A melegvizes kandallóval való fűtés elve az etázsfűtésen alapszik, ami által a hőtermelő a kandallóba kerül beépítésre. Nyílt és zárt berendezésnél is alkalmazható, illetve hagyományos rendszerű falazott kandallóba is beépíthető utólag.
Másik kialakítási lehetősége, ha a kandallóban termelt melegvizet a központi fűtési hálózatra kötjük. Ezáltal megoldható elő- és utószezonban a teljes fűtés, és télen a kiegészítő fűtés és a teljes melegvízellátás.
Hőszigetelés természetesen
A fénykollektor a napkollektorral szemben nem melegvíz előállítására, hanem bizonyos luxérték felett elektromos áram előállítására alkalmas szerkezet, melyet elektromos rendszerhez csatlakoztatnak, így energiatakarékos és környezetbarát módon oldható meg egy épület áramellátása.
A fénykollektor a napenergia felhasználásával elektromos áramot állít elő.
Az energia egyik fajtája. Az ionizáló energiával történő kezelés valamilyen kedvező hatás elérése érdekében történő energiaközlés. Ez lehet bármelyik típusú sugárzás, ha elegendő energiával rendelkezik a vele kölcsönhatásba lépő atomok és molekulák ionizációjához.
Ezek energiaszintje elég nagy ahhoz, hogy egy anyagon áthaladva – kevés hőmérséklet-emelkedés mellett – az atomok, molekulák egy-egy elektronjával ütközve azt gerjessze, vagy pályájáról leszakítsa, amivel a semleges részecske töltéssel rendelkező ionná alakul. Innen ered az „ionizáló" elnevezés a nagyenergiájú sugárzásoknál.
Az elemek ionizációs energiája megmutatja, hogy mennyi energia kell az elem egy atomjának az ionizációjához.
Üvegházhatásnak nevezzük a légkör hőmegtartó tulajdonságát. Több tényező befolyásolja; mint a Nap sugárzása, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja, az atmoszféra sűrűsége. Nem csak a Földre, de a Vénusz bolygóra is jellemző ez a folyamat. A fóliasátrakban és az üvegházakban is ez a folyamat alakul ki, de kisebb mértékben. Innen az elnevezés.
Gyakorlatban a folyamat úgy néz ki, hogy a napsugárzás behatol a Föld légkörébe, de a felszínről visszasugárzott energia egy része nem jut ki belőle, mert egy külső határoló fal, jelen esetben a légkörben levő üvegházhatású gázok nem engedik ki. A visszaverődés során a fényből hőenergia lesz, ami bent marad és emiatt melegszik fel a belső tér.
Az üvegházhatás nélkül a Földön 30 fokkal alacsonyabb lenne az átlaghőmérséklet. Probléma, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt nagy ütemben növekszik a széndioxid koncentrációja, ezért a légkör sok hőt tart vissza és így felmelegszik.
Következménye a globális felmelegedés, ami klímaváltozást idézhet elő.
A megfelelő berendezéssel hasznosítható lenne az energia, amit az édesvizű folyók deltái, torkolatai megtermelnek. A tengervíz sótalanítása nagy mennyiségű energiát használ fel, de ha vegyítjük a sós és édesvizeket, akkor energiát nyerhetünk.
Szükségünk van mindehhez egy féligáteresztő membránra, és ha a különböző sókoncentrátumú vizeket ezzel választjuk el egymástól, ozmózisnyomás jön létre. Ennek következtében a koncentrátumkülönbség kiegyenlítése miatt az alacsonyabb sókoncentrátumú természetes módon törekszik a magasabb koncentrátumú víz felé.
Az 1970-es években is felmerült már az ozmózisnyomásra épülő erőmű ötlete, de akkor még gondokba ütközött a megvalósítása.
Napjainkban viszont lehetségessé vált ezek kivitelezése, és a norvégok nekiláttak a világ első ozmotikus erőművének megépítéséhez.
Ha minden a terv szerint alakul, akkor ez az erőműtípus 10 százalékát is fedezheti a fjordokban és folyótorkolatokban gazdag ország áramellátásának.
Kandó Kálmán magyar mérnök. Ő volt az első, aki alkalmazta a nagyfeszültésgű, háromfázisú, váltakozó áramot mozdonyoknál, illetve kidolgozta a fázisváltót. A vasút-villamosítás úttörője.
