Decibel

A decibel két mennyiség arányának logaritmikus mértéke, amit széles körben használnak az akusztika, a fizika és az elektronika területén. A hang által hordozott energiát decibelben mérjük, jele dB. A 90 dB feletti hang, főként, ha magas frekvenciájú és hosszan tartó, károsíthatja a hallást.

Alkalmazásának több előnye van: szélsőségesen nagy és kicsi értékek összehasonlítását teszi lehetővé, egyszerű összeadásra és kivonásra egyszerűsíti le az arányokkal való műveleteket, valamint a decibel logaritmikus skálája megfelel az emberi halló- és látószerv működésének.

mso-yfti-tbllook:480;mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;mso-border-insideh: .5pt solid windowtext;mso-border-insidev:.5pt solid windowtext">

mso-border-alt:solid windowtext .5pt;padding:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt"> 10 dB	border-left:none;mso-border-left-alt:solid windowtext .5pt;mso-border-alt: solid windowtext .5pt;padding:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt"> A leghalkabb hang (pl. órakattogás), amelyet a fülünk még észlel
border-top:none;mso-border-top-alt:solid windowtext .5pt;mso-border-alt:solid windowtext .5pt; padding:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt"> 20 dB	none;border-bottom:solid windowtext 1.0pt;border-right:solid windowtext 1.0pt; mso-border-top-alt:solid windowtext .5pt;mso-border-left-alt:solid windowtext .5pt; mso-border-alt:solid windowtext .5pt;padding:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt"> Suttogás
border-top:none;mso-border-top-alt:solid windowtext .5pt;mso-border-alt:solid windowtext .5pt; padding:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt"> 40 dB	none;border-bottom:solid windowtext 1.0pt;border-right:solid windowtext 1.0pt; mso-border-top-alt:solid windowtext .5pt;mso-border-left-alt:solid windowtext .5pt; mso-border-alt:solid windowtext .5pt;padding:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt"> Csendes beszélgetés a mellettünk álló személlyel
border-top:none;mso-border-top-alt:solid windowtext .5pt;mso-border-alt:solid windowtext .5pt; padding:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt"> 50 dB	none;border-bottom:solid windowtext 1.0pt;border-right:solid windowtext 1.0pt; mso-border-top-alt:solid windowtext .5pt;mso-border-left-alt:solid windowtext .5pt; mso-border-alt:solid windowtext .5pt;padding:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt"> Tv-nézés, rádiózás átlagos hangereje
border-top:none;mso-border-top-alt:solid windowtext .5pt;mso-border-alt:solid windowtext .5pt; padding:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt"> 60 dB	none;border-bottom:solid windowtext 1.0pt;border-right:solid windowtext 1.0pt; mso-border-top-alt:solid windowtext .5pt;mso-border-left-alt:solid windowtext .5pt; mso-border-alt:solid windowtext .5pt;padding:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt"> Kifejezetten hangos beszéd
border-top:none;mso-border-top-alt:solid windowtext .5pt;mso-border-alt:solid windowtext .5pt; padding:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt"> 70 dB	none;border-bottom:solid windowtext 1.0pt;border-right:solid windowtext 1.0pt; mso-border-top-alt:solid windowtext .5pt;mso-border-left-alt:solid windowtext .5pt; mso-border-alt:solid windowtext .5pt;padding:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt"> Porszívó, konyhai robotgép hangja
border-top:none;mso-border-top-alt:solid windowtext .5pt;mso-border-alt:solid windowtext .5pt; padding:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt"> 80 dB	none;border-bottom:solid windowtext 1.0pt;border-right:solid windowtext 1.0pt; mso-border-top-alt:solid windowtext .5pt;mso-border-left-alt:solid windowtext .5pt; mso-border-alt:solid windowtext .5pt;padding:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt"> Állomáson áthaladó vonat
border-top:none;mso-border-top-alt:solid windowtext .5pt;mso-border-alt:solid windowtext .5pt; padding:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt"> 100 dB	none;border-bottom:solid windowtext 1.0pt;border-right:solid windowtext 1.0pt; mso-border-top-alt:solid windowtext .5pt;mso-border-left-alt:solid windowtext .5pt; mso-border-alt:solid windowtext .5pt;padding:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt"> Különösen hangos gép, például légkalapács
border-top:none;mso-border-top-alt:solid windowtext .5pt;mso-border-alt:solid windowtext .5pt; padding:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt"> 120 dB	none;border-bottom:solid windowtext 1.0pt;border-right:solid windowtext 1.0pt; mso-border-top-alt:solid windowtext .5pt;mso-border-left-alt:solid windowtext .5pt; mso-border-alt:solid windowtext .5pt;padding:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt"> Felszálló lökhajtásos repülőgép

