Szerves vegyületek

Az élő szervezetek mindegyike szerves vegyületekből állnak. Régebben azt gondolták, hogy szerves vegyületeket csak élő dolog tud elállítani, de manapság már rengeteg a mesterségesen előállított szerves vegyület, köszönhetően a szénatom egyedülálló tulajdonságainak.

A szerves vegyületek szénmolekulákból épülnek fel. A szénatomok többnyire kettős illetve hármas kötésben kapcsolódnak egymáshoz, de előfordulnak egy szénatomos vegyületek is.

Szerves vegyületek legfőbb elemei: szén, hidrogén, oxigén és nitrogén, de egyéb fémeket is tartalmazhat.

A szerves vegyületeket három szempont szerint lehet csoportosítani:

- Összetétel alapján

- A szénlánc jellege szerint

- A szénatomok közötti kötések száma szerint

Girolamo Fracastoro

Girolamo Fracastoro olasz filozófus, matematikus, természettudós, író.

(Forrás: Wikipedia)

Veronában született 1478-ban. Orvosi és filozófiai tanulmányokat folytatott Padovában, ahol barátságot kötött Nikolausz Kopernikuszal. Tanulmányai befejeztével III. Pál pápa orvosa lett. A régi orvosi dogmákat elutasította, kiállt a kopernikuszi heliocentrikus világkép mellett, és vizsgálta a földmágnességet is.

F?bb m?vei:

• Siphylidis sive morbi Gallici libri tres (Három könyv a szifiliszr?l)
• Carminum variorum liber unus (Különféle dalok egy könyvben)
• Ioseph (József)
• Naugerius sive de Poetica (Naugerius, avagy a költészetr?l)
• Turrius sive de Intellectione (Turrius, avagy a megértés folyamatáról)
• Fracastorius sive de Anima (Fracastorius, avagy a lélekr?l)

Sokan Fracastoronak tulajdonítják a távcs? feltalálását, mivel egyik m?vében (Homocentricorum seu de stellis, Liber unus – 1538) a lencsék összetételér?l beszél, amik által nagyobb képeket kapott.

Fracostoro 1553. augusztus 8-án hunyt el szül?városában.

Takarékosság a számítógéppel

A háztartások energiafelhasználásának jelent?s hányadát a számítógépek használata teszi ki. Az új technológiák születésével, és növekv? teljesítményeikkel az energiaigényük is emelkedik.
Különféle zöld kezdeményezések és új energiatakarékos technológiák jelennek meg, ami segít, hogy az új számítógép kiválasztásánál fontos szempont lehessen az energiafogyasztása is.

Az EPA (Amerikai Környezetvédelmi Hivatal) létrehozott egy egységes jelet, a kék Energy Star-t, ami segít az energiatakarékos vásárlásban. (b?vebben a programról itt)

A Windows XP és Vista is számos erre törekv? funkciót tartalmaz, ilyen például a bizonyos alkalmazásokhoz igénybe vehet? energiafelhasználás csökkentése, mivel némely programok használatához jóval kevesebb áram is elég.
Ha a készülék nem, vagy csak kis teljesítménnyel üzemel, akkor képes leállítani a hardware ventillátorait.

Ha a gépet készenléti (stand-by) funkcióra állítjuk, akkor bár minimális mennyiség? energiát fogyaszt, de a hálózati feszültség kisfeszültséggé alakításához készülékenként akár 15-20 watt is szükséges lehet.
Léteznek úgynevezett stand-by-killerek, amik észlelik a gép stand-by üzemmódba kapcsolását, és kikapcsolják azt.

Charles Augustin De Coulomb

Charles Augustin de Coulomb francia fizikus és mérnök.

(Forrás: Wikipedia)

1736. június 14-én született Angoulemben jómódú család gyermekeként. Párizsban tanult matematikát és természettudományokat, majd tanulmányai befejeztével katonai pályára lépett, s m?szaki csapatokhoz került. Hadmérnöki szolgálata mellett már itt is foglalkozott tudományos munkával, f?leg a m?szaki mechanika és a statika kérdései érdekelték.

Tíz évet szolgált Martinique szigetén, majd 1776-ban visszatért Párizsba. Figyelme a tudományok felé fordult, s indult a Francia Tudományos Akadémia navigációs berendezésének tökéletesítésére kiírt pályázatán, amit meg is nyert. Ekkor kezdte a mágnesességet vizsgálni, f?ként a h? hatását a mágnes tulajdonságaira.

A Francia Tudományos Akadémia 1782-ben tagjai közé választotta, s Coulomb neve ismertté vált a tudományos világban.
1784-ben publikálta híres dolgozatát a kés?bb róla elnevezett torziós mérlegr?l, amelyben a mérleg fonalát elcsavaró torziós nyomaték, az elcsavarodás szöge, valamint a fonal hossza és átmér?je közötti összefüggést tárgyalja. Ebb?l vezette le elméletét, miszerint az az er?, amely két pontszer? elektromos töltés között jelentkezik egyenesen arányos a töltések szorzatával, és fordítottan arányos a töltések távolságának a négyzetével. Ez a Coulomb-törvény.

