Mennyezetfűtés

Nagy felületű sugárzó fűtés radiátorok és konvektorok nélkül, lényegét tekintve ugyanaz, mint a falfűtés, csak a mennyezetfűtésnél, értelemszerűen, a mennyezetre kerül a fűtő panel. Láthatatlan fűtőtest a mennyezetben - nem látszik, csak fűt a sugárzó mennyezetfűtés.

A mennyezetfűtés hatalmas előnye, hogy fűtéskorszerűsítésnél, felújításnál a legegyszerűbben felszerelhető. Meglévő lakásoknál nincs falbontás, szétverés, bontás! A mennyezetre alulról 5cm vastag szigetelés, majd hő tükörrel ellátott fűtőpanel kerül. A működése során ez sugárzó hőt biztosít, mely az ablakon besütő napsütés érzetét kelti, csak a fényhatás nélkül.

A sugárzó hő miatt már 20 fokos levegő esetén is olyan komfortfokozatot érzünk, mint 23 fokos radiátorfűtésnél, így néhány fokkal kevesebb is elegendő, ezáltal akár 15-20%-os megtakarítás is elérhető.

Higiéniai előnyei is vannak. Nem keletkezik említésre méltó légmozgás és így a porszemek és más szennyeződések nem kavarognak a levegőben. Maguk a fűtőfelületek nem keltenek légmozgást.

Lehetőség van arra is, hogy nyáron a rendszert hűtésre is használjuk.

Ennél a fűtési módnál van egy kis gond. Sugárzó fűtésként fentről lefele sugározza a meleget, ami átmelegíti a tárgyakat először, majd a tárgyak is melegítik a levegőt. Ez olyan, mint amikor süt a nap - télen. Ugyanis a hősugarak útjában álló tárgyak mintegy leárnyékolják azokat, így az alattuk levő felületek nem melegszenek fel. A szekrényekben is hűvös van és a pára meg lecsapódik a hideg felületekre, mert az olyan.

Hűteni viszont tökéletes. Közel azonos hőmérsékletű hűvös légtömeget eredményez a működése, kiválóan vezérelhető.

Csatlakozási pont

A villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, valamint a közvetlen vezeték tulajdoni határát jelenti.

Több csatlakozási pontja is lehet egy felhasználási helynek. Felhasználási helyenként külön csatlakozási pontnak kell tekinteni a közcélú hálózat azonos pontjára csatlakozó különálló helyek csatlakozási pontját. Azonban egy csatlakozási pontnak kell tekinteni, amikor az egy felhasználási területen belül ugyanarra a közcélú vezetékre, transzformátorra csatlakozó több csatlakozási berendezés csatlakozási pontjait.

Az alfogyasztói szerződés létrejöttekor meglévő főfogyasztói csatlakozási pont megegyezik a meglévő alfogyasztói villamos energia csatlakozási pontjával. Ez akkor lehetséges, amikor a felek között létrejött szerződésben ez így van rögzítve. A villamosenergia-szolgáltatás teljesítése helye megegyezik az alfogyasztói csatlakozási ponttal.

Ezen a ponton történik a meglévő alfogyasztók részére való villamosenergia-szolgáltatás mennyiségi és minőségi teljesítése is.

Minden esetben külön csatlakozási pontnak minősül a vezérelt felhasználók csatlakozási pontja, a rendszerhasználati díjak elszámolása szempontjából.

Geotermikus hőszivattyú

A geotermikus hőszivattyú egy olyan rendszer, ami képes a geotermikus energiát hasznosítani.

A geotermikus hőszivattyú árammal működik.

A szondák függőlegesen (függőleges kollektoros rendszer), vagy vízszintesen (vízszintes kollektoros rendszer) helyezkedhetnek el a földben. Ezek a szondák összegyűjtik a föld hőjét, majd szigetelt csővezetékkel elszállítják a hőszivattyúhoz.

Függőleges talaj szonda:

12 cm-es átmérőjű lyukat fúrnak a talajba. A talaj összetételétől függően 30-100 méter mélyre és ebbe helyezik bele a szondát. A fúrásnak vannak költségei és engedélyhez kötött. Előnye azonban, hogy a kút csupán 2 négyzetméteres aknát igényel, így nincs szükség nagy rombolásra. Befedés után füvesítésre alkalmas terület lesz, így esztétikai szempontból is előnyös.

