A fosszilis energiahordozó-készletek rohamos csökkenése, és a légkörszennyezés ellen szükségesek a környezetkímél? energiaforrások bevonása. A természeti jelenségekb?l kinyerhet? tiszta energiák adják az alternatív energiát, ilyen a napenergia, a szélenergia, biomassza és geotermikus energia. A nagyobb mérték? ipari energiatermelés mellett mindegyik alternatív formával meg lehet oldani a háztartások egyéni f?tését, melyeket összefoglalóan alternatív f?tési megoldásoknak nevezünk.
Az, hogy egy adott épületnél melyik a legkifizet?d?bb, leghatékonyabb megoldás, mindig egyedileg, az adott ház, lakás jellemz?i, valamint tulajdonosainak lehet?ségei és igényei szerint kerül meghatározásra.
1. Napenergia
Ma már a napenergia felhasználása bárki számára elérhet?, hiszen a napkollektor és a napelem akár családi házakban, akár társas házakban jelent?s mértékben hozzájárulhat a szükséges áram és meleg víz el?állításhoz, így a napenergia révén jelent?s megtakarítás érhet? el a háztartások számára, bár az önálló f?tést még nem lehet egyedül a napenergiára alapozni.
Napkollektorral a nap energiáját h?energiává lehet átalakítani, amely energiát a kollektorban kering? h?cserél? folyadék veszi át. Egy szivattyú ezen folyadékot egy tartályba keringteti, amiben a folyadék átadja h?jét a f?tési rendszerben lév? víznek.
Az id?járási viszonyokból adódóan télen a teljes f?tést nem lehet megoldani csupán kollektorokkal, de technológiától és teljesítményt?l függ?en ebb?l a forrásból az alábbi f?tési tételeket ki lehet váltani:
- kis teljesítmény? sík kollektor: használati melegvíz el?állítás
- közepes teljesítmény? sík kollektor: használati melegvíz + medencemelegítés
- nagy teljesítmény? sík kollektor: használati melegvíz + medencemelegítés + f?tés rásegítés
- vákuumcsöves - Használati melegvíz + medencemelegítés + f?tés rásegítés
A napkollektorral termelt h? hasznosításával energiát és pénzt takarítunk meg, és nem szennyezzük a környezetet f?t?anyag égetésével.
Napelemek használatával elektromos energiát lehet termelni saját felhasználásra (szigetüzem), vagy hálózatra táplálásra. Saját felhasználásra akkumulátorokban tárolható energiát nyerünk, mellyel elektromos rendszereinket tudjuk üzemeltetni, de szintén az id?járási viszonyok miatt teljes érték? f?tésre nem ajánlott, csak rásegítésre. Hálózatra táplálás esetén a megtermelt energiát a helyi áramszolgáltató rendszerébe mér?óra közbeiktatásával továbbítjuk, a nyáron elszámolt feltöltést a téli fogyasztásból ki lehet vonni, így éves elszámolásban tudjuk hatásosan m?ködtetni napelemes rendszerünket.
2. Szélenergia
A szélgenerátoros (szélkerekes) áramtermel? rendszer telepítése kissé összetettebb feladat, mint egy napelem rendszeré. A szélgenerátor telepítése el?tt tanácsos az adott területre jellemz? szélmérést végezni, aminek az eredménye alapján az igényelt energia mennyiségének függvényében meghatározható a szélkerék típusa, viszonylag pontosan meghatározható az éves szinten várhatóan megtermelt villamos energia mennyisége. A szélgenerátor (szélkerék), hasonlóan a napelemhez lehet hálózatra tápláló, vagy szigetüzem?. Kombinálható is a napelem rendszerrel, ez esetben kiküszöbölhet? a szélcsendes id?szakokban jelentkez? energia hiánya. Ez a fajta szélgenerátor – napelem hibrid rendszer inkább a szigetüzem? megoldásokra jellemz?.
3. Biomassza
A biomassza szerves anyag ipari méret? feldolgozásának hulladéka, mellékterméke. A biomassza közvetlen energetikai hasznosítási módja:
- az el?készítés nélküli eltüzelés,
- az eltüzelésre készített anyagok (brikett, pellet) el?állítása,
közvetett felhasználása:
- kémiai átalakítás után (cseppfolyósítás, elgázosítás) folyékony üzemanyagként vagy éghet? gázként.
Nem ipari méret? felhasználásra általában el?készített, tüzelésre optimalizált, darabolt, bálázott vagy biogáz formában hozzáférhet?.
