró két test között fellépő vonzóerő, a két test közötti állandó vonzás. Más néven tömegvonzás, ami a testek tömegközéppontjainak egymás felé gyorsulását hozza létre.

Gravitációs erőnek nevezzük azt az erőt, amit az egyik test kifejt a másikra a gravitáció jelenségének megfelelően.

Nem tévesztendő össze a nehézkedés fogalmával, ami gravitáció nélkül, akár gyorsulással is produkálható. A súly és a súlytalanság is a nehézkedés folyománya.

A gravitáció elmélet

Először Sir Isaac Newton tanulmányozta a gravitációt és az ő nevéhez fűződik az univerzális gravitációs kölcsönhatás elmélete is. A leeső test mozgásának okát egy erővel határozta meg, ami a testre hat.

„A később többek által kiegészített elmélet szerint két, tömeggel rendelkező test egymásra vonzerőt fejt ki, ez az erő a két test tömegközéppontját összekötő egyenesen helyezkedik el, és mindkét test tömegével arányos, ugyanakkor a testeket egymástól távolítva csökken. A gravitációs erő egyetlen feltétele és oka a testek tömege. Minden test, anyagi összetételétől, halmazállapotától, hőmérsékletétől függetlenül folyamatosan kifejti a tömegéből eredő vonzerőt. Az erő bármilyen távolságból hat, bár a távolsággal gyengül, és a gravitációs erő el nem téríthető és nem árnyékolható."

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3)

A gravitációs vonzerő nagyságának kiszámítása, vagyis az egyetemes tömegvonzás törvénye:

- m₁ és m₂ : a testek tömege

- d : a két test tömegközéppontja közötti távolság

- G : gravitációs állandó (ennek értéke: 2006 CODATA)

A törvény a pontszerű objektumokra vonatkoztatható. Integrálszámítás szükséges, ha a tárgynak van térbeli kiterjedése. A gravitációs erő sohasem nulla, vagy mínusz értékű = antigravitáció nem létezik. Két test vonzásánál nem csak az egyiket vonzza a másik, hanem a másik test is az egyiket, de ellentétes irányú, ám ugyanakkora erővel (hatás-ellenhatás törvénye).

A gravitáció miatt beszélhetünk nehézkedés és súly jelenségről. A súly és a fajsúly a nehézkedés eredménye. A fajsúly, vagyis a sűrűség az oka annak, hogy a meleg levegő a hideg levegő fölé emelkedik, ami bolygónk életében kihatással van az időjárásra.

Minden tömegnek van gravitációs hatása, így az égitesteknek is.

A gravitáció hatására a Földön a testek a Föld középpontja felé esnek. A Hold a Föld körül, a Föld a Nap körül kering, ugyanis keringő mozgás a Naptól centrifugális erőt hoz létre és ezt egyensúlyozza a Nap gravitációs ereje. Emiatt maradnak a bolygók a pályájukon.

Az Ősrobbanás után az Univerzumban szétszóródott energia és annak atomjai és molekulái a gravitáció miatt álltak össze. A többszörös „összeállásból" keletkeztek az égitestek.

lignQYtf
����dent: -18.0pt;mso-list:l0 level1 lfo1'>

-

külső mag: 300-350 km vastag, olvadt kőzetek alkotják

Felépítését tekintve vas és kén található benne. Kőzeteinek összetétele hasonlít a Földéhez, de kevesebb vas található benne és víz is elenyésző.

A Hold domborzatán ötféle felszíni formát különböztetünk meg:

- körülsáncolt síkságok: Becsapódások során keletkezett medencék kör, vagy sokszög alakúak, melyek közepe a feltört bazaltláva miatt sima felületűek.

- gyűrűhegységek: A becsapódási medencék mellett gyűrű, vagy körív formájában futó hegységek. A becsapódás által kidobott anyagok összegyűrt kőzettáblái ezek, melyek hegyláncokat alkotnak. Ezek nagysága a síkságokhoz képest akár a 6000 méter magasságot is elérhetik.

- kráterek: nagyságuk változó, akár 200-300 km átmérőjűek is lehetnek

- hasadékvölgyek: Lávasíkságokon keletkeznek.

Lehetnek Sinus-rianások, melyek kacskaringósan húzódnak végig egy sík lávaterületen. A láva lehűlésekor keletkező Radiális hasadékok a megszilárduló kőzet összehúzódásakor és meghasadásakor jönnek létre. Valamint a Vetődések, melyek olyan süllyedések, amik belső erő hatására jönnek létre. Ezeknek csak az egyik oldalán magasodik akár több száz méteres sziklafal.

- dómok: Kerek dombok, melyek nagysága néhány száz méter, átmérője pedig 10-15 km. Tetején a vulkánokhoz hasonlóan, akár 1000 méter átmérőjű bemélyedés figyelhető meg.

Érdekesség:

Árapály jelenség és a Hold kapcsolata:

A tenger vízszintjének ritmikus emelkedése és apadása, valamint a Hold között kapcsolat lelhető fel. A Hold gravitációs vonzásának hatására a földfelszín Hold felé mutató része kissé megemelkedik. Főként a tengervíz, mivel az könnyebben vált alakot. Hullámhegyet alkotnak. A mögötte és előtte 90 °-ra levő területek pedig lesüllyednek. A hullámhegy a dagály, a hullámvölgy pedig az apály.

Polisztirol

A polisztirol az épít?iparban (is) használatos m?anyag szigetel?anyag. Kiváló h?szigetel? tulajdonsága és gazdaságossága miatt igen népszer?.

A hagyományos, expandált polisztirol hab (EPS) tömbbé formázott, k?olaj alapú termék.

A modernebb technológiával készül? extrudált hab (XPS) speciális granulátumból készül. Legfontosabb tulajdonsága a zárt cellás anyagszerkezetb?l adódó alacsony, szinte elhanyagolható vízfelvétel. H?vezetési tényez?je, vízfelvétele és nyomószilárdsága lényegesen jobb, mint az EPS-é, ezért ezzel a szigetel?anyaggal az építkezés során minden elképzelés megvalósítható. A hab alkalmazása rendkívül kifizet?d? a vízbehatásnak kitett helyeken (pl.lapostet?, talajban lév? vízszigetelés), nagy terhelés? h?szigetelt födémszerkezetben, zöldtet?kön és ipari padlókon.

Stand-by-killer

Olyan elosztók, amik érzékelik a hifi-készülék vagy a televízió távirányítójából származó jelet, és a kikapcsolás után áramtalanítják az elosztót.

