Kapcsolóállomás

Kapcsolóberendezésnek nevezzük azt a berendezést, amely a villamos energiát termelő, ill. átalakító berendezések és a villamos energiát szállító, elosztó vezetékek között megváltoztatható kapcsolatokat hoz létre, valamint, amely a villamos jellemzők mérését, érzékelését, a kapcsolókészülékek működtetését lehetővé teszi.

A kapcsolóberendezések – rendeltetésüknek megfelelően – az energiapályák találkozási, elágazási pontjaiban, az ún. csomópontokban létesülnek.
A csomópontok – a mi értelmezésünk szerint – a rendszer olyan csatlakozási pontjai, amelyekben két vagy több hálózati elem találkozik.
A kapcsolóberendezéseket magukban foglaló létesítmény a kapcsolóállomás vagy a transzformátorállomás.

A kapcsolóállomás két vagy több vezeték összekapcsolására és a villamos energia elosztására szolgál, anélkül, hogy a villamos energia feszültségét, áramát, periódusszámát megváltoztatná.
A transzformátorállomás a váltakozó áramú villamos energiát nagyobb- vagy kisebb feszültségűre változtatja.

Az alállomás a villamosenergia-rendszer olyan létesítménye, amelyben transzformátor- és kapcsolóállomás is szerepel.

Elektrokémia

Az elektrokémia együttesen foglalkozik az elektromos áram hatására bekövetkezendő kémiai változásokkal és a kémiai energia elektromos energiává alakításának folyamataival, törvényszerűségeivel.

A fizikai kémia egy olyan ága, ami a XIX. század végén vált jelentőssé. Ma már számos területen alkalmaznak elektrokémiai folyamatok által nyert elektromos energiát, ilyen például a hírközlés vagy az űrhajózás. Elméleti magyarázatul szolgál a fémek korróziójára, és ezáltal védekezhetünk is ellene.

Csatlakozó berendezés

Az a vezetékrendszer, amely az elektromos átviteli hálózat, vagy az elektromos elosztó hálózat részét képezi, és amely összeköti az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal. A csatlakozó berendezés tartozéka a fogyasztásmérő berendezés.

Hozzá kapcsolódó fogalmak:

• Tartalék csatlakozó berendezés: azt az igénybe vehető csatlakozó berendezést jelenti, amely a felhasználási hely üzemszerű ellátásában nem vesz részt, mivel annak tartalékellátására szolgál. Akkor veheti igénybe a felhasználó a tartalék csatlakozó berendezést, ha az üzemszerűen igénybe vett csatlakozó berendezés meghibásodik, és használata – valamilyen oknál fogva – lehetetlené válik. Az áttérés a tartalék csatlakozó berendezésre történhet automatikusan is, de ez a rendszerhasználóval kötött üzemviteli szerződésben is rögzítésre kerül.
• Üzemszerű csatlakozó berendezés: az állandó és az ideiglenes üzemszerű csatlakozó berendezést jelenti.
• Állandó üzemszerű csatlakozó berendezés: az a csatlakozó berendezés, amely a felhasználási hely üzemszerű ellátásában részt vevő, a hálózat csatlakozási és hálózathasználati szerződésben foglalt teljesítmény- és villamosenergia-igény kielégítéséhez szükséges és alkalmazott csatlakozó berendezés.
• Ideiglenes csatlakozó berendezés: az a csatlakozó berendezés, amely a felhasználási hely, illetve a felhasználási helyen végzett tevékenység jellegéből adódóan ideiglenes jellegű villamosenergia-ellátására szolgáló csatlakozó berendezés. Az ilyen berendezések fennmaradásának időtartamát a hálózati csatlakozási vagy hálózathasználati megállapodásban rögzíteni kell.
• Többirányú ellátás: ebben az esetben a villamos energia több irányból (de nem ugyanarról a transzformátorról) érkezhet, és ezt a felhasználó és a hálózati engedélyes a hálózati csatlakozási és/vagy hálózathasználati szerződésben rögzítette.

Nyomásvesztés csökkenés

Az üzemi nyomás mértéke az egyik legfontosabb kérdés egy sűrítettlevegő-hálózat kialakítása esetén. Ezt tudnunk kell, ahhoz, hogy kiválaszthassuk a hálózathoz a legmegfelelőbb kompresszort.

