Gazdaságos fűtés

Napjaink egyre fontosabb az energiatakarékos fűtés és az energiatakarékos rendszerek alkalmazása. Manapság gyakori, hogy a lakások felújításánál komoly gondot okoz a fűtéskorszerűsítés. Nem csak a fűtőtestek kinézetében kell a változás, az újítás, hanem használatukban, gazdaságosságukban is. A korszerű fűtőtest ma már energiatakarékos, diszkrét és elegáns is egyben, ami új távlatokat nyit az egészséges fűtés elérésében.

Az egyik ideális megoldás a fal mentén meghúzódó szalagradiátor. Ez a fűtőberendezés parkettaszegélyként fut végig a fal és padló találkozásánál. Kis méretének köszönhetően nem foglal nagy falfelületet és nem akadályozza a helyiség bútorozását. Kinézete elegáns és diszkrét, alig észrevehető.

Nem a szoba levegőjét, hanem a falat melegíti fel, az arról visszasugárzó hő alacsonyabb hőmérsékleten is kellemes hőérzetet biztosít. Mindez mégis 10-20%-os energia-megtakarítást eredményezhet és hőleadó-képessége is jelentős.

Anyagát úgy választhatjuk meg, hogy minél kisebb legyen a hőveszteség, hogy a rézcső és fűtőlamella segítségével még több energiát megtakaríthassunk. Bármilyen melegvizes fűtőberendezés csatlakoztatható hozzá, és a rendszer vízigénye is kevés.

A padlóradiátor egy szintén gazdaságos és esztétikus megoldás és az egészséges fűtést segíti elő. Nagyméretű üvegfelületek előtti tereket fűt, biztosítja az igény szerinti klímát és a páramentes üvegfelületeket. A padlóradiátorból feláramló levegő megakadályozza a nyílászárók használatakor a helyiség gyors lehűlését.

A modern, energiatudatosságot is szem előtt tartó és energiatakarékos magatartást követő ember a tervezésnél a megújuló energiaforrások felhasználását sem hagyja figyelmen kívül. Számtalan használható megoldás létezik a szélenergia, a napenergia és a vízenergia felhasználására is.

Megújuló energiaforrások helyzete itthon és külföldön

A megújuló energiaforrások hasznosítása egyre inkább előtérbe kerül a fosszilis tüzelőanyagok árának folyamatos növekedése és a készletek csökkenése, valamint az atomenergiaval kapcsolatos félelmek miatt. Annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrások használata nagy múltra tekint vissza, európai méretekben meglehetősen szerény a részesedése az összes energiafelhasználásból: 2004-ben az EU tagországai energiafelhasználásának csak 6,2%-a származott megújuló energiaforrásból. A tendenciák azonban mindenképpen kedvezők, amit erősít az Európai Unió elköteleződése a fenntartható fejlődés és a klímaváltozás elleni küzdelem mellett.

Az Európai Unió fosszilis energiaforrásoknak való kitettsége az elmúlt másfél évtizedben közel 8%-kal növekedett. A hagyományos, jellemzően Európában megtalálható fosszilis energiaforrások (feketeszén, lignit) felhasználásának csökkenését legnagyobb mértékben a földgáz (60%), majd a megújuló energiaforrások (58%) és az atomenergia (28%) felhasználásnak növekedése kísérte. A nagy részben importból származó fosszilis energiaforrások túlsúlya miatt az ellátásbiztonság kérdése egyre fokozottabban az Európai Unió energiapolitikai törekvéseinek fókuszába került.