A számítógépekhez gyártott stand-by-killerek az USB-porton keresztül észlelik a számítógép kikapcsolását, majd áramtalanítják a hozzá tartozó eszközöket is. (pl. nyomtató, képerny?)
A legmodernebb eszközök már az interneten keresztül is irányíthatóak, csak ezek ára nehezen térül meg a kés?bbiekben.

Az egyszer? stand-by-killerek vásárlása hasznosabb, ha túl körülményes lenne, hogy a készülékek memóriájából adatok vagy beállítások vesznek el.

A Click-StandBy-Killer olyan továbbfejlesztése a Click-By-Killernek, amivel mérhet? a készenléti üzemmódba kapcsolt háztartási és elektronikai készülékei áramfogyasztása.

Hogyan keletkezik a kőolaj?

A k?olaj (ásványolaj) többnyire sötét szín?, s?r?n folyó anyag. Összetétele az el?fordulási helyét?l függ. Megkülönböztetünk paraffinbázisú, intermedierbázisú és nafténbázisú k?olajat. Egyes k?olajokban viszonylag nagy mennyiség? (30-40 %) aromás szénhidrogén is található.

Szénhidrogének nagy mennyiség?, növényi és állati eredet? szerves anyag oxigénszegény környezetben történ? bomlásával keletkeznek, amely nagyrészt tengeri üledékképz?dés során történik. A szerves anyag finomszemcsés szervetlen anyagokkal (agyag, márga) együtt rakódik le.

A fokozatosan növekv? üledékréteg súlya alatt a nagy nyomás és magas h?mérséklet révén alakulnak át szénhidrogénné, és a nagy nyomás miatt felfelé vándorolnak a pórusos szerkezet? k?zetben. Ez a migráció addig tart, amíg az anyag elér egy át nem ereszt? réteget, ahol megreked és elkülönül: alul víz, felül k?olaj és ha van elég gázanyag akkor a fölött földgáz helyezkedik el az úgynevezett gázsapkában.

Mivel a migráció miatt a k?olaj nem a keletkezési helyén (anyak?zetben), hanem az úgynevezett tárolók?zetben található, utólag nehéz megállapítani, hogy hol is képz?dött.

A k?olaj összetétele:

• Szén (C) 81-87%
• Hidrogén (H) 10-14%
• Oxigén (O₂) 0-7%
• Kén (S) 0-6%
• Nitrogén (N₂) 0-1%

A k?olaj-feldolgozás els? lépése a víz és a k?zettörmelék elkülönitése ülepítéssel. Az ezt követ? gáztalanitás során tekintélyes mennyiség? propán-bután gázt nyernek.

Amplitudó

Az amplitudó az id?ben változó mennyiségek legnagyobb eltérése az átlagtól.

Az amplitudó jele: A

Harmónikus rezg?mozgás esetén az amplitudó a legnagyobb kitérést jelenti a nyugalmi helyzett?l számítva. Pl.: egy ingánál, vagy rugóra függesztett test esetében.

Szinuszos váltakozó feszültség vagy áram esetén, mint a hálózati feszültség és az áram, az amplitudó, a feszültség és az áramer?sség csúcsértékét jelenti, ami -szerese, vagyis kb. másfélszerese a feszültségmér? és az ampermér? mutatott értékének. Pl.: 220 V-os hálózati feszültség csúcsértéke 310 V.

Irinyi János

Irinyi János magyar vegyész, a robbanásmentes és zajtalan gyufa, és a számológép feltalálója.

1817. május 17.-én született Nagylétán. Középiskolai tanulmányait Nagyváradon végezte, majd jogot tanult a Debreceni Kollégiumban. 19 évesen már a bécsi Politechnikumban tanult kémiát.

1836-ban, Bécsben találta fel és szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát. Találmányát eladta egy gyufagyárosnak, így a kapott pénzb?l fedezni tudta kés?bbi tanulmányait, amit Berlinben folytatott.

1838-ban Berlinben megírta els? tudományos értekezését, amelyben a kémia elméleti kérdéseivel, f?leg a savelmélettel foglalkozott.

1839-ben hazatért Magyarországra. Itt szembesült azzal a ténnyel, hogy tanárként nem fog munkát találni, ezért gyújtógyárat alapított Budapesten. A gyár fellendült, sikeres volt, naponta félmillió gyufát gyártott. Komoly versenytársa lett annak a bécsi gyárnak, aminek még 1836-ban eladta a gyufa szabadalmát. Versenytársai mindent megtettek, hogy cs?dbe vigyék, s végül 1848-ban kénytelen volt gyárát bezárni.

Az 1848-49-es szabadságharcban jelent?s politikai szerepet játszott. Kossuth ?t bízta meg, hogy lássa el az ágyúöntés és a puskaporgyártás feladatát, az állami gyárak felügyeletével. A nagyváradi l?porgyár vezet?je volt ?rnagyként. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után csak a tudományoknak élt, visszavonult a politikai élett?l.

Általában a nevér?l csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége jelenik meg, pedig a kémia egyik legels? hazai terjeszt?je volt, és jelent?s szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában is.

1895. december 17-én hunyt el Vértesen.

Képforrás:

1. http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Irinyi_janos.jpg

CNG-LPG

CNG – s?rített földgáz, folyékony halmazállapotú szénhidrogén gázok elegye, amelynek az alapanyaga a bányászott földgáz.

Gépjárm?vek üzemanyagaként, illetve f?tésre használják. Nemzetközi jelölése a s?rített földgáznak (Compressed Natural Gas). Magyarországon az 1980-as években dolgozták ki a technológiáját.

LPG – cseppfolyós gáz, autógáz, halmazállapotát tekintve folyékony szénhidrogének elegye. (Angolul: Liquefied Petroleum Gas).

Nem a megújuló energiaforrások egyik fajtája, hanem hulladék anyag, tehát olyan melléktermék, ami a bányászott nyers földgáz és a nyersolaj finomítása során keletkezik.

Légfűtéses fal

A légf?téses falak nem váltják ki a meglév? f?tési rendszereket, de a h?igényeket részlegesen fedezik, amivel akár 15-40%-ot is megspórolhatunk a f?tési számlánál.

Azoknál az épületeknél lehet versenyképes ez a technológia, ahol használnak légf?tést, jeletn?s a friss leveg?igény és nappal használják a teret. Ilyenek pl.az üzletek, irodaházak, iskolák.

A légf?téses falak olyan energiagy?jt? felülettel rendelkeznek, ami a felületén lév? perforációknak köszönhet?en képes átszell?zni.
M?ködése azon alapszik, hogy a felforrósodott fémlemez és az eredeti falazat között áramló leveg? a légcsatornába áramlik, átveszi az abszorber felület h?energiáját, majd innen kerül a hagyományos szell?z?rendszerbe.

