Szent-Györgyi Albert

Szent-Györgyi Albert magyar orvos, biokémikus.

1893. szeptember 16-án született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a Lónyai utcai Református Gimnáziumban végezte, majd innen a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta a tanulmányait. 1917-ben kapta meg orvosi oklevelét.

Az I. világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült és leszerelték. Ez után Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben végzett tanulmányokat a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a barkteriológia, majd a fizika-kémia terén.
Ezt követően Cambridge-be ment. Itt szerezte meg második doktorátusát (kémiából), és egy évig itt is dolgozott. 1931-ben hazajött Klebelsberg külügyminiszter hívására, és 1931-1945-ig a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora volt.
1945-től a Budapesti Tudományegyetem orvos karának biokémiai professzora volt, majd 1947 végén elhagyta az országot. Boston mellett telepedett le, és 1962-ig az USA Izomkutató Tudományos Intézetének tengerbiológiai laboratóriumának igazgatói posztját látta el.
1962 és 1971 között a Dartmouth-i Egyetem professzora volt. Magyarországgal folyamatosan tartotta a kapcsolatát, 1960-tól rendszeresen hazalátogatott.

Világhírű felfedezése

Az 1920-as évek végén ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Groningenben kezdett el foglalkozni a sejtlélegzéssel, de Magyarországon folytatott kutatásai során fedezte fel, hogy a fumársav katalitikus hatást fejt ki a mechanizmus egyik lépcsőjén. Ezen az úton ment végig, mire eljutott a C-vitamin izolálásához. Még Groningenben megfigyelte, hogy egy jellegzetes oxidációs folyamat reakciós késése valamilyen redukáló anyag meglétére utal. Cambridge-ben vette észre, hogy ez a redukáló anyag egyaránt előfordul a citrusfélékben és a mellékvesekéregben is. Arra is rájött, hogy az emberi szervezetnek szüksége van erre az anyagra, viszont csak növények és állatok képesek előállítani. Felismerte, hogy a szegedi fűszerpaprika sokkal többet tartalmaz ebből az anyagból, mint a citrusfélék, így sikerült nagy mennyiséget előállítani belőle. Felfedezték, hogy gyógyítani lehet vele a skorbutot, ekkor keresztelte végleg esen aszkorbinsav névre.

Kitüntetései:

• 1937-ben élettani-orvosi Nobel-díjat kapott,
• a Magyar Tudományos Akadémia 1935-ben levelező,
• 1938-ban rendes,
• majd 1945. május 30-án tiszteletbeli tagjának választotta,
• 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette a nevét, és így Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem lett a neve.

1986. október 22-én halt meg a Boston melletti Woods Hall-ban.

Padlószigetelés

A vízszintes falszigeteléshez vízhatlanul csatlakoztatott, talajon fekvő padlók talajnedvesség elleni szigetelése.

Nagyon fontos része a szigetelésnek, sokszor elfelejtkeznek róla, pedig legalább olyan fontos, mint a falszigetelés. A padlószigetelés nagy felületű lemezszigetelés, amelynek fektetésekor nem csak a hosszanti, de a kereszttoldásokra is figyelni kell. Akkor a leghatásosabb, ha két rétegben készül, és a második réteg merőleges az elsőre.

Mindig utólag kell elkészíteni a padlószigetelést, ugyanis ezzel elkerülhető a padló alatti feltöltés, a falazat utólagos süllyedéséből adódó károsodás, valamint elkészíthetőek a padlózatban futó vezetékek, közművek.

Fontos arra figyelni, hogy a padlószigetelés önmagában semmit sem ér, ugyanis a vízszintes falszigetelés nélkül a padló alatt összegyűlő nedvességet (esetleg talajpárát) a falhoz vezeti, és ezzel nagyobb kárt okoz, mint amennyit használ.

Tehát fontos a falszigetelés és a padlószigetelés megfelelő összekapcsolása: ha a padló és a falváltás – azaz vízszintes falszigetelés – síkja egybeesik, akkor egyszerű a helyzet, azonban ha ez a két szint különbözik, akkor nagyon gondosan kell eljárni. Ilyenkor akkor is két réteggel kell kialakítani a váltást, ha egyébként csak egyrétegű lenne a padló és a falszigetelés.

Hőérzet

A hőáramlás a hőmérsékletátadás egyik módja. Növekszik a hőáramlás mértéke, ha a gáz vagy folyadék, amiben az áramlás zajlik (itt a légkör vagy a levegő) mozgásban van.

A hőérzet hőmérséklet (WCT), a nyugvó levegő azon része, amelynek ugyanolyan hűtő hatása van a fedetlen emberi testre, mint az adott szélsebesség és hőmérséklet mellett. Mértékegysége ugyan a hőmérséklet, de értelmezése szerint inkább egy index, ami a szél hűtő hatását segít viszonyítani a szélcsendes körülmények léghőmérsékletéhez.

A szél a tárgyakat nem tudja a környezet hőmérséklete alá hűteni, csak a nagyobb szélsebességek a tárgyakat gyorsabban hűtik le erre a hőmérsékletre.

A hőindex az a hőmérséklet, amit a test érez, ha a hőmérsékletet és a nedvességet vesszük figyelembe.

LED

Más néven: fénykibocsátó dióda. Rövidítése az angol Light Emitting Diode szavakból adódik. A dióda által kibocsátott fény színe a félvezető anyag összetételétől, ötvözőitől függ. A LED inkoherens keskeny spektrumú fényt bocsát ki. A fény spektruma az infravöröstől az ultraibolyáig terjedhet.

Tehát a LED olyan félvezető, amely elektromos áram hatására fényt bocsát ki. Nem melegszik, minimális a fogyasztása, mindemellett a fejlesztéseknek köszönhetően egyre nagyobb a fényereje és az élettartama. Üzemeltetési költsége igen alacsony.

Leggyakoribb felhasználási területe:

• fényreklámok (forgó-, futószövegek és álló feliratok),
• dekorációs fények (rejtett világítás, élek-kontúrok kiemelése, futófények, díszítő motívumok pl. karácsonyra)

Napjainkban egyre nagyobb teret nyer az otthoni és színpadi világítástechnikában is, hiszen kifejezetten jótékony hatással bír az áramszámlára.
1955-ben Rubin Braunstein fedezte fel a gallium-arzenid és egyéb félvezető-ötvözetek infravörös emisszióját. Később, 1961-ben Bob Biard és Gary Pittman felfedezte a gallium-arzenid fénykibocsátását, amit az elektromos áram gerjesztett. Ez a fény a nem látható, infravörös tartományba esett. Ők már felismerték a munkájuk fontosságát, és szabadalmaztatták a LED-et. Így pedig 1962-ben, Nick Holonyak fejlesztette ki az első gyakorlatban használható látható fényű LED-et.