Ott kezdődik a kompresszor maximum nyomásának a meghatározása, hogy megállapítjuk azt a nyomást, ahol a működő szerszám vagy berendezés 100%-os teljesítményt nyújt. Hozzá kell adni ehhez a nyomáshoz a csővezetékben keletkező nyomásveszteséget. Két területen keletkezhet egy hálózatban nyomásveszteség. Az egyik terület az, ahol a sűrített levegő feldolgozása folyik (szűrő, szárító), a másik pedig a csővezetékrendszer (átmérő, szűkítések, könyökök).

Ahhoz, hogy megfelelő legyen a levegőminőség szárítókra és szűrőkre van szükség az előállításhoz. Ezeknél pedig nyomásveszteség alakulhat ki, amit ha nem kezelünk megfelelően, akkor az hatással van a rendszer optimális kihasználására. Éppen ezért, a szűrőkre nyomáskülönbség mérőt szoktak rakni, mert ez jelzi, hogy mikor kell szűrőbetétet cserélni a berendezésen (0,5 bar-os nyomáskülönbségnél cserélni kell a betétet).

Ha egy csővezeték rendszerben nem megfelelő egy vezeték keresztmetszete, vagy a túl sok szűkítés van benne, esetleg a vezeték anyagára lerakódott szennyezések miatt, vagy a könyökökben történő nyomásesés miatt nyomásvesztés alakulhat ki.

Úgy kell megválasztani a csővezeték geometriáját, hogy a nyomásesés a felhasználóig ne lépje túl a 0,1 bar értéket. Ennél nagyobb nyomásveszteség esetén jelentősen csökken a teljesítmény, illetve veszélyezteti a rendszer gazdaságosságát. A csővezeték átmérőjét befolyásolja az átáramló levegő mennyisége, a vezetékek hossza, a megengedett nyomásesés és a vezetékbe épített szerelvények száma. A vezeték elrendezése lehet sugaras vagy körvezeték, valamint a kettő kombinációja.

A kompresszorok működtetése közben is kialakulhat nyomásvesztés. Az önállóan szabályozott készülékeknél, amiknél állandó nyomás van kiszabályozva, szükség van határértékekre a szabályozó nyomás alatt és fölött. Ez korlátozza, hogy egy bizonyos definiált területet átlépjenek, ha a rendszer levegőingadozásánál kisebb a kompresszor szabályozóterülete. A kompresszor be- és kikapcsolására szolgálnak ezek a határértékek.

Nyomásveszteségnél a sűrített levegő hálózatban az alábbi problémák alakulhatnak ki:

• Ha a légsűrítő végnyomását 1 bar-ral növelni kell a nyomásveszteség kiegyenlítésére, akkor körülbelül 10%-kal nagyobbak lesznek a hajtási energia költségei.

• A levegő nyomásának csökkenése nagymértékben lecsökkentheti a működtetett gépek és szerszámok teljesítményét.

• Figyelembe kell venni a sűrített levegő csővezetékeknél, hogy a sűrített levegő áramlási sebessége a csővezetékekben 5-10 m/s között legyen.

• A csőkötések mellett valamennyi csőszerelvény okolható a nyomásveszteségért. Egyenértékű csőhosszban adják meg az egyes csőszerelvények veszteségértékét.

Hő-és fényvédő ablakfóliák

A nyári hónapokban egyre többen használják a klímaberendezéseket a nagy forróságok ellen. Az időjárás hazánkban nagyon szélsőségessé vált: télen nagy a fagy, nyáron pedig elviselhetetlen a hőség.
Ezek a légkondícionáló berendezések lehetnek akármilyen modernek vagy energiatakarékosak, ennek ellenére is nagyon magas áramszámlához vezethet a használatuk.

Télen a fűtésnél tudunk tudatosan takarékoskodni, nyáron pedig fény- és hővédő ablakfóliákkal csökkenthetünk az áramszámlán. Ez utóbbiak a fény akár 97%-át átengedve csökkenthetik a kintről bejövő hőhatást. A külső hő 94%-a az ablakon keresztül jut be, ezt a falak visszaverik, így megváltozik az épületben lévő hőmérsékletet.
A hőszigetelő ablakfóliák arra specializálódnak, hogy nyáron a hideget, télen pedig a meleget az épületen belül tartsa. Legfontosabb funkciói az energiamegtakarítás, az esztétika és az ergonómia.