Az 1997-es Fehér Könyv célként jelölte meg, hogy az Unión belül 2010-re el kell érni a megújuló energiák 12%-os részarányát a teljes villamosenergia-felhasználásban. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia elterjedésének elősegítése érdekében pedig megszületett a 2001/77/EK irányelv, amely konkrét, kötelezően elérendő célokat jelölt meg 2010-re az egyes tagországok számára. Az irányelvben szereplő célkitűzés, hogy az EU-ban a megújuló alapon termelt villamos energia teljes villamosenergia-felhasználásban vett részaránya 2010-re érje el a 21%-ot. Az Unió szakértői a 2010-es célkitűzések eléréséhez a biomassza felhasználásában látják a legnagyobb potenciált, amelynek fő felhasználási területeit a villamosenergia-termelésben, a hőtermelésben és a közlekedésben jelölik meg.

Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozáskor kötelezettséget vállalt arra, hogy a megújuló bázisú villamosenergia-termelés részaránya 2010-re eléri a 3,6%-ot. Bár a tagországok közül Magyarország a legalacsonyabb vállalást tette, ezt viszont a 2005-ben elért 4,5%-kal elsőként sikerült is teljesítenie. A részarány teljesítése néhány, korábban széntüzelésű erőművi blokk tisztán biomassza tüzelésre történő átállásának, valamint a megújuló energiaforrásokkal kevert vegyes tüzelésre való áttérésének volt köszönhető.

A magyarországi energiaellátáson belül a megújuló energiaforrások aránya erőteljesen növekedett az elmúlt években. Míg 2001-ben 36,4 PJ-t tettek ki a megújulók, addig 2006-ben már 54,8 PJ-t, amely 50,8%-os növekedést jelent az adott időszakban. 2006-ban a megújuló energiaforrások adták a primer energiafelhasználás 4,7%-át. A kilencvenes évek közepe óta tartó stagnálást 2003 után váltotta fel intenzívebb növekedés, ami a kedvező támogatási rendszer hatására a biomassza-alapú villamosenergia-termelés felfutásának volt legnagyobb részben betudható. Egy hasonló összetételű jövőbeni növekedési pálya fenntarthatóságáról azonban igencsak megoszlik a hazai szakértők véleménye.

Magyarországon a legfontosabb megújuló energiaforrás a biomassza, amely 2006-ban az összes megújuló energia közel 90%-át adta. A biomasszát jelentőségben a geotermikus energia (3,6 PJ), a megújuló alapú hulladék-felhasználás, a bioüzemanyag (0,96 PJ) és a vízenergia (0,67 PJ) felhasználása követi, de ezek nagyságrendileg lényegesen elmaradnak a biomassza-felhasználástól.

A megújuló energiahordozókat ma hazánkban elsősorban hő- és villamosenergia-termelésben, valamint - egyelőre igen kismértékben - üzemanyagként hasznosítják. A 2006-ban összesen felhasznált közel 55 PJ megújuló energiahordozó többsége a hőenergia-termelésben hasznosult, amelyről külön támogatási rendszer hiányában ma méltatlanul kevés szó esik. Ugyan a megújuló alapú villamosenergia-termelés jelentette az elmúlt években a megújuló energiaforrások felhasználás-növekedésének nagy részét, a megújulók hőtermelésben való felhasználásának részaránya (61%) még ma is nagyobb a zöldáram-termelés hőegyenértéken vett, teljes megújuló- felhasználáson belüli arányánál (37%). A megújuló alapú villamosenergia-termelés 2003 utáni felfutása legnagyobb részben annak volt köszönhető, hogy meglévő erőművi kapacitásokat átállítottak biomassza-tüzelésre (Pécsi Erőmű - 49 MW, Kazincbarcikai Erőmű - 3 0 MW, Ajkai Erőmű - 20 MW), valamint meglévő szenes erőművekben, átalakítás nélkül, tüzifa és egyéb mezőgazdasági termékek szénnel való együtt-tüzelésére álltak át (Tiszapalkonyai és Mátrai Erőmű). Ez a két technológia tekinthető a megújuló energiafelhasználás legolcsóbb és leggyorsabban realizálható formájának. Egy-két kivételtől eltekintve azonban ezeket a technológiákat rendkívül alacsony hatásfok jellemzi: az átalakított erőművek villamosenergia-előállításának átlagos hatásfoka 30% alatti. Bár korszerűbb technológiák mind a villamosenergia-, mind a hőenergia-termelésben rendelkezésre állnak, a megújuló hőtermelés támogatásának hiányában az erőművek nem ösztönzöttek a hő hasznosításában.