Befújható üveggyapot

A jól ismert üveggyapot ezzel az új alkalmazási módszerrel mindennemű korszerű építési technológiának eleget tesz.

A szalagban gyártott üveggyapotot 3 cm-es darabokra vágva, préselve, vákuumozva, majd bálába kötve lehet megvásárolni. Egy speciális gép segítségével a bálák fellazulnak és egy fúvócsőbe kerülve belövik őket a szigetelendő területre. Ezzel a bonyolult vázszerkezetek, a szűk hézagok tökéletesen kitölthetővé válnak. Ezzel a módszerrel máris ki van küszöbölve az a probléma például, hogy a tetőszéleket nem lehet megfelelően leszigetelni. A leggyakoribb és legbosszantóbb építési hibák egyike, hogy a felső betonkoszorú felső és külső részéhez nem férnek hozzá a szigetelőanyaggal, így nem is szigetelik le. Itt alakulnak ki először a hőhídak a tetőtéri lakásokban és itt kezd el penészesedni a szoba. Ez az első hely, ahol elillan az energia, pedig nem alacsony az áram és a gáz ára.

Ökológiai lábnyom

Minden élőlény hagy valamilyen nyomot a Földön. Az állatok csontjai, a fák megkövült törzse stb. De nem csak ők, mi is hagyunk nyomot magunk után, amik nem láthatók, csak a következményeit tapasztaljuk.

Azokat a „lábnyomokat", amit a földi környezetünkben hagyunk, ökológiai lábnyomnak nevezünk. Tehát azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellet egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához, és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.

William Rees-re és Mathis Wackernagel-re – kanadai ökológusok – vezethető vissza a fogalom. Kiszámítható az érték egyes emberekre, csoportokra, régiókra, de akár országokra is.

Az ökológiai lábnyom tehát olyan számítási módszer, amellyel kiszámíthatjuk és megérthetjük, hogy a természetnek mekkora részét használjuk, és hogy mennyi áll még a rendelkezésünkre. Ha ismerjük a saját „lábnyomunk" méretét, akkor odafigyeléssel változtatni is tudunk rajta, csökkenthetjük.

Az ökológiai lábnyom sokféle kategóriából tevődik össze. Ezeket át tudjuk váltani a források előállításához szükséges földterület nagyságára, amit már össze lehet hasonlítani mások lábnyomával.

Összefoglalva a lényege az, hogy minden egyes ember és társadalom elfoglal bizonyos teret bolygónk felszínéből azáltal, hogy itt termeli meg az élete fenntartásához szükséges javakat, és itt dolgoztatja fel a természettel azokat a hulladékokat, amelyeket kibocsát. Ezt méri az ökológiai lábnyom.

Akkor válik igazán érdekessé az eredmény, ha összehasonlítjuk a rendelkezésre álló földterülettel. Az ökológiai hiány – az ökológiai lábnyom és az eltartóképesség különbsége – azt jelenti, hogy pazarló életmódunk következményeit máris a jövő nemzedékeire hárítjuk.

Többször érte kritika az ökológiai lábnyom-elemzéseket, pl. azért is, mivel nem veszi figyelembe a többször felhasznált földterületeket, vagy például azt, hogy a becslés az északi szokások, életstílus alapján készült, így nem vonatkoztatható mindenkire. Az is hiba benne, hogy nem kezeli külön fogyasztóként az egy háztartásban élőket. A hibák kiküszöbölésére folyamatosan finomítják a modellt. Tehát inkább jelzésértékűnek tekinthetők az eredmények. Az ökológiai lábnyom elsődleges célja az erőforrás-takarékosság tudatosítása és a figyelem felkeltése az iparosodott országokban az egyre növekvő problémákra.

Krumpliáram

A fejlődő országok egyik olcsó áramforrásai a főtt burgonyából készült elemek lehetnek.

Ezek akár ötvenszer is olcsóbbak lehetnek, mint a kereskedelmi forgalomban lévő telepek és gazdaságosabb a fejlődő országokban használt petróleumlámpánál.

Millióknak válhat hasznára ez az olcsó és egyszerű áramforrás, főként azokon a területeken, ahol még nincs elektromos hálózati ellátás.
Kutatók felfedezték, hogy sokkal több energiát lehet kinyerni abból a krumpliból, amit előbb megfőznek.

Így akár hetekig is működhet az elektrolitként használt zöldség.

Ráadásul 130 ország termeszti a burgonyát egész évben, így könnyű a beszerzése is.

Energiahatékonyság

Energiahatékonyság akkor jön létre, ha ugyanakkora méretű energiát kevesebb energiaforrásból lehet előállítani, valamint ha ugyanannyi energiaforrásból nagyobb energiamennyiség termelhető. Az energiafogyasztás és a költségek csökkentése az energiahatékonysági programok lényege.

Általában az eredmény és a ráfordítás hányadosa a hatékonyság mértéke, tehát az, hogy egységnyi ráfordítással mennyi eredményt sikerül elérni. Az energiahatékonyság fogalmát tehát mérőszámként használjuk, mindig konkrét viszonyt fejez ki. Nemzetgazdasági szinten a következő képlettel fejezhető ki: GDP/energiaráfordítás. Tehát azt mutatja meg, hogy egységnyi mennyiségű energiával mekkora mértékű nemzeti jövedelem állítható elő. Tehát 1 petajoule energia felhasználásával mennyi termék keletkezik. Mértékegységben kifejezve: Ft/PJ.

Energia-visszapótlás

Energia-visszatáplálásnak nevezik azt a folyamatot, melynek során visszatáplálják a felsővezeték-rendszerbe a villamos energiát a modern villamosmozdonyok fékezésekor.

Már Magyarországon is találkozhatunk ezzel a jelenséggel, melynek során minden negatív hatás nélkül visszatáplálható az energia. Ezzel mind vontatáskor, mind visszatápláló fékezéskor 5-15%-os energiamegtakarítást is el lehetne érni. A karbantartás költségei is csökkennek, mivel a fékek alkalmazásával a súrlódó fékek igénybevétele is csökken.