Napkollektorok típusai

A nap az élet, a napenergia pedig a jövő energiaforrása: meleget, fényt és energiát kapunk tőle egész évben. A napkollektor egy olyan eszköz, amely közvetlenül vagy közvetve hasznosítja a napenergiát. Az energia napfény formájában áll rendelkezésünkre. A napfény egy elektromágneses sugárzás infravörös (hosszú) és ultraibolya (rövid) hullámhosszon.

A napenergia használhatósága nagyban függ az időjárási viszonyoktól, valamint a napkollektor felületének helyétől és irányától. Két fő típus van: síkkollektoros és vákuumcsöves napkollektor. A síkkollektor nem más, mint egy hőabszorber anyag mögé berakott csőhálózat. Egyszeres üvegfedéssel készül. Felületének a Nap felé kell fordulnia. Ez az egyik legegyszerűbb felépítésű napkollektor. Kiforrott technológián alapszik, megbízható működésű. Az eladott napkollektorok közel 95% tartozik ebbe a kategóriába. Egyszerűségéből sok hátránya és előnye is adódik, beépíthető például tetőablakként, ami esztétikai szempontból előnyös, ugyanakkor meghibásodás esetén a hátrányai is nyilvánvalóvá válnak: rövidebb élettartamúak (kb. 15 év), valamint kisebb hatásfokúak.

A síkkollektorok nyáron magasabb hozamot produkálnak, mint vákuumcsöves társaik. Amikor az energiaigény nyáron nagyobb, például egyes szállodákban vagy hétvégi házakban, inkább ezeket alkalmazzuk. A választásnál tehát mindig vegyük figyelembe a kívánt használati módot.

A vákuumcsöves napkollektor több vákuumcsővel veszi fel a nap hőenergiáját. Az elnyelő lemezt egy olyan üvegcsőbe helyezik, melyből a levegőt már a gyártás során kiszivattyúzzák. Ezekből a csövekből állítják össze ezt követően a kollektormezőt. A vákuumcsöves kollektorok előnye a jó hőszigetelés, mert ezek a csövek sokkal jobban vezetik a hőt, mint például a rézcsövek, amelyekben valamilyen folyékony anyag van. Hátrányuk, hogy a napsugárzás nagyobb részét verik vissza, mint a síkkollektor.

A vákuumcsöves kollektorok hőszigetelése rendkívül jó, téli hozamuk is magas. A hőszigetelő anyag maga a vákuum, amely a korszerű típusoknál kettősfalú üvegcsőben, a két fal között található. Az elv gyakorlatilag azonos a háztartásokban régóta megtalálható termoszokéval. Jól használhatóak fűtésrásegítésre, de akár medencefűtésre is.

Vannak kifejezetten medencék meleg vízellátására kifejlesztett napkollektorok is, ezek abban különböznek a síkkollektoroktól, hogy nincs áteresztő védőburkolatuk, hanem közvetlenül a csőhálózat veszi fel a napenergiát.

A levegős napkollektorokban a napenergiát közvetlenül a levegő veszi fel, ezt a levegőt használják fel például a lakások fűtésére. Egy továbbfejlesztett változat a parabola félcsövekből álló napkollektor, amelyben a félcső fókuszpontjában lévő hőcserélő anyagot szállító cső található, ami sokkal nagyobb hatásfokkal veszi fel a nap energiáját az előbbieknél.

A leghatékonyabb napkollektor típus a parabolatányér napkollektor, ami több parabolatányérból áll. Ezek fókuszálják a nap fényét egy pontba, és itt veszi fel a napenergiát a kollektor. Az összetett napkollektor-rendszer közül kiemelkedő az „energiatorony", ami sok tükörből áll. Ezek a tükrök követik a nap mozgását, és egy közös pontba fókuszálják a nap sugarait: oda, ahol az energiatorony felvevőpontja helyezkedik el. Az itt felvett hőt szállítja a hőcserélő közeg a kívánt helyre.

