Galvánelem

A galvánelem egy olyan berendezés, amely alkalmas kémiai energia elektromos energiává való átalakítására. Önként végbemenő redoxireakciók termelik benne az elektromos energiát. Tehát egy olyan energiaforrásról van szó, amelyben kémiai energia alakul át villamos energiává. Akkor keletkezik, ha két különböző fém- vagy szénrudat (elektródot) merítenek olyan elektrolit oldatba, amelyik legalább az egyik elektródot vegyileg megtámadja.

Felépítése

Két elektródból áll, ami két különböző, saját elektrolitjába merülő fém, vagy fémes vezető:

• Az egyik fémes vezető a két elektródot köti össze,
• a másikban, a diafragmában az elektródok elektrolitjai – keveredés nélkül – érintkeznek egymással, azonban az ionok szabadon mozoghatnak az elektrolitok között.

Előállítása

Egy-egy cink és rézelektródát helyeznek el egy hígított kénsavval töltött edénybe. A rézelektródából elektronok lépnek ki a kénsavba a vegyi hatás következtében, így tehát pozitív töltésűvé válnak. A cink elektróda felületén ennek a fordítottja játszódik le, tehát az elektronok a kénsavból lépnek át, vagyis itt elektrontöbblet keletkezik, tehát negatív töltésű lesz. Az elektródok között feszültség mérhető, ugyanis az elektródok töltései kiegyenlítődni igyekeznek. Ez az áramforrás lesz az úgynevezett Volta-elem, aminek üresjárati feszültsége 1 Volt, amely a terhelés folyamán rövidesen lecsökken.

Távfűtés

A távfűtés hőenergia-szolgáltatás, amit távvezetékeken valósítanak meg. Környezetkímélőbb az épületenkénti fűtőegységek használatához képest. A klímaváltozás miatt egyre növekszik a jelentősége a távfűtésnek. Olyan új energiahordozók felvevője lehet, amelyek csak nagyobb teljesítménytartományban hasznosíthatók gazdaságosan. Nagy teljesítményű hőtermelő egységekkel, a megújuló energiaforrások sokkal gazdaságosabban felhasználhatók.

Nagyrészt a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével állítják elő a távfűtéshez szükséges energiát. Mivel a gáazszámláért fizetendő összeg folyamatosan növekszik, ezért előtérbe kerültek a megújuló energiaforrások. Az alternatív lehetőségek közül a biomassza, a geotermikus energia és a hulladékhő felhasználásával gondoskodni lehet az energiaellátásról is, és a környezetet sem károsítja nagymértékben.

Elvileg a Föld hője kimeríthetetlen energiaforrás. A forrásokból feltörő forró víz csak távfűtési rendszerekkel juttatható el a felhasználóknak.

Magyarországon a hatszázezret is meghaladja a száma a távfűtéses lakásoknak, ezek kiszolgálásához erőművi berendezésekre, fűtőművekre, kiterjedt csőhálózatokra, és hőközpontokra van szükség. A hőközpontok közül megkülönböztetünk nagy elosztó központokat, egy-egy épület, vagy épületrész ellátását szolgáló közepes méretű központokat, illetve kezdenek hazánkban is elterjedni a családi házakat ellátó mini központok.

Korábban épültek olyan tömbhőközpontok, amelyek több épület ellátását végezték, de ezek üzemeltetése sok problémát és hőveszteséget okozott, manapság folyik megszüntetésük. Mivel szekunder oldali paraméterekkel vezették a fűtési hőt az egyes épületekhez, ezért a korrekt mérés alapján történő elszámolást lehetetlenné tette.

Ezek helyett a hő primer nyomás- és hőmérsékletviszonyokkal érkezik az épületbe, ahol megfelelő szabályozó berendezések vannak felszerelve, és ezek segítségével biztosítják az épület fűtéséhez szükséges feltételeket és készítik a meleg vizet.