Joseph Priestley

Joseph Priestley angol lelkész, fizikus, kémikus, liberális politikai filozófus. 1733. március 13-án született az angliai Leeds-ben.

1752-től egy nonkonformista teológiai akadémián tanult, majd 1755-től segédlelkész lett. 1758-ban iskolát nyitott, ekkor kezdett érdeklődni a természettudományok iránt, s a tanításhoz szükséges szemléltető eszközöket kezdett készíteni. 1761-ben jelent meg Rudiments of English Grammar (Az angol nyelvtan alapjai) című kötete; a beszélt nyelven alapuló nyelvtankönyv ötven évig volt használatban.

1762-ben lelkésszé szentelték, majd 1765-ben jogi doktorátust szerzett.

1767-ben Benjamin Franklin biztatására könyvben foglalta össze kora ismereteit az elektromosságról, és leírta saját kísérleteit is.

Lelkipásztori hivatása mellett elkezdte tanulmányozni a gázokat, és az akkor ismert három gáz (levegő, szén-dioxid, hidrogén) mellett további tíz gázt fedezett fel, melyeket 1772-ben publikált. Ebben az évben kísérletezte ki a víztisztítás és a szódavízgyártás folyamatát.

1774. augusztus 1-én vörös higany-oxidot hevítve felfedezte az oxigént. Folytatva a gázok tanulmányozását felfedezte az ammóniát, a kén-dioxidot, a nitrogént és a szén-monoxidot.

Felismerte a fény jelentőségét a növények életében, és hogy a zöld növények oxigént bocsátanak ki.

Vallási és politikai nézetei miatt a francia forradalom idején már minden vallási és politikai intézmény ellenségének tartotta. A párizsi Bastille lerombolásának második évfordulóján az erőszakos tömeg elpusztította házát, könyvtárát, laboratóriumát.

1793-ban újabb gyűlölethullám lobbant föl ellene, emiatt 1794-ben korábban emigrált fiait követve az Egyesült Államokba utazott.

Amerikai évei alatt folytatta irodalmi és vallási tevékenységét, és befejezte hatkötetes keresztény egyháztörténetét.

1804. február 6-án hunyt el Northumberlandban (Pennsylvania, USA).

A róla elnevezett Priestley-érem az American Chemical Society (Amerikai Kémiai Társaság) legnagyobb kitüntetése.

Mozgási energia

A mozgási, más néven kinetikus energia a mozgásban lévő testek energiája.Hogy egy test mozgásállapota hogyan változik, az az erőktől, és azok munkájától is függ .

A test gyorsítására fordított munka növeli a test mozgási energiáját és csökkenti, ha a felgyorsított test munkát végez, tehát a test mozgási energiája egyenlő a munkával.

Leibnitz, német fizikus már használta a mozgási energia fogalmát.A XVIII.században már több kutató is felismerte a hő és a munka, valamint a hőállapot és a molekuláris mozgás kapcsolatát.A mozgási energia annál nagyobb, minél nagyobb a test tömege és a mozgási sebessége.

Gábor Dénes

Gábor Dénes Nobel-díjas magyar fizikus, villamos-, gépészmérnök, a holográfia feltalálója.

(Forrás:Wikipedia)

1900. június 5.-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte. Már elég korán elkezdte érdekelni a fizika. Fő érdeklődési területe az atomok világa és az elektronok viselkedése volt. Ezért egyértelmű volt, hogy az érettségi Budapesti Műegyetemen folytatja a tanulmányait 1918-ban. Gépészmérnöki karon kezdte, majd 1920-ben, Berlinben a műszaki főiskolán, elektromérnöki ágon folytatta. 1924-ben szerezte meg az elektromérnöki diplomát.

Első munkahelye Németországban volt. Egy magasfeszültségű távvezetékek tervezésével foglalkozó kutatóintézet munkatársa lett. A pályája kezdetén a nagy teljesítményű, nagyfeszültségű villamos távvezetékekben létrejövő tranziens jelenségekkel, majd az ún. vándorhullámok megfigyelésére szolgáló katódsugár oszcillográfokkal foglalkozott. Ez vezette az elektronoptika tanulmányozásához, majd emiatt kezdett érdeklődni az elektronsugaras berendezések (először az oszcillográfok, majd az elektromikroszkóp, végül a televíziós képcsövek problémái) iránt.

1932-től elkezdett foglalkozni a plazmajelenségek elméletével. Ez adta az ötletet a plazmalámpa megvalósítására. Ezt 1934-35-ben a Tungsram kutatólaboratóriumában próbálta megvalósítani. Sikeresek voltak a laboratóriumi munkák, azonban magyarországi gyártásra nem került sor.

1937-ben Angliába költözött. Ekkor 14 évig a Thompson-Houston Társaság kísérleti laboratóriumában dolgozott. Az elektronoptika volt a fő munkaterülete. Az elektronoptikai leképezés tudományos vizsgálata vezette a holográfia feltalálásához. Ezt az elméletét 1946 és 1951 között dolgozta ki. Rájött arra, hogy a tökéletes leképezéshez a tárgyról visszavert hullámok valamennyi információját fel kell használni (nemcsak a hullámintenzitást, hanem a hullámok fázisát és amplitúdóját is). Ha ez megvalósul, akkor a tárgyról teljes (holo), és térbeli (graf) kép nyerhető.
1947 és 1958 között elektronoptikát tanított az Imperial College-ban, majd ugyanitt 1967-ig az alkalmazott elektronika professzora volt. Nyugdíjazásától halálig is tanácsadó maradt az intézményben.

1962-ben látogatott haza Magyarországra. 1967-ben vonult nyugalomba. 1971-ben a holografikus módszer feltalálásáért és kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért fizikai Nobel-díjat kapott.

1974-ben súlyos agyvérzést szenvedett, majd 1979. február 9.-én hunyt el Londonban.

Üvegelektromosság

Dufay nevéhez fűződik a kétféle villamosság felfedezése. Azelőtt úgy hitték, hogy a dörzsöléssel elektromossá tett test a környezetében lévő könnyű tárgyakat magához vonzza, majd miután érintkeztek, taszítja, a megdörzsölt testek pedig taszítják egymást. Az ő kísérlete közben kiderült, hogy ha egy üvegrudat és egy gyantadarabot megdörzsölünk, akkor a két elektromossá tett anyag nem taszítja, hanem vonzza egymást. Dufay ezért beszélt kétféle elektromosságról, az üvegelektromosságról és a gyantaelektromosságról.

