Zipernowsky Károly

Zipernowsky Károly magyar mérnök, a váltakozó áram atyja, a transzformátor egyik feltalálója.

1853. április 4-én született Budapesten. Iskoláit a f?városban végezte. Pályafutását gyógyszerészként kezdte, 3 évig dolgozott Kecskeméten, de már akkor érdekl?dött az elektromosság iránt. Kés?bb, 1872-ben be is iratkozott a Királyi József M?egyetemre.

Negyedévesen már el?adásokat tartott az elektrotechnikáról. Az egyik ilyen el?adásán figyelt fel rá Mechwart András, aki meghívta a Ganz és Társa elektromos osztályának megszervezésére, mert látta benne a világosság gyakorlati alkalmazásának lehet?ségeit.

? is hozzájárult ahhoz, hogy nagyhír? gyárrá fejl?djön a Ganz Villamossági M?vek. El?ször az egyenáramú gépek és az elektromos világítás tökéletesítésével foglalkozott. 1878-ban készítette el az els? dinamóját, amely a Ganz utcai m?hely világítását biztosította. Kés?bb a F?városi Takarékpénztár Kálvin téri palotáját világította be.

1881-ben fejlesztette ki ívlámpáját, az ? tervei alapján készült a Nemzeti Színház villanyvilágítása 1882-ben. Ez volt a világon a harmadik elektromosan világított színház (és itt már váltóáramot használt). Zipernowsky váltakozó áramú generátorainak köszönhet? az a g?zvilágítógép, amely 30 éven keresztül biztosította a Keleti pályaudvar világítását.

A szénszálas izzólámpa felfedezése után fontossá vált az energia gazdaságos szállítása nagyobb távolságra. Zipernowsky érdekl?dése ekkor a váltakozó áram el?állítására és felhasználásra terel?dött.

1883-ban Déri Miksával felismerték a többfázisú áramrendszerek el?nyét, ezáltal egy öngerjesztés?, váltakozó áramú generátort szerkesztettek. Bláthy Ottó Tituszszal és Déri Miksával közösen dolgozták ki a transzformátort, amely magas feszültség?vé alakítja az elektromos áramot. Els? szabadalmukat 1885. január 2-án jelentették be, ez a nagyfeszültség? váltóáram párhuzamosan kapcsolt transzformátorok segítségével történ? elosztására vonatkozott. Második szabadalmuk tárgya a „tetsz?leges áttétel?, zárt vasmagos transzformátor és váltakozó áramú áramelosztó rendszer párhuzamosan kapcsolt transzformátorokkal" volt.

A transzformátort 1885. május 1-jén mutatták be a Magyar Országos Kiállításon, az egész világ felfigyelt rá. Találmányuk utat nyitott az elektrotechnika továbbfejl?déséhez.

Foglalkozott a nagyvasutak villamosításának gondolatával is. Több tanulmánya jelent meg ebben az id?ben, többek között a „Nagysebesség? elektromos vasutak" cím?.

Zipernowsky 1895-ben otthagyta a Ganz gyárat, és a M?egyetem elektrotechnikai tanszékének tanára lett.

1893-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelez? tagjává választották. Az 1900-as párizsi világkiállításra készített összeállításában 40 saját, illetve másokkal közösen alkotott találmányának leírását közölte. Érdekl?dése a hétköznapi szerkezetekre, háztartási gépek megoldásaira is kiterjedt, vezetékszerelvényeket, bajonettzáras lámpafoglalatot is tervezett.

1905-t?l 33 éven át a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnökeként is tevékenyen részt vett a hazai találmányok és kutatások összehangolásában és felkarolásában.

1942. november 29-én hunyt el Budapesten.