Kőzetgyapot

Kőzetgyapot
A kőzetgyapot a természetben előforduló vulkanikus kőzet, amely a bazaltkő megolvasztásával és szálazásával előállított, üveges szerkezetű, szervetlen szilikátszálas anyag. A földgáztüzelésű kádkemencében az 1500-1550 ºC hőmérsékleten képződő olvadékot centrifugális fúvó eljárással 6-10 μm átmérőjű szálakra foszlatják. A szálazással egy időben fenol-formaldehid műgyantát és olajemulziót porlasztanak hozzá. Az ülepített szálhalmaz lemez és filc, illetve preformátum és csőhéj alapanyag előállítására alkalmas. A lemezgyártó soron az anyag polimerizációs kamrában hőkezelést kap, ahol a kikeményedő műgyanta a kőzetgyapot termék alak- és formaállóságát biztosítja, míg az olajemulzió víztaszítóvá teszi a szálakat, és meggátolja a kiporzást. Kasírozó anyagai között megtaláljuk a dróthálót, a papírerősítésű alufóliát és az üvegfátyolt. A nem éghető kivitel (A1) rezgéstom pító hatása miatt kitűnő hangelnyelő tulajdonságú. Korhadásálló, gombák, rovarok, rágcsálók nem támadják meg, tehát az építészetben is sokcélúan alkalmazható. Készül csőhéj, tábla, tekercs, granulátum és preformátum kivitelben is, pl. gömbsüveg formában. Tetőtéri szigetelőanyagként nem szabad megfeledkezni a párazáró, vízlevezető fólia alkalmazásáról.

Elektromos készülékek áramtalanít��sának fontossága

Az elektromos készülékek készenléti fogyasztása igen jelentős. Kényelmi szempontból legtöbbször nem szoktuk kihúzni a konnektorból a készenléti állapotban lévő, használaton kívüli készülékeket, pedig érdemes lenne, mert a teljes háztartási áramfogyasztásnak körülbelül 10%-át a készenléti (standby) üzemmódban lévő készülékek viszik el.

Odafigyeléssel egy háztartás akár évi 10-20.000Ft-ot spórolhat, és 300-500kg széndioxid-kibocsátástól óvhatja meg a környezetet.

Ma már számos megoldás létezik, mellyel automatizálható a használaton kívüli készülékek áramtalanítása; időkapcsolóval ellátott elosztók, távirányítható dugaljak, készenléti állapot ellenőrző egységek, amelyek automatikusan érzékelik az üzemi állapotot, és ha a távirányítású készüléket kikapcsoljuk, akkor azok egy késleltetési időtartam után automatikusan lekapcsolják a készüléket a hálózatról (pl. tv készenléti állapotellenőrző készülék).

Elektromos átviteli hálózat

A vezető keresztmetszete 12 és 750 négyzetmilliméter között változhat, az elektromos- és áramszállító kapacitása különböző. A Skin-hatás miatt az áram csak a felületen halad, így a vastagabb vezetékek áramszállító kapacitása csak kicsivel növekszik. Az átvitel feszültségszintje 120 kV vagy afeletti. Ennél alacsonyabbakat csak hosszú vonalakon használnak, világító fogyasztóknál. 120 kV alatti feszültség elosztó hálózatokban jellemző.

Az elektromos átviteli hálózat feladata, hogy nagy mennyiségű elektromos energiát szállítson a fogyasztókhoz. Általában egy erőmű és egy lakott település mellett fekvő alállomás között fut ez a vezeték. Az al-állomástól a fogyasztóhoz juttatja el az elosztó hálózat az energiát. Az átvitel nagyfeszültségen történik. 110 kV, vagy ennél is nagyobb feszültség szükséges, mivel az előállított áram nagy mennyiségű.

Általában föld feletti, magasan elhelyezett vezetékeken történik az elektromosság szállítása. Föld alatti vezetékeket csak sűrűn lakott területeken alkalmaznak, hiszen ezeknek a kiépítési és a karbantartási költsége is lényegesen nagyobb, valamint nagy meddő teljesítmény termelése nagy töltőáramokat és a feszültség kezelésének nehézségét okozza. ezen a módon pl. lignitet - ami silányabb minőségű energiaforrás - hasznosítanak nagy tömegben, mert másképp magas költségeken jutna a fogyasztóhoz.

