Nagyfeszültségű egyenáramú átvitel

Nagyfeszültség? egyenáramú átvitel

Az elektromos átviteli hálózathoz kapcsolódó fogalom. Az elektromos átviteli hálózat célja nagy mennyiség? elektromos energia szállítása a fogyasztókhoz. Az átviteli hálózat vezetéke tipikusan egy er?m? és egy lakott település mellett lév? alállomás között fut. Az elosztó hálózat pedig az alállomás és a fogyasztó közötti energiaszállításért felel?s. Az elektromos energia átvitel lehet?vé teszi távoli energiaforrások (mint például vízer?m?) összekötését a fogyasztókkal. A nagy mennyiség? el?állított energia miatt, az átvitel nagyfeszültségen (110 kV-on, vagy felette) történik.

Az elektromosságot sokszor nagy távolságokra szállítják, föld feletti, magasan elhelyezet vezetékeken. Föld alatti vezetékeket csak s?r?n lakott területeken alkalmaznak, a magas kiépítési és karbantartási költségek miatt, továbbá a nagy medd? teljesítmény termelése nagy tölt?áramokat és a feszültség kezelésének nehézségét okozza. Ez a mód lehet?vé teszi a silány min?ség? energiaforrások (például lignit) hasznosítását nagy tömegben, amit másképp túl költséges lenne a felhasználókhoz szállítani.

Az átviteli hálózatot gyakran nem hivatalosan rácshálózatnak hívják, de gazdaságossági szempontok miatt, ez nem vehet? matematikai rácshálózatnak. Redundáns útvonalak és vezetékek vannak kiépítve annak érdekében, hogy az er?m?t?l a fogyasztóig több útvonalváltozaton is áramolhasson, figyelembe véve az átviteli út költséghatékonyságát és az átvinni kíván energia árát. A rendszerirányító cégek sok analízist végeztek, hogy megállapítsák az egyes vezetékek még megbízhatóan átvitt maximális szállítókapacitását, ami rendszerstabilitási megfontolások miatt kevesebb lehet a vezeték fizikai vagy h? t?rési határértékénél. Számos országban az áramszállító cégek szabályozásának megszüntetése vezetett a megbízható és gazdaságos átviteli hálózatok iránti megújult érdekl?déshez. Azonban a szabályozások megszüntetése néhány esetben katasztrófához vezetett, például ez vezetett a 2000 és 2001 -ben bekövetkezett a kaliforniai áramhiányhoz.

Interferencia

Két vagy több koherens hullámmozgás egymást befolyásoló hatása. A hatás lehet er?sít? vagy gyengít?, extrém esetben kioltó. Szerepe els?sorban az elektronika területén fontos, ahol az interferencia jelent?s tényez? lehet. Ilyen eset a rádióhullámú adatsugárzás, ahol a szabadon terjed? elektromágneses jelek interferálhatnak egymással, ezzel torzítva az általuk hordozott jelet. Ezen torzítások kisz?résére használják az ún. zavarsz?r?ket. A digitális alapú adattovábbítás megkönnyíti a zavarsz?rést, mivel itt a lehetséges variációk száma mindössze kett?, így sokkal egyszer?bb kisz?rni a haszontalan zajt.

Lítium-klorid

LiCl

Vegyület, melynek alkotóelemei a lítium, és a klór.

• Olvadáspontja: 613 °C
• Forráspontja: 1360 °C
• Sűrűsége: 2,1 g/cm3

Vízben, alkoholban oldható, Nátrium-kloridéhoz hasonló kristályszerkezetű, fehér vagy színtelen kristály, vagy por formában fellelhető anyag. Tengerekben oldott formában található meg, előállítása lítium-karbonátból sósav használatával lehetséges.

Felhasználása:

A lítium előállítása a lítium-klorid elektrolízisével történi, illetve a gyógyszerként is használják reumatikus, köszvényes betegségek esetén.

Zárlat

A zárlat egy elektromos jelenség. Akkor jön létre, ha két vagy több különböz? feszültség? vezeték kis ellenálláson keresztül vezet? kapcsolatba kerülnek egymással.

A kis átmeneti ellenállás miatt zárlati áram indul meg, ez a normális üzemi áramfelvételnél nagyságrendekkel nagyobb is lehet. Emiatt a vezetékek elolvadása, a szigetelések vagy más, a vezetékek közelében lév? anyagok kigyulladása jöhet létre. Ennek megoldására alkalmaznak biztosítékokat az áramkörökbe.

Súlyos következménye lehet például egy gépkocsi-, vagy lakást?z.

Menetek közötti – szigetelési hiba miatti – érintkezés esetén menetzárlat jelentkezhet a transzformátorok, villanymotorok, elektromágnesek tekercseiben.

A zárlati áram kivédésére túláramvédelmi berendezéseket szerelnek az áramkörökbe. Kisebb feszültségnél csak kisebb szikra keletkezik, azonban az érzékeny áramkörök a kis túláram következtében is meghibásodnak. Emiatt kisfeszültség? diódákkal vagy speciális áramkörökkel védekeznek.

Az átívelés a rövidzárlat speciális esete nagyfeszültségnél, ilyenkor nem érintkeznek közvetlenül a vezetékek, mivel a nagyfeszültségnél a leveg? nedvességtartalma is elektromos vezet?nek számít, így akkor is létrejöhet rövidzárlat. Ezért nem szabad nagyfeszültség? vezeték közelébe menni.

Nagyfeszültség? rövidzárlat jelenség a villám is.

Okos mérés

Az okos mér? egyike a jöv? energiatakarékossági megoldásainak.
Ez az eszköz segít, hogy a fogyasztók pontos információt kapjanak az energiafogyasztásukról. Ezáltal összegy?jtik az adatokat az energia felhasználásáról, és lehet?ség lesz az energiafogyasztó készülékeket úgy üzemeltetni, hogy azok a legtakarékosabban használják fel az energiát.

Funkciói:

• kétirányú adatkommunikáció
• távszabályozás
• táv-ki- és bekapcsolási funkció
• fogyasztásmérséklés
• tarifák és tarifaid?szakok figyelése

2014-re kiépíthet? lenne az okos mérés Magyarországon, el?segítve az olcsó és hatékony energiafelhasználást.

Max Karl Ernst Planck

Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, Németország, 1858. április 23. – Göttingen, Németország, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Max_Planck

Nobel-díjas, német elméleti fizikus. Az egyetemet Münchenben és Berlinben végezte el. Doktori disszertációjában a termodinamika második f?tételének egzakt megfogalmazását és következményeit fejtette ki. Többfelé tanított – Münchenben, Kielben és Berlinben is. Fizikai Nobej-díját a hatáskvantum felfedezéséért kapta. Részt vett a relativitáselmélet kiépítésében, ? alkotott pontos megfogalmazást a tömeg-energia ekvivalenciáról.

Planck els?sorban a fekete test spektrumának magyarázatáról híres. Testét számos Nobel-díjas sírja mellé helyezték végs? nyugalomra.

Zöld tető

A zöld energia, a megújuló energiaforrások egyike.
A zöld tet?k bevezetése számos pozitívumot hozott. Amellett, hogy gyönyör?ek, jó h?- és vízszigetelést is biztosítanak, plusz még h?t is tárolnak. Széndioxid-elnyel? képességükkel a nagyobb városokban tisztítják a leveg?t, ezzel segítve a mindennapi leveg?szennyezésen. A jöv? városainak környezetvédelmében nagy jelent?sége lehet a zöldfelületek fényelnyel? képességének.
Csökkenti a zajterhelést, a hulladék keletkezését, sajátos él?világot teremtenek és ezzel élni kezd a tet?.

Javul t?le a vízmin?ség, csökkentik az es?zés általi eróziót. A hagyományos csupasz, lapos tet?kkel szemben a csapadékszigetelésben is jobbak.
Olyan növényeket célszer? alkalmazni ezeken a zöld tet?kön, amik jól t?rik a szárazságot és kevés az ápolási igényük.

Kromoszféra

A kromoszféra a fotoszféra feletti rétege a Nap légkörének.