Vízszintes talaj kollektor:

A vízszintes szonda esetében nem kell fúrást végezni, hanem mint egy hálót a földkéreg alá 1-1,5 méter mélyre be lehet tenni. Itt valójában a napsugárzásból adódó felszínhez közeli hőenergiát nyerünk. E-fölé azonban nem lehet semmit építeni, ugyanis a talaj nedvességének nagy szerepe van a szonda jó működéséhez. Amennyiben a talaj kiszárad, a rendszer hatásfoka nagymértékben romlik. Hátránya, hogy nagy helyigényű. Kb. a fűtött lakás-négyzetméter 1,5-2 szerese, a lakás hőszigetelési adottságainak függvényében.

Ezek mellett létezik még levegő szonda és kút szonda is.

A kút szonda egyszerű megoldás, ha a közelben van fúrt kút, ugyanis akkor abba helyezik bele a szondát.

A levegő szondánál a levegőből nyerik a hőt. A levegő rossz vezető, ezért nagyra kell méretezni a rendszert és a hatásfok is gyengébb lesz. Olcsóbb megoldás, viszont pl. télen ha a hőmérséklet túl alacsony, akkor nem lehet hőt kinyerni ebből a rendszerből.

A geotermikus hőszivattyú viszonylag alacsony hőmérsékletű vízből képes meleg vizet előállítani. Kb. 12-16 °C fokos vizet hoz a felszínre a hőszivattyúba, majd ebből 45-55 °C fokos vizet képes az előállítani. Ez felhasználható fűtésre, meleg víz használatára, medencék fűtésére, de még hűtésre is.

Előnye a rendszernek, hogy sem időjáráshoz, sem napszakhoz nem kötött, mint általában az alternatív energiák többsége.

Hátránya, hogy árammal működik. Fűtés, gázszámla nem lesz, viszont az áram számla megemelkedik, kb. a megspórolt gázszámla 30-40%-ával, tehát a hagyományos fűtéshez viszonyítva a megtakarítás 60% körül mozog.

A hőszivattyú típusai:

- víz fűtötte (víz)

- víz fűtötte (levegő)

- levegő fűtötte (levegő)

- levegő fűtötte (víz)

Geotermikus rendszereknél a lapradiátorok nem megfelelőek. Ajánlott a padlófűtés, vagy a fal és mennyezetfűtés.

Kompresszor

Régebben gázsűrítőnek hívták. Lényegében a kompresszor egy olyan gép, ami erőgéppel meghajtva növeli egy gáz nyomását és csökkenti a térfogatát. Működésük hasonló a szivattyúkéhoz. Mindkettő növeli a közeg nyomását, illetve mindkettő képes csővezetéken keresztül a közeg szállítására. Míg azonban a szivattyúk összenyomhatatlan folyadékokkal dolgoznak, addig a kompresszorok összenyomható gázokat szállítanak.

A kompresszorok főbb típusai:

Térfogatkiszorításos elven működő kompresszorok

Forgattyús mechanizmust használó kompresszorok

• Dugattyús kompresszor
• Membrán kompresszor

Rotációs kompresszorok

• Csúszólapátos kompresszor
• Csavarkompresszor
• Roots-kompresszor
• Enke-kompresszor
• Forgókarmos kopmpresszor
• Vízgyűrűs kompresszor
• Spirálkompresszor

Áramlási elven működő kompresszorok

• Radiális („centrifugál") kompresszor
• Axiális kompresszor

Amikor egy gáz átáramlik a kompresszoron és megnő a nyomása, akkor fel is melegszik. Ha tökéletesen hőszigetelve lenne a kompresszor, akkor egy olyan folyamat zajlana le, amelynek során entrópiája nem változna meg. Mindig vannak veszteségek a valóságos esetekben, emiatt a folyamat még az áramlási elven működő kompresszoroknál is politropikus. Az alábbi egyenlet írja le a folyamat állapotváltozását:

Ahol:

• T₁, T₂: a gáz abszolút hőmérséklete a kompresszor előtt és után,
• p₁, p₂ : a gáz nyomása a kompresszor előtt és után,

• : az adiabatikus kitevő,
• c_p, c_v : a gáz fajhője állandó nyomáson és állandó térfogaton.

Ekokook

Az ekokook maximális hatékonyságú konyhát jelent. Tehát az ekokook egy multifunkciós zöldkonyha-berendezés. Egy francia tervező, Faltazi fejlesztette ki. Az elmélete az volt a konyha megalkotása közben, hogy az emberek rövid időn belül rá fognak arra kényszerülni, hogy az otthonaikban önellátóak legyenek, tehát akár újrahasznosíthassák a már felhasznált anyagokat. Az öko-konyha egy komplex berendezés, ami használható például: hulladékválogatásra, újrahasznosításra, komposztálásra vagy akár friss zöldségek tárolására. A legfontosabb funkció, hogy a hulladékot egyszerűen képesek lebontani szilárd, szerves, illetve folyékony halmazállapotba. A konyhában található még továbbá energiatakarékos berendezés, dupla rétegű mosogatógép, gőz-sütő, valamint hűtőszekrény is.