Minden egyes °C h?fokemelkedés hasznot termel, mivel ennyivel kevesebb energia kell a f?téshez.

Paksi Atomerőmű Zrt.

.A Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (PA Zrt.) jogelődje az 1976. január 1-jén létrehozott Paksi Atomerőmű Vállalat (PAV) volt. A vállalat megalapítása egy új hazai iparág megjelenését jelentette, nevezetesen az atomenergia alkalmazását villamos energia előállítására. Ennek az új iparágnak a megjelenése szoros összefüggésben van a világ más részein lezajlott atomenergetikai programokkal.

A paksi atomerőmű létesítése volt a XX. század legnagyobb ipari beruházása Magyarországon.
Az erőmű négy, VVER-440 típusú blokkját 1982-87 között helyezték üzembe. 1994-re az erőmű elvégezte a blokkok biztonságának teljes újraértékelését, emellett az eredeti 440 MW villamos teljesítmény a turbina átalakítás – a szekunder köri rekonstrukció révén – a hatásfoknövelésnek köszönhetően fokozatosan 470 MW lett.
A folyamatos fejlesztések és az 1996-2002 között végrehajtott biztonságnövelő intézkedések (BNI) program eredményeként a paksi blokkok biztonsági színvonala megegyezik a hasonló korú nyugati atomerőművek biztonsági színvonalával.
További hatékonyságnövelés a reaktor hőteljesítményének emelésével lehetséges, amit a nemzetközi tapasztalatok is megvalósíthatónak mutattak.

A szakemberek a teljesítménynövelési program szerint 2005-2009 között mind a négy paksi blokkon 8 %-os reaktor teljesítmény-növekedés mellett 500 MW blokkonkénti villamos teljesítmény elérést terveztek meg. Az átfogó fejlesztési programnak köszönhetően a névleges összteljesítmény – az 1., a 2. és a 4. blokkon végrehajtott teljesítménynövelés után – már 1970 MW lett. A 3. blokk teljesítménynövelési programja 2009-ben fejeződött be. A körültekintő megalapozó munka és a sokrétű átalakítások révén az atomerőmű négy blokkjának egyenkénti névleges teljesítménye 2009-től 500 MW.
A Paksi Atomerőmű a magyarországi villamosenergia-termelésben meghatározó szerepet tölt be, annak mintegy 40 %-át adja. 2008-ban az erőmű négy blokkja összesen 14 818 GWh villamos energiát termelt. A teljesítménynövelés és az üzemidő-hosszabbítás - a biztonság fenntartása és folyamatos prioritása mellett – hosszú távra biztosítja az ország villamosenergia-ellátásának nagy részét, a hazai nukleáris energetika jövőjét.

Az erőmű rövid története

A tervezési fázisban több terület is szóba került mint az atomerőmű lehetséges telephelye, de az alábbi összefoglalásban ismertetett szempontok miatt Paks mellett döntöttek a tervezők:

- a telephely környezete síkvidéki jellegű terület, a talajjellemzők miatt a feltöltési és alapozási munkák könnyen végezhetők,
- a területen a terepszint speciális kialakítása miatt az árvíz- és belvízvédelem biztosított,
- a Duna minimális vízhozama kb. 750 m3/s, és ennek az értéknek csupán 15-20 %-át használja fel az erőműhűtési célokra,
- a meteorológiai jellemzők kedvezőek, a település az erőmű szélárnyékában fekszik,
- az erőmű 30 km-es körzetében a népsűrűség az országos átlagnál kisebb,
- kedvező elhelyezkedése miatt javítja a déli országrész villamosenergia-ellátását, valamint a teljesítmény országrészek közötti elosztását,
- a telephely gazdaságosan csatlakoztatható az országos villamostávvezeték-hálózathoz,
- az építési anyagok és a nagyberendezések egy része vízi úton szállítható, könnyen biztosítható az üzemi terület csatlakoztatása a közúti és vasúti fővonalakhoz,
- Paks település – természeti és infrastrukturális adottságai miatt – jó lehetőséget biztosít az üzemeltetők elhelyezésére,
- a telephely adottságai lehetővé teszik a kapacitás későbbi növelését,
- a beruházás döntő jelentőségű a mezőgazdasági jellegű Tolna megye további ipari fejlődése szempontjából.

Az ország nagy tervező, építő és szerelő vállalatai már túl voltak az ország számos helyén megvalósult beruházásokon: Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Ózd, Százhalombatta, Tatabánya, Tiszaújváros. Az ország nagyberuházásain szerzett tapasztalatokat és szakmai ismereteket Pakson újabbakkal kellett gyarapítani, mert itt nagy hangsúlyt kapott a minőségi munka és a biztonsági követelmények. Pakson nem hegeszthetett a hegesztő szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező egyén, előbb minősített hegesztői tanfolyamot kellett végeznie. Ám nemcsak a minőségi elvárások jelentettek új helyzetet, hanem a mennyiségi követelmények is. Az Erőmű Beruházó Vállalatnak 4 építő és 7 technológiai szerelő vállalattal volt fővállalkozási szerződése.

A háttérben 14 tervező- és kutatóintézet állt, 166 vállalattal és 1723 érvényben lévő szerződéssel. A magyar szakembereken kívül megjelentek szovjet, lengyel, cseh, német mérnökök és szakmunkások. Az építkezésen csúcsidőben közel 10 ezer ember dolgozott. Ezt a hatalmas létszámot nehéz volt Paksra irányítani, ezért igénybe vettek több mint 1000 fő honvédségi erőt, továbbá KISZ építkezéssé nyilvánították Paksot és a KISZ ide irányította a fiatal szakembereket.

Paks nagyközség élete felbolydult az építkezés megkezdésével, ám a tervezők – az előző nagyberuházások tapasztalatain okulva – külön városrész kialakításával igyekeztek csökkenteni a konfliktusokat. Úgy építették fel a lakótelepet, hogy az építők elvonulása után az üzemelők vehessék igénybe a lakásokat. A nagyközségi lakosság és az építők, majd az üzemeltetők közötti viszony a kezdeti nehézségek után aránylag gyorsan normalizálódott, Paks lakóinak száma megduplázódott – 21 ezer fő lett – és 1979. január 1-től városi rangot kapott a volt nagyközség.