Energiatudatosság otthon

A nyugat-európai államokhoz képest a hazai lakosság energiatudatossága jóval kisebb. Az összes felhasznált energia 30%-át a háztartások fogyasztják el. Fontos a környezettudatos életmód, ennek pedig az első lépése, ha kevesebb energiát veszünk igénybe.

Sokat tehetünk az energia-megtakarítás érdekében; számos olyan apró praktika létezik, ami az életkörülményeket, az elvárt komfortot és esztétikai igényeket változatlanul hagyva, csak a hogyanját és mikéntjét formálja tudatosabbá.

Ilyen például, ha a lakás hőmérsékletéből csak 2 Celsius fokot csökkentünk, máris az energiával együtt 20 ezer forintot spóroltunk meg egy évben.
Elektromos készülékeink áramtalanításával 5-6000 Ft költségmegtakarítást érhetünk el évente.
Alacsony hőfokon történő mosással is jelentős energiát és pénzt spórolhatunk.

A körültekintő tájékozódás elengedhetetlen, hogy mindig naprakészek legyünk az energiahatékonysági módszerekben.

Savas eső

A savas eső vagy savas ülepedés megváltozott pH-értékű csapadék. A csapadékvíz kémhatása természetes körülmények között, a benne oldott CO₂ miatt enyhén savas, pH=5,6.
A Grönlandon levő jég pH értéke semleges, 6,0-7,0 közötti, ami azt jelenti, hogy abban az időszakban nem volt jelen savas eső. A kialakulását az ember által túlzott mennyiségben a levegőbe juttatott savképző anyagok okozták. A gépek működtetéséhez az ipari forradalom kezdetétől egészen a XIX: század végéig gőzenergiát használtak, ami rengeteg szén elégetését kívánta.

Okozói:

• A szén-dioxidból létrejövő szénsav gyengébb hatást gyakorol, a hó és a csapadék pH-értékét 5,6-ra csökkenti.
• A kénsav és a salétromsav 2,4 pH-értékű savasodást is okozhat. A pH érték skálája logaritmikus beosztású.
• A kéntartalmú ércek kohósításakor, a kőolaj és a szén elégetésekor keletkező kén –dioxid közel egésze antropogén eredetű. A keletkezett kén-dioxid a vízzel kénsavat (H2SO3) alkot.
• A katalizátorok bevezetése előtt a belső égésű motorok is nagy mennyiségben bocsátottak ki kén-dioxidot. Természetes úton erdőtüzek, növényi bomlások és vulkáni működések során kerül a levegőbe.

Előfordulási területei:

Savas esők általában az ipari vidékek környékén jelentkeznek, a múlt században legnépszerűbb USA és Nyugat-Európa környékén volt, jelenleg pedig Kínában, Kelet-Európában és a volt Szovjetunió területein sújt leginkább.

Súlyossága az ülepedő anyag minőségétől, a fogadó felület fajtájától (talaj, víz, beépített terület) és savközömbösítő képességétől, valamint az adott terület élőlényeinek tűrő- és alkalmazkodóképességétől függ.

Hatásai:

Vizes területeken először a plankton mennyiségét csökkenti, és ennek hatására a halak kipusztulnak. A folyamat előrehaladásával néhány baktérium és fonalas moszat kivételével minden elpusztul. Az ilyen tavak a plankton hiánya miatt kék színűek, és a tiszta víz hatását keltik. A kanadai tavak alapkőzete gránit, ami kis közömbösítő képességgel bír, ellenben a Magyarországon található Balaton bázikus alapkőzete miatt 8-as pH értékű.

Erdős területeken elsőként a nyitvatermőkben okoz károsodást. A savas víz megsérti a falevelek védőrétegét, és így érzékenyebbek a kórokozókkal és kártevőkkel szemben. Csökkentik a talaj pH-értékét, aminek hatására a nyomelemek stabilizálódnak. A magasabban fekvő erdőrétegek nagyobb veszélyben vannak, mert állandó an érintkeznek a savas ülepedésekkel.
Híres erdőpusztulás Kanadában, Sudbury környékén fordult elő.

Városi területeken a régi műemlékek vannak veszélyben. A kalcium gyökökkel reakcióba lépve felgyorsítja a kövek mállási folyamatát, gyengíti a szerkezetét, elsimítja a részleteket. A vas rozsdásodását is elősegíti.

Egyes kutatások szerint az emberi egészségre is károsak, de ez még nem bizonyított.

Galileo Ferraris

Galileo Ferraris olasz fizikus és villamosmérnök.

(Forrás: Wikipedia)

Életéről és munkásságáról nagyon kevés információnk van.
1847. október 31-én született Livornóban. Kutatásokat végzett az elektromosság, a mágnesség, az elektrotechnika, valamint a geometriai optika területén.
A forgó mágneses mezejű motorok és az indukciós motorok alapötlete is tőle származik.
Összehasonlító méréseket is végzett és kimutatta, hogy a pólus nélküli transzformátor fajlagos teljesítménye 3,4-szer nagyobb a pólusokkal rendelkező szekunder generátorénál.
1897. február 7-én hunyt el szülővárosában.

Egyenáram

Ha két különböző potenciálú helyet vezetővel kötünk össze, akkor a töltések áramlása megindul a nagyobb potenciálú hely felöl a kisebb potenciálú hely felé. Az elektromos áram a töltéshordozók rendezett egyirányú mozgása. Az elektromos áramot akkor nevezzük egyenáramnak (angolul Direct Current/DC), ha az áramkörben a töltéshordozók állandó vagy változó áramerősséggel, de egyazon irányban haladnak. A töltések rendezett mozgása elektromos mező hatására jön létre. A fémekben negatív töltésű elektronok, az elektrolitokban pozitív és negatív töltésű ionok végeznek rendezett mozgást.

Az elektromos áramot mérőiránnyal szokás ellátni. Az áram fizikai mérőiránya a negatív töltések tényleges haladási irányával azonos. Egyenáram előállítható váltakozó áramú áramforrásokból is diódás egyenirányítással.

Az elektromos egyenáram erőssége, a vezető keresztmetszetén 1 mp alatt áthaladó töltések mennyisége:

I = Q/t,

Ahol
I: az áramerősség, mértékegysége = A (amper),

Q: töltés, mértékegysége = C (Coulomb),
t: idő, mértékegysége = mp (másodperc)

(Forrás: Wikipedia)

Abszorpció

Gázok vagy gőzök atomjai elnyelődnek a folyadékban vagy a szilárd testben a velük való érintkezéskor.

Abszorpció az is, amikor egy anyag a rajta áthaladó sugárzás egy részét elnyeli, vagy azon áthaladva csökkent intenzitással halad tovább. Az elnyelt energiát átveszi az elnyelő közeg, amit hővé alakít át.

Energiaszegénység

Akkor beszélünk energiaszegénységről, ha egy személy vagy háztartás nem tudja kifizetni a gáz- és áramszámlát, ezért nem tudja megfelelő szinten fűteni az otthonát, vagy nem tudja igénybe venni az élethez szükséges energiaszolgáltatásokat, ez által hiányt szenved és sérül emberi méltósága.

A három legfőbb oka az energiaszegénységnek:

• az alacsony jövedelem,

• a magas energiaárak,

• és a háztartások alacsony energiahatékonysága.

Az energiához való hozzáférést azonban több tényező is befolyásolhatja. Ilyen például a lakóhely energiával való ellátottsága, a környéken jellemző energiaformák elérhetősége, azok megfizethetősége és minősége, a lakások állapota, és az ország energiapolitikai helyzete.

Magyarországon az elmúlt években jelentősen növekedett a gáz, valamint a többi energiahordozó ára is. A felmérések szerint a magyar lakosság 80 %-a a jövedelmének több mint 10 %-át az energiaszámlára költi, ami az általánosan elfogadott nemzetközi standard szerint energiaszegénységet jelent.

A lakosok önbevallása szerint hazánkban másfél millió embert érint ez a probléma. A lakosság 15 %-a úgy nyilatkozik, hogy nem képes a lakását a megfelelő hőmérsékletre felfűteni, és ez Európában a 6. legmagasabb arány. Mindemellett a háztartások 18 %-a krónikus tartozást halmozott föl a közüzemi számláival – ez Európában a legmagasabb érték.

Puskás Tivadar

Puskás Tivadar mérnök, feltaláló.

1844. szeptember 17-én született Pesten. Felsőbb iskolai tanulmányait Bécsben kezdte, majd a Műegyetemen folytatta, de 1865-ben anyagi nehézségek miatta abba kellett hagynia.

Sokoldalú tehetség volt, nem csak a technikai tárgyakban volt kimagasló, kitűnően vívott, lovagolt és zongorázott. A zene segítette első munkájához. 1865-66-ban a Festetics családnak dolgozott, itt kezdhette el az angol nyelv tanulását. 1866 őszén már Londonban élt, itt a német nyelv oktatásával tartotta el magát. A következő évben a Waring Brothers et Eckersly vasútépítő cég alkalmazottja volt – a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó –, tolmács és helyi ismeretekkel rendelkező szaktanácsadó volt az angol építésvezetők mellett. 1872-ben a cég csődbe ment.

1873-ban – elsőként Közép-Európában – utazási irodát nyitott. Az 1873-as bécsi világkiállítás miatt rengeteg embert vártak a városba. A kiállítás ideje alatt kedvezményes vasútjegyeket árusított. A vállalkozása sikeres volt, a félretett pénzéből 1874-ben Amerikába utazott. Itt Colorado mentén földeket vásárolt és aranybányát nyitott. Üzleti ügyben volt Philadelphiában, amikor végleg a műszaki tudományok felé fordult.

1876-ban rövid időre visszatért Európába. Londonban és Bruxellesben távíróhálózat építési vállalkozásba kezdett. Olyan távíróközpont kiépítését tervezte, melynek kapcsolótábláján a város gyárainak és hivatalainak vonalai nem csak a távírdával, de egymással is összekapcsolhatók. Az üzletemberek azonban drágállották az elgondolását. Ekkor hallotta, hogy A. G. Bell bemutatta új találmányát, a telefont. Rájött, hogy nem távirati irodát, hanem telefonközpontot kell teremteni. Pénze, lehetősége azonban nem volt, úgyhogy meggyőzte T. A. Edisont, hogy segítse a munkáját. Így 1876 őszétől 1877 nyaráig dolgoztak együtt a telefonközpont tervén, amit végül nem szabadalmaztattak.

1877 nyarán Edison európai megbízottja lett. Londonban a fonográf honosításán dolgozott. Kiállításokat, bemutatókat rendezett. Székhelyét 1878-ben Párizsba tette át, ahol az első telefonhálózat és központ építési munkáit irányította.

1879 nyarán hazatér tőkés társakat keresni a budapesti távbeszélő hálózat építésére - sikertelenül. Így saját költségén kezdték meg az építés munkáit, amivel 1881-ben készülnek el. Puskás Tivadar eközben 1879 októberétől az Edison Társaság igazgatósági tagja lett, Párizsban önálló szabadalomértékesítő ügynökséget nyitott, villanymotorral kormányozható léghajókísérleteket folytatott, és egy cseh mérnökkel terveztetett villamosautóján közlekedett.

Az 1881-es párizsi elektromossági kiállításon a nagy szenzáció a fonográf és a villanyvilágítás volt. A párizsi elektromos világítás kiépítésére Puskás részvénytársaságot alapított, s a Nagyopera kivilágítását még ebben az évben meg is valósították. De szerepelt a kiállításon a párizsi Általános Telefontársaság is, mely részvénytársaság Puskásnak, vezető szakemberüknek elgondolása szerint a kiállítási pavilon és a Nagyopera között telefonkapcsolatot épített ki, amin keresztül egyszerre 16 vendég hallgathatta egyenesben az előadást. Innen már csak egy lépés volt a telefonhírmondó. Előbb azonban Puskás London elektromos világításán (1882), és a madridi távbeszélő hálózat tervein (1883) dolgozott. Öccse, Ferenc halála (1884. március 22.) után felszámolja vállalkozásait, irodáját és családjával: feleségével és két kislányával hazaköltözik Budapestre.

1884-ben elkezdte vezetni a Budapesti Telefonhálózatot. Mivel ezt az állam nem támogatta, saját vagyonából szereltette fel az első nyilvános állomásokat, fejlesztette a készülékeket és a hálózatot, illetve berendezett újabb három központot. Ez szinte az egész vagyonát felemésztette. Ami maradt, abból 1885-ben aranybányászatba kezdett. Ez nem volt sikeres, ezért meg kellett válnia a telefonvállalat egyharmad részétől 1885 őszén.

