A szénhidrogének – a nevükből is láthatóan – csak szén- és hidrogénatomokat tartalmaznak, a legegyszerűbb összetételű szerves vegyületek. Sok száz ilyen vegyület van, de a természetben nagy mennyiségben főleg a szénben, kőolajban és földgázban fordulnak elő. Nagy mennyiségű szénhidrogént égetnek el az energiatermelés céljából, és emellett a szénhidrogének fontos kémiai alapanyagok. Feldolgozásukkal és átalakításukkal – a vegyipar legfontosabb ága – a petrolkémia foglalkozik.
Két fő csoportjuk van. Az egyik az alifás szénhidrogének, amelyek a közül a metán a legegyszerűbb. A metánnál a szénatom mind a négy vegyértéke a hidrogénatomhoz kapcsolódik (CH4). A másik csoport pedig az aromás szénhidrogének, amelyeknek a benzol az alapvegyülete. Az alifás szénhidrogének további három csoportja: az alkánok, az alkének és az alkinek.
Az őket alkotó atomok számaránya és szerkezete szerint is igen változatosak. A szénhidrogéneket hagyományosan az alapján csoportosítják, hogy a bennük található szénatomok között csak egyszeres kötések vannak, vagy a molekulák kétszeres vagy háromszoros kötéseket tartalmaznak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése