2013. március 27., szerda

Lepton


A leptonok a sajátperdületű, vagyis félegész spinű elemi részecskék gyűjtőneve.

A lepton név a görög könnyű szóból ered, mivel mindegyik könnyebb volt, mint a hadronok az elnevezéskor ismertek közül.

Főbb tulajdonságuk, hogy nem vesznek részt kölcsönhatásban.

Közéjük tartozik az elektron, müon, és a tau részecske, valamint az ezeknek megfelelő neutrínók és antirészecskéik.

A leptonok 3 családba sorolhatóak:

1) Első elemirészecske-család:

a) Elektron neutrínó

b) Elektron

2) Második család:

a) Müon neutrínó

b) Müon

3) Harmadik család:

a) Tau neutrínó

b) Tau-lepton

2013. március 22., péntek

Atmoszféra


Két jelentése van:

Egyik jelentés

Egy gravitáció által megtartott gázburok, ami az égitesteket (bolygókat, holdakat, csillagokat) veszi körül.

Másik jelentés

A nyomás mértékegysége. Jele: atm. Nemzetközileg elismert, azonban nem tartozik az SI mértékegységek közé.

1954-ben fogadták el az atmoszférát általános használatra, és így definiálták:

  • 1 atmoszféra pontosan 1 013 250 dyn/cm²
  • 1 atmoszféra 101 325 Pa

Ezt a tengerszinten mért átlagos légköri nyomást a Párizsi szélességi körénél mérték, és ez valóban megfelel számos iparosodott ország tengerszinten mért átlagos légnyomásának.

A kémiában a standard h?mérséklet és nyomás esetén 0 °C (273.15 K) h?mérsékletet és 1 atm nyomást kell érteni.

A gyakorlatban például a könny?búvárosok esetében az atmoszféra kifejezés gyakran az 1 bar (1000 millibar vagy 100 000 Pa) helyett használatos.

2013. március 17., vasárnap

Termálvíz


Olyan vizeket nevezünk termálvíznek, amelyek a mélyebb talajrétegb?l a felszínre érkezve eleve magas h?mérséklet?ek. A víz h?fokát a geotermikus gradiense határozza meg, ami Magyarországon 20 m/°C, Európában ez az átlagérték 33 m/°C. Ez azt jelenti, hogy hazánkban kisebb mélységb?l hozható a felszínre a termálvíz. Gyakran helytelenül a gyógyvíz fogalmával azonosítják, ugyanis az egészségmeg?rzés és a gyógyulás szempontjából is nagyon jelent?sek a magas h?fokú és ásványi anyag tartalmú vizek.

Magyarországon 2000. január 1-jén 1289 regisztrált termálkút volt.
A termálvizet alternatív energiaforrásként is felhasználják. Magyarország legnagyobb természeti kincse a termálvíz, geológiai adottságaink kiválóak, itt nagyon hasznos lehet a geotermikus energia.
A geotermikus energia sokféleképpen alkalmazható (bels? terek f?tésére, használati melegvíz-szolgáltatásra, termálfürd?kben, ipari célokra, mez?gazdaságban). Az energiaárak rohamos emelkedése miatt egyre jobban kezd elterjedni a termálvíz f?tési, és melegvíz-szolgáltatási hasznosítása. Akár egész háztömbök is f?thet?k termálvízzel. Erre már az 50-es, 60-as években is volt példa Budapesten és más nagyobb városokban Magyarországon.
Min?ségi és bakteriológiai szabvány vonatkozik a termálvíz higiéniás célú használatára. Különösen fontos a termál kutak teljesítményének hosszúlejáratú fenntartása a lakótelepek, egészségügyi intézmények, iskolák termálvizes f?téséhez és vízellátásához.

2013. március 12., kedd

Vízkeménység


A víz keménységének a benne oldott ásványi anyagok mennyiségét nevezzük. Ezt különböz? módokon lehet meghatározni. A víz felhasználásra a keménység hatással van, viszont a fogyasztását nem befolyásolja.

A víz keménységét a benne oldott kalcium- és magnéziumsók mennyisége határozza meg.