1886-ban a Szamos partján olajkutató telepet épített fel. Annak ellenére, hogy mélyfúrásokat végeztetett, mégsem találtak megfelelő mennyiségű olajat. Ez a vállalkozás ismét sikertelennek bizonyult.

Puskás visszaköltözött Budapestre. Itt közben csődbe jutott telefonhálózati cége. A kormány azonban felismerte a telefonban rejlő kihasználatlan lehetőségeket, ezért államosították a hálózatot, és bérbe adták Puskásnak.

Közben Puskás kidolgozta a víz alatti robbantások rendszerét, melyben akkor nem láttak lehetőséget, az utókor viszont ezt a technikát alkalmazta.

1892-ben először az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában, majd később még 18 országban jelentette be Telefonhírmondó szabadalmát „Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére" címmel. Ekkor újra sikeresnek volt mondható Európában, és még Amerikában is.

1893. március 16-án Budapesten hunyt el. Üzleti útra indult, ám a Hungária szállóban szívroham vitte el.

Képforrás

1. http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Puskast01.jpg&filetimestamp=20041129202642

Gázártámogatás

Mivel a háztartásokban a gáz ára meghaladhatja a hátrányos helyzetben lévő, alacsony jövedelmű családok teherviselő képességét, ezért a Magyar Állam - szigorúan szabályozott keretek között - ártámogatásban részesíti az arra jogosult magánszemélyeket, segítséget nyújtva ezzel a gázszámlaa kifizetésében.

A 2009 évi szabályok alapján gázár- vagy távhőtámogatásra akkor jogosult valaki, ha a háztartás egy fogyasztási egységére számított havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 3,5-szeresét*.

A fenti mondat több kérdést vet fel:
• Mi a háztartás?
o az egy lakásban együtt lakó bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezők összessége

• Mi a fogyasztási egység?
o A háztartásban élő személyek száma az úgynevezett arányszámmal számolva, melyek a következők:

• Első nagykorú személy: 1,0 (igénylő)
• Második nagykorú személy: 0,9
• Minden további nagykorú tag: 0.8
• Első és második kiskorú tag, illetve a törvény alapján gyermekként beszámolt személy: 0,8
• Minden további kiskorú, illetve gyermekként beszámolt személy: 0,7

o Léteznek bizonyos arányszámnövelő tényezők. Ha például a háztartás valamelyik tagja fogyatékossági támogatásban részesül, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülő él, az ő arányszáma 0,2-vel nő. Például: egy olyan család esetén, amelyben két szülő, egy nagyszülő és két gyermek él, ott a fogyasztási egység száma: 1,0+0,9+0,8+0,8+0,8= 4,3


• Mi számít havi jövedelemnek?
o A havi jövedelmekhez beszámítandó bevételek szabályai bonyolultak és sokrétűek, így túlmutatnak ezen cikk határain, hiszen e helyen egyszerű, áttekinthető információkkal kívánunk szolgálni. (A cikk alján megtalálható a vonatkozó rendelkezés letöltésének címe: ***)


• Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet tehát úgy számíthatjuk ki, hogy a család összes havi jövedelmét osztjuk a számított fogyasztási egységek számával.


Fontos szabály, hogy a támogatás gázfogyasztásnál 2 000 m3-ig, nagycsaládos háztartás esetén 4 000 m3-ig vehető igénybe.

A támogatást összegét meghatározó fogyasztási egységre jutó havi jövedelem alapján a jogosult igénylők 4 csoportba oszthatók. A támogatottak körét a havi jövedelem és a mindenkori nyugdíjmimimum alapján határozzák meg.
Támogatásukat a fűtőteljesítmény arányában kapják. Ezek leírása az alábbi táblázatban látható:

Jövedelmi kategóriák a 2009 évi nyugdíjminimum alapján (Ft/hó/fogyasztási egység)	Gázártámogatás fajlagos összege (Ft/m3)	Távhőtámogatás fajlagos összege
- 57 000	40,1	2 184 (Ft/GJ)
57 001 - 71 250	32,8	1 794 (Ft/GJ)
71 251 - 85 500	22,1	1 200 (Ft/GJ)
85 501 - 99 750	14,5	816 (Ft/GJ)
99 751 -	0	1 150 (Ft/hó)**

A támogatás igénylésének menete:
• Az igénylőlapot a Magyar Államkincstár lakóhely szerinti szervéhez kell benyújtani, csatolva hozzá az utolsó gáz-, illetve távhőszámla másolatát. Jövedelemigazolásokat csatolni ebben az esetben nem kell, viszont fontos a háztartás minden tagjának adóazonosító jelét feltüntetni, illetve mindenkinek saját kezű aláírásával ellátni az igénylőlapot, cselekvőképtelen személy esetén pedig szülő, gyám vagy gondnok aláírásával hitelesíteni. Akinek nincs adószáma (pl. gyermek), oda NINCS szót kell írni.
• Az igénylőlap letölthető az internetről, de az államkincstár postázza is azt minden évben.
• ****Az államkincstár oldalain elérhető egy úgynevezett online nyomtatványkitöltő szoftver, melynek segítségével bizonyosan helyesen tudjuk kitölteni az igénylőlapot, hiszen az formailag is ellenőrzi a bevitt adatokat. Kitöltés után a lapot ki kell nyomtatni és a csatolandó dokumentumokkal együtt kell benyújtani azokat.


A Magyar Államkincstár Regionális igazgatóságai:


Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatóság
5600 Békéscsaba, Szabadság tér 7-9.
Telefon: (66) 524 100
Ügyfélfogadási idő:
H-K-SZ: 8-14
CS-P: 8-12

Magyar Államkincstár Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság
7400 Kaposvár, Rákóczi tér 7-8.
Levélcím: 7401 Kaposvár, Pf. 254.
Telefon: (82) 501 103, (82) 501 142
Ügyfélfogadási idő:
H,K,Cs,P: 8-12, Sz: 8-16

Magyar Államkincstár Észak-alföldi Regionális Igazgatóság
7400 Debrecen, Darabos u. 9-11
Levélcím: 4002 Debrecen, Pf. 112.
Telefon: (52) 516 200
Ügyfélfogadási idő:
H-Cs: 8-13, P: 8-12