Munkahelyeknél gyakori, hogy zavaró az ablakon beáramló fényáradat. A monitorok ezáltal visszatükröződnek, ez pedig gátolja a hatékony munkát. Ez a fénymennyiség szabályozható az ablakfóliákkal, akár 83%-ban is megszűrhető, mindemellett a természetes megvilágítás is biztosítható.

Napjainkban egyre inkább a nagyobb ablakokat részesítjük előnyben, ha építkezünk vagy felújítunk, de ezeknek a nagy üvegfelületű szerkezeteknek hőterhelése az erősen napos időszakokban nagy mértékű. Ezekkel a fóliákkal jelentősen csökkenthetőek a klimatizációs költségek, mivel a megszűrt hőbejutással a légkondícionáló berendezések kisebb igénybevételére van csak szükség.

A hűtő energiatakarékos használata

Folyamatos használatuk miatt sok energiát fogyasztanak hűtőkészülékeink, de egy kis tudatossággal pénzt és energiát is spórolhatunk, ha odafigyelünk a vásárlásnál és üzemeltetésnél.

Egy nagyobb hűtőberendezés vásárlása gazdaságosabb, mint két kisebbé, mivel kevesebbet fogyaszt. Vásárlásnál figyelje a klímaosztály betűjelét, mivel ez megmutatja, hogy hány fokon üzemel a készülék. Gyakran a fagyasztórész leolvadásához vezet, ha egy +16 és +32 Celsius-fokon üzemeltethető hűtőt hideg helyiségben helyeznek el, a szabad téri hőfokszabályozó érzékelője hidegebb hőmérsékletet észlel, így nem lép működésbe.
A helytelenül elhelyezett berendezések kellemetlen hangokat adhatnak ki, és az ajtaja sem lesz ekkor rendesen zárható.
Ügyeljünk arra, hogy maradjon egy kis üres hely a hűtő háta mögött, hogy a szellőzés biztosítva legyen.
Növelheti az energiafogyasztást, ha hőforrás közelébe vagy napsugárnak kitéve, ablak közelébe helyezzük a hűtőt.
Fontos a rendszeres karbantartás és leolvasztás, mivel a jégréteg szigetel és növeli az energiafelhasználást.

Frekvencia

A másodpercenkénti teljes ciklusok száma rezgő rendszer, vagy más, ismétlődő mozgás esetében. Szó szerint egy ismétlődés gyakoriságát jelenti, tehát, hogy egy esemény hányszor ismétlődik meg egységnyi idő alatt.
Jele: f vagy v

A frekvencia SI mértékegysége Heinrich Rudolf Hertz német fizikus nevéhez köthető. Jele: Hz.

1 Hz annyit jelent, hogy másodpercenként egyszer következik be az esemény. Eredetileg ciklus per másodperc (cps) volt a neve, ezt néha még ma is használják.
A frekvencia mérésekor megszámoljuk, hogy egy adott időtartam alatt hányszor ismétlődik meg az esemény, majd elosztjuk az illető időtartam hosszával.
Mérésére alternatív módszer, ha megmérjük két egymás utáni ismétlődés között eltelt időt (periódus), majd ennek vesszük a reciprokát.

Néhány példa:
A normál A-hang frekvenciája 440 Hz.
A sárga fény frekvenciája 5 x 1014 Hz.

Egy jól hangolt zongora C-jének frekvenciája 523,25 Hz.

Igényelhető energiatámogatások listája

Energiatámogatások listája Magyarországon:

• gázszolgáltatás
• távhőszolgáltatás
• hőszolgáltatás
  A lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X.31.) számú Kormányrendelet alapján energiatámogatás igényelhető. A támogatásra való jogosultságot a Magyar Államkincstár (MÁK) vizsgálja a hozzá benyújtott kérelmek alapján és határozatban rögzíti a támogatás mértékét. Ehhez a fenti rendelet 1. számú mellékletében szereplő igénylőlapot kitöltve a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságához kell beküldeni.

Energiatámogatásra a háztartások (egy lakcímen élő személyek) akkor jogosultak, ha azok egy fogyasztási egységre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjkérelem benyújtása időpontjában érvényes legkisebb összegének három és félszeresét. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

A háztartás tagjainak arányszámát a következő módon kell kiszámítani:

• Első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, (igénylő)
• Második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
• Háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
• Háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma fejenként 0,8,
• Háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

Arányszámnövelő tényezők:

• A háztartás valamelyik tagja fogyatékosság, tartós betegség miatt növelt összegű családi pótlékban, fogyatékossági támogatásban részesül, vagy valamelyik gyermekre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot kap, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik.
• A gyermekét egyedül nevelő szülő fogyasztási egysége 0,2-vel növekszik.