Magyarországon a biomasszán felül a megújuló alapú áramtermelés kb. 12%-át a vízenergia, további 6%-át pedig kommunális hulladék felhasználásával állították elő 2006-ban. A jövőben a szélenergia jelentőségének növekedése várható, ahogy fokozatosan megépülnek és termelni kezdenek azok a szélerőművek, amelyek a 2006 tavaszán engedélyezett 330 MW beépített szélerőműi teljesítményen osztoznak. A megújuló alapú villamosenergia-termelésben hazánkban 2006-ban mintegy 17%-os visszaesést figyelhettünk meg. Ennek indoka, hogy a tüzifán kívül biomassza címén különböző mezőgazdasági melléktermékeket (pl. szőlőtönköly, húsliszt) is felhasználtak az erőművek, amely alapanyagok azonban nem állnak stabilan rendelkezésre. Részben erre hivatkozva csökkentette a Magyar Energia Hivatal (MEH) 2006-ban a Mátrai Erőműtől és más biomasszát használó erőművektől kötelezően átveendő "zöld áram" mennyisé gét. A korlátozásnak azonban elsődlegesen pénzügyi indoka volt: a kedvező zöldáram-átvételi tarifa finanszírozására szolgáló KÁP kassza 2006. év eleji jelentős hiánya indokolta az átvételi kvóta alkalmazását. Az elmúlt években a támogatási rendszer eredményeként jelentős ütemben nőtt a megújuló energiaforrások villamosenergia-termelési célú felhasználása. A növekedés azonban egyoldalú volt, ugyanis néhány meglévő erőműblokk biomassza-tüzelésre történő átállásának volt köszönhető. Ezen technológiák mellett a bioüzemanyagok hazai felhasználása is megkezdődött, de egyelőre elhanyagolható nagyságrendet képvisel.

Az EU országainak megújuló energia felhasználás-növekedése az elmúlt évtizedben csak a villamos energia ágazatban volt jelentős, ugyanis a megújuló energiaforrások hőtermelési célú támogatására egyelőre nem vonatkozik egységes európai szabályozás. Egyes tagországok mégis támogatják a megújulók felhasználását a hőtermelésben, elsősorban beruházási kedvezmények biztosításával. Az egységes hőpiaci támogatási szabályok szükségességét az Európai Unió is felismerte: az Európai Bizottság 2006-os döntése alapján ki kell dolgozni egy „megújuló hő" irányelvet, amely számszerű célkitűzéseket tartalmaz a megújulók felhasználására vonatkozóan a fűtés és hűtés területén. Az EU fejlettebb 15 tagországának megújuló alapú hőtermelése 2001-ben 1767 PJ (42,2 Mtoe), a 2004-ben csatlakozott országoké pedig 234 PJ (5,6 Mtoe) volt, amely egyaránt kb. 11%-os részarányt képviselt az összes hőigény en belül. Az EU felhasználási átlaga 2010-re várhatóan eléri a 19%-ot, amivel közel kerül a megújuló villamos energia részarányára vonatkozó 21%-os célkitűzéshez. A nemzeti célkitűzések elérésben kilenc tagállam, köztük Magyarország is jól teljesít, a tagállamok többsége azonban távol áll a kitűzött vállalások teljesítésétől, emiatt hat tagállam ellen a Bizottság jogsértési eljárást kezdeményezett. Az elmúlt évtizedben a növekedés a szélenergia terén különösen erős volt, és szintén jelentős fejlődést mutat a biomassza alapú villamosenergia-termelés.

