Hullámenergia

A hullámenergia a megújuló energiaforrások típusába tartozik. A Föld felszínének több mint háromnegyed részét víz borítja (folyók, tavak, tengerek, óceánok). A felszálló meleg levegő helyébe áramló hűvösebb légtömegek mozgásba hozzák ezeket a víztömegeket: így keletkeznek a hullámok.

Több különböző módszer is létezik a hullámenergia hasznosítására. A hullámenergia-rendszerek tengerpartra és nyílt vízre is tervezhetők.

Két példa hullámenergiát hasznosító berendezésre:

• Az oszcilláló vízoszlopos erőműveket turbinával szerelik fel. Az alulról betörő hullámok dugattyúként viselkednek, és a levegőoszlop fel-le mozgatásával megforgatják a turbinát. A turbinához kapcsolt generátor pedig áramot fejleszt.
• A hullámzáselnyelő szerkezetek úgy nyelik el a hullámok energiáját, hogy egyes elemeik a hullámzással együtt mozognak. A keletkező mozgási energia levegőt vagy folyadékot pumpál keresztül egy turbinán, ami egy generátort hajt meg.

A hullámenergia felhasználás előnyei:

• Ez az energiaforrás hatalmas lehetőségeket rejt a tengerparti országok számára.
• Kiszámíthatóbb és tervezhetőbb, mint a szél.
• A hagyományos elektromos energia termeléssel ellentétben nincsenek tüzelőanyag-költségek.

A hullámenergia felhasználás hátrányai:

• Olyan berendezéseket kell tervezni, amelyek ellenállnak a rossz időjárási körülményeknek, például az erős viharoknak, szökőáraknak is.
• Mivel a berendezések sokszor a nyílt tengeren találhatóak, a karbantartási költségek magasabbak lehetnek.

Nagy lehetőségei lehetnek a hullámenergia felhasználásnak a jövőre tekintve. A tengerparti országoknak, illetve az óceánok, tengerek nemzetközi vizein létesített közös, integrált hullámerőművek kiegészíthetik a tengerektől távolabb fekvő országok energiaszükségleteit.