Az atomerőmű építésének fontosabb fázisai az 1. blokk indításáig

1967. február 16. A Nehézipari Minisztérium (NIM) Villamosenergia-ágazat zsűrijén a paksi telephelyet fogadták el.
1969. április 7. A paksi atomerőmű területén a Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozói megkezdték a felvonulási villamos hálózat építését. Ők az első „fecskék". Megkezdődött a hideg vizes csatorna kiásása és az üzemi terület feltöltése.
1969. december 31. Az építkezést leállítják, az év végéig 148 millió forintot használtak fel.
1971. október 21. A 3393/1971.sz. kormányhatározat 1973 első félévére írta elő egy 880 MW-os paksi telephelyű atomerőmű építését.
1972. szeptember Létrehozták az Atomerőmű Beruházás Titkárságát, és kinevezték az atomerőmű miniszteri biztosát Szabó Benjámin személyében.
1973. február A Gazdasági Bizottság ideiglenes engedélye alapján folytatódtak a félbehagyott terület-előkészítő munkálatok.
1973. augusztus A szovjet fél bejelentette: módosítja a biztonságtechnikai előírásokat.
1973. november 8. Kezdetét vette az üzemi terület feltöltésének második üteme.
1974. január 30. A hidegvizes csatorna 50 %-osan készen állt.
1974. április A 22. sz. Állami Építőipari Vállalat megkezdte tevékenységét az építkezésen.
1974. augusztus Megkezdődött az 1. és 2. blokkok építése.
1975. november 24. A nehézipari miniszter aláírta a Paksi Atomerőmű Vállalat alapítási okmányát.
1976. január 1. A Paksi Atomerőmű Vállalat megkezdte működését.
1976. március 30. Megindult a forgalom az új vasúti pályán Paks és az erőmű között.
1976. november 23. Elindult a távfűtés a beruházáson és a lakótelepen.
1978. július A 3308/1978. MT. sz. határozat alapján bevezették az építkezésen a folyamatos munkarendet.
1979. január 1-én Paks városi rangot kapott.
1979. július 1. Megalakult a PAV Üzembe Helyezési Főosztálya.
1979. december Kormányközi egyezménytervezet készült a paksi atomerőmű 2*1000 MW-os bővítéséről. Az előkészítő munkák egy részének elvégzése után a programot 1989-ben leállították.
1980. október 20. Végleges helyére kerül az 1. blokk reaktortartálya.
1980. december Megérkezett az első üzemanyag-szállítmány.
1981. február Megkezdődött az 1. blokk technológiai rendszereinek üzembe helyezési műveletsorozata.

A blokkok párhuzamos kapcsolása

1. blokk: 1982. december 28.

2. blokk: 1984. szeptember 6.

3. blokk: 1986. szeptember 28.

4. blokk: 1987. augusztus 16.

Üzemidő-meghosszabbítás és bővítés
Az erőműben 2008 februárjától kisebb kapacitásbővítés és a blokkok élettartam-hosszabbítása folyik, így az eredetileg 2012-2017 között leállítandó reaktorok üzemideje 2032-2037-ig kitolódik. A bővítés lehetőségeit a Teller-projekt név alatt mérik fel.

Műszaki jellemzők

A Paksi Atomerőmű 1976-ban alakult, 4 darab VVER 440/213 típusú nyomottvizes reaktort tartalmaz, beépített teljesítménye 1850 MW. A négy blokk a világ élvonalába tartozik, évek óta az első 25 legbiztonságosabb blokk között szerepelnek. A reaktorok hatásos teljesítménye 3 x 460 + 470 MW, hőteljesítményük egyenként 1375 MW, ezáltal a hatásfokuk 34% körüli. Az 1-es blokk 1982-től üzemel, a 4-es blokk pedig 1987-től. Ez az erőmű adja az ország energiatermelésének 40 %-át, és a 2001-es évben 14180 GWh energiát táplált az országos hálózatba.

A reaktorok üzemanyaga urán-dioxid (UO2), amelyből egy reaktorban 42 tonnányi mennyiséget helyeznek el. Az urándioxidból 9 mm magas, 7,6 mm átmérőjű hengeres pasztillákat préselnek. Az uránpasztillákat egy cirkónium-nióbium ötvözetből készült, 2,5 m hosszú, 9 mm külső átmérőjű csőbe helyezik, amelyet feltöltenek héliumgázzal, és ezután hermetikusan lezárnak. A burkolat megakadályozza a hasadványok kikerülését a hűtővízbe. Az üzemanyag-tabletta és a burkolat együtt jelentik a fűtőelempálcát.

Mivel a több tízezer fűtőelempálca egyenkénti mozgatása, cseréje gyakorlatilag megoldhatatlan lenne, a fűtőelemeket kötegekbe foglalják. A fűtőelemkötegek (kazetták) hatszöges keresztmetszetűek, és egyenként 126 fűtőelemet tartalmaznak. A nyomottvizes reaktorok közül csak a VVER-ek kazettája hatszöges, a többié négyzet keresztmetszetű. A kazettákban lévő UO2 üzemanyag dúsítása 1, 6, 2, 4 vagy 3,6 % lehet, de egy kazettában rendszerint csak azonos dúsítású fűtőelemek vannak. A kazetták 14,4 cm laptávolságúak. Az aktív zónában összesen 349 kazetta fér el, ebből az üzemanyagkötegek száma 312.

A VVER-440 típusban a láncreakció szabályozásához a fűtőelemkötegekkel azonos méretű abszorbens (bóracélból készült) kazettákat használnak, amelyek felülről lógnak be az aktív zónába. A reaktorban összesen 37 ilyen szabályozó és biztonságvédelmi kazetta van, amelyek közül üzem közben 30 állandóan kihúzott állapotban, és az aktív zóna fölött helyezkedik el. Ezek a biztonságvédelmi rudak, amelyekkel a reaktor bármikor biztonságosan leállítható. A maradék 7 abszorbens kazettával az üzem közbeni teljesítmény-szabályozást végzik, de természetesen ezek is ellátnak biztonságvédelmi funkciót. A szabályozókazetták aljához egy-egy fűtőelemkazettát kapcsolnak, így a kihúzott abszorbensek helyén is üzemanyag található.
Az aktív zónát a 312 db üzemanyag-kazetta, a 37 db abszorbens rúd és a moderátor szerepét is betöltő hűtővíz alkotja. Az atomerőművet indulása után egy évvel leállítják, és kiszedik a már kiégett, eredetileg 1,6 % dúsítású kazettákat, és helyükre a 2,4 % dúsítású kazettákat rakják. A 3,6 % kezdeti dúsításúakat is átrakják (a 2,4%-osak helyére), és helyettük új üzemanyagot raknak a zónába. Ezután az erőművet évente leállítják, és kiveszik a leginkább kiégett üzemanyag-kazettákat. A kezdeti töltetet kivéve minden kazetta három évet tölt a reaktorban.

Az aktív zóna a függőleges elhelyezésű, hengeres reaktortartályban található, melynek teljes magassága 13,75 m, külső átmérője 3,84 m. A tartály acélból készült, falvastagsága az aktív zóna magasságában 14 cm, belülről pedig 9 mm vastag rozsdamentes acél bevonattal van ellátva a korrózióvédelem céljából. A tartályon különböző magasságban helyezkedik el a hűtőközeg be- és kivezetésére szolgáló hat belépő és hat kiömlő csonk.

Az elhasználódott üzemanyag-kazettákat áthelyezik a reaktor melletti pihentető medencébe, ahol víz alatt tárolják őket. Ekkor már nem folyik bennük nukleáris láncreakció, csupán a radioaktív bomlások eredményeznek kismértékű hőfejlődést. Öt év tárolási idő elteltével a kazettákat Oroszországba szállítják újrafeldolgozás céljából. Minden szállítmány külön megegyezést igényel. Hosszú távon egyelőre nincs megoldás a kiégett kazetták tárolására, a problémát rövid időre megoldja az erőmű területén épülő átmeneti tároló, de az elkövetkezendő 50 évben megoldást kell találni a végleges tárolásra.

Az atomreaktor teljes élettartamát a reaktortartály élettartama határozza meg, ezt a hatalmas szerkezetet ugyanis nagyon költséges lenne kicserélni. A tartály anyagának kristályszerkezete az állandó neutronsugárzás hatására rongálódik, emiatt az atomerőművek tervezett üzemideje 30-40 év. A Paksi Atomerőműben újabban eme élettartam meghosszabbítása érdekében a zóna szélére kiégett, ún. negyedéves kazettákat tesznek. Az ilyen kazettákban már kevés a hasadóképes U235, emiatt azokból jóval kevesebb neutron lép ki, így kisebb neutronsugárzás éri a reaktortartályt. Ebben az ún. alacsony kiszökésű zónában tehát már négy évet töltenek az üzemanyag-kazetták.

Érdemes megjegyezni, hogy a neutronsugárzás hatására bekövetkező anyagszerkezeti változásokat – a ridegedést – vissza lehet fordítani abban az esetben, ha a tartály anyagát magas hőmérsékletre hevítik fel. Ekkor a kristályhibák „megjavulnak", olyan új anyagszerkezet jön létre, mintha a tartály újonnan készült volna. Ilyen eljárást a világ több reaktorán alkalmaztak már, így hosszabbítva meg azok élettartamát

Az aktív zónában felszabaduló hő elszállítását a reaktor körül lévő 6 darab hűtőkör végzi. Egy hűtőkör felépítése: A névleges állapotban 297 oC-ra felmelegedett víz az ún. melegágon lép ki a reaktorból, és jut el a gőzfejlesztőbe. A gőzfejlesztő hatalmas (2,3 m átmérőjű, 12 m hosszú), fekvő henger alakú hőcserélő, amelyben a víz hőjének egy részét átadja a szekunder kör vizének, miközben a primer köri víz 267 oC-ra hűl le.

A radioaktív primer köri víz a gőzfejlesztőben 5536 db 16 mm átmérőjű fűtőcsövön áramlik át, így forralva fel a gőzfejlesztőben lévő inaktív szekunder köri vizet. A lehűlt hűtőközeg a hidegágon jut vissza a reaktorba. A víz cirkulációját keringető szivattyú biztosítja. Minden hűtőkör külön-külön lezárható az ún. főelzáró tolózár segítségével, melyből minden körben két darab található.

Gőzfejlesztők elhelyezkedése a reaktortartály körül

A VVER típusú reaktorok nyomottvizes rendszerűek, azaz a primer körben nagy nyomás fenntartásával biztosítjuk azt, hogy a hűtőközeg ne forrjon fel (a víz forráspontja 1 bar nyomáson 100 oC, a primer körben uralkodó 123 bar nyomáson viszont már 330 oC körüli). A nyomás állandó értéken tartására szolgál a térfogatkompenzátor vagy nyomáskiegyenlítő. Minden blokkhoz 1 db térfogatkompenzátor tartozik, amely az egyik hurok melegágához csatlakozik. A térfogatkompenzátor egy álló elrendezésű tartály, melynek alját az egyik hűtőkör melegágával, tetejét (szelepeken keresztül) az egyik hidegággal kötik össze. A tartályban 325 oC-os, telített állapotú víz, és felette gőzpárna található.

A szekunder körben történik a reaktorban megtermelt hő átalakítása mozgási, majd villamos energiává. A gőzfejlesztőben lévő 223 oC-os, 46 bar nyomású tápvizet a csövekben keringő 297 oC-os primer köri víz 258 oC-ra melegíti, és felforralja. A keletkező gőzből a vízcseppeket el kell távolítani, ugyanis a turbinalapátokat károsítják a vízcseppek. Erre szolgálnak a kilépő gőz útjába helyezett cseppleválasztó zsaluk. Ezek olyan terelőlemezek, amelyeken áthaladva a vízcseppek lecsapódnak, így a kilépő gőz nedvességtartalma már alacsonyabb, mint 0,25 %.

A gőzfejlesztőből kilépő, mintegy 450 t/h tömegáramú gőz a turbinára kerül, és meghajtja a turbina lapátjait. Egy adott blokkban lévő 6 gőzfejlesztőből 3 együtt táplál egy turbinát. A Paksi Atomerőműben 8 darab turbina és 8 darab 230 MW-os generátor van. A turbinában egy tengelyen helyezkedik el egy nagynyomású és két kisnyomású ház, valamint a generátor fogórésze. A turbina nagynyomású háza 6 fokozatú, azaz a gőz expanziója és munkavégzése 6 fokozatban történik. A nagynyomású turbinaházban a gőz hőmérséklete kb. 140 oC-ra csökken, nedvességtartalma pedig 12 %-ra nő. Emiatt a kisnyomású házba való belépés előtt a cseppleválasztó és gőztúlhevítő berendezésbe kerül, ahol a turbinára káros vízcseppeket eltávolítják, és a telítési hőmérséklet fölé melegítik. A két kisnyomású ház 5-5 fokozatú.

A már munkát végzett gőz a kondenzátorba kerül, ahol csaknem 13 000 csőben a Dunából kivett hűtővíz áramlik. A hűtőcsöveken a gőz kb. 25 oC-os hőmérsékleten lekondenzálódik. Minden turbinaegységhez két kondenzátor tartozik, amelyekben 0,035 bar nyomást (vákuumot) tartanak fenn. A turbinán a munkagőzt a gőzfejlesztő és a kondenzátor közti nyomáskülönbség hajtja át.