Magyarország - a környező országokkal együttműködve - jövőbeli energiapolitikájának fő stratégiai céljai (melyek egyben a teljesítés fő eszközei is) az energiahatékonyság, az energiamegtakarítások fokozásával az energiaigények mérséklése, a megfelelő energiahordozó-struktúra kialakítása, különös tekintettel a megújuló energiaforrások részarányának növelésére, az Európai Unió ez irányú törekvéseinek részeként jó gazdasági és politikai kapcsolatok fenntartása az energiaszállító és -tranzitáló országokkal, az energiaforrás-diverzifikáció szélesítése mind a szállítás, mind az energiafajták tekintetében.

Falak hőszigetelése

Épületek esetében általában a falaknál a legnagyobb a hőveszteség, ezért erre érdemes a legnagyobb figyelmet fordítani. Az itt leadott hővel csökken ugyanis leginkább az épület energiafelhasználása.

A hőszigetelés nemcsak a téli energia-megtakarítás miatt fontos: nyáron is nehezebben melegszik fel a lakás egy jól szigetelt házban. A melegebb hónapokban hőszigetelő rendszer alkalmazásával a belső tér hőmérséklete a falak közelében és a helyiségek belsejében is azonos, ez pedig kellemes komfortérzetet biztosít a lakóknak. A napsugárzás jelentős részét a homlokzat megfelelő szigetelése tartja távol, amely megakadályozza, hogy a külső fal áthevüljön. Röviden tehát: a megfelelő szigetelés az év minden napján kifizetődőnek bizonyul.

Hőszigetelő rendszer alkalmazásával nemcsak energia és pénz takarítható meg, de a kisebb energia-felhasználás és a csökkentett szén-dioxid kibocsátás miatt egyúttal a környezetünket is óvjuk.

Régi építésű ingatlanok esetén fontosabb a megfelelő hőszigetelés alkalmazása, mint az új házaknál. A panelházaknál sokkal jobb hőszigetelőnek bizonyulnak a téglaépítésű házak, ám sajnos egyelőre ezek energia-megtakarítása sem közelíti meg a ma elvárt szintet.

Ha növeljük a fal hőszigetelési tulajdonságát, azzal párhuzamosan csökken a fűtési energia-veszteség is: a szerkezet, illetve az azon keresztül távozó hőmennyiség között ugyanis egyenes arányosság áll fenn.

Épület-hőveszteségi utak:

• falakon keresztül: 40%
• tetőn keresztül: 20-30%
• ablakokon át: 15-25%
• padlón, födémen keresztül: 10-15%

A maradék energia a kéményen keresztül, tiszta hőkibocsátás formájában távozik, és természetesen sok múlik a fűtési rendszer hatásfokán is.

Épületek felújítása esetén tehát a homlokzat megfelelő hőszigetelése mellett teljes körű munkálatokat érdemes végezni: a tető, a födémek hőszigetelése, illetve a nyílászárók cseréje is szükséges. Mindezek szem előtt tartásával végül megfelelő energia-megtakarítás érhető el.

Forrás: Hőszigetelés

Tudatos nevelés

Gyermekünk nevelésénél számos olyan praktikát bevezethetünk, ami által energiatudatosabb életmódra tanítjuk, így a további generációknak is érdekük lehet az energiatakarékosság.

Az újrahasznosítás fontos része a szelektív hulladékgyűjtés, aminek során feldolgozható papír, acél, üveg, műanyag és alumínium hulladékokat gyűjtjük be.
A gyerekünknek tálalhatjuk úgy ezt a folyamatot, mint egy játék, amiben az otthon szelektíven gyűjtött hulladékok szétválogatása és a megfelelő konténerbe helyezése a cél.