A kromoszféra jellemzői:

Napfogyatkozáskor vöröses fényű, ezért színes gömbrétegnek nevezik. A vörös színét a hidrogén kölcsönzi neki, ami normál körülmények között áttetsző.

A kromoszféra 500 km - 3000 km is lehet, vastagsága változik. Alsó részében a hőmérséklet 4500 kelvin, ami a Nap leghidegebb területe. Felfelé haladva a hőmérséklet is növekszik és elérheti a 6000 – 7000 kelvint, így kissé melegebb a fotoszféránál. A legfelső rétegében pedig rohamos hőmérsékletnövekedés kezdődik, ami eléri a 20000 kelvint. A kromoszféra és a napkorona közötti réteget átmeneti rétegnek hívjuk. Ez néhány száz kilométer hosszú csupán, de a hőmérséklet ezen a területen növekszik több millió kelvinre.

Az anyag sűrűsége azonban csökken a kromoszférában 10 ^{− 8} g/cm³-ről 10 ^{− 16} g/cm³-re.

A kromoszféra vizsgálata:

A kromoszférát sprektohelioszkóppal, vagy spektroheliográffal (ez fényképeket is készít)vizsgálhatjuk, illetve színszűrők segítségével tanulmányozható.

Színképelemzést csak teljes napfogyatkozás alkalmával tudunk végezni, ellenkező esetben ugyanis a fotoszféra színképe elnyomja a kromoszférát.

A kromoszféra képződményei:

A fotoszféra granulációja a flokkulusz sűrűn a kromoszférába nyúlik. Legjellegzetesebb képződmények azonban a napfogyatkozáskor látható szpikulák és a protuberanciák.

A szpikulák a fűszálakra, tüskékre emlékeztetnek. Ezek kb. 1000 km átmérőjű és 6 – 10 ezer km magasságba felnyúló szálakká alakulnak. A folyamat maximum 5 – 10 perc alatt végbemegy. 100 ezer szpikula van egy időben a napfelszínen megközelítőleg.

Egyes kutatások szerint kapcsolat van a szpikulák és a Nap mágneses mezeje között. Eszerint az 5 perces periódusú oszcillációk olyan lökéshullámokat gerjesztenek, melyek hatására a plazma a mágneses fluxuscsövek mentén felfelé mozdul. Ennek eredményeképpen a mágneses erővonalak mentén tüskeszerű gázáramlások jönnek létre.

Szerves vegyületek

Az élő szervezetek mindegyike szerves vegyületekből állnak. Régebben azt gondolták, hogy szerves vegyületeket csak élő dolog tud elállítani, de manapság már rengeteg a mesterségesen előállított szerves vegyület, köszönhetően a szénatom egyedülálló tulajdonságainak.

A szerves vegyületek szénmolekulákból épülnek fel. A szénatomok többnyire kettős illetve hármas kötésben kapcsolódnak egymáshoz, de előfordulnak egy szénatomos vegyületek is.

Szerves vegyületek legfőbb elemei: szén, hidrogén, oxigén és nitrogén, de egyéb fémeket is tartalmazhat.

A szerves vegyületeket három szempont szerint lehet csoportosítani:

- Összetétel alapján

- A szénlánc jellege szerint

- A szénatomok közötti kötések száma szerint

Girolamo Fracastoro

Girolamo Fracastoro olasz filozófus, matematikus, természettudós, író.

(Forrás: Wikipedia)

Veronában született 1478-ban. Orvosi és filozófiai tanulmányokat folytatott Padovában, ahol barátságot kötött Nikolausz Kopernikuszal. Tanulmányai befejeztével III. Pál pápa orvosa lett. A régi orvosi dogmákat elutasította, kiállt a kopernikuszi heliocentrikus világkép mellett, és vizsgálta a földmágnességet is.

F?bb m?vei:

• Siphylidis sive morbi Gallici libri tres (Három könyv a szifiliszr?l)
• Carminum variorum liber unus (Különféle dalok egy könyvben)
• Ioseph (József)
• Naugerius sive de Poetica (Naugerius, avagy a költészetr?l)
• Turrius sive de Intellectione (Turrius, avagy a megértés folyamatáról)
• Fracastorius sive de Anima (Fracastorius, avagy a lélekr?l)

Sokan Fracastoronak tulajdonítják a távcs? feltalálását, mivel egyik m?vében (Homocentricorum seu de stellis, Liber unus – 1538) a lencsék összetételér?l beszél, amik által nagyobb képeket kapott.

Fracostoro 1553. augusztus 8-án hunyt el szül?városában.

Takarékosság a számítógéppel

A háztartások energiafelhasználásának jelent?s hányadát a számítógépek használata teszi ki. Az új technológiák születésével, és növekv? teljesítményeikkel az energiaigényük is emelkedik.
Különféle zöld kezdeményezések és új energiatakarékos technológiák jelennek meg, ami segít, hogy az új számítógép kiválasztásánál fontos szempont lehessen az energiafogyasztása is.

Az EPA (Amerikai Környezetvédelmi Hivatal) létrehozott egy egységes jelet, a kék Energy Star-t, ami segít az energiatakarékos vásárlásban. (b?vebben a programról itt)

A Windows XP és Vista is számos erre törekv? funkciót tartalmaz, ilyen például a bizonyos alkalmazásokhoz igénybe vehet? energiafelhasználás csökkentése, mivel némely programok használatához jóval kevesebb áram is elég.
Ha a készülék nem, vagy csak kis teljesítménnyel üzemel, akkor képes leállítani a hardware ventillátorait.

Ha a gépet készenléti (stand-by) funkcióra állítjuk, akkor bár minimális mennyiség? energiát fogyaszt, de a hálózati feszültség kisfeszültséggé alakításához készülékenként akár 15-20 watt is szükséges lehet.
Léteznek úgynevezett stand-by-killerek, amik észlelik a gép stand-by üzemmódba kapcsolását, és kikapcsolják azt.

Charles Augustin De Coulomb

Charles Augustin de Coulomb francia fizikus és mérnök.

(Forrás: Wikipedia)

1736. június 14-én született Angoulemben jómódú család gyermekeként. Párizsban tanult matematikát és természettudományokat, majd tanulmányai befejeztével katonai pályára lépett, s m?szaki csapatokhoz került. Hadmérnöki szolgálata mellett már itt is foglalkozott tudományos munkával, f?leg a m?szaki mechanika és a statika kérdései érdekelték.

Tíz évet szolgált Martinique szigetén, majd 1776-ban visszatért Párizsba. Figyelme a tudományok felé fordult, s indult a Francia Tudományos Akadémia navigációs berendezésének tökéletesítésére kiírt pályázatán, amit meg is nyert. Ekkor kezdte a mágnesességet vizsgálni, f?ként a h? hatását a mágnes tulajdonságaira.

A Francia Tudományos Akadémia 1782-ben tagjai közé választotta, s Coulomb neve ismertté vált a tudományos világban.
1784-ben publikálta híres dolgozatát a kés?bb róla elnevezett torziós mérlegr?l, amelyben a mérleg fonalát elcsavaró torziós nyomaték, az elcsavarodás szöge, valamint a fonal hossza és átmér?je közötti összefüggést tárgyalja. Ebb?l vezette le elméletét, miszerint az az er?, amely két pontszer? elektromos töltés között jelentkezik egyenesen arányos a töltések szorzatával, és fordítottan arányos a töltések távolságának a négyzetével. Ez a Coulomb-törvény.

A francia forradalom kitörésekor (1789) visszavonult Blois melletti birtokára, és kizárólag tudományos feladatokkal foglalkozott. Ebben az id?ben jelent meg a kétféle fluidummal (a kés?bbi pozitív és negatív töltéssel) foglalkozó munkája, és megfogalmazta a mágneses Coulomb-törvényt is.
Coulomb mennyiségi módszereket vezetett be az elektromosság és a mágnesesség tudományába, a newtoni mechanika alapelveit követve. Az ? tiszteletére nevezték el az elektromos töltés SI egységét coulomb-nak (C).

Coulomb 1806. augusztus 23-án hunyt el Párizsban.

