Mi a kilowatt? (kW)

Először is tisztázzuk, mi az elektromos teljesítmény. A teljesítmény a meghatározott idő alatt a hálózatból felvett vagy munkaként leadott energia mértéke.

Kiszámításának módja: a fogyasztó kivezetésein mért feszültséget megszorozzuk a rajta átfolyó áramerősséggel. Régies kifejezéssel a teljesítményt hívják voltampernek. (P=U*I)
Jele: P.

SI-ből származtatott mértékegysége: watt (jele W, James Watt angol fizikusról elnevezve)
Nevezhetjük az elektromos munka egységének is.

Most már tudjuk, mi a watt. Ebből következik, hogy a kilowatt (jele: kW) kifejezés a watt ezerszerese (kilo).

A teljesítmény mértékegységének leggyakrabban használt többszörösei:

gigawatt	GW	109 watt
megawatt	MW	106 watt
kilowatt	kW	103 watt
watt	W	100 watt

Vegyes tüzelésű kazán

A melegvizes fűtésrendszerek újra egyre közkedveltebb kazánjai a vegyes tüzelésű kazánok. Tüzelőanyagai:

• Hazai vagy import szén

• Tűzifa

• Háztartási hulladék

• Bizonyos kazánoknál pellet

A vegyes tüzelésű kazánoknak számos előnyük van a gázkazánokkal szemben, hiszen használatukkal

• Függetleníteni tudjuk magunkat a gázszolgáltatóktól

o Ez nem feltétlenül csak gazdasági szempont, hiszen azon felül, hogy az évről évre emelkedő gázárral nem kell tovább megküzdenünk, de egy esetleges gázválság sem érint bennünket közvetlenül.

• Gazdaságosabban tudunk fűteni

o A vegyes tüzelésű kazánok ugyan nem rendelkeznek nagyobb hatásfokkal mint a gáz- vagy pelletkazánok (gáz-, pelletkazán ~ 90-95 %, vegyes tüzelésű ~ 80%), mégis gazdaságosabbak, hiszen a tüzelőanyaguk ára alacsonyabb, másrészt a háztartási, ház körüli hulladékok nagy részét is eltüzelhetjük bennük.

Hátrányai:

• Magasabb bekerülési költség

• Nem csak maga a kazán, hanem a hozzá tartozó kémény cseréje, átalakítása is emeli a költségeket. Kémény cseréjére, illetve speciális kémény beépítésére azért van szükség, mert a távozó füstgáz a gázkazánéhoz képest melegebb és maróbb hatású is.

• A fűtés sok emberi munkát igényel

• A tüzelőanyag behordásától a kazán „megrakásáig", tisztításáig igen fáradtságos, koszos munka vár használójára

Lehetőség van gáz és vegyes tüzelésű kazán egyszerre történő használatára is. Ilyen esetben beállítástól függően pl éjszakára a rendszer átkapcsol gázkazánra, így nem kell törődnünk a tüzelővel. Vagy ha elutazunk otthonról, a gázkazánról üzemeltethetjük a temperáló fűtést.

Hogyan kezdjük el az energiatakarékosságot a háztartásunkban?

Már az étel elkészülte előtt lezárhatjuk a tűzhelyet, a fazék megtartja annyira a hőt, hogy az utolsó percekben elég legyen az energia az étel készre főzéséhez. Ehhez legjobb a vastag falú edény.

Főzés közben a fedő használatával nagyon sok elillanó energiát foghatunk meg. Használjunk azonos átmérőjű edényt a gázrózsa lángjával.

Ha lehet, ne használjunk mikrót. Amennyiben nagyon muszáj, akkor minél nagyobb teljesítményűt válasszunk, hiszen a melegítési idő (így az áramfogyasztás és az érte fizetendő áram ára is) fordított arányosságban áll a teljesítménnyel.

A fagyasztott élelmiszert ne a mikróban olvasszuk ki, hanem idejében vegyük ki a jégről és rakjuk át a hűtőszekrénybe.

A mosogatógép szárító funkcióját iktassuk ki, hiszen ekkor fogyasztanak a legtöbbet. Közvetlenül a program lefutása után nyissuk ki az ajtót, a forró gőzben leszáradnak maguktól az edények.