A cseppfolyósodott munkaközeget különböző tisztító és előmelegítő berendezéseken keresztül a tápszivattyúk visszajuttatják a gőzfejlesztőbe. Az előmelegítésre az erőmű jobb hatásfoka miatt van szükség. Az előmelegítést a turbináról vett gőzzel végzik, melynek során a kondenzátorból kilépő 25 oC hőmérsékletű víz 9 hőcserélőben végezetül 223 oC hőmérsékletűre melegszik fel. A tápvíz ezen a hőmérsékleten lép be a gőzfejlesztőbe, ahol újra felmelegíti a primer köri víz hőenergiája.

Minden egyes blokknak külön vezénylőterme van, ahová befutnak a reaktor és a turbina üzemi adatai. Az erőműben két reaktorcsarnok van, mindegyikben két reaktor található. A turbina, a generátor, és a hozzájuk kapcsolódó berendezések a turbinacsarnokban vannak.

A paksi telephelyről származik a hazai termelés közel 40 %-a. Jelenleg (és évek óta) igen magas, 74 % körüli a paksi atomerőmű üzemeltetésének társadalmi elfogadottsága.
A Magyar Országgyűlés 2009. március 30-án 330 igen, 6 nem szavazat és 10 tartózkodás mellett elvi jóváhagyását adta Pakson új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez.

Forrás: www.npp.hu
villany.uw.hu

Energiaszükséglet

Egy konkrét energiafajta (pl. mechanikai-, hő-, fény-, vegyi-, elektromágneses-, villamos-, gravitációs-, atomenergia) iránti szükséglet. Ezek az energiafajták energiahordozókból nyerhetők ki.

Attól még nincs kielégítve az energiaszükséglet, hogy fellelhetők maguk az energiák. Ehhez energetikai láncolatra van szükség.

Természetes energiaforrások:

• emberi beavatkozás nélkül rendelkezésre álló forrás. pl. a Föld légköre, felszín, felszín alatti részek.
• megújuló energiaforrások: újratermelődő, növényi vagy állati eredetű, illetve szervetlen források. A felhasználás üteme egyenlő a keletkezésével.
• fogyó energia: a falhasználás üteme nagyobb a keletkezésnél. Ide tartozik az emberi energiaigény döntő része. Szilárd, folyékony tüzelőanyagok, természetes hasadóanyagok, melyek véges mennyiségben állnak rendelkezésünkre.
• mesterséges energiaforrások: átalakítás útján használjuk fel őket.

A lakosság energiaszükségletét az áram- és gázszolgáltatók elégítik ki legnagyobb részben.

Szélerőmű

Az energiával foglalkozó szakemberek szerint ma a szélenergia a legígéretesebb megújuló energiaforrások egyikének. Bár kisebb a kihasználható éves mennyisége a napenergiánál, de elég arra, hogy meghatározó szerepet kapjon az energiatermelésben. A ma használatos szélerőművek közel ugyanazon az elven működnek, mint a régi szélmalmok, csak az alakjuk változott meg, valamint az, hogy ma már energiatermelésre használják őket. Olyan helyeken használható gazdaságosan, amelyeket viszonylag állandó, közepes szélsebesség jellemez. Ilyen lehet például a tengerpart, de a kontinensek belsejében is találhatóak szélerőművek. A fejlett országokban már nagy hangsúlyt fektetnek a szélenergia kihasználására. Európában ezen a téren Németország jár az élen.

A szélerőmű részei

• torony,
• szélturbina 2-3 lapáttal,
• szélirányfigyelő berendezés,
• mechanikus hajtómű,
• generátor,
• sebességérzékelő és -vezérlő,
• teljesítményelektronika és egyéb vezérlő egységek,
• hálózati kapcsolat.

Magyarországi szélerőművek

Magyarországon összesen 96 szélerőmű van, a 2008. december 31-ig üzembe helyezett szélerőművekkel zárva. A legnagyobb szélerőmű az ország északnyugati részén, Mosonmagyaróvár környékén található.

Csikai Gyula

Csikai Gyula 1930. október 31-én született Tiszaladányban. Magyar atomfizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Főleg az atomfizikával, a nukleáris módszerek tudományos és gyakorlati alkalmazásával foglalkozott.

Felesége Buczkó Margit, fizikus, kandidátus.

Iskolái:
1948-as érettségije után a Kossuth Lajos Tudományegyetem (mai Debreceni Egyetem) Természettudományi Kar, fizika-matematika szakára iratkozott be. Itt 1953-ban középiskolai tanári diplomát szerzett. Ezután az MTA Atommagkutató Intézetében (ATOMKI) aspirantúrát kapott Debrecenben. Elvégzése után 1956-ban az intézet tudományos munkatársa, 1961-ben osztályvezetője, majd 1964-től három éven át az intézet tudományos igazgatóhelyettese lett.

1957-ben védte meg a fizikai tudományok kandidátusi, 1966-ban akadémiai doktori értekezését.

1967-ben a KLTE Természettudományi Kar kísérleti fizikai tanszékére került, mint egyetemi tanár és tanszékvezető. 1968-ban dékánhelyettes, majd 1972-ben dékán lett ugyanitt.
1978-ban lett rektorhelyettes, majd rektor 1981-1986-ig. 1995-ig vezette a tanszéket.

Az MTA Magfizikai Bizottságának és a Debreceni Akadémiai Bizottságnak lett tagja, utóbbinak 1990–1992-ben alelnöke volt.
1990 és 1993 között a Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya elnökhelyettese, majd a két tudományterület külön osztályba sorolása után 1999-ig a Fizikai Tudományok Osztálya elnökhelyettese volt. 1991-ben a londoni Európai Akadémia is felvette tagjai sorába.

1973-ban az MTA levelező, majd 1985-ben rendes tagja. Bekerült a Sugárvédelmi, Környezetfizikai és Reaktorfizikai Bizottságba. 1970-1980 a Tudományos Minősítő Bizottság tagja.

Akadémiai tisztségei mellett 1976 és 1980 között az Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtitkára, majd 1986-ig elnöke volt. 1987-ben a társaság tiszteletbeli elnökévé választották. 1987-ben rövid ideig a Művelődésügyi Minisztérium miniszterhelyettese volt. A 2002-es országgyűlési választáson a Centrum Párt képviselőjelöltjeként indult.

2000-ben megkapta a professor emeritusi címet.

Eközben több külföldi helyszínen 1976-tól a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) állandó szakértője.

