2011. október 28., péntek

Passzívház szabvány kritériumai


1. A fűtési hőszükséglet nem lépheti túl a 15 kWh/(m2év) határértéket. Ezt túllépve az épület kiegészítő fűtése a befújt levegővel már nem oldható meg gazdaságosan Közép-Európában.

2. Primenergia-szükséglet: ez a fűtés mellett az épület teljes energiafogyasztását figyelembe veszi (melegvíz, áram), az előállítási móddal együtt. Ez nem lépheti túl a 120 kWh/(m2év) értéket, kiszámítása pedig PHPP-vel végezhető el. Ezen érték elérése a magas hőszigetelés mellett nagy hatékonyságú épületgépészet és energiatakarékos háztartási eszközök alkalmazását követeli meg.

2011. október 23., vasárnap

Nagyintenzitású kisülőlámpák


A nagyintenzitású kisülőlámpák jellemzői:

  • nagy fényhasznosítású, energiatakarékos fényforrások
  • nagy fényáram
  • nagy fényáram-állandóság az egész élettartam alatt
  • a leghosszabb élettartam a fényforrások között
  • sokféle színhőmérséklet.


2011. október 18., kedd

Elektroszkóp



Egy olyan műszer, ami elektromos feszültség, illetve elektromos töltés kimutatására szolgál. Két vékony fémfóliát erősítenek egy szigetelő rúdra. Ha a rúd elektromosan töltött lesz, akkor a fóliák azonos töltöttségi állapotuk miatt szétnyílnak, tehát taszítják egymást. Az egész szerkezetet egy légmozgástól védett térbe kell helyezni, ahol burkolattal kell ellátni.
A legegyszerűbb változata egy szigetelő talapzaton elhelyezett két vékony fémlemezből áll. A lemezek feltöltött állapotban taszítják egymást, valamint az általuk bezárt szög hozzávetőleg arányos a töltés nagyságával. A elektroszkóp indirekt módon az ionizáló sugárzás mérésére használható, mivel a lemezek összecsukódásának sebessége jelzi, hogy a sugárzás milyen mértékben tette vezetővé a levegőt.
Az első elektroszkópot 1600-ban, William Gilbert, az első aranyfóliásat pedig 1786-ban Bennet készítette.

2011. október 13., csütörtök

Páraáteresztő fólia


A fólia vékony lap- vagy papírvékonyságúra nyújtott fém vagy műanyag.

Építőipari értelemben a tetőfedés alatt elhelyezkedő védőréteg. Feladata a tetőfedés illesztéseinél keletkező réseken átjutó nedvesség kivezetése a tetőből. Élettartama általában 25-50 év, ám ezt nagyban csökkenti a közvetlenül a fóliát érő napfény, illetve a visszavert fény. Óhatatlan, hogy a bejutó nedvességből fény hatására pára csapódjon le. A pára igyekszik magát áttörni az előtte található rétegeken, így a fólián is. Az anyag páraáteresztő képessége határozza meg, hogy milyen könnyen jut át rajta a pára és hogy mennyire roncsolja az anyagot. Ha a fűtött tér felől beengedjük a párát a hideg tér felé, és a cserép alatti fóliánál gátat emelünk távozásának útja elé, akkor összetorlódik és víz formájában kicsapódik a hőszigetelésben. Ez az oka a téli napsütésben történő „beázásnak". Mindezt megelőzhetjük azonban a helyes rétegrendet betartva. A rétegeket úgy kell összeválogatni, hogy a fűtött oldalon kevés párát engedjünk be a szerkezetbe egy párafékező réteg (sd:2m-100m) segítségével, illetve zárjuk el az útját egy párazáró réteggel (sd>100m). A külső rétegeknek lehetővé kell tenniük a kiszáradást, vagyis azt, hogy a bejutott pára gyorsan távozzon. Emiatt fontos, hogy a külső oldalra páraáteresztő fólia kerüljön, amelynek sd értéke maximum 0,3 m lehet – azaz kevesebb kell, hogy legyen az ellenállása, mint 30 cm levegő páraellenállásának. (Ekkora távolságra juttatjuk el a levegőt télen, amikor látszik a leheletünk.)
Példa a helyes rétegrendre:
belső burkolat – távtartó – légzáró – párafékező réteg (fólia) – szarufák – köztes hőszigetelés – páraáteresztő tetőalátét-héjazat – ellenléc – cserépléc – cserép

2011. október 8., szombat

Elektromágneses erő


Az elektromágneses erő nem más, mint az elektromos töltéssel rendelkező részecskék között fellépő erő.

A természet alap-erőinek egyike (a többi: erős nukleáris erő, gyenge nukleáris erő, gravitációs erő), ami során az elektromágneses mezőnek az elektromos töltésű részecskékre hatást gyakorol.
A gravitációs erőn kívül gyakorlatilag minden jelenségért az elektromágneses erő felelős.
Tehát az atomok közötti kölcsönhatásokban, minden erő visszavezethető az atom belsejében lévő elektromos töltésű protonokra és elektronokra ható elektromágneses erőre.