A mosógépet ne indítsuk be addig, amíg nincs tele.

40˚C-on mossunk. Ennél magasabb hőmérsékleten csak az extrém módon szennyezett ruháinkat tisztítsuk.

Akkor kezdjünk bele a vasalásba, ha már teljesen szárazak a ruhák. A vizes felület lehűti a vasalót, aminek a fűtése nagy energiával jár.

A hűtőberendezések elhelyezése előtt végezzünk el ellenőrző méréseket, hogy az adott helyen nem fogyaszt- e az átlagosnál többet. Amennyiben igen, az azt jelenti, hogy túl meleg helyre lett beállítva a készülék, vagy nem szellőzik kellőképpen, tehát el kell vinni onnan.

A hűtőberendezések falán kialakult dér- és jégréteget rendszeresen el kell távolítani onnan, hiszen a szigetelő hatása miatt többletenergiát használ fel a hűtéshez.

Ezekkel a lépésekkel sokat spórolhatunk meg (tekintettel a folyamatosan emelkedő áram- és gáz árára) és a környezetünket is védhetjük.

Elektrotechnika

Az erőműveket, az erősáramú kábeleket, a fogyasztókat és a transzformátorokat vizsgáló tudomány az elektrotechnika. Az elektromos energia előállításával, továbbításával és felhasználásával foglalkozik, ellentétben az elektronikával, ami az információs és szabályzó jeleknél figyeli mindezt.

Az elektrotechnikában két fő ágat különíthetünk el, ilyen a gyengeáramú technika és az erősáramú technika.

A gyengeáramú technika az elektromos áram jeltovábbító képességével, míg az erősáramú technika az elektromos áram energiájával foglalkozik.

Áramforrás

Áramforrásnak nevezünk minden olyan berendezést, ami elektromos energiát szolgáltat.
Az áramkör aktív elemeként villamos energiát táplál az áramkörbe.
Léteznek pl. elektrokémiai áramforrások, termoelektromos áramforrások, fotoelektromos áramforrások.
Leggyakoribb áramforrásaink a generátorok, akkumulátorok és galvánelemek.
Elektromos fogyasztóknak nevezzük azokat a berendezéseket, amelyekben energiaváltozások mennek végbe az elektromos áram áthaladásakor. Ezek csak úgy működtethetőek, ha az áramforráshoz csatlakoznak.
Az áramforrást, a fogyasztót és az összekötő vezetékeket együttesen áramkörnek nevezzük.

Szélgenerátor, szélkerék

Felhasználási cél szerint kerülnek kialakításra a szélerőművek.

A legegyszerűbbekkel ezek közül vízszivattyúzás valósítható meg. Ilyenkor a soklapátos, nagy felületű kialakítást használják. Ha kicsi a szélsebesség, akkor is működik, nagy nyomatékigényű szerkezetek működtetésére alkalmas ez a berendezés. A vízhúzó szélkerekek rotorjai tehát sok lapát, nagy felület és kis gyorsjárási tényező jellemzi.

Az áramtermelésre használt rotorok általában 1-2-3 lapátos, nagyobb sebességű, gyorsjárási tényezőjű megoldások. Az aerodinamikai jellemzőket veszik alapul a lapátok tervezésénél. Alkalmazkodni kell a beépített generátorok optimális üzemelési paramétereihez is. Generátoronként leginkább speciálisan ilyen alkalmazási célra fejlesztett állandó mágneses, sokpólusú generátorokat alkalmaznak. Ezek egyedi fejlesztések eredményei, az alkalmazási terület igénye szerinti optimális paraméterekkel.

Ipari jellegű szélerőművekben is megtalálhatóak az állandó mágneses speciális generátorok, melyek gyártása magas szintű technológiai hátteret feltételez.

Az áramtermelő szélerőgépek, szélmotorok esetében is van egy működési sebességtartomány. E sebességtartományok felett szükség van arra, hogy ezeket a berendezések megvédjék a viharkároktól. Az alkalmazott fékező megoldások között szerepel a generátor rövidzár, az érzékelő és vezérlő automatika, a mechanikus fék, valamint egyéb technikai variációk is.