Energiamérleg

Az energiamérleg egy aránypárral kifejezett mérőszám, mely áll egy energiabefektetési oldalból (input), és egy energiakinyerési oldalból (output).

Az energiamérleg akkor 1:1, ha a befektetett/bevitt/beérkezett energia 1 egysége 1 egységnyi kinyert/kivett/kiáramló energiát eredményez. Negatív a mérleg, ha az input oldal nagyobb számot mutat (pl. 2:1), pozitív, ha kisebbet (pl. 1:2).

Energiamérleget minden olyan szakterületen használnak, ahol kifejezhető energiabefektetés és -kinyerés van - a fizikától az energiagazdálkodásig, a testépítéstől az építészetig.

Lábazati szigetelés

Egy épület építésekor kulcsfontosságú a megfelel? alapozás. Alapozáskor a ház lábazatának megfelel? h?szigetelésér?l is érdemes gondoskodni: ez ugyanolyan lényeges, mint egy jól szigetelt tet?. A házat körülvev? talaj min?ségét?l függetlenül nélkülözhetetlen a szigetelés a talajnedvesség, az es? és a víz nyomóereje ellen.

Ha valaki tisztában van vele, hogy problémás talajra építkezett, annak – a vízszigetel? rendszer mellett – megfelel?en méretezett h?szigetel? rendszerr?l is gondoskodnia kell. Így távol tartható a víz az alaptól és a falszerkezett?l. Ha a lábazatot nem védi vízszigetelés, csak zártcellás szerkezet?, fagyálló h?szigetel? anyagok alkalmazhatók. A vízzel hígított bitumenkeverékkel végzett alapozó mázolás tapadófelületként szolgál kés?bb, a rétegfelépítésnél.

Forrás: H?szigetelés

Atomerőmű

Az atomer?m? egy vagy több atomreaktor segítségével villamos energiát termel? üzem. Egyes atomer?m?vek az áram mellett h?energiát is termelnek és értékesítenek (pl. házak f?tésére vagy ipari üzemek h?ellátására.)

Az atomer?m? m?ködése

Az atomer?m?vek felépítése hasonló az egyéb h?er?m?vekéhez, ugyanis mindkett? esetében a kazánban (illet?leg reaktorban) felszabaduló h?t valamilyen h?t?közeggel szállítatjuk el, és azt g?z termelésére használjuk fel. Ez a g?z ezt követ?en a turbina forgólapátjaira kerülve meghajtja azokat, és ebb?l a mozgási energiából termel villamos energiát a generátor. A g?z a kondenzátorba kerül, ahol lecsapódik, újra folyékony halmazállapotúvá alakul. Az így leh?lt víz el?melegítés után újra visszajut a kazánba, illetve nyomottvizes atomer?m? esetén a g?zfejleszt?be.

A f? különbség a hagyományos h?er?m? és az atomer?m? között abban áll, hogy miként szabadítjuk fel a szükséges h?t. Fosszilis er?m?ben a kazánban szenet, olajat vagy gázt égetünk el, és a tüzel?anyag kémiai energiája alakul h?vé. Atomer?m?ben viszont a maghasadásokból felszabaduló energiát hasznosítjuk.

Az atomer?m?vek típusai

A világon számtalan atomer?m? fajtát alkalmaznak az energiatermelésben. A különböz? atomer?m? típusokat a bennük használt atomreaktor f? jellemz?i alapján szokás csoportosítani. A ma leginkább elterjedt energetikai reaktor típusok:

• Könny?vizes reaktorok: ezekben mind a moderátor, mind a h?t?közeg könny?víz (H2O). Ebbe a típusba tartoznak a nyomottvizes (PWR: Pressurized Water Reactor) és a forralóvizes (BWR: Boiling Water Reactor) reaktorok.
• Nehézvizes reaktorok (pl. CANDU): a moderátor, és a h?t?közeg is nehézvíz (D2O).
• Grafitmoderátoros reaktorok: ezen belül a gázh?tés? reaktorok (GCR: Gas Cooled Reactor), és a könny?vízh?tés? reaktorok (RBMK).
• Egzotikus reaktorok (gyors tenyészt?reaktorok és egyéb kísérleti berendezések).
• Újgenerációs reaktorok: a jöv? reaktorai

Kapcsolódó szócikkek:

• Atomenergia, felhasználása, atomer?m?vek Magyaroszágon és a világban
• Atomenergia
• Paksi Atomer?m? Zrt.
• Urán

Zipernowsky Károly

Zipernowsky Károly magyar mérnök, a váltakozó áram atyja, a transzformátor egyik feltalálója.

1853. április 4-én született Budapesten. Iskoláit a f?városban végezte. Pályafutását gyógyszerészként kezdte, 3 évig dolgozott Kecskeméten, de már akkor érdekl?dött az elektromosság iránt. Kés?bb, 1872-ben be is iratkozott a Királyi József M?egyetemre.

Negyedévesen már el?adásokat tartott az elektrotechnikáról. Az egyik ilyen el?adásán figyelt fel rá Mechwart András, aki meghívta a Ganz és Társa elektromos osztályának megszervezésére, mert látta benne a világosság gyakorlati alkalmazásának lehet?ségeit.

? is hozzájárult ahhoz, hogy nagyhír? gyárrá fejl?djön a Ganz Villamossági M?vek. El?ször az egyenáramú gépek és az elektromos világítás tökéletesítésével foglalkozott. 1878-ban készítette el az els? dinamóját, amely a Ganz utcai m?hely világítását biztosította. Kés?bb a F?városi Takarékpénztár Kálvin téri palotáját világította be.

1881-ben fejlesztette ki ívlámpáját, az ? tervei alapján készült a Nemzeti Színház villanyvilágítása 1882-ben. Ez volt a világon a harmadik elektromosan világított színház (és itt már váltóáramot használt). Zipernowsky váltakozó áramú generátorainak köszönhet? az a g?zvilágítógép, amely 30 éven keresztül biztosította a Keleti pályaudvar világítását.

A szénszálas izzólámpa felfedezése után fontossá vált az energia gazdaságos szállítása nagyobb távolságra. Zipernowsky érdekl?dése ekkor a váltakozó áram el?állítására és felhasználásra terel?dött.

1883-ban Déri Miksával felismerték a többfázisú áramrendszerek el?nyét, ezáltal egy öngerjesztés?, váltakozó áramú generátort szerkesztettek. Bláthy Ottó Tituszszal és Déri Miksával közösen dolgozták ki a transzformátort, amely magas feszültség?vé alakítja az elektromos áramot. Els? szabadalmukat 1885. január 2-án jelentették be, ez a nagyfeszültség? váltóáram párhuzamosan kapcsolt transzformátorok segítségével történ? elosztására vonatkozott. Második szabadalmuk tárgya a „tetsz?leges áttétel?, zárt vasmagos transzformátor és váltakozó áramú áramelosztó rendszer párhuzamosan kapcsolt transzformátorokkal" volt.

A transzformátort 1885. május 1-jén mutatták be a Magyar Országos Kiállításon, az egész világ felfigyelt rá. Találmányuk utat nyitott az elektrotechnika továbbfejl?déséhez.

Foglalkozott a nagyvasutak villamosításának gondolatával is. Több tanulmánya jelent meg ebben az id?ben, többek között a „Nagysebesség? elektromos vasutak" cím?.

Zipernowsky 1895-ben otthagyta a Ganz gyárat, és a M?egyetem elektrotechnikai tanszékének tanára lett.

1893-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelez? tagjává választották. Az 1900-as párizsi világkiállításra készített összeállításában 40 saját, illetve másokkal közösen alkotott találmányának leírását közölte. Érdekl?dése a hétköznapi szerkezetekre, háztartási gépek megoldásaira is kiterjedt, vezetékszerelvényeket, bajonettzáras lámpafoglalatot is tervezett.

1905-t?l 33 éven át a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnökeként is tevékenyen részt vett a hazai találmányok és kutatások összehangolásában és felkarolásában.

1942. november 29-én hunyt el Budapesten.

