A globális felmelegedés az utóbbi évtizedekben lezajlott, az ember által okozott éghajlatváltozás folyamata. A folyamat napjainkban is zajlik, hatásai pedig évről évre szembetűnőbbek: az óceánok és a felszín-közeli levegő hőmérsékletének megemelkedése miatt egyre több időjárási szélsőségekkel, természeti csapásokkal találkozunk.
A klímaváltozást az ember okozza, főként 2 gáz, a szén-dioxid és a metán légkörbe juttatásával. Ezzel pedig eljutunk az üvegházhatáshoz. Az üvegházhatás az a jelenség, amelynek során a napsugárzás behatol a Föld légkörébe, de a felszínről visszasugárzott hőenergia nem jut ki, mert a külső határoló réteg (az üvegházgázok: szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) nem engedi ki. A hőenergia tehát bent reked a Föld légkörében, ezáltal emelkedik a hőmérséklet.
Már jóval az ember előtt is voltak üvegházhatású gázok a légkörben, így az üvegházhatás korábban is lejátszódott. Ekkor a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, és az ózon voltak a fő összetevők. A földi élet kifejlődése nem is lett volna lehetséges ezek nélkül, hisz a természetes üvegházhatás nélkül kb. 30°C-kal lenne alacsonyabb a Föld átlaghőmérséklete. Jelenleg azonban az a probléma, hogy az ember tevékenységének köszönhetően a légkör több üvegházhatású gázának koncentrációja jelentős mértékű, többnyire folyamatos emelkedést mutat, ezért a légkör túl sok hőt tart vissza, és így felmelegszik.
Jelentős veszéllyel fenyegetnek a sarki jégtakarók olvadása. A jég a Nap hőjének 80%-át visszaveri, ellenben a víz a nagy részét elnyeli. Tehát ha a jég olvad, a helyén megjelenő vízfelszín több hőt nyel el, ami újabb jégolvadáshoz vezet. Ezáltal emelkedik az óceánok hőmérséklete és vízszintje, ami végzetes természeti és emberi katasztrófákhoz vezethet. Szibéria és Alaszka korábban teljesen fagyott tundrájának olvadása következtében a mocsárban lévő, hatalmas mennyiségű metán a légkörbe kerül, ahol erőteljes melegedést, és így olvadást is előidéz. A metán még nagyobb koncentrációban fordul elő az óceánok alján nagy nyomás alatt jégbe fagyva, aminek felszínre jutását csak remélhetjük, hogy nem indítjuk be.A globális felmelegedést az ember tevékenysége indította be, de nagyon gyors és határozott lépésekkel még meg is állíthatja.
Mit tehetünk?
Először is terjesszük a hírt, hogy komoly baj van. Környezettudatos gondolkodással, a klímaváltozásért felelős két fő gáz, a szén-dioxid és a metán kibocsátásának csökkentésével megállíthatjuk a folyamatot. Szén-dioxid akkor keletkezik, amikor a hagyományos energiaforrásokból elektromos energiát állítunk elő, tehát a szén-dioxid szint csökkentésének egyik módja az energiatakarékosság, energiatakarékos háztartási eszközök és égők használata. Megújuló energiaforrások, úgymint a szél-, a nap- és a vízerőmű használatával pedig eleve elkerülhetjük a szén-dioxid termelődését.
A közlekedés és áruszállítás mai formái (légi, vízi, szárazföldi) mind jelentősen hozzájárulnak a magas szén-dioxid kibocsátáshoz. Tehát inkább válasszuk a tömegközlekedést vagy a kerékpárt, ha nem nagy távolságú útra indulunk. Váltsunk kisebb fogyasztású autóra, vagy elektromos és belső égésű motoros „hibridautóra". A szelektív hulladékgyűjtés és a minél több erdős, fás terület megóvása szintén segít, hiszen a fák megkötik a szén-dioxidot, így tisztítva meg a légkört. A kivágott fák helyébe mihamarabb újakat kell telepíteni. Szén-dioxid és metán egyaránt kerül a légkörbe a haszonállatok tartása által. Kevesebb húsfogyasztással itt is sokat tehetünk az üvegházgázok ellen.
Az 1992-ben New Yorkban aláírt, az ENSZ Éghajlat változási keretegyezményének (UNFCCC) kiegészítő jegyzőkönyvét 1997. december 11-én Kiotóban, az UNFCCC tagállamok harmadik konferenciáján fogadták el és nyitották meg ratifikálásra. A kiotói jegyzőkönyv (Kiotói Egyezmény) néven ismertté vált dokumentum 2005. február 16-án lépett hatályba az USA és Ausztrália kivételével a világ összes jelentős országának támogatásával. A jegyzőkönyvben a fejlett országok vállalták, hogy a 2008-2012-es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest. Ezen belül az egyes országok esetében eltérések vannak, így az Európai Unió eredeti tizenöt tagállama 8%-os csökkentést vállalt. A volt szocialista országok 1990 helyett másik bázisévet is választhattak, figyelembe véve az 1989 utáni gazdasági összeomlás következtében végbemenő drámai mértékű üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkenést. Magyarország 6%-os csökkentést vállalt az 1985-87 közötti időszak átlagos kibocsátásához képest, amit a 2007. évi IV. törvényben hirdettek ki.