Az úgynevezett változó keménységet a kalcium- és magnézium-hidrogénkarbonát tartalom adja (Ca(HCO3)2 és Mg(HCO3)2). Ezt forralással ki lehet küszöbölni, mivel ezek a sók vízben oldhatatlan karbonátok (vízk?) formájában kiválnak:

Ca(HCO3)2 = CaCO3 + CO2 + H2O

Mg(HCO3)2 = MgCO3 + CO2 + H2O

A szolfátok, kloridok ilyen módon nem küszöbölhet?k ki, így azok az úgynevezett állandó keménységet adják.

A két keménység együttesen adja meg a víz összkeménységét.


2013. március 7., csütörtök

Thomas Edison


Thomas Alva Edison amerikai feltaláló, elektrotechnikus, üzletember.





(Forrás: Wikipedia)




Minden id?k egyik legtermékenyebb és legismertebb feltalálója 1847. február 11-én született az Egyesült Államok Ohio államának Milan városában, egy szegény család legkisebb, hetedik gyermekeként. Iskolába csak öt évig, akkor is rendszertelenül járt, ugyanis untatta a tanulás, és hallászavara miatt nem mindig értette, hogy mit mond a tanár. Írni és olvasni otthon tanult meg, majd kés?bb autodidakta módon képezte magát, s 10 évesen már laboratóriumot rendezett be házuk alagsorában. 12 évesen már a vasúton dolgozott, saját maga által írt, szerkesztett és nyomtatott újságot, valamint ételt árult az utasoknak. Bevételét könyvekre és vegyszerekre költötte.

Több mint ezer szabadalom f?z?dik Edison nevéhez, s volt olyan id?szak az életében, amikor átlag 5 naponta bejelentett egy találmányt.

Tehetséges és ambiciózus tudósokkal dolgozott együtt (többek között Puskás Tivadarral és Nikola Teslaval), de nehezen t?rte meg maga mellett a túl tehetségeseket.

Híres laboratóriumát 1876-ban állította fel két munkatársával, s szénpormikrofonjával megnövelte a Bell által feltalált telefon hatótávolságát.

A hengeres fonográfot 1878-ban szabadalmaztatta, a következ? évben pedig feltalálta a szénszálas izzólámpát.

1882-ben a világ els? villanytelepét nyitotta meg New York-ban, majd 1889-ben mozgóképvetít?t szerkesztett, és tökéletesítette a lúgos nikkel-vas (NiFe) akkumulátort.

Thomas Edison volt a legismertebb amerikai, szerény számítások szerint találmányai 25 milliárd dollárt hoztak az emberiségnek. Az USA-ban születésnapján (február 11.) ünneplik a Nemzeti Feltalálók Napját.

1931. október 18-án hunyt el West Orange-ben (New Jersey, USA).

2013. március 2., szombat

Teknőszigetelés


A falak közötti bels? tér vízszigetelésére használják ezt a kifejezést. Az a lényege, hogy egyfajta tekn?t képeznek bitumenlemezes szigeteléssel. Ez úgy történik, hogy a f?falak alá már bekerült szigetelés, és ez körbe 20 cm-et lelógott kívül. A falra pedig egy speciális kell?sít? – kenhet? szigetel?anyag – felvitele után ráolvasztjuk a szigetelést. El?tte egy alapvakolat már felkerült a falra, amire azért volt szükség, mert a téglafelület eléggé egyenetlen. Így a vízszigetelést ne szúrhatta, sérthette meg semmi. A kell?sít?re pedig azért volt szükség, hogy a lemez jobban odaragadjon, odakössön a falra. Ez felfogható egyfajta alapozónak.

A falra kerül tehát a 4,5 mm-es üvegfátyol-betétes bitumenlemez, ami perzsel?vel lett a falra olvasztva, és ezt jól össze kell olvasztani még a f?falak alól kilógó darabbal. Ezután a pinceszinten – a szintén a f?falak alá tett csíkokkal összeolvasztva –, az aljzatra kell tenni a szigetelést. Itt is kell?sít?t kell használni, a széleken 15 cm átfedésekkel. Duplán meg kell er?síteni a sarkoknál és a széleknél. Erre jön majd egy technológiai fólia és az aljzatbeton.