Fűtéskorszerűsítés

A napjainkban egyre emelked? gázárak sok embert késztet energia-megtakarítási lépésekre. Erre alkalmas a régi nyílászárók és radiátorok cseréje, de nagyon fontos az egész épület f?tési rendszerét is felülvizsgálni, hogy gazdaságos f?téssel pénztárcánkat is jobban kíméljük.
Az épületf?tési rendszer korszer?sítése a felhasználók, a társasházak, a tulajdonosi közösségek feladata. Ma már rengeteg pályázat van, ami lehet?séget és ösztönzést ad arra, hogy a f?tés korszer?sítése gyors folyamat legyen. Elvárás az energiával való takarékosság, és az energiaköltések csökkentése. Ehhez kell megteremteni az épületben, lakásokban a m?szaki feltételeket, a felhasználó berendezéseket korszer?síteni kell.
A felhasználói berendezések, így a felhasználói vezetékhálózat, a h?leadó készülékek (radiátorok), a felhasználó által felszerelt f?tési és használati melegvíz-mér?k, költségmegosztók és a f?tési légtelenít?k a felhasználó tulajdonában vannak.

A korszer?sítést?l elvárt eredmény:

• fontos, hogy a felhasználó tudja szabályozni a h?felhasználását, tehát a f?t?testek h?leadása szabályozható kell, hogy legyen.
• a f?tési célú h?energia felhasználás lakásokra, helyiségekre jutó mennyisége már nem csak légtérfogat arányában kerül felosztásra. A felhasználók, díjfizet?k egyéni érdekeltségét a felhasználás arányos f?tési h?energia költségelszámolást a radiátorokra szerelt f?tési költségmegosztó készülékek teszik lehet?vé.
• a f?tési rendszer teljes, lakásonként vízszintes kapcsolású átalakítása esetén a lakás f?tési h?felhasználásának mérése hitelesített h?mennyiségmér?vel valósulhat meg és nincs szükség költségmegosztó készülékekre.

Egy lakásban néhány órán belül egyszer?en, gyorsan kivitelezhet? a korszer?sítés, de fontos, hogy az egész épületben meg kell valósítani. A korszer?sítések el?tt ajánlatos kikérni a szolgáltató szakmai véleményét, mert így biztosítható az épületek zavartalan h?ellátása.
Egy lakásban a f?tési rendszer típusától, a lakás nagyságától függ?en több felszálló vezeték van, változó a szintek (emeletek) száma, ezért az összehasonlítások elvi egyszer?sítések, melyek alapján az épületek f?tési rendszere beazonosítható.
Az épületf?tési rendszerek korszer?sítés el?tt a létesítésük idején az 1970/1980-as évekre jellemz? színvonalnak felelnek meg. Jellemz?en három fajta m?szaki megoldást képviselnek, amelyek egyszer? módon szabályozhatóvá tehet?k.
A f?tési rendszerek típusai: kétcsöves, egycsöves átköt?szakaszos és egycsöves átfolyós.

Energiatakarékos módszerek növényházakba

A növényházak h?veszteségeinek minimalizálásával a termesztési költségek is csökkenthet?k. Ezek üzemeltetési költségeinek nagy részét a bels? h?mérséklet megtartásához szükséges energiaköltség adja.

A következ? módszerekkel csökkenthet?ek a költségek:

• Egyréteg? üvegezés helyett többréteg? borítás alkalmazása.
• Energiaerny?k használata – hasonló elven alapszik, mint a bels? árnyékolók, h?visszatartó hatásuk jelent?s, alkalmazásukkal 35-40%-os is lehet az energiamegtakarítás.
• Szélvédelmi megoldások alkalmazása.
• Termesztési felületek optimális kihasználása.
• Napenergia kihasználása, mivel a ház maga is napkollektor. A napsugaraktól származó túlzott h? miatt szell?ztetünk, de úgy tudjuk ezt optimálisan kihasználni, ha a ház légterébe h?cserél?ket függesztünk, amelyekben keringetett vizet h?tárolókban gy?jtjük, tároljuk, a hajnali leh?léskor pedig ezzel a tárolt felmelegített vízzel f?tünk. font-family:Arial">

Lord Kelvin

Kelvin, Lord William Thomson (1824. június 26., Belfast – 1907. december 17., London)
Ír fizikus

Lord Kelvin a skóciai Glasgow egyetemen dolgozott, és ott kutatott egész életén át.
Nevét az egyetemhez közeli Kelvin folyóról kapta. Leginkább a h?-, az elektromosság- és a mágnességtan érdekelte, és a legfontosabb eredményeit az elektromosság matematikai analízise és a termodinamika területén érte el.

Az els? nagyobb munkáját 1848-ban adta ki, ami bevezette az abszolút h?mérsékleti skálát.
1851-ben fogalmazta meg a termodinamika második f?tételét.
Joule-lal több kísérletet és mérést közösen végeztek el, felfedezték azt a jelenséget, aminek lényege, hogy a gázok kiterjedés közben leh?lnek, összenyomva pedig felmelegszenek. Ezt elnevezték Joule-Thomson-féle jelenségnek.

1890-ben elnökévé választotta a londoni Királyi Társaság, majd két évvel kés?bb nemességet kapott Lord Kelvin of Largs címmel. 1899-ben lemondott az egyetemi tanári állásáról.

Lord Kelvin sokat tett a modern fizikai leírás megteremtéséért, az abszolút h?mérsékletet mér? Kelvin-skála, amit ? alkotott meg, róla kapta nevét.

Energiagazdálkodás a kertészetben

Aki gyakran kertészkedik, szembesül vele, hogy sok energiát igényelnek a mai kerti gépek, a termés tartósítása, a m?trágya és a növényvéd? szerek el?állítása. Azon túl, hogy mindez drága, a vegyszerek is veszélyeztetik egészségünket.
Az energiaszámla csökkentésére és az egészségünk védelmére érdemes a régi, bevált módszereket alkalmazni korszer?bb formában.
Részesítsük el?nyben a villamos meghajtású gépeket, ha mindenképpen úgy látjuk, hogy szükséges egy gép a talajmunkához.

Az eszközök használata el?segíti a talaj termelékenységét, az életereje növekedését.
A növények fejl?déséhez elengedhetetlen vízhez saját kútból is hozzájuthatunk, vagy gy?jthetünk hozzá es?vizet is.

Saját kút használata esetén a vízellátó rendszer üzemeltethet? szélenergiával, és általa energiatakarékosan lehet vizet húzni.
A szélgépes vízszivattyúk készen vásárolhatóak, és telepítésük is könny?. A hagyományos szivattyúkat hajtó bels? égés? motorok energia igénye jelent?s, ezért, ahol állandó szélmozgás van, ott a leggazdaságosabb módszer a szélmotorral hajtott szivattyúk alkalmazása.

Lignit

A fosszilis tüzel?anyagok közé tartozik a lignit (k?olaj, földgáz, feketeszén és barnaszén). F?t?értéke 10-20 MJ/kg közötti.
A lignit a szenesedés legalsó fokán álló fás barnak?szén. A lignit felhasználása nagyon hasonlít a szénéhez. A legnagyobb különbség az, hogy mivel kicsi az energiatartalma, ezért nem gazdaságos a nagy távolságra történ? szállítása, ezért az er?m?vek közel vannak a lignitbányákhoz.

Legtöbbször külszíni fejtés? a lignit. A külfejtéses bányászat technológiája szerint el?ször el kell távolítani a lignittelepek felett elhelyezked? medd?rétegeket (iszap, homok, agyag stb.), majd a nyitott bányatérségbe vissza kell tölteni a medd?anyagokat. Ahogy kimerül egy külfejtés, továbbhalad a bánya, és a kitermelt medd?anyagot az el?z? terület gödrébe töltik. Három évvel megel?zve a bányászandó területen a széntermelést, megkezd?dik a terület el?víztelenítése. Ilyenkor a fed? és köztes víztároló rétegek vizét a mélyebb víztároló képz?dményekbe vezetik, innen a rétegvizeket a búvárszivattyús kutak a felszínre emelik. Els?sorban marótárcsás kotrógépekkel dolgoznak, néha azonban merítéklétrás kotrógépek is részt vesznek a medd?termelésben. A szén jövesztése merítéklétrás és egykanalas kotrógépekkel történik. Ezek a megtermelt anyagot szállítószalagra rakják. A medd?anyag elhelyezésé t hányórendez? berendezések végzik. A kotrógépek, szállítószalagok, hányóképz? gépek gépláncokká kapcsolódnak.