Az egy fogyasztási egységre jutó jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy a háztartás tagjainak fogyasztási arányszámának összegével el kell osztani a háztartás összes jövedelmét.

Egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem	Gázszolgáltatás (Ft/MJ)	Távhőszolgáltatás (Ft/GJ)
Nem haladja meg az 53 660 Ft-ot	0,771	1680
53 661 és 67 075 Ft között van	0,556	1380
67 076 és 80 490 Ft között van	0,238	1068
80 491 és 93 905 Ft között van	0,018	768

---

Természetesen az itt feltüntetett összegek az árak és a nyugdíminimum változásai alapján, évente kerülnek kiszámításra.

A támogatás a szolgáltató által kibocsátott számlában a háztartás által felhasznált hőmennyiség után kerül jóváírásra, gázfogyasztásnál a jogosultsági időszak 2010.01.01-től 2010.04.30-ig terjedő részidőszakában legfeljebb 40800 MJ-ig (kb. 1190 m3-ig, átlagos fűtőérték figyelembevételével számolva), nagycsaládos háztartás esetén 81600 MJ (kb. 2385 m3-ig, átlagos fűtőérték figyelembevételével számolva).

Forrás:magyarorszag.hu

Gázmotor

A gázmotor egy belsőégetésű motor, ami gáz halmazállapotú tüzelőanyaggal működik.
A kapcsolt energiatermelésre leginkább belsőégetésű motorokat (Otto és Diesel motorok) használnak. Energiatermelésük úgy zajlik, hogy a motorra kapcsolt áramfejlesztő villamos-energiát termel, a töltőlevegő, a motor és a kenőolaj hűtésével elvont hőt valamint a füstgáz hőjét különböző célokra hasznosítják.

Méretük széles skálán váltakozik, 1 kWe teljesítménytől a 15 MWe teljesítményig terjedhet. Az energiatermelés összhatásfoka 60-87% között változik, a villamosenergia-termelés hatásfoka pedig 25-45 % között.

Diesel-motor

Itt a sűrítési ütemben csak levegő nyomódik össze a hengerben. A tüzelőanyag ezután már a sűrített levegőjű égéstérbe kerül, ami az ottani nagy hőmérsékletű levegővel érintkezve azonnal meggyullad. A nagyobb Diesel motorok hatásfoka elérheti az 50%-ot is. Ha a füstgázt kondenzáltatják, ami a tüzelőanyag elégetésével keletkezett, akkor akár a nagy kombinált ciklusú erőművek hatásfokát is elérheti.
Magas hatásfok eléréséhez az égőkamra nyomását magasan kell tartani. Ez a tüzelőanyagra vonatkoztatva viszonylag magas 1000-1500 mg/MJ NOx képződést eredményez. A kibocsátás 95%-ig szabályozható.

Otto-motor

Itt az elektromos szikra gyújtja meg a tüzelőanyag keveréket a hengerben. A tüzelőanyag és a levegő a hengeren kívül keveredik, és ezt követően kerül a hengerbe és még a gyújtás előtt komprimálódik. Hatásfokuk 40-45%.
Az alkalmazás módjának és a hőfogadásnak a függvénye a gázmotorok együttes hő és villamos hatásfoka. A villamosenergia-termelést követően a hő forrása a gázmotoroknál: turbó-töltő közbenső hűtése: 50 °C; kenőolaj 80 °C; melegvíz 90 °C; füstgáz 400 °C.
Csak a füstgáz alkalmas a technológiai gőz előállítására, ezért az elérhető átlagos hatások 65%. Ha szükség van alacsonyabb hőmérsékletű hőre is, akkor az együttes hatásfok elérheti a 85%-ot.

Energiatakarékos világítás

Az otthonunkban, időnk jelentős részében kénytelenek vagyunk mesterséges világítást használni, de nem mindegy, hogy ezt mivel tesszük. Célszerű gazdaságos és ésszerű megoldást találni, mivel a lakás villamosenergia-költségének 15-30%-át ez teszi ki.