Egy másik összetett rendszer a „szolárpiramis", ami egy piramis alakú épület a felületén síkkollektorokkal. Ezek a síkkollektorok hőcserélő anyagként levegőt használnak, ami egy turbinát hajt meg. Miután felmelegedett a turbina, elektromos áramot generál. Ilyen piramisok jelenleg Ausztráliában találhatóak és India szintén tervezi építésüket.

Klíma (éghajlat)

Valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távon jellemző időjárási viszonyai.

Különböző rendszereket dolgoztak ki a Föld éghajlati övekre való felosztására, melyek többsége az évi középhőmérsékleten, a havi középhőmérsékleten, az évi és az időszakos csapadékmennyiségen alapul.

Egy adott hely időjárását több tényező is befolyásolja:

• a földrajzi szélesség határozza meg a napsugárzás mennyiségét.

• a tengerszint feletti magasság a hőmérsékletet és a csapadékmennyiséget egyaránt befolyásolja (a hegyvidék általában hűvösebb és csapadékosabb).

• a tengerhez vagy nagyobb vízegységekhez közeli fekvés általában mérsékli a hőmérsékletet.

• a szárazföldi területek általában szárazabbak és nagyobb a hőmérséklet-ingadozásuk.

• az égtáj szerinti elhelyezkedésnek helyi jelentősége van: az É-i féltekén a Ny-i és D-i fekvésű lejtők általában melegebbek, mint az É-i vagy a K-i fekvésűek.

Éghajlat osztályozása:

1. trópusi

1. egyenlítői

2. trópusi monszun

3. szavanna

2. száraz

1. sivatagi

2. sztyepp

3. meleg mérsékelt

1. mediterrán

2. nedves szubtrópusi

3. óceáni

4. tengeri szubarktikus

4. boreális (hideg mérsékelt)

1. száraz kontinentális

2. hemiboreális

3. tajga

4. kontinentális szubarktikus

5. hideg poláris (sarki)

1. tundra

2. állandó fagy

Bizonyított tény, hogy a Föld történelme során az éghajlat folyamatosan változott. Ennek megfelelően voltak olyan időszakok, amikor jégkorszak uralkodott, máskor az Antarktiszon melegebb időjárás volt, mint most Európában. A nagy jégkorszakok között erőteljes felmelegedések voltak a jellemzők.

Amióta az ember benépesítette a Földet, az éghajlati ingadozások minimálisak, igazából a hőmérsékletváltozás 1 fok alatt van, az utolsó tízezer évet tekintve.

Az éghajlat igen erősen befolyásolja, vagy inkább meghatározza a civilizációk létét.

Ökolakópark

Azokra az épületekre használható az „öko" jelző, amelyek energetikailag önellátók, a fűtés-hűtés és az áramellátás pedig teljes mértékben megújuló energiaforrások felhasználásával történik, így az áramszámlát nem is kell várni hónap elején. Az ökolakóparkok legfőbb jellemzői:

• nem fűtenek fosszilis tüzelőanyagokkal, legfeljebb vész esetén;
• a fűtést és a melegvízellátást napelemekkel, esetleg termálvízzel oldják meg, miközben a szigetelés és a szellőzés a megszokott színvonalon marad;
• a hulladékot szelektíven gyűjtik.

Jelentőségük:

A környezettudatosság azt jelenti, hogy a környezet természetes állapotát vizsgálva megpróbálunk minél kevésbé beavatkozni a természet eredeti ökológiai rendszerébe. Az ökolakóparkok ezt próbálják megvalósítani a gyakorlatban. Az építkezés természetesen mindenképpen beavatkozással jár, ám ha ez tudatosan történik, a romboló hatás kompenzálható.