Munkássága:

Csika Gyula nevéhez fűződik a neutrínó létezésének ködkamra felvételekkel történő kimutatása az impulzusmegmaradás törvénye alapján.
Az ő nevét öregbíti a Csikai-Pető-effektus. Alacsony feszültségű neutrongenerátorokkal, amit ő fejlesztett ki, nagyszámú magreakció-hatáskeresztmetszetben asszimetriaparaméter-függést észlelt. Ebben Pető Gáborral együtt dolgozott.

Nagy eredménye az „n, 3He" reakció kimutatása.

A nukleonok kötési energiáját és az atommag mérete közötti korrelációt is felismerte.

Bevezette a termikus neutronokra a reflexiós hatáskeresztmetszet koncepcióját.

Kezdeményezte a folytonos spektrumú neutronok rugalmas visszaszórására alapozott kémiai analitikai módszert.

Két szabadalom tulajdonosa. Munkái magyar, angol és orosz nyelven jelentek meg. 280 publikáció szerzője és társszerzője. Négy könyv, 13 könyvfejezet.

Főbb publikációi:
• Observation of the (n, He3) Reaction (társszerző, 1965)
• Dependence of (n. 2n) Cross Sections on the Symmetry Parameter N-Z (társszerző, 1966)
• Magreakciók kísérleti vizsgálata 14 MeV körüli neutronokkal (1968)
• A neutron-atommag kölcsönhatásokban észlelt új jelenségek és azok értelmezése (1973)
• Use of Small Neutron Generators in Science and Technology (1973)
• Photographic Evidence for the Existence of the Neutrino (1975)
• Measurement of (N,T) Cross-sections at 14 MeV and Calculation of Excitation-functions for Fast-neutron Reactions (társszerző, 1979)
• Handbook on Nuclear Activation Data (1987)
• Handbook of Fast Neutron Generators I–II. (1987)
• A gyors neutron adatok és a fúziós reaktorok (1987)
• Improved Gas-cell D-D Neutron Sources (1994)
• The Concept of the Reflection Cross Section of Thermal Neutrons (társszerző, 1999)
• Bulk Media Assay using Backscattered Pu-Be Neutrons (társszerző, 1999)
• Comparison of Photo- and Deuteron-induced Effects in Amorphous Chalcogenide Layers (társszerző, 2003)
• Activation Cross-sections of Long-lived Products of Proton-induced Nuclear Reactions on Zinc (társszerző, 2005)

Díjai, elismerései:
• Bródy Imre-díj (1957)
• Akadémiai Díj (1967)
• Eötvös-érem (1980)
• Állami Díj (1983)
• Magfizikai Különleges Teljesítmény díja (1986, USA)
• Tiszaladány díszpolgára (2000)
• a Kijevi Állami Egyetem díszdoktora (2001)
• Szilárd Leó-díj (2004)
• Wigner Jenő-díj (2005)

Levegő

A földi légkört a levegő alkotja, főbb alkotórészei:

• line-height:normal;mso-list:l0 level1 lfo1;tab-stops:list 36.0pt">78% nitrogénből
• line-height:normal;mso-list:l0 level1 lfo1;tab-stops:list 36.0pt">21% oxigénből
• line-height:normal;mso-list:l0 level1 lfo1;tab-stops:list 36.0pt">1% argonból
• line-height:normal;mso-list:l0 level1 lfo1;tab-stops:list 36.0pt">és egyéb kisebb mennyiségben előforduló anyagokból (szén-dioxid, neon, hélium, kripton, hidrogén, xenon) álló gázelegy.

Egy liter levegő tömege 1, 293gramm. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan.

Vízben nagyon rosszul oldódik, oldódás közben annak összetétele is megváltozik.

Vízben a levegő oldott oxigéntartalma 20 Celsius-fokon 34%. Nagyon lehűlve cseppfolyós, ilyenkor világoskék színű. Átlagos moláris tömege 29 g/mol.

A levegő vízgőzt is tartalmaz, vízgőztartalmát a következőképpen határozzák meg: az abszolút vízgőztartalom kifejezi, hogy a levegő 1m³-e hány g vízgőzt tartalmaz. A relatív vízgőztartalom azt fejezi ki, hogy a levegőben lévő vízgőz mennyisége hány százaléka a vízgőz mennyiségnek, amely az adott hőmérsékleten telítené a levegőt.

Légkör:

A levegő valaha főleg széndioxidból állt. 600millió éve azonban a növények a fotoszintézis révén már oxigénné alakították át a széndioxid egy részét. A nitrogén mennyisége is egyre nőtt, aránya majdnem elérte a 80%-ot. A légköri levegőbe az élő szervezetek, a talaj szerves anyagaiban lefolyó oxidációs folyamatok állandóan juttatnak széndioxidot, de ennek ellenére a levegő széndioxid tartalma viszonylag állandó, mert a zöld növények asszimilációs folyamataihoz állandóan felhasználják (fotoszintézis) és ugyanakkor oxigén szabadul fel. A levegő egyéb szennyezőanyagokat is tartalmazhat pl: kén tartalmú gázokat, szénmonoxidokat és különféle szállóport.

Légszennyezés:

Körülöttünk a gyárak, az erőművek, az autók és a háztartások szennyezik a levegőt.

Mára a nagyvárosokban a levegő minősége sokszor alig alkalmas légzésre. Megnőtt a légzőszervi betegségek száma, ritkul az ultraibolya sugárzástól védő ózonpajzs, pusztulnak az állatok és a növények. Nő a Föld átlaghőmérséklete. A levegő szennyeződése világméretű, globális probléma.

Napenergia

A napenergia biztonságos, tiszta és bárhol a világon elérhető, valamint kifogyhatatlan. Kiszámítható, hogy egy átlagos ház tetejét annyi napsütés éri, hogy háromszor annyi energiát nyerhet, mint a háztartás energiaszükséglete. Ezt az energiát próbálják felhasználni a napkollektorok segítségével.

Ez a fajta energiafelhasználás fontos kérdés már napjainkban is, de a jövőben még jobban előtérbe kerül, ugyanis kutatók szerint a világ olajellátása 2050-ig megszűnik. Így van ez a szénnel és a gázzal is. Ezt pedig helyettesíteni kell. Nem fosszilis energia pedig jelen esetben a napenergia, amire szükség van, hogy a jövő igényeit ki tudjuk elégíteni. Erre egyre több kutatás folyik az egész világon. A kutatások legfőbb célja, hogy a napenergiát mechanikai energiává alakítsák át, vagyis elektromos energiát állítsanak elő, illetve nem elektromos energia előállítása, melyet tárolni lehet. Ezen kívül fontos a kémiai energiává való átalakítás és a napfény lézer fénnyé való átalakítása.

A nap energiájának hasznosítása:

A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés. Naperőművekben alakítják át a napenergiát elektromos árammá.