Általánosan mindenkibe belevésődik kiskorában, hogy kapcsolja le a már nem használt lámpákat, elektronikus készülékeket, vagy zárja el használat után a csapot.
Ha a számítógép stand-by módban üzemel, akkor is akár 15%-át is fogyaszthatja a normál üzemmódnak. Ezekre megoldás a „stand-by-killer", ami egy kapcsolós elosztó.
Tévhit, hogy a konnektorban hagyott töltők nem fogyasztanak áramot, ha nem használjuk épp őket. Fontos tudatnunk gyermekünkkel, hogy ha feltöltötte a telefonját, akkor húzza ki utána a töltőt az áramból.

A tizenéves gyerekeknél már bevezethető az esti fürdőzés helyetti zuhanyzás, ami azon túl, hogy egészségesebb, a kádhoz szükséges vízmennyiség 2/3-át is megspórolhatjuk vele.

A közlekedésnél is fontos, hogy jó példát mutassunk otthon. Kisebb távokra inkább kérjük meg gyermekünket, hogy tegyenek egy közös sétát a környezet szennyezése helyett. A kerékpározás pedig egy még jobb módszer arra, hogy egy egészséges és vidám utat tegyünk meg akár a boltig, vagy az iskoláig.

Ha vásárolni megyünk, vigyünk saját bevásárlótáskát. Évente mindössze 3%-át hasznosítják újra a több mint 500 milliárd műanyag zacskónak. A papírzacskók készítéséhez több millió fa kivágására van szükség, a műanyag bevásárlózacskókhoz pedig több millió hordó kőolajat használnak fel, és több ezer év, mire lebomlik. Válasszon gyermeke egy szép vászon bevásárlótáskát és használják azt minden bevásárlásnál.

Energiakimutatás

Ez egy olyan dokumentum, amely egy adott épület klimatizálását, melegvíz- ellátását és világítását hivatott megítélni energetikai szempontból.

Kiállítását, felhasználását, alapelveit a DIN V 18599 „Épületek energetikai értékelése" határozza meg.

Az energiatakarékos építmények és passzívházak területén külön erre képesített szakemberek által állítható ki az energiakimutatás, az épületek energetikai tanúsítványa.

A nem lakáscélú épületeknél mérnökök állíthatják ki ezt a dokumentumot.

Bevonat szigetelés

A bevonat-szigetelés olyan területeken használható, ahol a szerkezetek rétegvastagsága nem enged meg vastag szigetelést, pontosabban: ahol a felhordott réteg legfeljebb 1-2 mm vastagságú. Amennyiben ennél vastagabb réteg szükséges (maximum 5 mm), akkor az csak több egymás utáni réteg felhordásával oldható meg.

A bevonat-szigetelések rétegvastagsága nagyon kicsi, de ha megfelelő anyagból készülnek, akkor jó vízzáró képességgel rendelkeznek. Víznyomás ellen, negatív oldali szigetelésre azonban ennek ellenére sem alkalmazzák őket. Közvetlenül burkolhatóak, vakolhatóak, viszont rendkívül sérülékenyek.

Főbb alkalmazási területek:

• talajpára és talajnedvesség elleni padlószigetelés,
• medencék, tartályok, szökőkutak, víztározók szigetelése,
• üzemi és használati víz elleni szigetelés,
• teraszok, erkélyek szigetelése.

Forrás: Etisol

Gázkazán

A fűtési és melegvízellátó rendszerek legelterjedtebb „szíve" a gázkazán. Túlnyomó többségben vezetékes gázra kötve használják, de bizonyos helyeken, ahol ez nem elérhető, tartályos gázzal, kisebb átalakítással, palackos gázzal is üzemeltethető.