3300 millió tonnát tesz ki Magyarország szénvagyona, ennek többsége lignit. A jelenlegi kitermelési ütemmel a készletek évszázadokig elegend?ek lehetnek, ugyanis az éves kitermelés 9-10 millió tonna (amib?l 8 millió tonna a lignit).
A szén jelent?sége az 1970-es évek második felében folyamatosan csökken a primerenergia- ellátásban és a villamosenergia-termelésben. Ugyanekkor a lignit részaránya jelent?sen növekedett: 2007-ben a termelt villamos energia 15 %-át állították el? lignitalapon.

Hazánkban Várpalotán, Visontán és Hidason vannak jelent?s lignittelepek. Gazdasági jelent?sége egyre inkább n?. A lignittel valóf?zés sokkal olcsóbb, mint – a lakosság egy részének megfizethetetlen – gáz, vagy a t?zifa. Egyre jobban n? a kereslet a lignitbányákban, a lakosság számára értékesíthet? lignit után.

Lepton

A leptonok a sajátperdületű, vagyis félegész spinű elemi részecskék gyűjtőneve.

A lepton név a görög könnyű szóból ered, mivel mindegyik könnyebb volt, mint a hadronok az elnevezéskor ismertek közül.

Főbb tulajdonságuk, hogy nem vesznek részt kölcsönhatásban.

Közéjük tartozik az elektron, müon, és a tau részecske, valamint az ezeknek megfelelő neutrínók és antirészecskéik.

A leptonok 3 családba sorolhatóak:

1) Első elemirészecske-család:

a) Elektron neutrínó

b) Elektron

2) Második család:

a) Müon neutrínó

b) Müon

3) Harmadik család:

a) Tau neutrínó

b) Tau-lepton

Atmoszféra

Két jelentése van:

Egyik jelentés

Egy gravitáció által megtartott gázburok, ami az égitesteket (bolygókat, holdakat, csillagokat) veszi körül.

Másik jelentés

A nyomás mértékegysége. Jele: atm. Nemzetközileg elismert, azonban nem tartozik az SI mértékegységek közé.

1954-ben fogadták el az atmoszférát általános használatra, és így definiálták:

• 1 atmoszféra pontosan 1 013 250 dyn/cm²
• 1 atmoszféra 101 325 Pa

Ezt a tengerszinten mért átlagos légköri nyomást a Párizsi szélességi körénél mérték, és ez valóban megfelel számos iparosodott ország tengerszinten mért átlagos légnyomásának.

A kémiában a standard h?mérséklet és nyomás esetén 0 °C (273.15 K) h?mérsékletet és 1 atm nyomást kell érteni.

A gyakorlatban például a könny?búvárosok esetében az atmoszféra kifejezés gyakran az 1 bar (1000 millibar vagy 100 000 Pa) helyett használatos.

Termálvíz

Olyan vizeket nevezünk termálvíznek, amelyek a mélyebb talajrétegb?l a felszínre érkezve eleve magas h?mérséklet?ek. A víz h?fokát a geotermikus gradiense határozza meg, ami Magyarországon 20 m/°C, Európában ez az átlagérték 33 m/°C. Ez azt jelenti, hogy hazánkban kisebb mélységb?l hozható a felszínre a termálvíz. Gyakran helytelenül a gyógyvíz fogalmával azonosítják, ugyanis az egészségmeg?rzés és a gyógyulás szempontjából is nagyon jelent?sek a magas h?fokú és ásványi anyag tartalmú vizek.

Magyarországon 2000. január 1-jén 1289 regisztrált termálkút volt.

A termálvizet alternatív energiaforrásként is felhasználják. Magyarország legnagyobb természeti kincse a termálvíz, geológiai adottságaink kiválóak, itt nagyon hasznos lehet a geotermikus energia.

A geotermikus energia sokféleképpen alkalmazható (bels? terek f?tésére, használati melegvíz-szolgáltatásra, termálfürd?kben, ipari célokra, mez?gazdaságban). Az energiaárak rohamos emelkedése miatt egyre jobban kezd elterjedni a termálvíz f?tési, és melegvíz-szolgáltatási hasznosítása. Akár egész háztömbök is f?thet?k termálvízzel. Erre már az 50-es, 60-as években is volt példa Budapesten és más nagyobb városokban Magyarországon.

Min?ségi és bakteriológiai szabvány vonatkozik a termálvíz higiéniás célú használatára. Különösen fontos a termál kutak teljesítményének hosszúlejáratú fenntartása a lakótelepek, egészségügyi intézmények, iskolák termálvizes f?téséhez és vízellátásához.

Vízkeménység

A víz keménységének a benne oldott ásványi anyagok mennyiségét nevezzük. Ezt különböz? módokon lehet meghatározni. A víz felhasználásra a keménység hatással van, viszont a fogyasztását nem befolyásolja.

A víz keménységét a benne oldott kalcium- és magnéziumsók mennyisége határozza meg.

Az úgynevezett változó keménységet a kalcium- és magnézium-hidrogénkarbonát tartalom adja (Ca(HCO3)2 és Mg(HCO3)2). Ezt forralással ki lehet küszöbölni, mivel ezek a sók vízben oldhatatlan karbonátok (vízk?) formájában kiválnak:

Ca(HCO₃)₂ = CaCO₃ + CO₂ + H₂O

Mg(HCO₃)₂ = MgCO₃ + CO₂ + H₂O

A szolfátok, kloridok ilyen módon nem küszöbölhet?k ki, így azok az úgynevezett állandó keménységet adják.

A két keménység együttesen adja meg a víz összkeménységét.

Thomas Edison

Thomas Alva Edison amerikai feltaláló, elektrotechnikus, üzletember.

(Forrás: Wikipedia)

Minden id?k egyik legtermékenyebb és legismertebb feltalálója 1847. február 11-én született az Egyesült Államok Ohio államának Milan városában, egy szegény család legkisebb, hetedik gyermekeként. Iskolába csak öt évig, akkor is rendszertelenül járt, ugyanis untatta a tanulás, és hallászavara miatt nem mindig értette, hogy mit mond a tanár. Írni és olvasni otthon tanult meg, majd kés?bb autodidakta módon képezte magát, s 10 évesen már laboratóriumot rendezett be házuk alagsorában. 12 évesen már a vasúton dolgozott, saját maga által írt, szerkesztett és nyomtatott újságot, valamint ételt árult az utasoknak. Bevételét könyvekre és vegyszerekre költötte.

Több mint ezer szabadalom f?z?dik Edison nevéhez, s volt olyan id?szak az életében, amikor átlag 5 naponta bejelentett egy találmányt.

Tehetséges és ambiciózus tudósokkal dolgozott együtt (többek között Puskás Tivadarral és Nikola Teslaval), de nehezen t?rte meg maga mellett a túl tehetségeseket.

Híres laboratóriumát 1876-ban állította fel két munkatársával, s szénpormikrofonjával megnövelte a Bell által feltalált telefon hatótávolságát.

A hengeres fonográfot 1878-ban szabadalmaztatta, a következ? évben pedig feltalálta a szénszálas izzólámpát.

1882-ben a világ els? villanytelepét nyitotta meg New York-ban, majd 1889-ben mozgóképvetít?t szerkesztett, és tökéletesítette a lúgos nikkel-vas (NiFe) akkumulátort.

Thomas Edison volt a legismertebb amerikai, szerény számítások szerint találmányai 25 milliárd dollárt hoztak az emberiségnek. Az USA-ban születésnapján (február 11.) ünneplik a Nemzeti Feltalálók Napját.

1931. október 18-án hunyt el West Orange-ben (New Jersey, USA).

Teknőszigetelés

A falak közötti bels? tér vízszigetelésére használják ezt a kifejezést. Az a lényege, hogy egyfajta tekn?t képeznek bitumenlemezes szigeteléssel. Ez úgy történik, hogy a f?falak alá már bekerült szigetelés, és ez körbe 20 cm-et lelógott kívül. A falra pedig egy speciális kell?sít? – kenhet? szigetel?anyag – felvitele után ráolvasztjuk a szigetelést. El?tte egy alapvakolat már felkerült a falra, amire azért volt szükség, mert a téglafelület eléggé egyenetlen. Így a vízszigetelést ne szúrhatta, sérthette meg semmi. A kell?sít?re pedig azért volt szükség, hogy a lemez jobban odaragadjon, odakössön a falra. Ez felfogható egyfajta alapozónak.

A falra kerül tehát a 4,5 mm-es üvegfátyol-betétes bitumenlemez, ami perzsel?vel lett a falra olvasztva, és ezt jól össze kell olvasztani még a f?falak alól kilógó darabbal. Ezután a pinceszinten – a szintén a f?falak alá tett csíkokkal összeolvasztva –, az aljzatra kell tenni a szigetelést. Itt is kell?sít?t kell használni, a széleken 15 cm átfedésekkel. Duplán meg kell er?síteni a sarkoknál és a széleknél. Erre jön majd egy technológiai fólia és az aljzatbeton.

Fűtőszőnyeg

A f?t?sz?nyeg egyszer?en a padlóra helyezhet? és a hálózatba bedugva nagyon gyorsan fel is melegszik. Könnyen elhelyezhet? például íróasztal alatt, TV-fotel el?tt, mellékhelyiségekbe stb.
A f?t?sz?nyeg kellemesen melegíti a lakótér láb fel?li hideg zónáit, egészséges és energiatakarékos megoldás. Nagy teljesítménnyel m?ködik, így a gyors h?leadás következtében hamar jóles? meleg-érzetet ad, gyorsan javít h?érzetünkön. Strapabíró, jól bírja az igénybevételeket.
Sokszor jobb és gazdaságosabb az elektromos f?tés használata, attól függ?en, hogy kizárólagos vagy kiegészít? f?tésr?l van e szó. Kizárólagos f?tésre általában olyan helyeken használják, ahol nem, vagy nagyon nehezen lehetséges a f?tési rendszert kiépíteni (pl. nyaraló, hétvégi ház).
Kiegészít? f?tésként nagyon sokoldalúan lehet felhasználni, például konyhában, mellékhelyiségben, fürd?szobákban stb. El?nye még, hogy nem kell az egész lakásban bekapcsolni a f?tést átmeneti id?szakokban a h?vösebb napokon, hanem ilyenkor önállóan is be lehet kapcsolni.

A f?t?sz?nyeg tehát nem más, mint egy hálóra szerelt vékony f?t?kábel. A f?t?sz?nyeg a járólap alá, flexibilis ragasztóba építhet?, így csak pár m² helyet foglal el. Beépítéséhez egy sima aljzat és a közelben egy 230 voltos csatlakozási lehet?ség szükséges. Burkolatként bármilyen hidegburkolat megfelel, viszont a melegburkolatoknál (ilyen pl. a laminált padló is) figyelni kell arra, hogy a gyártó cég által padlóf?tésre ajánlott típust vásároljuk.

Font?s el?nye, hogy rengeteg féle termosztát közül lehet választani a beépítés módjától és a felhasználói igényekt?l függetlenül, így szinte tökéletesen szabályozható. Leggyakrabban az olyan készüléket használják, ami padlóérzékel?vel van ellátva, így a padló h?mérséklete alapján lehet szabályozni a f?tést. Létezik azonban olyan típus is, amely az egész helyiség h?mérséklete alapján kapcsol be, illetve a kett? kombinációja, ami a leveg? és a padló h?mérsékletét is egyaránt figyelembe veszi. Olyan termosztát is kapható, ami id?kapcsolóval van ellátva, így a hét minden napjára programozható.
Ha megfelel?en szerelték be, akkor hosszú élettartamú, karbantartást nem igényl? f?tés lesz az eredmény.

Épületek energetikai tanúsítványa

Energetikai tanúsítvány (lakás zöldkártya):

2009. január 1-jét?l a kormány 176/2008. számú rendelete értelmében az ingatlanok használatbavételi engedélyéhez, illetve tartós – egy évet meghaladó – bérbeadásához 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterület?, hatósági rendeltetés?, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén energetikai tanúsítvány kiállítása szükséges. 2011. december 31-ig önkéntes a már meglév? épület, önálló rendeltetési egység, lakás adásvételéhez energetikai tanúsítvány beszerzése a rendeletben megszabott árakkal. 2012. január 1. után azonban már kötelez? lesz a tanúsítvány beszerzése, az elkészítési díját pedig a szabadpiaci ár határozza majd meg. (Forrás: www.energiaszamitas.hu)

2009. január 1-jét?l tehát kötelez?vé vált az energetikai tanúsítvány elkészítése:

• egy évnél hosszabb bérbeadás,
• ellenérték fejében történ? ingatlan-beruházás,
• új építés? épület, lakások esetén.

A tanúsítványnak tartalmaznia kell:

• a számítás alapadatainak rögzítését,
• az épület szerkezeti elemeinek h?technikai számításait,
• a gépészeti rendszerek típusait,
• az épületek rendeltetésér?l és a kialakított gépészeti rendszerekt?l függ?en a különböz? célú (f?tés, melegvíz, világítás, h?tés, szell?zés) energiafelhasználásokat,
• az összesített energetikai jellemz?ket,
• a lakás energetikai besorolását,
• egy rövid leírást az energetikai besorolás javításának lehet?ségeire.

A tanúsítvány a kiállítás dátumától számított 10 évig érvényes.

Alternatív fűtési megoldások

A fosszilis energiahordozó-készletek rohamos csökkenése, és a légkörszennyezés ellen szükségesek a környezetkímél? energiaforrások bevonása. A természeti jelenségekb?l kinyerhet? tiszta energiák adják az alternatív energiát, ilyen a napenergia, a szélenergia, biomassza és geotermikus energia. A nagyobb mérték? ipari energiatermelés mellett mindegyik alternatív formával meg lehet oldani a háztartások egyéni f?tését, melyeket összefoglalóan alternatív f?tési megoldásoknak nevezünk.

Az, hogy egy adott épületnél melyik a legkifizet?d?bb, leghatékonyabb megoldás, mindig egyedileg, az adott ház, lakás jellemz?i, valamint tulajdonosainak lehet?ségei és igényei szerint kerül meghatározásra.

1. Napenergia

Ma már a napenergia felhasználása bárki számára elérhet?, hiszen a napkollektor és a napelem akár családi házakban, akár társas házakban jelent?s mértékben hozzájárulhat a szükséges áram és meleg víz el?állításhoz, így a napenergia révén jelent?s megtakarítás érhet? el a háztartások számára, bár az önálló f?tést még nem lehet egyedül a napenergiára alapozni.

Napkollektorral a nap energiáját h?energiává lehet átalakítani, amely energiát a kollektorban kering? h?cserél? folyadék veszi át. Egy szivattyú ezen folyadékot egy tartályba keringteti, amiben a folyadék átadja h?jét a f?tési rendszerben lév? víznek.

Az id?járási viszonyokból adódóan télen a teljes f?tést nem lehet megoldani csupán kollektorokkal, de technológiától és teljesítményt?l függ?en ebb?l a forrásból az alábbi f?tési tételeket ki lehet váltani:

- kis teljesítmény? sík kollektor: használati melegvíz el?állítás

- közepes teljesítmény? sík kollektor: használati melegvíz + medencemelegítés

- nagy teljesítmény? sík kollektor: használati melegvíz + medencemelegítés + f?tés rásegítés

- vákuumcsöves - Használati melegvíz + medencemelegítés + f?tés rásegítés

A napkollektorral termelt h? hasznosításával energiát és pénzt takarítunk meg, és nem szennyezzük a környezetet f?t?anyag égetésével.