Az ideális világítótestnek sok követelménynek kell megfelelnie. Akkor a legjobb, ha ez a mesterséges fény hasonlít a természeteshez, de mellette megfelelő mennyiségű fényt bocsájt ki. Legyen káprázatmentes és megfelelő színhatású, esztétikus és gazdaságos, és legyen egyenletes térben és időben is.

A befektetett villamos energia felhasználásban fontos, hogy a felhasznált villamos energiáért a fényforrás mennyi fényáramot bocsájt ki. A fényáram a fényforrás által kibocsátott, a szem által is érzékelt sugárzási teljesítmény. A hagyományos fényforrásoknál ennek az értéke alacsony, a korszerűknél pedig magasabb (10-80 lm/W).

A szakemberek tanácsa az, hogy amelyik helyiségben legalább napi 3-4 órát mesterségesen világítanánk, ott célszerű lecserélni a villanyizzót energiatakarékos égőre. Ahol általában maximum 15 percig ég csak a világítótest, mint a WC-ben, vagy éléskamrában, ott általában nem érdemes fénycsövet használni, hanem hagyományos izzót, mivel egy felkattintás annyi energiát fogyaszt, mintha 15 percig égett volna. Érdemesebb az általános megvilágítást csökkenteni és helyi megvilágítást alkalmazni, pl. ahol éppen olvasunk, ez mind az atmoszférának, mind a szemünknek is jót tesz.

Ma már léteznek úgynevezett félvezetős fényszabályozó berendezések, aminek a fényerősségét úgy szabályozhatjuk, hogy az izzólámpa tápláló feszültségét a minimális és maximális értékek között folyamatosan változtatjuk.

Érdekes tudnivaló, hogy a fehér fal a világító sugarak 80%-át, a sötétzöld kb. a 15%-át, a fekete csupán 9%-át veri vissza, minél magasabb ez a százalék, annál kevesebb lehet a beépítendő világítási teljesítmény.

A jövő fényforrása a LED, aminek előnye, hogy sokáig használható, kitűnően visszaadja a színeket, jól tűri a gyakori fel és lekapcsolást, és alacsony a fogyasztása.

Energiaimport

Energiaimport alatt azt értjük, hogy egy adott ország (régió) az összes felhasználásán belül mekkora arányt képvisel a határokon kívülről származó energiamennyiség.

Magyarország energiafüggőségét úgy határozzuk meg, hogy kimutatjuk, hogy exportbevételeinek hány százalékát kell energiavásárlásra, vagyis importra fordítania. A földgáz túlságosan nagy felhasználási aránya miatt az ország túlzott mértékben függ a külső tényezőktől.

Napelemek alkalmazási példái

A világ legnagyobb naperőműve Lipcsében (Németországban) található. 40 megawattosra tervezték, ami 20 ezer háztartás energia ellátására képes. Ezzel 50 ezer tonna szén-dioxid kibocsátást szüntetnek meg.

További hatalmas erőművek épülnek és épültek már a világ számos táján:

• A spanyolországi PS10 naperőmű,
• a spanyolországi Tres naperőmű,
• a spanyolországi Monte Alto naprőmű,
• a spanyolországi Andasol 1 naperőmű,
• az ausztráliai King's Canyon naperőmű,
• az ausztráliai White Cliffs naperőmű,
• a németországi Waldpolenz naperőmű,
• az amerikai Nellis naperőmű,
• az amerikai Nevada naperőmű,
• az amerikai Mojave-sivatag naperőműje,
• az algériai Hassi R'mel naperőmű,
• a portugáliai Sepra naperőmű,
• az amerikai SEGS naperőmű.

Ezek mind hozzájárulnak a globális felmelegedés elkerüléséhez, a környezet kíméléséhez és így ahhoz, hogy a Föld tovább legyen élhető.

A napelemek alkalmazási területei, gyakorlati példákon bemutatva:

Egyre inkább előtérbe kerülnek a megújuló energiaforrások, ezáltal a napelemek alkalmazási területeinek is bővül a tárháza. Kezdeti alkalmazásában olyan területek jelentek meg, ahol nem lehetett megvalósítani a hálózati áramellátást. Jó példa erre az űrtechnológia, itt kiválóan alkalmazható volt a napelem, ugyanis nincs árnyékoló felület, könnyen beállítható egy irányba, tehát egyértelmű volt, hogy alkalmazzák ezt a eljárást. Nagy előnye itt a napelem használatának, hogy a világűrben olyan napelemeket is lehet használni, amit a Földön nem lehetne, mivel károsító, illetve mérgező hatásúak, viszont több energiát képesek termelni. Kiváló helyszíne lehet még az e fajta energiaellátásnak a világ olyan területei, ahol a hálózati áram ellátás nem valósítható meg (pl. szigetek). Ilyenkor gazdaságosabb a napelemes rendszer bevezetése, mint a hálózat kiépítése. Megjele nt még a napelem különböző fogyasztási cikkekben is. Példa lehet erre a napelemes kalkulátor, és ezáltal megkönnyíti mindennapjainkban a használatát.