A gázfűtés főbb előnyei:

• Nem kell a tüzelőanyagot tárolni

• Annak ellenére olcsóbb a villamos fűtésnél, hogy a gázárak folyamatosan emelkednek

• Az egyik legkönnyebben szabályozható rendszer

• Magas hatásfoka miatt a gázfűtéses lakás könnyen felfűthető

• a fa- és széntüzeléshez képest kevés füst kerül a levegőbe, így környezetkímélő

Gázkazánok típusai:

1: Cirko gázkazán - nevüket onnan kapták, hogy egy az erre a célra beépített keringetőszivattyú segítségével a fűtési rendszerben lévő vizet folyamatosan cirkuláltatják

• Nyílt égésű gázkazánok

o A nyílt égésterű technológiát a régebbi típusú kazánokban alkalmazták.. Ennél a megoldásnál a láng közvetlenül érintkezik a helyiség levegőjével, így az égéshez szükséges oxigént a lakás légteréből nyeri. A keletkező füstgáz a kéményen keresztül távozik. Az elején található gyújtónyílásról ismerhető fel.

• Zárt égésű gázkazánok

o Ma már szinte minden újabb gázkazán zárt égésterű. A zárt égésterű technológia lényege, hogy az oxigént egy külön erre a célra szolgáló csövön (általában a kéménycsőben elhelyezett külön járaton) keresztül az épületen kívülről, a környezetből nyerik. Épp ezért jóval biztonságosabb mert, nem használja el a helyiség oxigénkészletét. Amennyiben a kazán nem kap elég oxigént, akkor tökéletlen égés jön létre, amely légúti panaszokhoz vezethet.

2: Kondenzációs gázkazán

• Kondenzációs gázkazánok

o A kondenzációs technológia lényege, hogy míg a hagyományos gázkazánoknál a hő bizonyos része a füstgázzal együtt távozik, a kondenzációs kazánoknál ez a rejtett hő is kihasználható. Ez a módszer körülbelül 11% hatásfoknövekedést jelent. Használata főleg alacsony fűtéshőjű rendszereknél (padlófűtés, falfűtés) ajánlott, itt érhető el a legnagyobb megtakarítás. A kondenzációs kazánok a legújabb környezetvédelmi előírásoknak minden tekintetben megfelelnek.

Megkülönböztetünk úgynevezett átfolyó rendszerű, és tárolós gázkazánokat is.

Ezen felosztásnak a használati melegvíz előállítása során van jelentőssége.

• Az átfolyó rendszerű kazánok jellemzője, hogy az égéstérben elhelyezett csőkígyóban folyó vizet csak akkor melegítik, ha a lakásban valahol melegvízre van szükség (megnyitnak egy melegvíz csapot). Ennek előnye, hogy csak akkor fogyasztanak gázt, amikor az feltétlenül szükséges. Hátránya, hogy a felhasználandó víz mennyiségét, nyomását nagyban befolyásolja a kazán teljesítménye.

• A tárolósok gázkazánokba el van helyezve egy használati melegvíz tartály (leggyakrabban 60 l), és az abban található vizet kazánon beállított használati melegvíz hőfokon tartja. Így a melegvízhez való tényleges hozzájutás ideje lecsökken, mivel állandóan rendelkezésre áll a megfelelő hőfokú víz. Ennél a rendszernél egy melegvízcsap megnyitásakor a tartályból kapjuk a vizet, míg a kazán a tartályba befolyó hidegvizet melegíti.

Ökomérleg

Ökomérleg

Adott termék teljes életmenetének elemzése, valamint a termék életmente során létrejövő ökológiai hatások, és ezek következtében létrejövő környezetterhelések felmérése.

Legfontosabb célja, közös nevezőre hozza az összes ökológiai hatást, amelyek az anyagok felhasználásából származnak.

4 részterületre tagozódik:

• Vállalati mérleg

• Folyamatmérleg

• Termékmérleg

• Állapot áttekintés

Használt akkumulátorok gyüjtőhelyei

Az akkumulátorok veszélyes anyagokat, higanyt és nikkelt tartalmaznak, ezért az elhasznált akkumulátor nem szemét, hanem hulladék.