Az átviteli hálózatot szokták rácshálózatnak is nevezni, de ez nem a hivatalos neve, nem vehető matematikai rácshálózatnak. Az erőműtől a fogyasztóig több útvonalhálózaton is áramolhat az energia, mivel redundáns útvonalak és vezetékek vannak kiépítve. Rendszerirányító cégek sok felmérést végeznek annak érdekében, hogy megállapítsák az egyes vezetékek még megbízhatóan átvitt maximális szállítókapacitását.

A váltóáramú átvitelt AC (alternating current = váltakozó áram) átvitelnek is nevezik. Általában három fázisú, egyfázisú inkább csak a vasúti elektromos vezetékeknél jellemző. A felsővezetékes vezetéket nem fedik szigetelővel. A vezető anyaga szinte mindig több szálból összefűzött alumínium huzal, amit néha acélhuzallal erősítenek meg.

Radioaktív hulladék

Magyarországon a radioaktív hulladék fogalmát az MSZ14344 számú 1988-as szabvány fogalmazza meg. Ebben az áll, hogy: „a hulladékanyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként."

Tehát radioaktív hulladék alatt értendő minden további felhasználásra már nem szánt, gazdasági, szociális, oktatási vagy kutatási tevékenységből származó radioaktív anyag.
A lakosság az atomenergia békés célú felhasználásával kapcsolatban a radioaktív hulladékok kezelését tartják a legnagyobb problémának, pedig szakszerű tárolás és kezelés mellett azok nem jelentenek veszélyt a környezetre. Például a fosszilis tüzelésű erőművek és az egyes iparágak is termelnek veszélyes hulladékokat, ráadásul sokkal nagyobb mennyiségben, mint az atomreaktorok.

Osztályozása

Aktivitás-koncentráció szerint:

• kis aktivitású hulladékok: < 5*105 kBq/kg
• közepes aktivitású hulladékok: 5*105-5*108 kBq/kg
• nagy aktivitású hulladékok: > 5*108 kBq/kg

Halmazállapot szerint:

• szilárd hulladékok
• cseppfolyós hulladékok
• légnemű hulladékok

Felületi teljesítmény szerint:

• kis felületi dózisteljesítményű hulladékok: < 3*10-2 Gy/óra
• közepes dózisteljesítményű hulladékok: 3*10-2-10-2 Gy/óra
• nagy dózisteljesítményű hulladékok: >10-2 Gy/óra

Felezési idő szerint:

• rövid élettartamú hulladékok: max. 30 nap a felezési idő
• közepes élettartamú hulladékok: max. 30 év a felezési idő
• hosszú élettartamú hulladékok: 30 év feletti a felezési idő

A különböző kategóriákba eső hulladékok különböző kezelési és elhelyezési módokat igényelnek.

Villanytűzhely

A villanytűzhely a háztartásban használt általános ételek elkészítésére gyártott termék.

Szerkezeti felépítésük szerint kétféle villanytűzhelyt különböztethetünk meg:

- beépíthető

- nem beépíthető

Működési elvük azonos, csupán formájukban tapasztalható eltérés.

A Főzőfelületen található főzőlapok szabvány méretűek. Ezt a hasznos terület átmérője határozza meg. Ez általában 145 mm és 180 mm között mozog.

Kerámialapos főzőfelület esetén nem a fém házba szerelt a fűtőtekercset, hanem beépített a hőálló üveg alá. Esztétikailag ez egy szebb megoldás.

Előnye:

- gyorsabban felmelegszik

Hátránya:

- gyorsabb lehűlési idő

- sérülékenység

A főzőlapnak négy kivezetése van. A négy kivezetéshez három ellenállás tartozik, melyeknek értéke 60-200 ohm között mozog.

Gáztűzhely használata a villanytűzhellyel szemben némileg gazdaságosabb.