Napelemek használatával elektromos energiát lehet termelni saját felhasználásra (szigetüzem), vagy hálózatra táplálásra. Saját felhasználásra akkumulátorokban tárolható energiát nyerünk, mellyel elektromos rendszereinket tudjuk üzemeltetni, de szintén az id?járási viszonyok miatt teljes érték? f?tésre nem ajánlott, csak rásegítésre. Hálózatra táplálás esetén a megtermelt energiát a helyi áramszolgáltató rendszerébe mér?óra közbeiktatásával továbbítjuk, a nyáron elszámolt feltöltést a téli fogyasztásból ki lehet vonni, így éves elszámolásban tudjuk hatásosan m?ködtetni napelemes rendszerünket.

2. Szélenergia

A szélgenerátoros (szélkerekes) áramtermel? rendszer telepítése kissé összetettebb feladat, mint egy napelem rendszeré. A szélgenerátor telepítése el?tt tanácsos az adott területre jellemz? szélmérést végezni, aminek az eredménye alapján az igényelt energia mennyiségének függvényében meghatározható a szélkerék típusa, viszonylag pontosan meghatározható az éves szinten várhatóan megtermelt villamos energia mennyisége. A szélgenerátor (szélkerék), hasonlóan a napelemhez lehet hálózatra tápláló, vagy szigetüzem?. Kombinálható is a napelem rendszerrel, ez esetben kiküszöbölhet? a szélcsendes id?szakokban jelentkez? energia hiánya. Ez a fajta szélgenerátor – napelem hibrid rendszer inkább a szigetüzem? megoldásokra jellemz?.

3. Biomassza

A biomassza szerves anyag ipari méret? feldolgozásának hulladéka, mellékterméke. A biomassza közvetlen energetikai hasznosítási módja:

- az el?készítés nélküli eltüzelés,

- az eltüzelésre készített anyagok (brikett, pellet) el?állítása,

közvetett felhasználása:

- kémiai átalakítás után (cseppfolyósítás, elgázosítás) folyékony üzemanyagként vagy éghet? gázként.

Nem ipari méret? felhasználásra általában el?készített, tüzelésre optimalizált, darabolt, bálázott vagy biogáz formában hozzáférhet?.

A régi vegyestüzelés? kazánok lényegében alkalmasak a jelenlegi szilárd alternatív f?t?anyagok - fabrikett, fapellet, energiaf? pellet, fahulladék elégetésére is. A korszer? szilárdtüzelés? kazánok azonban f?leg az úgymond "hulladék" tüzel?anyagoknak az elégetésére lettek kialakítva. Ezt a fenti anyagoknak a tökéletes égését biztosító t?zterüknek, huzatszabályozó rendszerüknek és a korszer? anyagokból készült vizes egységeiknek köszönhetjük.

Ezekben a kazánokban szalmabálát, energiaf?bálát, gallyfát, ölfát, fabrikettet és pelletet is el tudunk égetni, s?t a tüzel?anyagot elgázosítva, egyes típusok tökéletesen hasznosítják azokat. Ezekkel az olcsóbb, kevesebb el?készületet igényl? tüzel?anyagokkal már jelent?s mérték? megtakarítást érhetünk el.

Hátránya, hogy bár teljes érték? f?tés és melegvíz-ellátást képes biztosítani, bonyolult a tüzel?anyag ellátó rendszer, és az égésnél továbbra is füst, és üvegházhatást fokozó gázok szabadulnak fel.

4. Geotermikus energia

Új ház építése, meglev? felújítása esetén alacsony üzemi h?fokú f?tési megoldások (padlóf?tés, falf?tés) mellé egy h?szivattyús rendszer telepítése lehet az optimális megoldás. Legyen akár leveg?-víz típusú, víz-víz típusú h?szivattyú, a f?tési rendszer f?, vagy egyetlen ellátója, maga a h?szivattyús berendezés energiatakarékos, költséghatékony alternatív energiaforrásra épülve biztosítja a gazdaságos f?tést és klimatizálást. A h?szivattyú a még takarékosabb m?ködést biztosítva jól kombinálható a f?tésrásegítésre is alkalmas napkollektorral, bevonva ezzel a napenergiát is - mint alternatív energiaforrást - a ház energiaigényének kielégítésébe.

A h?szivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, amellyel lehet f?teni, h?teni, és melegvizet el?állítani. A berendezés típusától függ?en a földb?l, a talajvízb?l, vagy a környezeti leveg?b?l kinyert alacsonyabb h?t küls? energia segítségével magasabb h?fokra emeli.

A h?szivattyúk dönt? többsége kompressziós elven m?ködik, elektromos vagy gázmotoros meghajtással, vagy a kett?t kombináló berendezés révén.

H?szivattyú el?nyei:

- egész évben közvetlenül a nap- és földenergiát használja, nem függ a napsugárzás er?ségét?l.

- nincs károsanyag kibocsájtás.

- alacsonyabb h?mérséklet szint? h?forrásból is kinyerhet? a h?.

Alapvet?en két különböz? h?szivattyús rendszert különböztetünk meg, a leveg?-víz, és a víz-víz típusúakat.

A leveg?s h?szivattyú rendszer a környezet leveg?jéb?l von el h?t, a legkisebb üzemi h?mérséklet, amelyen még dolgozni képes -15°C. Figyelembe véve, hogy Magyarországon keveset van ennél hidegebb, ez a rendszer optimális azoknak, akik nem szeretnének egy komolyabb átalakítást, de alternatív, és olcsó f?tési megoldást keresnek. Egy ilyen leveg?-víz h?szivattyú viszonylag egyszer?en, komolyabb átalakítás nélkül ráilleszthet? a meglev? rendszerre.

A víz-víz h?szivattyú m?ködtetéséhez talajszondákat kell lefektetni, ezek lehetnek vízszintesek, vagy függ?legesek. A vízszintes talajszondákat 3 méter mélységben kell elhelyezni, ez már elég mélyen van ahhoz, hogy bármilyen hidegben is tudjon melegvizet termelni. Ennek a kiépítésnek a hátránya az, hogy viszonylag komoly földmunkát igényel, ami megdrágítja a beruházást.

A függ?leges talajszondák elhelyezéséhez legalább két, egymástól minimum 10 méter távolságra lev? kutat kell fúrni, a talajszondákat ezekben a kutakban függ?legesen helyezik el. Anyagigénye nagyjából megegyezik a vízszintes talajszondák anyagigényével, viszont annál jobb hatásfokkal dolgozik. A függ?leges talajszondák fogadására alkalmas kút fúrásához Bányakapitánysági engedélyre van szükség.

A légkör

A légkör, más néven atmoszféra egy gázburok, mely az égitesteket veszi körül. A légkört a gravitáció tartja az égitestek körül.

A Naprendszerben több égitestnek is van légköre. A gázbolygókon kívül – melyek nagyrészt gázból állnak és hatalmas légkörük van – a Földnek a Vénusznak a Marsnak, a Plútónak, a Titánnak, a Szaturnusz holdjának az Enceladusnak és a Neptunusz holdjának a Tritonnak van légköre.

Ritka légkör lelhet? fel a Hold, a Merkúr és az Europé körül.

A Föld légkörének térfogata nagyobb, mint a Földé.

A légkör összetétele:

A légköri leveg? f?leg gázelegy, de fellelhet? benne szilárd és cseppfolyós alkotóelem is.

Alapgázok, vendéggázok és szennyez?dések alkotják.

Alapgázok a leveg? tömegének 99%-át adó nitrogén és oxigén. Ezen kívül a hidrogén és bizonyos nemesgázok, mint az argon, neon, kripton, radon, xenon és a hélium is megtalálható benne.

A vendéggázok mennyisége változó. Ide tartozik a vízg?z, szén-dioxid, ózon.

A szennyez?dések a cseppfolyós és a légnem? halmazállapotú részecskék. Ilyenek pl. a por, hamu, korom, sókristály, virágporszemek, baktériumok, légkörbe jutó meteorok anyagai. Mennyiségük változó.

Három féle légkört különböztetünk meg:

- alsó

- középs?