Radiátorok működése

Radiátorok működése

1; A központi fűtéses rendszerek egyik legelterjedtebb hőátadó egysége a radiátor.

A radiátorok feladata a fűtendő helyiség hővesztésének pótlása. Ezt a leggyakrabban használt megoldás szerint úgy érhető el, hogy adott hőmérsékletű forró vizet - hőhordozó közeget - a kazánból (távfűtés esetén a távfűtőműtől) a radiátorba vezetünk, ahol az hőjét a radiátor felületén keresztül átadja a helyiség levegőjének, miközben lehül, és a radiátor elmenő kivezetésén keresztül távozik.

A radiátor teljesítménye függ:

• A radiátor méretétől

• Felületének nagyságától

• A radiátorba vezetett víz hőmérsékletétől.

A megfelelő méretű radiátor kiválasztásánál figyelembe kell venni a

• Helyiség méretét,

• Ajtók ablakok

o számát,

o méretét,

o szigetelési képességeit

• A helyiségben elérni kívánt hőmérsékletet

• A külső hőmérsékletet

• A radiátorba bevezetett hőhordozó közeg hőmérsékletét.

A pontos méretezést bízzuk szakemberre!

Kialakításuk szerint sok megjelenési formában léteznek:

• Hagyományos öntöttvas radiátor (elavult, már nem gyártják)

• Hagyományos lapradiátor (népszerűsége egyre csökken az újabban megjelenő formák miatt, melyek nagyobb hatásfokkal és kisebb helyigénnyel bírnak.)

• Padló radiátor (A padló síkjába süllyesztett árokban fut végig, előnye hogy szinte láthatatlan, hátránya, hogy nehezebben tisztítható, és szinte kizárólag új építésű ingatlanoknál használható, ahol a padlózat/menyezet vastagsága megengedi. Légzsilipként is használható)

• Szalagradiátor (kifejezetten esztétikus megoldás, fal mentén szegélyként húzódik meg. nem a helyiség levegőjét, hanem a feláramló levegő segítségével a falat melegíti. Bármely már meglévő melegvizes rendszerbe könnyen integrálható)

2; Elektromos radiátorok, olajradiátor

Működésük alapelve azonos a fent leírtakkal annyi különbséggel, hogy a hőátadó közeg nem víz, nem a kazántól vagy távfűtőműtől érkezik, hanem olajjal töltött önálló egységek, melyekben a hőátadó közeget elektromos fűtéssel melegítjük.

Bánki-turbina

Bánki-turbina

Egy olyan vízturbina, amely járókerekének közepe nyitott és ívesek a lapátok benne. Tulajdonképpen úgy néz ki, mint egy lyukas vízkerék.

A 20. század elején Bánki Donát a vízkerekek hatásfokát kívánta javítani, ezért fejlesztette ki az egyszerű és olcsón kivitelezhető vízturbinát.

A turbinán keresztülfolyó víz nemcsak a ránehezedő súly által hajtja a járókereket, hanem képes változtatni az irányát is. Ez még nagyobb nyomatékot jelent, amit még tovább fokoz egy fúvóka, amelynek a nagy sebessége felgyorsítja a vizet a lapátok előtt. Ez a szerkezet lehetővé teszi, hogy széles esés- tartományban lehessen gazdaságosan üzemelni.

Teljesítménye 1-2000 kW. Előnye, hogy hatásfoka a nem ideális üzemviszonyok mellett is majdnem azonos az ideális állapottal.

Vákuum hőszigetelés

Passzívházak alatt nagy mértékben hőszigetelt épületeket értünk, amelyek alig, vagy egyáltalán nem igényelnek fűtést. A passzívházak külső falainak hőátbocsátási tényezője kisebb kell, hogy legyen, mint U=0,15 W/m2K. Ahhoz, hogy ez teljesüljön, egy hagyományos hővezetési tényezővel rendelkező hőszigetelő anyagot legalább 26 cm vastagságban kell beépíteni.

Azonban ez nem csak a passzívházakra érvényes, mert egyre szigorodnak az energetikai követelmények, tehát minden új épület tervezésénél, sőt a felújításoknál is egyre terjedelmesebb hőszigetelő réteg vastagságokkal találkozhatunk. A gyártók igyekeznek minél jobb hőszigetelési teljesítménnyel bíró terméket kifejleszteni.

Az egyik legígéretesebb fejlesztési irány ezek közül a vákuumtechnológia építőipari meghonosításával törekszik egy alapjaiban új hőszigetelési rendszer létrehozására. Ez a technológia csak pár éve áll az építőipar rendelkezésére. A lényege ugyanaz, mint a hővezetést gátló közegnek, mivel hőkonvenció nem lehetséges benne. Két fő építőipari alkalmazás jelent meg eddig a piacon:

• a vákuum-hőszigetelőlemez (Vacuum Insulation Panel),
• és a vákuum-üvegezés (Vacuum Insulating Glass).

Mindkettő hasonló elven működik. Egy légtömör külső köpeny belsejében evakuálás útján léghiányos állapotot, tehát vákuumot hoznak létre. Emiatt a köpenyre kívülről, a létrehozott vákuum mértékétől függő légnyomás nehezedik. Ennek a nyomásnak a felvételére a köpeny önmaga általában nem képes, emiatt a belsejében távolságtartó anyag vagy elemek elhelyezésére van szükség. Ezek a váz belsejében hőhidakat jelentenek, amik a vákuum hőszigetelési képességét jelentősen rontják, korlátozzák.

A vákuum paneleket jellemzően akkor használják fel, ha kevés hely áll rendelkezésre a hőszigetelés számára. Ilyen tipikusan például az épületfelújítások köre, de ide sorolható még a függönyfalak parapetüvegezései is.

Fő felhasználási területei az építőiparban:

• Padlószerkezetekek, pincefödém;
• Járható teraszok, lapostetők;
• Üveghomlokzatok parapetelemei, külső ajtók töltőanyaga;
• Belső oldali hőszigetelések;
• Külső oldali homlokzati hőszigetelések, ablakkáva és redőnyszekrények utólagos hőszigetelése.

Szénhidrogén

A szénhidrogének – a nevükből is láthatóan – csak szén- és hidrogénatomokat tartalmaznak, a legegyszerűbb összetételű szerves vegyületek. Sok száz ilyen vegyület van, de a természetben nagy mennyiségben főleg a szénben, kőolajban és földgázban fordulnak elő. Nagy mennyiségű szénhidrogént égetnek el az energiatermelés céljából, és emellett a szénhidrogének fontos kémiai alapanyagok. Feldolgozásukkal és átalakításukkal – a vegyipar legfontosabb ága – a petrolkémia foglalkozik.

Két fő csoportjuk van. Az egyik az alifás szénhidrogének, amelyek a közül a metán a legegyszerűbb. A metánnál a szénatom mind a négy vegyértéke a hidrogénatomhoz kapcsolódik (CH4). A másik csoport pedig az aromás szénhidrogének, amelyeknek a benzol az alapvegyülete. Az alifás szénhidrogének további három csoportja: az alkánok, az alkének és az alkinek.

Az őket alkotó atomok számaránya és szerkezete szerint is igen változatosak. A szénhidrogéneket hagyományosan az alapján csoportosítják, hogy a bennük található szénatomok között csak egyszeres kötések vannak, vagy a molekulák kétszeres vagy háromszoros kötéseket tartalmaznak.

Éjszakai áram

Az éjszakai áram más néven különmért, vezérelt tarifatípus. Az éjszakaiáram-szolgáltatást eredetileg az áramfogyasztás kiegyensúlyozására találták ki. Az erőművek termelését ugyanis nem lehet leállítani vagy újraindítani a lakosság igényei szerint, így valamiképp a fogyasztást kell a termeléshez közelíteni. Mivel az áramfelvétel éjszaka a legkisebb, hajdan a normálnál jóval olcsóbb éjszakai áram bevezetésével oldották meg, hogy csúcsidőszak és völgyidőszak fogyasztása közelítsen egymáshoz.