Az ökolakóparkokra jellemző megújuló energiarendszerrel a ház szinte együtt lélegzik a természettel: közvetlen környezetéből veszi ki az energiát, ezáltal pedig a kibocsátott szennyezés jelentősen csökken. Csökken továbbá a ház energiafelhasználása, ami még környezetkímélőbbé teszi a ház működését. A bioépítészet fontos pillére az építőanyagok gondos megválasztása. Ennek során vizsgálandó, hogy a kiválasztott anyagok milyen mértékben rongálják a környezetet. A másik szempont a lakók egészségének védelme, hiszen egyes anyagok bizonyítottan egészségkárosító hatásúak, például allergizálnak. A klimatizáló rendszerek használata ugyancsak sarkalatos kérdés: a régi rendszerek szűrői például szintén allergiát okozhatnak. Ma már többnyire olyan szerkezetet használnak, amely a természetes létformákhoz hasonlóan működik: sugárzó hűtő-fűtő előtemperálása gondoskodik a hőmérséklet optimalizálásáról. Mindez jótékony hatással van az emberi egészségre és komfortérzetre, ami nem csoda, hiszen ez közelíti meg leginkább a természetes állapotot.

Napjainkban egyre többet hallunk a globális felmelegedésről, mégis kevés szó esik az ökolakóparkokról, következésképp a köztudatban sincs jelen ez a fogalom. Pedig a hasonló környezetkímélő rendszerek világszerte támogatást élveznek. Ennek oka, hogy a károsanyag-kibocsátás egyötödét a lakóházak adják. Magyarországon egyelőre nincs erre vonatkozó támogatási feltétel.

Hazánkkal a bioházépítési technológiát Molnár Imre ismertette meg 15 évvel ezelőtt. Akkoriban drága befektetésnek számított, ma viszont a sorozatgyártással, illetve a technológia egyszerűsödésével jelentősen csökkentek a költségei, így közel azonos anyagi ráfordítást igényel, mint egy hagyományos építkezés. Fontos érv továbbá a biolakópark mellett, hogy a használat során 60%-ra csökken a park energiaigénye.

Források: Napi, Archiweb, Ingatlanmenedzser

Papír elem mint energiahordozó

A nanocsövek egy rendkívül olcsó előállítási módját fejlesztették ki papírból a Stanford Egyetem tudósai.

A papír szerkezetileg alkalmas a szén nanocsövek megtartására, illetve másik jó tulajdonsága, hogy erős és könnyen hajtható anyag.

Az első kísérletek méretre vágott, másoláshoz használt papírral folytak, amire egy tollal szén nanocsöveket juttattak. Ezt a papírt utána lítiumot tartalmazó anyagba, majd elektrolitba mártották, ami által kémiai reakció jött létre.
Mindez 20%-kal könnyebb elemet eredményez a fémet hasznosító technológiához képest. Ez a tároló gyors energialeadásra is képes. A tintaszerűen festett szén nanocsövek bárhová könnyen felfesthetőek, így számos textilféle vagy falfelület válhat energiatároló felületté.

Páratartalom

A páratartalom fogalom alatt kétféle kifejezést különböztetünk meg:

- abszolút páratartalom, ami az 1m3 levegőben lévő vízpára mennyiségét mutatja (g/m3).

- relatív, vagy viszonylagos páratartalom, ami a levegőben lévő vízpára arányát mutatja adott hőmérsékleten a lehetséges telítettséghez.

A levegő relatív páratartalmát higrométerrel mérhetjük.

Az ideális páratartalom:

Az emberek számára ideális relatív páratartalom 40-60%. Gyermekeknél (pl. gyerekszobában) 60-70% az optimális.

A levegő páratartalma hatással van az emberi hőérzetre. Melegebbnek a magas páratartalmú levegőt érezzük, míg hűvösebbnek az alacsonyabb páratartalommal bírót.

Amennyiben a páratartalom alacsony, azaz száraz a levegő, az ember légutai kiszáradhatnak, a bőr szárazzá válik. A nyálkahártya hajlamosabbá válik az irritációra. Kiszáradnak, égő érzetűvé válnak a szemek, a száj. Jellemző tünet a köhögés, a torokkaparás.

Amennyiben a páratartalom túl magas (60% fölötti), az kedvezőleg hat a különböző kórokozók elszaporodására. Allergiás reakciókat produkálhat a szervezet. Főbb ilyen kórokozók a gomba és az atka.

Nem csak az emberekre, hanem az épületekre, bútorokra is kedvezőtlenül hat a magas páratartalom. Könnyebb utat biztosít a penészesedésnek, a dohos falaknak, a falgombásodásnak.