James Clerk Maxwell

James Clerk Maxwell skót matematikus, fizikus.

(Forrás: Wikipedia)

1831. június 13-án született Edinburghban. Édesapja ügyvéd volt. Gyermekkorának nagy részét a családi birtokon töltötte, majd édesanyja halála után (ekkor mindössze 8 éves) az Edinburgh Akadémiára megy tanulni. 14 évesen írta első tanulmányát, amelyben egy spárga segítségével mutatta be a mechanikai eszközök képét, matematikai függvényeit.

Előbb az Edinburgh, később a Cambridge Egyetem hallgatója. 1855-72 között publikált a színvaksággal, a színérzékeléssel kapcsolatban, és 1859-ben A Szaturnusz gyűrűinek stabilitása című esszéjéért Adams díjat kapott Cambridge-ben.

Maxwell egyik legjelentősebb vizsgálata a gázok kinetikájának elmélete, életének legtöbb munkája azonban az elektromossághoz kapcsolódik. 1862-ben összefoglalta korábbi nagy tudósok, úgy mint Michael Faraday és André Marie Ampére az elektromosság és a mágnesesség területén szerzett kutatásainak, felfedezéseinek alapjait (Maxwell-egyenletek), és nevéhez kötődik a Maxwell-eloszlás, a gázok mozgásának leírása is. Az elektromos és a mágneses mező térben való terjedésének sebességét a kezdetleges eszközök miatt csak megbecsülni tudta, de nem tévedett sokat: 310 740 000 m/s-ra becsülte. (A valós sebesség a fénysebesség: 299 792 458 m/s.)

Maxwell fedezte fel azt is, hogy a piros, kék és zöld szűrőkkel színes képeket lehet előállítani, kutatott az optika, a színes látás terén is.

Korának legnagyobb tudósa volt, aki nagy befolyással volt a XX. századi fizikára.

Nevét a mágneses fluxus CGS-egysége (maxwell, jele: Mw) őrzi, valamint a Vénusz egyik hegységrendszere, a Maxwell Montes is. (Ez az egyetlen eset, hogy a Vénuszon férfiról neveztek el valamit.)

Századik születésnapján, amit ő maga nem ért meg (1879. november 5-én hasüregrákban hunyt el), Albert Einstein az alábbi szavakkal illette: „A legalaposabb és legtermékenyebb fizikus volt Newton óta."

Kvantum

A fizikában a kvantum azt a legkisebb mennyiséget jelenti, amellyel valamilyen érték növelhető. Bővebben ez egy valós számot jelent, nem pedig egy tetszőleges értéket. Példaként a fény kvantum egysége a foton.

Tetőszigetelés

A tetőszigetelés a gerendák és a szarufák közötti és alatti terek hőszigetelése. Minél vastagabb a tető, illetve a tetőtér szigetelése, annál jobb az eredmény. Minimum 18-20 cm-es szigetelőanyag szükséges ahhoz, hogy a fűtési energián spórolni lehessen. Komoly előrelépés, hogy a legújabb előírások jóval magasabb hőszigetelés-felhasználást tesznek kötelezővé, mint a korábbiak. Ez a tető alatti szigetelések esetén különösen fontos, mivel itt a legtöbb esetben nem, vagy csak nagyon vékony rétegben található hőszigetelő anyag. Ha megfelelő módon helyezik el a hőszigetelést, sokkal több energia és fűtőanyag takarítható meg és – magától értetődően – a környezetet is kevesebb szennyezőanyag terheli.

Az egyik leggyakrabban használt tetőszigetelő anyag az ásványgyapot. További népszerű hőszigetelő anyagok: expandált polisztirol, extrudált polisztirol, poliuretánhab, fenolhab, parafa, cellulózrost stb.

A páraelzáró réteg felrakása különösen nagy körültekintést igénylő munka. Ha ugyanis nem hézagmentesen záródik, a nedvesség a szigetelőanyagon lecsapódik, ez pedig rontja a hőszigetelés hatékonyságát és károsítja a tető faszerkezetét.

Forrás: Ezermester

Cellulóz hőszigetelés

Papír alapanyagból újrahasznosítási eljárással, gyártása során a szétfonalazott mállasztott papírt bórsavval és bóraxszal kezelik, amik a tűz, penész és kártevőkkel szembeni ellenálló képességet biztosítják.

A kezeléssel elűzhetőek a szerkezetből a rágcsálók és a rovarok. Az anyag a legtöbb födémszerkezet utólagos szigetelésére is megoldást nyújt, régebbi építésű üreges mennyezet szerkezetek esetében pedig a technológiából adódóan sokkal könnyebben beépíthetőek, mint bármely más anyag. Elegendő csak meglazítani néhány csapófedél deszkát vagy kis átmérőjű nyílásokat fúrni terjedési terenként, majd telepíteni a szigetelést, teljes födémfeltárás, sitt és utómunkák nélkül.

Kitűnően alkalmazható tetőtér-beépítésnél is, a hő megtartáson kívül jelentős hangelnyelő képességgel bír. Továbbá alkalmas ferdetetős szerkezetek egyidejű és utólagos szigetelésére is. Túlnyomatásos technológiáját kihasználva pedig gipszkarton és egyéb könnyűszerkezetes határoló és válaszfal szigetelésnél is kiválóan alkalmazható. Különféle ragasztó segédanyagok alkalmazásával könnyen felhordható, legegyszerűbb esetben akár a víz is lehet a rögzítő anyaga.

Nem tehető ki közvetlen agresszív környezeti hatásoknak (lúgok és savak), maximum 105°C hőfokig alkalmazható. Nem éghető, láng-gátló hatású. (Hővezetése: 0,033-0.04 W/m2K)

Feketeszén

A kőszén csoportjába tartozik. Fekete színű, üledékes kőzet, amely rétegzett vagy lencsés kifejlődésű. Nem elemi szén, hanem bonyolult szénvegyületek keveréke.

Évmilliók során, sekély lápok növényzetéből keletkezik, nagy nyomáson és hőmérsékleten. A kőszén kialakulásának egymást követő fokozataiban egyre nő a karbontartalom. Az első fokozat a tőzeg, amelyet a lignit, majd a barnakőszén (60-70% karbontartalom), később a feketekőszén (80% feletti karbontartalom) és az antracit (90% feletti karbontartalom) követ. A mai széntelepek a karbonkorban élt növényekből keletkeztek.

Felhasználás:

A feketeszént energiatermelésre használják, emellett pedig fontos vegyipari és vaskohászati alapanyag. A feketekőszén száraz lepárlásával (kokszolás) nyerik a kohókokszot, amely a vasgyártás elengedhetetlen alapanyaga.

Forrás: Freeweb