Mágneses szélturbina

Kínában kifejlesztették a mágnesek segítségével lebegő szélkereket. Bár nem ők találták fel, de országukban építették az első mágneses szélturbinát.

Nagyon fontosak napjainkban az intelligens rendszerek energiaellátásbani elterjedése, és ez a szélturbina is a megújuló energiaforrások hatékony kiaknázásban jelentős.

Ez a technológia megoldást jelent a környezetbarát és költséghatékony energiahasználatra.

A szinte súrlódás nélkül közlekedő, mágnesesen lebegő vasutak technológiáját alkalmazza, így 80%-kal jobb a hatásfoka a hagyományos szélkerekeknél.

Kőszén

A kőszén egy főleg növények anyagából képződő különlegesen átalakult, szerves eredetű, éghető, üledékes kőzet. Kialakulásánál egy biokémiai folyamat, a tőzegképződés és egy geokémiai, a tőzeg kőszénné alakulása játssza a két főszerepet. Tőzegképződésnél az elpusztult szárazföldi növényi anyagok bomlása elzártan a levegőtől megy végbe. Eközben az úgynevezett mocsárgáz, vagyis metán és szén-dioxid távozik. A széntartalom ennek hatására feldúsul, és szilárd állapotúvá válik. Amennyiben a láp medencéje süllyed, a tőzeg nagy mennyiségben halmozódik fel. A tőzeg vegyületeiből értékes fűtőanyagok keletkeznek, mint a lignit, barnaszén, feketeszén, vagy az antracit. Fontos szerepet játszik az átalakulásban a nyomásnak és a hőmérsékletnek.

Általában több száz méteres mélységben húzódnak a széntelepek, de a felszín változása, pusztulása miatt gyakran a felszín közelébe kerülhetnek, vagy akár a felszínre is. 10-20 méteres mélységig külszíni fejtéssel termelhető a kőszén. Nagyobb mélységben aknákat mélyítenek.
Fontos szerepe van a vegyiparban, fűtőanyagként alkalmazzák a hőerőművek, illetve pl. a vaskohászatban nélkülözhetetlen.

A történelemben Theophrastos Kr. e. 315-ben tesz először említést a kőszén használatáról. Szerinte a kovácsok használják őket, mert meggyulladnak és égnek. Középkori, csaknem minden országban elterjedt általános monda szerint, a szenet hegyi szellemek, hegyi manók mutatták meg az erdőben faszénégetéssel foglalatoskodó szegény kovácsnak. Ez a monda a belgiumi Ličge 1200 körüli régi krónikáiban módosult. Itt ugyanis a szegény kovácsnak angyal adta azt a tanácsot, hogy a szomszédos Publemont nevű hegyen ásson s a szenet ott csakugyan meg is találta. A kovács neve Hullos volt s az általa megtalált égő kőzetet róla nevezték el houille-nak, ami a kőszén francia neve.

A kőszenet a rómaiak és írások szerint a Kínaiak is tüzelésre használták, ugyanis a reggelig parázslott és olcsóbb volt, mint a fa. A szaporodó népesség miatt több erdő is kipusztult és emiatt kezdték el kezdetlegesen a szénbányászatot. Nem ismerték a szenet Egyiptomban, Föníciában, Palesztinában, hiszen itt nincsenek széntelepek.

Ennek dacára azonban nem használták, mert szénbányászás nyomait nem találjuk náluk. A legrégibb biztosabb adatok a kőszén ismeretére a 12. századból maradtak reánk.

A kőszén növényi szerves anyagokat tartalmaz, mint a szén, oxigén, hidrogén, nitrogént, ként és foszfort. Emellett szervetlen ásványi anyagokat, mint agyagot, iszapot is tartalmaz.

A kőszenet kezdetben tüzelésre használták, de az ipari forradalom hatására vált igazán jelentőssé. Porából brikettet sajtolnak, ami ugyancsak tüzelőanyag. Vegyipari felhasználása a 20. századtól jellemző. 1200-1300 °C-on anaerob körülmények között lepárolva kokszot, kamragázt és kátrányt kapunk.

Környezetre a kőszén elégetése rossz hatással van, ugyanis a füstgáz legnagyobb része szén-dioxid, amely okolható a globális felmelegedésért. Valamint a savas eső keletkezésében a nitrogén és a kén oxidjainak van nagy jelentősége, hiszen a légkörben gyorsan hidrolizálódik.