(Forrás: Wikipedia)
1869. július 8-án született Pesten. Középiskolai tanulmányait Budapesten, először az Evangélikus Gimnáziumban, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemhez tartozó Gyakorló Gimnáziumban végezte.1888 szeptemberében kezdett a Budapesti Műegyetemen tanulni, itt kitűnő minősítésű gépészmérnöki oklevelet kapott.
Egyetemi évei után egy évig a haditengerészetnél szolgált, majd Párizsba utazott. Itt a Compagnie de Fives-Lille villamos gyár szerkesztési osztályán kezdett dolgozni. Hamar sikereket ért el: kidolgozott egy teljesen új szerkesztési-számítási módszert és eljárást az indukciós motorok méretezésére. Ez lehetővé tette a gazdaságos villanymotorok gyártását. Sikerei hírére Mechwart András, a Ganz-gyár ekkori vezérigazgatója hazahívta. Kandó 1894-ben kezdett el itt dolgozni. 1895-ben osztályvezető, majd 1897-ben pedig már igazgatóhelyettes lett.
1897-ben Amerikában tanulmányozta Baltimore első 600 V-os egyenáramú mozdonyait, villamosítási rendszerét. Úgy gondolta, hogy a nagyvasutak villamosítását ilyen kis feszültséggel nem lehet megoldani.
1892-től már a Ganz-gyárban is folytak kísérletek a villamos vontatással kapcsolatban. Kandó felismerte, hogy az indukciós motorok vasúti vontatásra is alkalmassá tehetők, elkezdtek foglalkozni a háromfázisú villamos vontatással. Az első háromfázisú villamos vasútjuk 1898-tól üzemelt a Genfi-tó mellett.
Ezen sikerek hatására a Ganz-gyár vállalkozott az olaszországi vasút villamosítására. A 106 km-es vonal villamosítása – Kandó javaslatára – háromfázisú árammal történt. Kandó vezette a villamos-, a gépészeti tervezést és gyártást is. Neve ekkor már hozzátartozott a vasutak villamosításához. 1902. szeptember 4-én avatták fel, és nyitották meg a Valtellina vasutat. Ez volt az első villamosított vasútvonal Európában, és ez volt az első nagyfeszültségű váltakozó árammal villamosított vasútvonal a világon, illetve Kandó első önálló fejlesztése. Még ez év októberében elkészült a Comoi-tó oldala mentén haladó vonal is.
A Valtellina-vonal kedvező ütemét látva az olasz kormány 1907-ben 2000 km vasútvonal villamosítását rendelte el. Megvették Kandó szabadalmát a feladat megoldására, létrehoztak egy mozdonygyárat, amelynek vezetésére és a mozdonyok tervezésére Kandót kérték fel. Itthon közben a Hitelbank vezetői nem látták a villamosításban rejlő lehetőségeket, ezért Kandó nem remélhette az itthoni törekvéseinek a megvalósítását. Elfogadta az olasz felkérést, és 1907-ben családjával Vado-Ligure-be költözött és 1915-ig itt tevékenykedett. Közel 700 mozdony készült a közreműködésével, és 1954-ben még több mint 500 ilyen mozdony teljesített szolgálatot.
Az első világháború kitörésekor hazajött. 1915-től a bécsi hadügyminisztériumban, tartalékos hadnagyként a Monarchia vasútjainak szénellátásával kellett foglalkoznia. Kandót 1917-ben felmentették a katonai szolgálat alól a MÁV és a Ganz-gyár kérésére. 1922-ig a Ganz és Társa Waggon és Gépgyár műszaki, majd vezérigazgatója volt. Megkezdte másik vontatási rendszerének a kidolgozását, amellyel világsikereket ért el. 1922-től a Ganz-féle Villamossági Rt. műszaki tanácsadója volt, itt már kizárólag az új villamos mozdonyok tervezési munkáit irányította. 1923-ban készült el az első 2500 LE-s kísérleti fázisváltós mozdony. Rengeteget kísérletezett, miközben bizonyította az 50 Hz-es vontatás előnyeit is. 1928-ban folytatódtak az üzemi próbák. Ennek sikereit látva határozta el a MÁV a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítását.
Kandó más feladatokkal is foglalkozott az 1920-as években. Megbízásokat kapott Olaszországból, Franciaországból, Ausztriából és Amerikából is.
1931. január 13-án váratlanul hunyt el Budapesten.
Kandó Kálmán széles látókörű , nagy műveltségű és munkaképességű tehetség volt. 1894 és 1931 között Magyarországon 70 szabadalmát jelentették be. A jelentősebbeket külföldön – pl. USA, Japán – is érvényesítette.