Passzív hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a meghatározóak. Ilyenkor az üvegházhatást használjuk ki hőtermelésre. Alapjában véve passzív napenergia-hasznosító minden olyan épület, amely környezeti adottságai, építészeti kialakítása következtében képes használni a Nap sugárzását mint energiaforrást. A passzív napenergia-hasznosítás főként az átmeneti időszakokban működik, vagyis akkor, mikor a külső hőmérséklet miatt az épületen már/még hőveszteség keletkezik, de a napsugárzás még/már jelentős.

Az aktív energiatermelésnek két módja van. Első módszer, hogy a napenergiát hőenergiává alakítjuk. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, melyeket estére hőszigetelő táblákkal fednek. Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy hőtároló képességű padlóra és falakra esik, melyek külső felületei szintén hőszigeteltek, így hosszú időn át képesek tárolni az elnyelt hőt. A hőenergia „gyűjtése" és tárolása főképp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek. A másik módszerrel – az ún. fotovoltaikus eszköz (PV), vagyis napelem segítségével – a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítjuk, amely igen jótékony jótékony hatással van az áramszámlára.

Magyarországon 2007 augusztusában telepítettek először napkollektort panelházra, a miskolci Avas egyik 50 lakásos házára.

Naperőművek a világban:

Hatalmas naperőművek épülnek/épültek napelemek mezőivel. A spanyolországi PS10 naperőmű, a spanyolországi Tres naperőmű, a spanyolországi Monte Alto naperőmű, a spanyolországi Andasol 1 naperőmű, az ausztráliai King's Canyon naperőmű, az ausztráliai White Cliffs naperőmű, a németországi Waldpolenz naperőmű, az amerikai Nellis naperőmű, az amerikai Nevada naperőmű, az amerikai Mojave-sivatag naperőműje, az algériai Hassi R'mel naperőmű, a portugáliai Sepra naperőmű, az amerikai SEGS naperőmű, mind olyan erőfeszítések, hogy az emberiség végleg megszabaduljon a globális felmelegedést előidéző szénerőművektől és más hagyományos energiaforrásoktól.

Energianövények felhasználása

Energianövények felhasználása

Energetikai hasznosításra a legtöbb növény alkalmas, mint biomassza, amiből tüzelőanyagot lehet készíteni. Léteznek olyan növények, melyeket kifejezetten energetikai céllal termesztenek (pl. repce). A fafajok közül sokat használnak fel energiatermelés céljával.

Mielőtt még az ipar és a népesség ekkorára nőtt volna a Földön, azelőtt a természet még képes volt egyensúlyban tartani az energiaigényt a környezettel. Az ipari forradalom és a népességrobbanás következtében afosszilis energiaforrások fogyni és drágulni kezdtek, felhasználási igényük viszont egyre csak nőtt, és nő még ma is.

Ilyen körülmények mellett a vegetáció új értelmezést nyert és most már potenciális energiaforrásként tekintünk rá. A biomasszában óriási potenciál van, hiszen a Föld egyik olyan energiahordozóját képes adni, amely a napenergiát „raktározva", jól hasznosítható módon képes az emberiség rendelkezésére bocsátani. Az ilyen céllal termesztett növények általában gyorsan növekszenek, könnyen betakaríthatóak és jók a tüzeléstechnikai tulajdonságaik. Hagyományos mezőgazdasági eszközökkel művelhetők és arathatók.

Felhasználhatjuk közvetlenül, vagy feldolgozott formában, pl. aprítva, préselve, bálázva, pellettként, folyékony állagú motorolajként, stb. A bioetanolhoz magas cukortartalommal rendelkező, olajos növényre van szükség, amely helyettesíteni tudja a benzint. Erre tökéletes a repce. Gáz halmazállapotában is használják a növényi hulladékot, áramtermelésre, vagy fűtésre.

Az energianövények iránti igény exponenciálisan nő, hiszen az energiafelhasználás környezeti hatásai miatt egyre többen az alternatív megoldásokat választják.

Gázturbina

Olyan hőerőgép, amiben egy turbina lapátjain haladnak keresztül a levegővel kevert üzemanyag égéstermékei. A turbina működtet egy légkompresszort, amely az égési folyamathoz szolgáltatja a levegőt. Az égéstermékek energiája, amit a kompresszor nem használ fel, hasznosítható kipufogógáz sugárként, vagy akár egy másik turbina üzemeltetésére.
Nagy levegőigénnyel működik. Miután a hajtómű elindul, a turbokompresszor (légsűrűsítő) a többszörösére növeli a levegő nyomását, és azt az égéstérbe nyomja a bevezető nyíláson keresztül. Itt a levegő keveredik a kerozinnal (beporlasztott üzemanyag). A keverék égésével állandó nyomású, folyamatos égés alakul ki. Az így létrejövő gázok hevült állapotban vannak, és nagymértékben terjednek ki, ezáltal forgatják a turbinát. A turbina működteti a kompresszort, a hajtómű táprendszerét és a segédberendezéseket is. A gázturbina fúvócsövébe kerülnek az égéstermék gázok, itt a nyomásuk mozgási energiává alakul át, csökken a kiterjedő gázok hőmérséklete. A gázsugár hőmérséklete ilyenkor 500-600 °C, és körülbelül 2000 km/óra sebességgel lép ki a szabadba.

A turbina részei:

• fúvócső,
• turbina,
• tüzelőtér,
• kompresszor,
• beömlőnyílás (szívótorok).

Csoportosításuk

Három nagy típusa van:

1. Kompresszortípusok szerint

• Centrifugálkompresszoros gázturbina
• Axiálkompresszoros gázturbina
• Külső gázgenerátoros turbina (szabadturbina)

2. Hajtásmechanizmus szerint

• Légcsavaros gázturbina
• Sugárhajtásos gázturbina

3. Áramkörök száma szerint

• Egyáramú gázturbinás sugárhajtómű
• Kétáramú gázturbinás sugárhajtómű

Alkalmazási területei:

1) Sugárhajtóművek:

• Extrém sporteszközök, kísérleti járművek
• Rakétatechnika
• Polgári repülés
• Katonai repülés

2) Tengelyteljesítményt adó gázturbinák

• Mobil áramforrás aggregátorok
• Villamos erőművek
• Jármű gázturbinák
• Helikopterek
• Légpárnás járművek
• Gépkocsik, munkagépek, harcjárművek
• Vasúti vontatás
• Légcsavaros repülőgépek

3) Egyéb célzatú gázturbinák

• Nagy teljesítményű fertőtlenítő gépek
• Tűzoltó berendezések
• Gőzsugaras tisztítóberendezések