A régi vegyestüzelés? kazánok lényegében alkalmasak a jelenlegi szilárd alternatív f?t?anyagok - fabrikett, fapellet, energiaf? pellet, fahulladék elégetésére is. A korszer? szilárdtüzelés? kazánok azonban f?leg az úgymond "hulladék" tüzel?anyagoknak az elégetésére lettek kialakítva. Ezt a fenti anyagoknak a tökéletes égését biztosító t?zterüknek, huzatszabályozó rendszerüknek és a korszer? anyagokból készült vizes egységeiknek köszönhetjük.
Ezekben a kazánokban szalmabálát, energiaf?bálát, gallyfát, ölfát, fabrikettet és pelletet is el tudunk égetni, s?t a tüzel?anyagot elgázosítva, egyes típusok tökéletesen hasznosítják azokat. Ezekkel az olcsóbb, kevesebb el?készületet igényl? tüzel?anyagokkal már jelent?s mérték? megtakarítást érhetünk el.
Hátránya, hogy bár teljes érték? f?tés és melegvíz-ellátást képes biztosítani, bonyolult a tüzel?anyag ellátó rendszer, és az égésnél továbbra is füst, és üvegházhatást fokozó gázok szabadulnak fel.
4. Geotermikus energia
Új ház építése, meglev? felújítása esetén alacsony üzemi h?fokú f?tési megoldások (padlóf?tés, falf?tés) mellé egy h?szivattyús rendszer telepítése lehet az optimális megoldás. Legyen akár leveg?-víz típusú, víz-víz típusú h?szivattyú, a f?tési rendszer f?, vagy egyetlen ellátója, maga a h?szivattyús berendezés energiatakarékos, költséghatékony alternatív energiaforrásra épülve biztosítja a gazdaságos f?tést és klimatizálást. A h?szivattyú a még takarékosabb m?ködést biztosítva jól kombinálható a f?tésrásegítésre is alkalmas napkollektorral, bevonva ezzel a napenergiát is - mint alternatív energiaforrást - a ház energiaigényének kielégítésébe.
A h?szivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, amellyel lehet f?teni, h?teni, és melegvizet el?állítani. A berendezés típusától függ?en a földb?l, a talajvízb?l, vagy a környezeti leveg?b?l kinyert alacsonyabb h?t küls? energia segítségével magasabb h?fokra emeli.
A h?szivattyúk dönt? többsége kompressziós elven m?ködik, elektromos vagy gázmotoros meghajtással, vagy a kett?t kombináló berendezés révén.
H?szivattyú el?nyei:
- egész évben közvetlenül a nap- és földenergiát használja, nem függ a napsugárzás er?ségét?l.
- nincs károsanyag kibocsájtás.
- alacsonyabb h?mérséklet szint? h?forrásból is kinyerhet? a h?.
Alapvet?en két különböz? h?szivattyús rendszert különböztetünk meg, a leveg?-víz, és a víz-víz típusúakat.
A leveg?s h?szivattyú rendszer a környezet leveg?jéb?l von el h?t, a legkisebb üzemi h?mérséklet, amelyen még dolgozni képes -15°C. Figyelembe véve, hogy Magyarországon keveset van ennél hidegebb, ez a rendszer optimális azoknak, akik nem szeretnének egy komolyabb átalakítást, de alternatív, és olcsó f?tési megoldást keresnek. Egy ilyen leveg?-víz h?szivattyú viszonylag egyszer?en, komolyabb átalakítás nélkül ráilleszthet? a meglev? rendszerre.
A víz-víz h?szivattyú m?ködtetéséhez talajszondákat kell lefektetni, ezek lehetnek vízszintesek, vagy függ?legesek. A vízszintes talajszondákat 3 méter mélységben kell elhelyezni, ez már elég mélyen van ahhoz, hogy bármilyen hidegben is tudjon melegvizet termelni. Ennek a kiépítésnek a hátránya az, hogy viszonylag komoly földmunkát igényel, ami megdrágítja a beruházást.
A függ?leges talajszondák elhelyezéséhez legalább két, egymástól minimum 10 méter távolságra lev? kutat kell fúrni, a talajszondákat ezekben a kutakban függ?legesen helyezik el. Anyagigénye nagyjából megegyezik a vízszintes talajszondák anyagigényével, viszont annál jobb hatásfokkal dolgozik. A függ?leges talajszondák fogadására alkalmas kút fúrásához Bányakapitánysági engedélyre van szükség.
