Lábazati szigetelés

Egy épület építésekor kulcsfontosságú a megfelel? alapozás. Alapozáskor a ház lábazatának megfelel? h?szigetelésér?l is érdemes gondoskodni: ez ugyanolyan lényeges, mint egy jól szigetelt tet?. A házat körülvev? talaj min?ségét?l függetlenül nélkülözhetetlen a szigetelés a talajnedvesség, az es? és a víz nyomóereje ellen.

Ha valaki tisztában van vele, hogy problémás talajra építkezett, annak – a vízszigetel? rendszer mellett – megfelel?en méretezett h?szigetel? rendszerr?l is gondoskodnia kell. Így távol tartható a víz az alaptól és a falszerkezett?l. Ha a lábazatot nem védi vízszigetelés, csak zártcellás szerkezet?, fagyálló h?szigetel? anyagok alkalmazhatók. A vízzel hígított bitumenkeverékkel végzett alapozó mázolás tapadófelületként szolgál kés?bb, a rétegfelépítésnél.

Forrás: H?szigetelés

Atomerőmű

Az atomer?m? egy vagy több atomreaktor segítségével villamos energiát termel? üzem. Egyes atomer?m?vek az áram mellett h?energiát is termelnek és értékesítenek (pl. házak f?tésére vagy ipari üzemek h?ellátására.)

Az atomer?m? m?ködése

Az atomer?m?vek felépítése hasonló az egyéb h?er?m?vekéhez, ugyanis mindkett? esetében a kazánban (illet?leg reaktorban) felszabaduló h?t valamilyen h?t?közeggel szállítatjuk el, és azt g?z termelésére használjuk fel. Ez a g?z ezt követ?en a turbina forgólapátjaira kerülve meghajtja azokat, és ebb?l a mozgási energiából termel villamos energiát a generátor. A g?z a kondenzátorba kerül, ahol lecsapódik, újra folyékony halmazállapotúvá alakul. Az így leh?lt víz el?melegítés után újra visszajut a kazánba, illetve nyomottvizes atomer?m? esetén a g?zfejleszt?be.

A f? különbség a hagyományos h?er?m? és az atomer?m? között abban áll, hogy miként szabadítjuk fel a szükséges h?t. Fosszilis er?m?ben a kazánban szenet, olajat vagy gázt égetünk el, és a tüzel?anyag kémiai energiája alakul h?vé. Atomer?m?ben viszont a maghasadásokból felszabaduló energiát hasznosítjuk.

Az atomer?m?vek típusai

A világon számtalan atomer?m? fajtát alkalmaznak az energiatermelésben. A különböz? atomer?m? típusokat a bennük használt atomreaktor f? jellemz?i alapján szokás csoportosítani. A ma leginkább elterjedt energetikai reaktor típusok:

• Könny?vizes reaktorok: ezekben mind a moderátor, mind a h?t?közeg könny?víz (H2O). Ebbe a típusba tartoznak a nyomottvizes (PWR: Pressurized Water Reactor) és a forralóvizes (BWR: Boiling Water Reactor) reaktorok.
• Nehézvizes reaktorok (pl. CANDU): a moderátor, és a h?t?közeg is nehézvíz (D2O).
• Grafitmoderátoros reaktorok: ezen belül a gázh?tés? reaktorok (GCR: Gas Cooled Reactor), és a könny?vízh?tés? reaktorok (RBMK).
• Egzotikus reaktorok (gyors tenyészt?reaktorok és egyéb kísérleti berendezések).
• Újgenerációs reaktorok: a jöv? reaktorai

Kapcsolódó szócikkek:

• Atomenergia, felhasználása, atomer?m?vek Magyaroszágon és a világban
• Atomenergia
• Paksi Atomer?m? Zrt.
• Urán

Zipernowsky Károly

Zipernowsky Károly magyar mérnök, a váltakozó áram atyja, a transzformátor egyik feltalálója.

1853. április 4-én született Budapesten. Iskoláit a f?városban végezte. Pályafutását gyógyszerészként kezdte, 3 évig dolgozott Kecskeméten, de már akkor érdekl?dött az elektromosság iránt. Kés?bb, 1872-ben be is iratkozott a Királyi József M?egyetemre.

Negyedévesen már el?adásokat tartott az elektrotechnikáról. Az egyik ilyen el?adásán figyelt fel rá Mechwart András, aki meghívta a Ganz és Társa elektromos osztályának megszervezésére, mert látta benne a világosság gyakorlati alkalmazásának lehet?ségeit.

? is hozzájárult ahhoz, hogy nagyhír? gyárrá fejl?djön a Ganz Villamossági M?vek. El?ször az egyenáramú gépek és az elektromos világítás tökéletesítésével foglalkozott. 1878-ban készítette el az els? dinamóját, amely a Ganz utcai m?hely világítását biztosította. Kés?bb a F?városi Takarékpénztár Kálvin téri palotáját világította be.