A környezetvédelem és az energiaárak növekedése miatta alakult ki a napelemek tömegtermelése. Ma már egyre szélesebb rétegek számára hozzáférhető, ugyanis a tömegtermelés miatt árcsökkenés alakult ki. Olyan területeken is megjelent már, ahol régen kizárólag vezetékes áramellátás volt jellemző. Például a hajók, repülőgépek, légkondícionálók, mobiltelefon töltőkő, vízszivattyúk, parkolóautomaták stb.

Sötét energia

A sötét energia egy olyan feltételezett energiaforma, ami erős nyomást fejt ki és az egész világegyetemben megtalálható. A létezésének egyik magyarázata egy konstans energiasűrűség, ami egyenletesen tölti ki a teret, a másik pedig a kvintesszencia, egy dinamikus erőtér.

Az általános relativitáselmélet alapján a negatív nyomás nagy távolságokon semlegesíti a gravitációs vonzást. Ez a legelfogadottabb magyarázat arra, hogy a világegyetem gyorsulva tágul.
Az Ia típusú szupernovák megfigyelései is erre engednek következtetni, és a megegyező eredményeket különböző források is megerősítették.
Ezek szolgáltatják a legközvetlenebb bizonyítékot a sötét energia létezésére.

Egy égitest Földtől való távolsága meghatározása az egyik legnehezebb feladat a csillagászatban. Olyan égitestek esetében van ez másként, amelyeknek fényessége ismert, mivel ez alapján meghatározható a távolság.
Az Ia típusú szupernóvák nagyon fényesek és ha a sebességét felrajzoljuk a távolságuktól függően, akkor megkapjuk, hogy hogyan változott a világegyetemben a tágulás nagysága.

E megfigyelések alapján ismert, hogy a világegyetem tágulása nem lassul és ezt egy negatív nyomású energia feltételezésével lehet megmagyarázni, ami ma már a sötét energia néven ismert.

Az energia hatékonysága

A felmelegedés ellen éves szinten 1200 órát, a hideg ellen pedig 1100 órát védekezünk. 6500 órában hasznosíthatjuk a napenergia előnyeit.

Érdemes alacsony hőveszteségű ablakokat felszereltetni, hogy télen bent maradjon a meleg a házban. Lehetővé kell tenni azonban a napenergia érdekében a sugárzás bejutását is. Léteznek olyan klímaüvegezésű ablakok, melyek képesek optimalizálni a tetőterek energiaigényét és hőháztartását, mivel nagyon jól szigetelnek (U értékük 1,3 W/m²K). Kifejezetten passzívház az extra energiatakarékos üveget érdemes megvásárolni, melynek U értéke 0,5 W/m²K. A hőszigetelő keret alkalmazása megakadályozza a hőhidak képződését az ablak és a tető csatlakozásánál.

Fűtési szezonban sokat segít a hatékonyságon a szintetikus védő bevonattal rendelkező belső árnyékolók lehúzva tartása, hiszen azok visszaverik a hőt, így még több marad bent a házban a melegből. Nagy segítség az is, ha a redőnyt leeresztve tartjuk, hiszen ez 30%-kal mérsékli a hőveszteséget.

Nyáron is érdemes a külső árnyékolót lehúzva tartani, hogy ne melegedjen fel túlzottan a lakótér. 95%- kal képes csökkenteni a beérkező hőt egy ilyen praktikus megoldás, ami 5-6ºC-kal hűvösebb levegőt eredményez.

A tetőtéri ablakokkal energiát takaríthatunk meg, hiszen elhelyezkedésüknél fogva dupla mennyiségű fény érkezik be rajtuk. Így később kell lámpát kapcsolni. Ezzel jelentős összeget takaríthatunk meg, tekintettel az áram árára. Létezik már olyan megoldás is, amivel az ablak távműködtetéséhez szükséges elektromosságot napelemek váltják fel. A természetes fény eljuttatható egy bizonyos fénycsatorna segítségével olyan helyiségekbe is, ahol egyébként nincsen ablak.