Magyar Államkincstár Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság
3300 Eger, Telekessy út 2.
Telefon: (36) 520 325
Levélcím: 3301 Eger Pf. 159.
3525 Miskolc, Palóczy út 5.
Telefon: (46) 513 000
Ügyfélfogadási idő:
H-CS: 8-12 és 13-16 P:8-12

Magyar Államkincstár Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság
8000 Székesfehérvár, Petőfi S. u. 5.
Levélcím: 8050 Székesfehérvár, Pf. 17.
Telefon: (22) 534 637
Ügyfélfogadási idő:
H,K,Cs: 8-12, Sz: 8-15,30

Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság
1115 Budapest, Bartók Béla u. 120-122
Levélcím: 1431 Budapest, Pf. 148.
Telefon: (1) 371-99-47

Magyar Államkincstár Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság
9023 Győr, Szabolcska u. 1/a.
Levélcím: 9002 Győr, Pf. 131.
Telefon: (96) 319 623
Ügyfélfogadási idő:
H-Cs: 8-15, P: 8-12

*A 2009. évi nyugdíjminimum 28 500 Ft
**Azon távhővel fűtő háztartásokat, amelyek jövedelmük alapján nem jogosultak szociális alapú támogatásra, a 2009. évi jogosultsági időszak fűtési szezonra eső fogyasztása tekintetében havi fix összegű távhődíj-juttatás illeti meg.
***A vonatkozó rendelet letölthető többek között innen: 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhő felhasználás szociális támogatásáról
**** Az igénylőlap-kitöltő szoftver címe: https://energia.allamkincstar.gov.hu/Default.aspx?ccr=1

Elektron

Egy negatív töltésű elektromos részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért. Jele: e-. Az elektron feles spinű lepton, antirészecskéje a pozitron.

Története
1897-ben mutatta ki először Joseph John Thompson. A szó a görög „elektron" szóból ered, jelentése pedig borostyánkő. A görögök borostyánkövet dörzsöltek össze más anyaggal, ekkor észlelték az elektromos vonzó tulajdonságát.
Az elektron fontos szerepet tölt be a redoxireakciókban, amely a kémiai reakciók legnagyobb csoportjába tartozik.

Kőolaj, felhasználása és lelőhelyei Magyarországon

A kőolaj - vagy más néven ásványolaj - egy szerves anyag, amely a Föld kérgében található, barna, zöldes-barna, vagy fekete színű és folyékony halmazállapotú. Éghető, szerves vegyületekből álló kőzeteknek tekinthető.

Azokon a területeken, ahol a tenger medencéje sekély vizű csatornával kapcsolódik az óceánhoz, vagy a tengerhez, ott a vízben lévő áramlás a sekély víz miatt nem juthat a tengermedencébe és emiatt nem tud oxigént szállítani annak fenekére. Ezekben a mélységekben az oxigéntől elzárt területeken az elhalt élőlények nem oxidálódnak, hanem rothadnak és földgázzá, vagy kőolajjá alakulnak.

A keletkezés helyén levő üledék likacsaiban található a kőolaj. A repedésekben felfelé vándorol a nagy nyomás miatt egészen addig, míg a tömör záró réteg útját nem állja. Az itt kialakult csapdában megreked és felhalmozódik.

A kőolajnak magas a fajlagos energiatartalma. Aránylag könnyű a kitermelése és szállítása, valamint a további tárolása. Széles körben alkalmazott ásványi erőforrás. a kőolaj fűtőértéke 10.000 - 11.500 kcal/kg (41.870 - 48.150 kJ/kg). Ipari felhasználása jelentős. Erőművekben, a műanyaggyártásban kémiai alapagyagként, az autók és repülőgépek üzemanyagaként hasznosítják.

A kőolaj alkotórészei közé tartozik a szénhidrogén, a kén, nitrogén, oxigén által képzett vegyületek is. Ezen kívül vizet és szilárd ásványi szennyezőanyagokat is tartalmaz.

A kőolajat négy fő csoportba oszthatjuk annak alapján, hogy milyen szénhidrogén típus a fő alkotórésze.

1. paraffinos (paraffin bázisú)
2. nafténes (naftén bázisú)
3. aszfalténes (aszfalt bázisú) és
4. intermediát (átmeneti bázisú)

Származási hely szerint megkülönböztetünk Ural, Brent, Dubai Light, Bonny Light, West Texas Intermediate (WTI) típusú kőolajat. A minőség jellegére is asszociálhatunk a nevek alapján.

Magyarországon a kőolajkutatás a 19. század második felében kezdődött, kezdetben sekély fúrásokkal és kutatóaknákkal. A kutatást az állam is támogatta 1893-tól. Kis eredménnyel folytak a feltárások a Zemplén, Ung, Máramaros, Szilágy, Bihar, Szatmár és Trencsér megyékben, a Mátra északi oldalán, a Muraközben, a Dráva és a Száva mentén. 4500 tonna olajat termeltek ki 1905-ig. 1889-től aszfaltot bányásztak Derna-Tataroson, amelyből 1800 tonna kőolajat állítottak elő évente.

Magyarországon a kőolajkutatás a 19. század második felében kezdődött, kutató aknákkal és sekély fúrásokkal. Az ország számos pontjáról ismert kőolaj-indikációk ösztönözték a kutatást, amelyet 1893-tól az állam is támogatott.

Zemplén, Ung, Máramaros, Szilágy, Bihar, Szatmár és Trencsén megyékben, valamint a Mátra északi oldalán, a Muraközben és a Dráva, Száva mentén folytak a kutatások, de csekély eredménnyel. 1905-ig 4500 tonna olajat termeltek ki, ennek a 4/5-ét a Muraközben és Horvátországban, a többit pedig Sáros, Zemplén, Ung és Máramaros megyékben. Derna-Tataroson 1889-től kezdve aszfaltot bányásztak, amelyből évente mintegy 1 800 tonna kőolajat állítottak elő.

1914-ben rábukkantak az egbelli kőolaj- és földgázmezőre. Itt alkalmazták először Eötvös Lóránd torziós ingáját kőolajkutatásra.. 1917-ben 10.400 tonna kőolajat termeltek ezen a területen. 1918-ban a Dráva és Száva közén is sikeres kutatás folyt.
Budafapusztán 1937-ben a Magyar-Amerikai Olajipar Rt. geofizikai vizsgálatok eredményeire alapozva kutatófúrás történt. 1941-től már csak Budafa és Lispe területén történt kőolajtermelés. 1937-ben 1.366 tonna, 1943-ban 838.000 tonna termelés volt. 1941-től már exportáltunk Németországba.