1881-ben fejlesztette ki ívlámpáját, az ? tervei alapján készült a Nemzeti Színház villanyvilágítása 1882-ben. Ez volt a világon a harmadik elektromosan világított színház (és itt már váltóáramot használt). Zipernowsky váltakozó áramú generátorainak köszönhet? az a g?zvilágítógép, amely 30 éven keresztül biztosította a Keleti pályaudvar világítását.

A szénszálas izzólámpa felfedezése után fontossá vált az energia gazdaságos szállítása nagyobb távolságra. Zipernowsky érdekl?dése ekkor a váltakozó áram el?állítására és felhasználásra terel?dött.

1883-ban Déri Miksával felismerték a többfázisú áramrendszerek el?nyét, ezáltal egy öngerjesztés?, váltakozó áramú generátort szerkesztettek. Bláthy Ottó Tituszszal és Déri Miksával közösen dolgozták ki a transzformátort, amely magas feszültség?vé alakítja az elektromos áramot. Els? szabadalmukat 1885. január 2-án jelentették be, ez a nagyfeszültség? váltóáram párhuzamosan kapcsolt transzformátorok segítségével történ? elosztására vonatkozott. Második szabadalmuk tárgya a „tetsz?leges áttétel?, zárt vasmagos transzformátor és váltakozó áramú áramelosztó rendszer párhuzamosan kapcsolt transzformátorokkal" volt.

A transzformátort 1885. május 1-jén mutatták be a Magyar Országos Kiállításon, az egész világ felfigyelt rá. Találmányuk utat nyitott az elektrotechnika továbbfejl?déséhez.

Foglalkozott a nagyvasutak villamosításának gondolatával is. Több tanulmánya jelent meg ebben az id?ben, többek között a „Nagysebesség? elektromos vasutak" cím?.

Zipernowsky 1895-ben otthagyta a Ganz gyárat, és a M?egyetem elektrotechnikai tanszékének tanára lett.

1893-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelez? tagjává választották. Az 1900-as párizsi világkiállításra készített összeállításában 40 saját, illetve másokkal közösen alkotott találmányának leírását közölte. Érdekl?dése a hétköznapi szerkezetekre, háztartási gépek megoldásaira is kiterjedt, vezetékszerelvényeket, bajonettzáras lámpafoglalatot is tervezett.

1905-t?l 33 éven át a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnökeként is tevékenyen részt vett a hazai találmányok és kutatások összehangolásában és felkarolásában.

1942. november 29-én hunyt el Budapesten.

Fűtéskorszerűsítés

A napjainkban egyre emelked? gázárak sok embert késztet energia-megtakarítási lépésekre. Erre alkalmas a régi nyílászárók és radiátorok cseréje, de nagyon fontos az egész épület f?tési rendszerét is felülvizsgálni, hogy gazdaságos f?téssel pénztárcánkat is jobban kíméljük.
Az épületf?tési rendszer korszer?sítése a felhasználók, a társasházak, a tulajdonosi közösségek feladata. Ma már rengeteg pályázat van, ami lehet?séget és ösztönzést ad arra, hogy a f?tés korszer?sítése gyors folyamat legyen. Elvárás az energiával való takarékosság, és az energiaköltések csökkentése. Ehhez kell megteremteni az épületben, lakásokban a m?szaki feltételeket, a felhasználó berendezéseket korszer?síteni kell.
A felhasználói berendezések, így a felhasználói vezetékhálózat, a h?leadó készülékek (radiátorok), a felhasználó által felszerelt f?tési és használati melegvíz-mér?k, költségmegosztók és a f?tési légtelenít?k a felhasználó tulajdonában vannak.

A korszer?sítést?l elvárt eredmény:

• fontos, hogy a felhasználó tudja szabályozni a h?felhasználását, tehát a f?t?testek h?leadása szabályozható kell, hogy legyen.
• a f?tési célú h?energia felhasználás lakásokra, helyiségekre jutó mennyisége már nem csak légtérfogat arányában kerül felosztásra. A felhasználók, díjfizet?k egyéni érdekeltségét a felhasználás arányos f?tési h?energia költségelszámolást a radiátorokra szerelt f?tési költségmegosztó készülékek teszik lehet?vé.
• a f?tési rendszer teljes, lakásonként vízszintes kapcsolású átalakítása esetén a lakás f?tési h?felhasználásának mérése hitelesített h?mennyiségmér?vel valósulhat meg és nincs szükség költségmegosztó készülékekre.

