Mátrai Erőmű Zrt.

A magyar villamosenergia-rendszer egyik alapegysége a Mátrai Er?m?.

Az ország legnagyobb széntüzelés? er?m?ve 950 MW beépített teljesítménnyel, Visonta térségében saját külszíni bányával rendelkezik, az ott termelt lignitb?l állítja el? Magyarország villamos energia igényének 13%-át. A cég m?ködésének, fejl?désének biztosítéka az Észak-Magyarországi nagyjából 1 milliárd tonnás lignitvagyon.

A térségben 1917-ben megindult a nagy volumen? lignitbányászat. El?ször a Gyöngyöspatai Kovaföldm?vek Rt. Keretein belül, majd a bányászati üzemág 1918-ban önálló céggé alakult Mátravidéki Szénbányák Rt. Néven. A Visonta térségében található lignitmez? költséghatékony felhasználására 1965-ben megindult a Gyöngyösi H?er?m? Vállalat építése, a céget 1967. október 1.-én alapították, mely vállalat 1968. május 29-én vette fel a Gagarin H?er?m? Vállalat nevet (ma Mátrai Er?m? ZRt.). Az er?m?vet kiszolgáló egykori Thorez, kés?bb Visonta bánya 1964-es megnyitását 2 éves el?készít? munka el?zte meg. A kitermelés 1964-1968 között úgynevezett mélym?veléssel, utána külszíni fejtéssel történt.

Az er?m?vet 2 db 100 MW-os (I- II. számú) és 3 db 200 MW-os ( III-IV-V. számú) blokkal építették meg. Átadásuk folyamatosan történt 1969-t?l 1972-ig, az els? blokk átadása után azt azonnal bekapcsolták az országos hálózatba. 1986-1992 között az er?m? nagyobb fejlesztésekkel, felújításokkal tették korszer?bbé ezzel biztosítva élettartamának növelését. 1992 január elsejét?l a cég Mátrai Er?m? Rt. néven részvénytársasági formában m?ködik, 1993-ban megtörténik a Mátraaljai Szánbányákkal való integrációja. 1995-ben a villamosenergia-ipari privatizáció során a Mátrai Er?m? Zrt. többségi tulajdona német kézbe került. A jelent?s lignitvagyonra alapozva a cég 1998-2000 között jelent teljesítménynövel?, bányászati és környezetvédelmi beruházásokat hajtott végre. 1998 óta a villamosenergia-termelés, üzemeltetés és karbantartás és a bányászati berendezések karbantartása az ISO 9001 min?ségügyi szabvány követelményei szerint történik. 2003 óta min?ségirányítási rendszer is ISO 9001-es tanúsítvánnyal rendelkezik.

A blokkok szabályozhatóságának javítására 2007-ben üzembe helyezett el?tét gázturbinákhoz kapcsolt generátorok egyrészt önálló egységként képesek villamos energia termelésre, a turbinák által kibocsátott füstgáz pedig a nagynyomású el?melegít?knél hasznosul. A CO2-kibocsátás csökkentésére a tüzel?anyaghoz keverve, 10%-os mennyiségben biomasszát kevernek.

A társaságnál m?köd? villamosenergia-termel? blokkok teljesítménye az alábbi:

• I. blokk: 100 MW lignit
• II. blokk: 100 MW lignit
• III. blokk: 220 MW lignit
• IV. blokk: 232 MW lignit
• V. blokk: 232 MW lignit
• VI. blokk: 33 MW földgáz
• VII.blokk: 33 MW földgáz

A villamos energia nagyfeszültség? távvezetékeken, az er?m?t?l 4 km-re telepített detki transzformátorállomáson keresztül csatlakozik az országos alaphálózatra.

A Mátrai Er?m?höz kapcsolódóan létrejött ipari parkban a keletkezett melléktermékeket hasznosító cégek gipszkarton- és alfa félhidrát-gyártással, biodízel gyártással foglalkoznak. A Mátrai Er?m? Zrt. Méreteire jellemz? a foglalkoztatottak száma, mely a két külszíni bányánál 2500 f?t, emellett karbantartási, kivitelezési, termelési munkákhoz, célirányos szerz?dések alapján a társaság küls? vállalkozókat is alkalmaz .

Ultraibolya sugárzás

Rövidítése UV. Elektromágneses sugárzás, melynek hullámhossza 100 és 400 nm (nanométer) között van. Ez a tartomány a röntgensugárzásnál hosszabb, de a látható fényénél rövidebb. A Nap sugárzásának mintegy 10%-a tartozik az UV tartományba.

Az ultraibolya sugárzást 3 fő részre oszthatjuk:

1) UV-A - 320–400 nm

• A látható fényhez legközelebb eső tartomány
• A Föld felszínére érkező UV sugárzás túlnyomó része.
• Hasonlóan a többi UV sugárzáshoz károsíthatja a kollagénrostokat, roncsolja az A-vitamint, közvetve képes a DNS-t is.
• Pozitív hatása, hogy elősegíti a csontképződést
  

2) UV-B - 280–320 nm

• A Napból érkező UV-B sugárzás nagy részét a Föld ózonrétege elnyeli, mivel azonban az emberi tevékenység miatt a légkörbe kerülő szennyezések hatására az ózonréteg folyamatosan vékonyodik, egyre több sugárzás ér minket.
• Ez a sugárzás felelős a bőr barnulásáért, azonban a túlzásba vitt napozás a bőr öregedéséhez vezethet. Felelős a bőrrák kialakulásáért is.
• Közvetlenül képes károsítani a DNS-t.
• A túlságosan sok UV-B sugárzás a szemet is erősen károsítja.
  