- fels?

A légkör fels? határa 3000 km magasságban található.

A Föld alsó légköre:

Az alsó légkör 30 km magasságig húzódik.

Két részre osztjuk:

- troposzféra

- sztratoszféra

A troposzféra 12 km magasságig terjed. Ez adja a légkör egész tömegének 80%-át. Ez a legalsóbb és a legs?r?bb réteg, ami a legfontosabb az élet számára. Itt megy végbe a felh?képz?dés és a csapadékképz?dés. H?mérséklete 100 méterenként 0,56%-al csökken.

A sztratoszféra 20 km magasságig terjed. Az alsó 10 km-es részében a h?mérséklet -50 és -80 °C között mozog. Ebben a rétegben nincsenek felszálló légmozgások, hiszen a h?mérsékletelosztás egyenletes. 300-350 km/óra sebesség? futó áramok azonban jellemz?ek, mely szelek a Földet a 25-30. szélességi körök felett járják körül. Irányuk nyugat-keleti. A sztratoszféra fels? részét korábban ózonoszférának hívták. Jelentése onnan eredt, hogy az övben az ózon nagymértékben feldúsul. Ez a réteg a Napból érkez? sugarak nagy részét elnyeli, ami a felmelegedést okoz.

A Föld középs? légköre:

Ez a szakasz 60-105 km között található. Neve mezoszféra. Ebben a rétegben újra er?sen csökken a h?mérséklet. A légkör leghidegebb része a mezoszféra legfels? rétege, ahol -120°C fokot mérhetünk. Ebben a rétegben gyakori a vas- és a fématom, mert a meteorok itt égnek el. A termoszférától a a mezopauza választja el a mezoszférát.

A Föld fels? légköre:

A termoszféra 105-1000 km magasságig terjed? rész, melynek h?mérséklete nagymértékben emelkedik. 110 km magasságban 70°C, majd felette 2000-3000°C fok a jellemz?. A leveg?ben lév? nitrogén és oxigén itt már nem molekulák, hanem atomok formájában van jelen. Sok az ionizált réteg itt, ezért a másik neve: ionoszféra. Ebb?l a rétegb?l visszaver?dnek a rádióhullámok, ezért foghatóak nagy távolságú adások. A sarki fény is itt jön létre.

A termoszféra fölötti réteg az exoszféra.

A Föld légkörének vizsgálata:

Az 1800-as évek végén Leon Philippe Teisserenc de Bort tanulmányozta a légkört és annak elemeit. A fent említett elnevezések is t?le származnak.

Berényi Dénes

Személyes adatok:

• Családi állapot: n?s, 2 gyerek
• Állampolgárság: magyar
• Születési dátum: 1928.12.26.
• Születési hely: Debrecen

Oktatás:

• 1939 - 1947 középiskola: Piarista Gimnázium, Debrecen. 1947-ben érettségizett
• 1947 - 1953, Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE).
• 1948 – 1953 KLTE Természettudományi Kar fizikus szak, 1953-ban fizikus oklevelet szerzett.
• 1959 Egyetemi doktori fokozat.
• Nyelvismeret: angol - fels?fokú állami nyelvvizsga, orosz - középfokú nyelvvizsga.
  line-break" />

Elhelyezkedés:

• normal;mso-list:l2 level1 lfo2;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">1952-1954 a KLTE egyetemi tanársegéde.
• normal;mso-list:l2 level1 lfo2;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">1959 - tudományos segédmunkatárs.
• normal;mso-list:l2 level1 lfo2;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">1963 – atomfizikai osztály vezet?je.
• normal;mso-list:l2 level1 lfo2;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">1969 – a fizika doktora.
• normal;mso-list:l2 level1 lfo2;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">1973 – a Magyar Tudományos Akadémia levelez? tagja.
• normal;mso-list:l2 level1 lfo2;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">1976-1990 az MTA Atommagkutató Intézet igazgatója.
• normal;mso-list:l2 level1 lfo2;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">1985 – a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották
• normal;mso-list:l2 level1 lfo2;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">1991 – az MTA kutató professzora.
• normal;mso-list:l2 level1 lfo2;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">1992 – a londoni Európai Akadémia (Academia Europaea) tagja.
• normal;mso-list:l2 level1 lfo2;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">2000 – MTA professzor emirátusává avatta.
  

Kutatási területe:

• normal;mso-list:l1 level1 lfo3;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">Magspektroszkópia
• normal;mso-list:l1 level1 lfo3;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">Atomi ütközések tanulmányozása

Tudományos tevékenységek:
Kutatását a radioaktív bomlások tisztázatlan részleteinek tanulmányozásával kezdte. A munkatársaival együtt kiemelked? eredményeket értek el, amely el?segítette a magasabb rend? bomlásfolyamatok területén az ilyen típusú bomlásoknál fellép? bels? fékezési sugárzásra vonatkozó ismereteket. Els?ként vizsgálta az elektronbefogásnál fellép? bels? .fékezési sugárzást

A 1970-es évekt?l az érdekl?dése középpontjában az atomi ütközési folyamatok voltak, többek között a sokszorosan töltött nehézion-lövedékek esetén az ütközésekben az úgynevezett többszörös „pingpong-jelenség" felléptét vizsgálta.
Több mint 200 tudományos cikket publikálták jól ismert folyóiratokban. A Smithsonian Asztrofizikai Obszervatórium kisbolygót nevezett el róla, az 5694 Berenyit.

Tagságok:

• normal;mso-list:l0 level1 lfo4;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">1973 – a Magyar Tudományos Akadémia levelez? tagja.
• normal;mso-list:l0 level1 lfo4;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">1985 – a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• normal;mso-list:l0 level1 lfo4;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">1992 – a londoni Európai Akadémia (Academia Europaea) tagja.

Kitüntetések, díjak, elismerések:

• normal;mso-list:l3 level1 lfo5;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">A Magyar Tudományos Akadémiától két alkalommal is díjat kapott, 1963-ban és l969.
• normal;mso-list:l3 level1 lfo5;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">1965-ben Eötvös Loránd Fizikai Társulat Selényi Pál díjjal tüntette ki.
• normal;mso-list:l3 level1 lfo5;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">1966-ban a Kossuth Debreceni Egyetemen egyetemi docens, 1974-ben professzor.
• normal;mso-list:l3 level1 lfo5;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">1988-ban Állami díjat kapott.
• normal;mso-list:l3 level1 lfo5;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">1990-ben a Svéd Tudományos Akadémiától Ezüstplakett díj.
• normal;mso-list:l3 level1 lfo5;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">1990-1992 a MTA alelnöke.
• normal;mso-list:l3 level1 lfo5;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">1993-1997 a debreceni központú MTA elnöke.
• normal;mso-list:l3 level1 lfo5;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">1993-ban Debrecen város tiszteletbeli díszpolgára.
• normal;mso-list:l3 level1 lfo5;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">1997-ben Pázmány Péter díjat kapott a Pro Renovanda Hungariet?l.
• normal;mso-list:l3 level1 lfo5;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">1998-ban Debrecenben Egyetemi Szint? Kitüntetést kapott Dr. Honoris Causa cím.
• normal;mso-list:l3 level1 lfo5;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">2000-ben Hajdú-Bihar megyét?l Placket of the Council díjat, a Debreceni Területi Bizottságtól Pro Scienta érmet, a Debreceni Z sidó Hitközségt?l tolerancia díjat kapott.
• normal;mso-list:l3 level1 lfo5;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">2002-ben Apáczai érmet, "Kisebbségekért" Kormánykitüntetést kapott.
• normal;mso-list:l3 level1 lfo5;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">2005-ben Dr. Honoris Causa cím az Ungvári egyetemen, Gróf Mikó Imre emléklap és plakett Kolozsváron.
• normal;mso-list:l3 level1 lfo5;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">2006-ban Marx György érmet kapott.
• normal;mso-list:l3 level1 lfo5;tab-stops:list 36.0pt" class="MsoNormal">2008-ban Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, Szily Kálmán-emlékérem a Természet Világa folyóirítért.< /li>