1998. október 1 óta tilos a használt elemeket és akkumulátorokat a háztartási szemétbe dobni. Használt akkumulátort soha ne helyezzünk házi hulladékhoz, mert az akkumulátort (épp a higany és a nikkel miatt) újra feldolgozzák, illetve ha nem lehet újrahasznosítani, akkor a veszélyes hulladékokra vonatkozó utasításoknak megfelelően megsemmisítik.
A használt akkumulátorokat saválló konténerekben gyűjtik. Amelyik kereskedő (legyen az áruház vagy benzinkút) forgalmaz akkumulátort annak gondoskodnia kell a visszagyűjtésről is. (Erre 2005 augusztusa óta jogszabály is kötelezi a kereskedőket.)

Magyarországon nem a begyűjtés, hanem az újrahasznosítás okoz még gondot, hiszen nincs ma még olyan üzem, ahol a feldolgozás megtörténhetne.

Szorítóperemes kapcsolatok

Egy acélszerelvény, amely a csőátvezetéseknél, szerkezeti mozgási hézagoknál és egyéb, a szigetelés folytonosságát szakítja meg.

Két része van:

• a szigetelést tartó szerkezetbe szilárdan beépített rögzített (fix) perem, vízhatlanul behegesztett csavarokkal, vagy zárt hüvelyekkel, amelyre a vízszigetelő réteg rávezethető,

• a leemelhető (laza), szabad perem, amely a rögzített peremre rávezetett vízszigetelő réteget csavarokkal beszorítva, vízhatlan rögzítést tesz lehetővé.

Árapály-erőművek

Az árapály-erőművek a tenger árapály-jelenségéből származó nagy szintkülönbségét használják fel. Az ún. egymedencés, kettős működésű erőműben dagály idején a vízturbina segítségével feltöltik a tárolómedencét tengervízzel, apály idején pedig a vizet – ugyancsak a turbinákon keresztül – visszabocsátják a tengerbe. Jellemzője, hogy az erőmű szolgáltatta teljesítmény periodikus a szintkülönbség változásának függvényében.

André Marie Ampére

André Marie Ampére francia fizikus és matematikus.

(Forrás: Wikipédia)

1775. január 20-án született Lyonban, jómódú család gyermekeként. Élénk eszű, érdeklődő gyermekként már 13 évesen a Nagy Francia Enciklopédiát olvasta. Elolvasta mind a húsz kötetét, és ez keltette fel érdeklődését a természettudományok és a matematika iránt.
Ifjúként érte a francia forradalom, s bénítólag hatott rá édesapja kivégzése, akire ráfogták, hogy arisztokrata. A letargikus állapotból Rousseau és Horatius művei jelentették a kiutat.

1801-től fizikát tanított Bourg-en-Bresse városban, majd 1805-től a párizsi École Polytechnique-ben, majd 1809-től professzorként oktatott tovább. Ampére a munkásságával tulajdonképp egy új tudományágat teremtett: az elektrodinamikát. 1820-ban fedezte fel, hogy az egyirányú áramok vonzzák, az ellenkező irányúak pedig taszítják egymást.

Később kimutatta a nem párhuzamos áramok kölcsönhatását is. E jelenségekre vonatkozó szellemes kísérletei alapján levezette az elektrodinamika egyik alaptörvényét, amely szerint az elemi áramok vonzása vagy taszítása egyenesen arányos az áramelemeken átfolyó áramok erősségével, és fordítottan arányos a köztük levő távolság négyzetével, valamint függ a két áramelem által bezárt szögtől. Az elektromos áram és az általa keltett mágneses tér erőssége között fennálló összefüggés az ún. Ampére-féle gerjesztési törvény.

Ampére nevéhez fűződik az elektromágnes, az elektromos távíró és a galvanométer föltalálása is, és az elsők között volt, akik megkülönböztették az atomokat és a molekulákat.

Utolsó éveiben egészsége megromlott. 1836. június 10-én tüdőbajának gyógyítására Marseille-be utazott, eközben érte a halál. Fejfáján ez áll: „Amilyen nagy, éppolyan jó és egyszerű volt."