A francia forradalom kitörésekor (1789) visszavonult Blois melletti birtokára, és kizárólag tudományos feladatokkal foglalkozott. Ebben az id?ben jelent meg a kétféle fluidummal (a kés?bbi pozitív és negatív töltéssel) foglalkozó munkája, és megfogalmazta a mágneses Coulomb-törvényt is.
Coulomb mennyiségi módszereket vezetett be az elektromosság és a mágnesesség tudományába, a newtoni mechanika alapelveit követve. Az ? tiszteletére nevezték el az elektromos töltés SI egységét coulomb-nak (C).

Coulomb 1806. augusztus 23-án hunyt el Párizsban.

Energiamérleg

Az energiamérleg egy aránypárral kifejezett mérőszám, mely áll egy energiabefektetési oldalból (input), és egy energiakinyerési oldalból (output).

Az energiamérleg akkor 1:1, ha a befektetett/bevitt/beérkezett energia 1 egysége 1 egységnyi kinyert/kivett/kiáramló energiát eredményez. Negatív a mérleg, ha az input oldal nagyobb számot mutat (pl. 2:1), pozitív, ha kisebbet (pl. 1:2).

Energiamérleget minden olyan szakterületen használnak, ahol kifejezhető energiabefektetés és -kinyerés van - a fizikától az energiagazdálkodásig, a testépítéstől az építészetig.

Lábazati szigetelés

Egy épület építésekor kulcsfontosságú a megfelel? alapozás. Alapozáskor a ház lábazatának megfelel? h?szigetelésér?l is érdemes gondoskodni: ez ugyanolyan lényeges, mint egy jól szigetelt tet?. A házat körülvev? talaj min?ségét?l függetlenül nélkülözhetetlen a szigetelés a talajnedvesség, az es? és a víz nyomóereje ellen.

Ha valaki tisztában van vele, hogy problémás talajra építkezett, annak – a vízszigetel? rendszer mellett – megfelel?en méretezett h?szigetel? rendszerr?l is gondoskodnia kell. Így távol tartható a víz az alaptól és a falszerkezett?l. Ha a lábazatot nem védi vízszigetelés, csak zártcellás szerkezet?, fagyálló h?szigetel? anyagok alkalmazhatók. A vízzel hígított bitumenkeverékkel végzett alapozó mázolás tapadófelületként szolgál kés?bb, a rétegfelépítésnél.

Forrás: H?szigetelés

Atomerőmű

Az atomer?m? egy vagy több atomreaktor segítségével villamos energiát termel? üzem. Egyes atomer?m?vek az áram mellett h?energiát is termelnek és értékesítenek (pl. házak f?tésére vagy ipari üzemek h?ellátására.)

Az atomer?m? m?ködése

Az atomer?m?vek felépítése hasonló az egyéb h?er?m?vekéhez, ugyanis mindkett? esetében a kazánban (illet?leg reaktorban) felszabaduló h?t valamilyen h?t?közeggel szállítatjuk el, és azt g?z termelésére használjuk fel. Ez a g?z ezt követ?en a turbina forgólapátjaira kerülve meghajtja azokat, és ebb?l a mozgási energiából termel villamos energiát a generátor. A g?z a kondenzátorba kerül, ahol lecsapódik, újra folyékony halmazállapotúvá alakul. Az így leh?lt víz el?melegítés után újra visszajut a kazánba, illetve nyomottvizes atomer?m? esetén a g?zfejleszt?be.

A f? különbség a hagyományos h?er?m? és az atomer?m? között abban áll, hogy miként szabadítjuk fel a szükséges h?t. Fosszilis er?m?ben a kazánban szenet, olajat vagy gázt égetünk el, és a tüzel?anyag kémiai energiája alakul h?vé. Atomer?m?ben viszont a maghasadásokból felszabaduló energiát hasznosítjuk.

Az atomer?m?vek típusai

A világon számtalan atomer?m? fajtát alkalmaznak az energiatermelésben. A különböz? atomer?m? típusokat a bennük használt atomreaktor f? jellemz?i alapján szokás csoportosítani. A ma leginkább elterjedt energetikai reaktor típusok:

• Könny?vizes reaktorok: ezekben mind a moderátor, mind a h?t?közeg könny?víz (H2O). Ebbe a típusba tartoznak a nyomottvizes (PWR: Pressurized Water Reactor) és a forralóvizes (BWR: Boiling Water Reactor) reaktorok.
• Nehézvizes reaktorok (pl. CANDU): a moderátor, és a h?t?közeg is nehézvíz (D2O).
• Grafitmoderátoros reaktorok: ezen belül a gázh?tés? reaktorok (GCR: Gas Cooled Reactor), és a könny?vízh?tés? reaktorok (RBMK).
• Egzotikus reaktorok (gyors tenyészt?reaktorok és egyéb kísérleti berendezések).
• Újgenerációs reaktorok: a jöv? reaktorai

Kapcsolódó szócikkek:

• Atomenergia, felhasználása, atomer?m?vek Magyaroszágon és a világban
• Atomenergia
• Paksi Atomer?m? Zrt.
• Urán