3) UV-C - 100–280 nm

• Mivel a földi légkör teljesen elnyeli, így az emberre természetes formájában veszélytelen. Kizárólag a világűrbe kilépő ember esetén kell számolni az ellene történő védekezéssel.
• Mivel baktériumölő hatása van, sterilizálásra használható.

Felfedezése 1801-re tehető, amikor Johann Wilhelm Ritter német fizikus a Villiam Herschel nevéhez fűződő infravörös sugarak felfedezése kapcsán folytatott kutatásokat, és kísérletekkel igazolta az ultraibolya sugárzást.

Talajkollektor

A megújuló energia felhasználásának egyik viszonylag könnyen elérhető módja a föld hőjének használata. Ezt úgynevezett geotermikus hőszivattyúk segítségével tehetjük meg. A geotermikus hőszivattyú az energiát talajszonda, vagy talajkollektor segítségével éri el.

Míg a talajszonda esetén a talajba 30-100 méter mély furatokat kell készíteni, a talajkollektornál a földfelszíntől mintegy másfél méter mélyen elhelyezett csőrendszerrel oldható meg. A talajkollektor nem a föld természetes belső hőjét, hanem a direkt napsugárzás által talajba jutott hőenergiát használja. A rendszer fontos eleme a talajvíz, mivel magasabb nedvességtartalom esetén a rendszer nagyobb hatásfokú, ugyanis a földfelszínre érkező napsugárzás hője a víz segítségével jut a talajba, azzal több hőt képes tárolni. Hátránya a viszonylag nagy helyigény (a fűtendő lakás méretnek mintegy 1,5-2-szerese), és az, hogy az adott területet nem szabad burkolni, építeni rá, hiszen az építés a területet érő napsugárzást gátolja meg, kiszáradása pedig a rendszer hatásfokát erősen csökkenti.

Elektrosztatikus vonzás

Az elektrosztatikus vonzás az anyagok közötti elektromos töltéseken alapuló vonzás. Az anyagok elektronhiánya pozitív töltést, elektrontöbblete negatív töltést eredményez. Az azonos töltések taszítják, az ellentétesek vonzzák egymást.

Az elektrosztatikus vonzás jelen van atomi szinten, ahol az elektronok atommag körüli meghatározott sugarú (energiaszintű) pályákon való keringését az elektrosztatikus kölcsönhatás biztosítja. Jelen van még az ionos kémiai kötésben, ahol nagy energiakülönbségű ionok az elektrosztatikus vonzás hatására ionrácsba rendeződnek. Elektrosztatikus vonzást figyelhetünk meg továbbá bizonyos anyagok dörzsölése - azaz elektrosztatikus feltöltése után is, mely töltéstől függően vonzani vagy taszítani kezdi a környezetében fellelhető töltéssel rendelkező elemeket, molekulákat, testeket, anyagokat.

Az elektrosztatikus vonzást az iparban is használják, illetve figyelembe veszik: amellett, hogy az elektrosztatikus vonzás segítségével nagy hatásfokú légszűrő rendszereket, jó terülő- és fedőképességű festéstechnikát, takarékos és pontos nyomtatást tudnak létrehozni/alkalmazni, a gyártási folyamatoknál mindig kiemelt figyelemmel kell kezelni az elektrosztatikus kisülés (ESD) és az elektrosztatikus vonzás (ESA) problémakörét is. Az egymáson mozgó anyagok dörzshatással járnak - legyen az futószalagon továbbított termék, nyomtatóba betáplált papír, mozgás közben a dolgozó ruhája - a dörzshatás elektrosztatikus feltöltődéshez vezet. A feltöltődés tönkreteheti az elektromos berendezéseket, a vonzás összetapadást, mechanikai sérülést okozhat a termékben vagy a gyártó gépben megakadályozva a továbbítást, a kisülés elektromos túlterhelést okozhat a gyártott termékben, a gyártó gépben, de akár a dolgozók életét is veszélyeztetheti.

Proton

A proton az atommag pozitív töltés? részecskéje. Jele a p+. Egy atommag protonokból és neutronokból áll, ezeket közös néven nukleonoknak nevezünk. A hidrogén atommagja csak egyetlen protonból áll.

Története

Ernest Rutherford fedezte fel 1918-ban. Amikor a nitrogén gázt vizsgálta észrevette, hogy alfa-részecske csapódott a gázba, és így a szcintillátor hidrogént jelzett. Ezzel a felfedezéssel kimutatta, hogy az csak nitrogénb?l jöhet, szóval a nitrogénnek tartalmaznia kell a hidrogén atommagot, az egyes tömegszámú atomot. A szó a görög „protos" szóból ered (jelentése: els?).

Elgázosítás

Elgázosítás

A biomasszát termodinamikus folyamat során alakítják át üzemanyaggá. Szükség van az eljáráshoz h?re, amit az alapanyag, vagyis a növények egy részének elégetéséb?l nyernek. A végtermékként megjelen? gáz hidrogént, vízg?zt, szén- oxidokat, metánt, nitrogént tartalmaz többek között. A magas szén- dioxid és vízg?ztartalom miatt alacsony a h?kapacitása az elgázosított biomasszának. Bels? égés? motorok esetében csakis tisztítás után használható a metángáz.