1937 és 1945 között az összes kút együttes termelése 3 820 000 tonna olaj volt. A második világháborút követő években az Alföldön a Magyar-Szovjet Olaj Rt. (MASZOVOL), a Dunántúlon a MAORT államosítása után a Dunántúli Állami Kőolaj Vállalat (DÁK) folytatta a kutatást. A két vállalat 1952-ben MASZOLAJ Rt. néven egyesült, majd 1954-ben magyar tulajdonba került. 1957-ben alakult meg az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt. Az ezt követő három évtized alatt mintegy 9 millió kutató és feltáró fúrás mélyült, amelyek eredményeképpen kb. 100 szénhidrogén-lelőhelyet tártak fel, amelyek közül 10 jelentős és egy (Algyő) nemzetközi mércével mérve is nagy lelőhely.

Ma a kőolaj és földgázkészletek döntő többsége az Alföldön található. A kőolaj Algyő és Szeged térségében, a földgáz Hajdúszoboszló környékén fordul elő nagyobb mennyiségben. A készletek kisebbik része a Dunántúlon található, Nagylengyel, Lovászi, Budafa, Inke környékén.

Villamos fűtés

Az általános fűtési rendszert földgáz alapúnak tekintjük, és emiatt a lakások fűtése 90%-ban gázfűtésű. A földgáznak vannak előnyei, azonban hátránya is van bőven. Méret miatta elhelyezési problémák is vannak vele, import termék, tehát más országoktól függünk, és a környezetkárosító hatásáról sem szabad elfelejtkezni.

Villamos energiával drágább a fűtés, mint földgázzal. Azonban villamos fűrés esetén a legnagyobb mértékben költségkímélő megoldást a hőtárolós villanykályhak alkalmazása kínálja, amely jótékony hatása hamar jelentkezik az áramszámlán. Az így vezérelt kályhák éjszakai áramra csatlakoztathatók, ezáltal gazdaságos üzemmódot biztosítanak. Beépítésükkel egy szoba hőellátását tökéletesen biztosítani lehet.

A mai korszerű hőtárolós kályhák keskenyek, szépek, esztétikusabbak, mint a régi kályhák. Hőszigetelésük kiváló, érintésnél a kályha felülete megegyezik a szoba hőmérsékletével. Speciális hőszigetelésük lehetővé teszi a nagy tárolási teljesítményt kis térfogatban, és a pontos hőleadást a nap minden szakában. A kifúvó ventilátor motorja a fordulatszám szabályozható, ezáltal a légmozgás a helyiségben nem zavaró. A kifújt levegőhöz a helyiség levegője is hozzákeveredik, így a kályhából kifújt levegő nem forró. Beépített töltésvezérlésük időjárás függvényében tölti a kályhát. A pontos szobahőmérséklet beállításához számos lehetőséget kínál (egyszerű szobatermosztát, annak programozható verziója, beépített ventilátorok fordulatszámát fokozatmentesen állító szabályozó). Magyarországon a forgalmazott termékek általában 2, 3, 4, 5, 6 és 7 kW teljesítménnyel kaphatók. Ezek 5 kW-ig egyfázisú rendszerre is köthetők, az e fölötti teljesítményű hőtárolós kályhákat háromfázisú rendszerre kell csatlakoztatni.

Hőtárolós kályhák alkalmazásával egy komfortos, minden igényt kielégítő fűtési rendszer építhető ki. Telepítésüknél elmaradnak a csővezetékek, és nem kell drágán kéményt sem kiépíteni. Üzembe helyezésükhöz elég egy hálózati csatlakozás. Ez által fűtési rendszerünket teljesen függetlenné tehetjük a gáz-, illetve a távhő-szolgáltatótól, és nem utolsó sorban pedig tiszta és környezetbarát technológiával fűthetünk.

Split klíma

Légkondicionáló készülék egy kültéri és beltéri egységre osztott résszel. A kültéri egység tartalmazza a nagyobb, zajt keltő, teljesítményért felelős összetevőket (például a kompresszort, a kondenzátor ventillátora stb.), a beltéri egység pedig az elpárologtatót, a belső ventillátort, a légszűrőket, és a vezérlő elektronikát foglalja magába.

A hagyományos klímával szemben az előnye az, hogy a nagyobb, zajt keltő elemek a kültéri egységben helyezkednek el, így alkalmazásuk nagyobb komforthoz juttatja használóját. A két egység között az összeköttetés a hűtőkörfolyamat rézcsövei, az elektromos tápláló és a jelátvivő kábelek formájában valósul meg. Emiatt a beszerelésük mindenképpen klímaszakemberek hozzáértését igényli.

Az általánosságban vette klímák említésénél általában a split klímákra gondolunk. Ezek beltéri egységei az oldalfalra, a mennyezet alá vannak telepítve.

Az elpárologtatón lecsapódó párát (más néven kondenzvízet), ami a split klímák beltéri egységeiben van, a klimatizált helyiségből el kell vezetni, például lefolyóba stb. A kondenzvíz az egészségre nem káros, a szoba párájából keletkezik. Az elpárologtatón keresztül áramlik a helyiség levegője, ami energiája egy részét átadja a hűtőtestnek. A levegőből kicsapódik a pára a hőmérsékletcsökkenés miatt, és ez okozza a kondenzvíz-jelenséget.

Multi-split klíma

Ezeknél a kültéri egységekre több beltéri egység is köthető, így nagyobb, több helyiségből álló épületeknél is alkalmazható. Alkalmasak arra, hogy a különböző helyen elhelyezett beltéri egységeken, különböző hőmérsékletet is be lehessen állítani. A korszerűbb gépek már arra is alkalmasak, hogy ugyanabban az időben az egyik helyiséget hűtsük, amíg a másik fűtési üzemmódban működjön.

Infra távirányítóval vannak felszerelve a split klímák, hogy a funkciók válogatása ne okozzon problémát. Vannak olyanok is, melyeknek a távirányítója falra szerelt termosztát formájában van kivitelezve, de ezekhez tartozik külön infra távirányító is.

Felszereltségüket tekintve a legfelsőbb kategóriába tartoznak a split klímák. Opcióként választhatunk hozzá professzionális szűrőrendszereket (plazmaszűrő), invertert is. Kialakításukban több típusuk is létezik: álmennyezeti kazettás split klíma; légcsatornázható split klíma; oldalfal split; parapet split klíma.