Korábban ez a szó szoros értelmében éjszakaiáram-szolgáltatást jelentett, azaz megközelítőleg este tíztől reggel hatig lehetett igénybe venni. Ehhez nem kellett - és ma sem kell - mást tenni, mint egy külön mérőműszert beszereltetni, ami egy központilag adott jelet érzékelve bekapcsol, olcsóbb áramot küldve a rákötött berendezésekre. Csak állandóra bekötött és szakaszosan üzemeltethető készülékeket lehet éjszakai áramról működtetni, ami a legtöbb háztartásban a bojlert és a hőtároló kályhát jelenti. Az éjszakai áramot a szolgáltatók kedvezményes áron kínálták a normál áramhoz képest, így a háztartások nagy részében jelentős összeget lehetett megtakarítani vele.

2008. január 1-jétől a gazdasági és közlekedési miniszter 115/2007 (XII. 29.) számú rendelete írja elő a szolgáltató számára az egyes napszakokban alkalmazható fűtési időtartamokat, mely annyiban változott, hogy nem kizárólag éjszaka, hanem a nap bármely szakaszában sor kerülhet az éjszakai áram „bekapcsolására". Az áramszolgáltatók ugyanakkor kötelesek ezt egy napon, tehát huszonnégy órán belül a téli időszámítás alatt legalább nyolc, a nyári szezonban minimum hat órában biztosítani, a következő bontásban:

Word 12" name="Generator"> Word 12" name="Originator">

Téli időszámítás	Nyári időszámítás
22–6 óra (völgyidőszak): legalább öt, legfeljebb hat óra.	23–7 óra (völgyidőszak): legalább négy, legfeljebb öt óra.
6–22 óra (csúcsidőszak): a fenti időintervallumtól függően legalább két vagy három óra, tehát huszonnégy óra alatt legalább nyolc óra.	7–23 óra (csúcsidőszak): fenti időintervallumtól függően legalább egy vagy két óra, tehát huszonnégy óra alatt legalább hat óra.

Ezek az adatok a munkanapokra érvényesek, a hétvégéken és ünnepnapokon nem különböztetnek meg csúcs- és völgyidőszakot, csupán a hat-, illetve nyolcórás keret az érvényes. Az új szabályozásnak megfelelően az elnevezés is megváltozott, már nem éjszakai, hanem vezérelt áramnak hívják.

Mennyezetfűtés

Nagy felületű sugárzó fűtés radiátorok és konvektorok nélkül, lényegét tekintve ugyanaz, mint a falfűtés, csak a mennyezetfűtésnél, értelemszerűen, a mennyezetre kerül a fűtő panel. Láthatatlan fűtőtest a mennyezetben - nem látszik, csak fűt a sugárzó mennyezetfűtés.

A mennyezetfűtés hatalmas előnye, hogy fűtéskorszerűsítésnél, felújításnál a legegyszerűbben felszerelhető. Meglévő lakásoknál nincs falbontás, szétverés, bontás! A mennyezetre alulról 5cm vastag szigetelés, majd hő tükörrel ellátott fűtőpanel kerül. A működése során ez sugárzó hőt biztosít, mely az ablakon besütő napsütés érzetét kelti, csak a fényhatás nélkül.

A sugárzó hő miatt már 20 fokos levegő esetén is olyan komfortfokozatot érzünk, mint 23 fokos radiátorfűtésnél, így néhány fokkal kevesebb is elegendő, ezáltal akár 15-20%-os megtakarítás is elérhető.

Higiéniai előnyei is vannak. Nem keletkezik említésre méltó légmozgás és így a porszemek és más szennyeződések nem kavarognak a levegőben. Maguk a fűtőfelületek nem keltenek légmozgást.

Lehetőség van arra is, hogy nyáron a rendszert hűtésre is használjuk.

Ennél a fűtési módnál van egy kis gond. Sugárzó fűtésként fentről lefele sugározza a meleget, ami átmelegíti a tárgyakat először, majd a tárgyak is melegítik a levegőt. Ez olyan, mint amikor süt a nap - télen. Ugyanis a hősugarak útjában álló tárgyak mintegy leárnyékolják azokat, így az alattuk levő felületek nem melegszenek fel. A szekrényekben is hűvös van és a pára meg lecsapódik a hideg felületekre, mert az olyan.