Elektromos hulladék

Napjainkban az elektromos és számítástechnikai eszközök gyorsan elavulttá válnak, emiatt folyamatosan újabb és újabb készülékeket, berendezéseket vásárolunk. Az elhasználódott készülékek gyakran a hulladékok között kötnek ki, és így ha a kommunális hulladékkal megegyező utat járnak be, a bennük található veszélyes anyagok a csapadékvíz hatására kimosódnak, vagy égetés során a levegőbe jutnak.

Ezek miatt 2005. augusztus 13-a óta a hatóságoknak biztosítaniuk kell a lakosság számára a leselejtezett eszközök térítésmentes visszavételének lehetőségét, valamint a készülékek gyártói által finanszírozott begyűjtés, kezelés, hasznosítás és hulladéklerakás rendszerét. Ez a rendelkezés az Európai Unió összes tagállamára vonatkozik.

A lakossági elektromos hulladékok legnagyobb mennyiségben keletkező fajtái:

• Nagyméretű háztartási berendezések, más néven fehéráru (pl. mosógép, hűtőszekrény)

• Kisméretű háztartási berendezések (pl. porszívó, gyorsforraló, konyhai robotgép)

• IT és telekommunikációs berendezések (pl. számítógép, nyomtató, mobiltelefon)

• Szórakoztató elektronikai berendezések (például rádió, TV, HiFi torony).

A felsoroltak nagy része veszélyes hulladékot tartalmaz. A 2005-ös jogszabály a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján kötelezi az elektromos és elektronikai készülékek gyártóit, forgalmazóit a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések visszagyűjtésére, hasznosítására, ártalmatlanítására. Az EU- és a hazai jogszabályi előírásoknak megfelelően Magyarországon 2008-ban el kell érni a 4 kg/fő e-hulladék begyűjtését, hasznosítását. A lakosság térítésmentesen adhatja le a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezéseit a hulladékgyűjtő udvarokban és az elektromos és elektronikai készülékeket forgalmazó kereskedőknél, a szervezett lakossági szelektív e-hulladékgyűjtések alkalmával.

Energiatakarékos ház

A tudatosan élő és környezetét óvó, a jövőbe tervező emberek számára megfelelő természeti energiát hasznosító ház vagy akár iroda az úgynevezett „zéró ház".

Lényege az, hogy a ház tartja fent saját magát, megtermeli a működéséhez szükséges energiákat, ami akár a világításhoz, akár a fűtéshez szükséges. Mindehhez nincs szükség idegen energiára. Ami adott hozzá: napkollektorok, napelemek, hőszivattyú, szélerőmű.

Az emberiség jövőjét féltő tudósok és politikusok egyre inkább próbálnak rávilágítani, hogy mennyit segítene a fosszilis energiahordozók fogyasztásának visszafogása. Az általuk bemutatott energiagazdálkodási módok mind környezetbarátok és segíti a fejlődést is, hiszen ipari mértékben is gazdaságosak.

Ám az atomenergia még jóformán használhatatlan, nem elég biztonságos, és ameddig ezt nem tudják szabályozni, addig az energiaigény csak a fosszilis energiahordozókkal elégíthető ki. Mivel ezek az energiahordozók végesek, így közel állunk ahhoz, hogy a Föld kőolaj és földgáz készlete elérje a kritikus, minimális szintet.

Sokak már áttértek a megújuló energiával való áramtermelésre, fűtésre, hűtésre és melegvíz-előállításra. Napelem segítségével áramot termelnek, napkollektor és hőszivattyú használatával fűtenek.

Néhány éven belül Magyarországon is sokkal többen fogják használni a megújuló energiaforrásokat, főként fűtés céljából, valamint melegvíz előállítására.

A megújuló energiák használata egy olyan jövőképet tár elénk, mely a környezetünk megóvásában hatalmas lépést jelentene. Az ún. „zéró ház" meghagyná az otthonunkat saját környezetében és a természet adta energiákkal szabadon gazdálkodhatnánk anélkül, hogy egy magas áram- vagy gázszámla venné el a kedvünket. E nélkül csak megvárjuk a legrosszabb esetet, míg a fosszilis energiahordozók készlete el nem éri a minimális szintet, ezzel megfosztva magunkat a széntől, olajtól és gáztól.