Egy lakásban néhány órán belül egyszer?en, gyorsan kivitelezhet? a korszer?sítés, de fontos, hogy az egész épületben meg kell valósítani. A korszer?sítések el?tt ajánlatos kikérni a szolgáltató szakmai véleményét, mert így biztosítható az épületek zavartalan h?ellátása.
Egy lakásban a f?tési rendszer típusától, a lakás nagyságától függ?en több felszálló vezeték van, változó a szintek (emeletek) száma, ezért az összehasonlítások elvi egyszer?sítések, melyek alapján az épületek f?tési rendszere beazonosítható.
Az épületf?tési rendszerek korszer?sítés el?tt a létesítésük idején az 1970/1980-as évekre jellemz? színvonalnak felelnek meg. Jellemz?en három fajta m?szaki megoldást képviselnek, amelyek egyszer? módon szabályozhatóvá tehet?k.
A f?tési rendszerek típusai: kétcsöves, egycsöves átköt?szakaszos és egycsöves átfolyós.

Energiatakarékos módszerek növényházakba

A növényházak h?veszteségeinek minimalizálásával a termesztési költségek is csökkenthet?k. Ezek üzemeltetési költségeinek nagy részét a bels? h?mérséklet megtartásához szükséges energiaköltség adja.

A következ? módszerekkel csökkenthet?ek a költségek:

• Egyréteg? üvegezés helyett többréteg? borítás alkalmazása.
• Energiaerny?k használata – hasonló elven alapszik, mint a bels? árnyékolók, h?visszatartó hatásuk jelent?s, alkalmazásukkal 35-40%-os is lehet az energiamegtakarítás.
• Szélvédelmi megoldások alkalmazása.
• Termesztési felületek optimális kihasználása.
• Napenergia kihasználása, mivel a ház maga is napkollektor. A napsugaraktól származó túlzott h? miatt szell?ztetünk, de úgy tudjuk ezt optimálisan kihasználni, ha a ház légterébe h?cserél?ket függesztünk, amelyekben keringetett vizet h?tárolókban gy?jtjük, tároljuk, a hajnali leh?léskor pedig ezzel a tárolt felmelegített vízzel f?tünk. font-family:Arial">

Lord Kelvin

Kelvin, Lord William Thomson (1824. június 26., Belfast – 1907. december 17., London)
Ír fizikus

Lord Kelvin a skóciai Glasgow egyetemen dolgozott, és ott kutatott egész életén át.
Nevét az egyetemhez közeli Kelvin folyóról kapta. Leginkább a h?-, az elektromosság- és a mágnességtan érdekelte, és a legfontosabb eredményeit az elektromosság matematikai analízise és a termodinamika területén érte el.

Az els? nagyobb munkáját 1848-ban adta ki, ami bevezette az abszolút h?mérsékleti skálát.
1851-ben fogalmazta meg a termodinamika második f?tételét.
Joule-lal több kísérletet és mérést közösen végeztek el, felfedezték azt a jelenséget, aminek lényege, hogy a gázok kiterjedés közben leh?lnek, összenyomva pedig felmelegszenek. Ezt elnevezték Joule-Thomson-féle jelenségnek.

1890-ben elnökévé választotta a londoni Királyi Társaság, majd két évvel kés?bb nemességet kapott Lord Kelvin of Largs címmel. 1899-ben lemondott az egyetemi tanári állásáról.

Lord Kelvin sokat tett a modern fizikai leírás megteremtéséért, az abszolút h?mérsékletet mér? Kelvin-skála, amit ? alkotott meg, róla kapta nevét.

Energiagazdálkodás a kertészetben

Aki gyakran kertészkedik, szembesül vele, hogy sok energiát igényelnek a mai kerti gépek, a termés tartósítása, a m?trágya és a növényvéd? szerek el?állítása. Azon túl, hogy mindez drága, a vegyszerek is veszélyeztetik egészségünket.
Az energiaszámla csökkentésére és az egészségünk védelmére érdemes a régi, bevált módszereket alkalmazni korszer?bb formában.
Részesítsük el?nyben a villamos meghajtású gépeket, ha mindenképpen úgy látjuk, hogy szükséges egy gép a talajmunkához.

Az eszközök használata el?segíti a talaj termelékenységét, az életereje növekedését.
A növények fejl?déséhez elengedhetetlen vízhez saját kútból is hozzájuthatunk, vagy gy?jthetünk hozzá es?vizet is.

Saját kút használata esetén a vízellátó rendszer üzemeltethet? szélenergiával, és általa energiatakarékosan lehet vizet húzni.
A szélgépes vízszivattyúk készen vásárolhatóak, és telepítésük is könny?. A hagyományos szivattyúkat hajtó bels? égés? motorok energia igénye jelent?s, ezért, ahol állandó szélmozgás van, ott a leggazdaságosabb módszer a szélmotorral hajtott szivattyúk alkalmazása.