Hűteni viszont tökéletes. Közel azonos hőmérsékletű hűvös légtömeget eredményez a működése, kiválóan vezérelhető.

Csatlakozási pont

A villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, valamint a közvetlen vezeték tulajdoni határát jelenti.

Több csatlakozási pontja is lehet egy felhasználási helynek. Felhasználási helyenként külön csatlakozási pontnak kell tekinteni a közcélú hálózat azonos pontjára csatlakozó különálló helyek csatlakozási pontját. Azonban egy csatlakozási pontnak kell tekinteni, amikor az egy felhasználási területen belül ugyanarra a közcélú vezetékre, transzformátorra csatlakozó több csatlakozási berendezés csatlakozási pontjait.

Az alfogyasztói szerződés létrejöttekor meglévő főfogyasztói csatlakozási pont megegyezik a meglévő alfogyasztói villamos energia csatlakozási pontjával. Ez akkor lehetséges, amikor a felek között létrejött szerződésben ez így van rögzítve. A villamosenergia-szolgáltatás teljesítése helye megegyezik az alfogyasztói csatlakozási ponttal.

Ezen a ponton történik a meglévő alfogyasztók részére való villamosenergia-szolgáltatás mennyiségi és minőségi teljesítése is.

Minden esetben külön csatlakozási pontnak minősül a vezérelt felhasználók csatlakozási pontja, a rendszerhasználati díjak elszámolása szempontjából.

Geotermikus hőszivattyú

A geotermikus hőszivattyú egy olyan rendszer, ami képes a geotermikus energiát hasznosítani.

A geotermikus hőszivattyú árammal működik.

A szondák függőlegesen (függőleges kollektoros rendszer), vagy vízszintesen (vízszintes kollektoros rendszer) helyezkedhetnek el a földben. Ezek a szondák összegyűjtik a föld hőjét, majd szigetelt csővezetékkel elszállítják a hőszivattyúhoz.

Függőleges talaj szonda:

12 cm-es átmérőjű lyukat fúrnak a talajba. A talaj összetételétől függően 30-100 méter mélyre és ebbe helyezik bele a szondát. A fúrásnak vannak költségei és engedélyhez kötött. Előnye azonban, hogy a kút csupán 2 négyzetméteres aknát igényel, így nincs szükség nagy rombolásra. Befedés után füvesítésre alkalmas terület lesz, így esztétikai szempontból is előnyös.

Vízszintes talaj kollektor:

A vízszintes szonda esetében nem kell fúrást végezni, hanem mint egy hálót a földkéreg alá 1-1,5 méter mélyre be lehet tenni. Itt valójában a napsugárzásból adódó felszínhez közeli hőenergiát nyerünk. E-fölé azonban nem lehet semmit építeni, ugyanis a talaj nedvességének nagy szerepe van a szonda jó működéséhez. Amennyiben a talaj kiszárad, a rendszer hatásfoka nagymértékben romlik. Hátránya, hogy nagy helyigényű. Kb. a fűtött lakás-négyzetméter 1,5-2 szerese, a lakás hőszigetelési adottságainak függvényében.

Ezek mellett létezik még levegő szonda és kút szonda is.

A kút szonda egyszerű megoldás, ha a közelben van fúrt kút, ugyanis akkor abba helyezik bele a szondát.

A levegő szondánál a levegőből nyerik a hőt. A levegő rossz vezető, ezért nagyra kell méretezni a rendszert és a hatásfok is gyengébb lesz. Olcsóbb megoldás, viszont pl. télen ha a hőmérséklet túl alacsony, akkor nem lehet hőt kinyerni ebből a rendszerből.

A geotermikus hőszivattyú viszonylag alacsony hőmérsékletű vízből képes meleg vizet előállítani. Kb. 12-16 °C fokos vizet hoz a felszínre a hőszivattyúba, majd ebből 45-55 °C fokos vizet képes az előállítani. Ez felhasználható fűtésre, meleg víz használatára, medencék fűtésére, de még hűtésre is.

Előnye a rendszernek, hogy sem időjáráshoz, sem napszakhoz nem kötött, mint általában az alternatív energiák többsége.

Hátránya, hogy árammal működik. Fűtés, gázszámla nem lesz, viszont az áram számla megemelkedik, kb. a megspórolt gázszámla 30-40%-ával, tehát a hagyományos fűtéshez viszonyítva a megtakarítás 60% körül mozog.

A hőszivattyú típusai:

- víz fűtötte (víz)

- víz fűtötte (levegő)

- levegő fűtötte (levegő)

- levegő fűtötte (víz)

Geotermikus rendszereknél a lapradiátorok nem megfelelőek. Ajánlott a padlófűtés, vagy a fal és mennyezetfűtés.

Kompresszor

Régebben gázsűrítőnek hívták. Lényegében a kompresszor egy olyan gép, ami erőgéppel meghajtva növeli egy gáz nyomását és csökkenti a térfogatát. Működésük hasonló a szivattyúkéhoz. Mindkettő növeli a közeg nyomását, illetve mindkettő képes csővezetéken keresztül a közeg szállítására. Míg azonban a szivattyúk összenyomhatatlan folyadékokkal dolgoznak, addig a kompresszorok összenyomható gázokat szállítanak.

A kompresszorok főbb típusai:

Térfogatkiszorításos elven működő kompresszorok

Forgattyús mechanizmust használó kompresszorok

• Dugattyús kompresszor
• Membrán kompresszor

Rotációs kompresszorok

• Csúszólapátos kompresszor
• Csavarkompresszor
• Roots-kompresszor
• Enke-kompresszor
• Forgókarmos kopmpresszor
• Vízgyűrűs kompresszor
• Spirálkompresszor

Áramlási elven működő kompresszorok

• Radiális („centrifugál") kompresszor
• Axiális kompresszor

Amikor egy gáz átáramlik a kompresszoron és megnő a nyomása, akkor fel is melegszik. Ha tökéletesen hőszigetelve lenne a kompresszor, akkor egy olyan folyamat zajlana le, amelynek során entrópiája nem változna meg. Mindig vannak veszteségek a valóságos esetekben, emiatt a folyamat még az áramlási elven működő kompresszoroknál is politropikus. Az alábbi egyenlet írja le a folyamat állapotváltozását:

Ahol:

• T₁, T₂: a gáz abszolút hőmérséklete a kompresszor előtt és után,
• p₁, p₂ : a gáz nyomása a kompresszor előtt és után,

• : az adiabatikus kitevő,
• c_p, c_v : a gáz fajhője állandó nyomáson és állandó térfogaton.

Ekokook

Az ekokook maximális hatékonyságú konyhát jelent. Tehát az ekokook egy multifunkciós zöldkonyha-berendezés. Egy francia tervező, Faltazi fejlesztette ki. Az elmélete az volt a konyha megalkotása közben, hogy az emberek rövid időn belül rá fognak arra kényszerülni, hogy az otthonaikban önellátóak legyenek, tehát akár újrahasznosíthassák a már felhasznált anyagokat. Az öko-konyha egy komplex berendezés, ami használható például: hulladékválogatásra, újrahasznosításra, komposztálásra vagy akár friss zöldségek tárolására. A legfontosabb funkció, hogy a hulladékot egyszerűen képesek lebontani szilárd, szerves, illetve folyékony halmazállapotba. A konyhában található még továbbá energiatakarékos berendezés, dupla rétegű mosogatógép, gőz-sütő, valamint hűtőszekrény is.

Mágneses szélturbina

Kínában kifejlesztették a mágnesek segítségével lebegő szélkereket. Bár nem ők találták fel, de országukban építették az első mágneses szélturbinát.

Nagyon fontosak napjainkban az intelligens rendszerek energiaellátásbani elterjedése, és ez a szélturbina is a megújuló energiaforrások hatékony kiaknázásban jelentős.

Ez a technológia megoldást jelent a környezetbarát és költséghatékony energiahasználatra.

A szinte súrlódás nélkül közlekedő, mágnesesen lebegő vasutak technológiáját alkalmazza, így 80%-kal jobb a hatásfoka a hagyományos szélkerekeknél.