Nagyfeszültségű egyenáramú átvitel

Nagyfeszültség? egyenáramú átvitel

Az elektromos átviteli hálózathoz kapcsolódó fogalom. Az elektromos átviteli hálózat célja nagy mennyiség? elektromos energia szállítása a fogyasztókhoz. Az átviteli hálózat vezetéke tipikusan egy er?m? és egy lakott település mellett lév? alállomás között fut. Az elosztó hálózat pedig az alállomás és a fogyasztó közötti energiaszállításért felel?s. Az elektromos energia átvitel lehet?vé teszi távoli energiaforrások (mint például vízer?m?) összekötését a fogyasztókkal. A nagy mennyiség? el?állított energia miatt, az átvitel nagyfeszültségen (110 kV-on, vagy felette) történik.

Az elektromosságot sokszor nagy távolságokra szállítják, föld feletti, magasan elhelyezet vezetékeken. Föld alatti vezetékeket csak s?r?n lakott területeken alkalmaznak, a magas kiépítési és karbantartási költségek miatt, továbbá a nagy medd? teljesítmény termelése nagy tölt?áramokat és a feszültség kezelésének nehézségét okozza. Ez a mód lehet?vé teszi a silány min?ség? energiaforrások (például lignit) hasznosítását nagy tömegben, amit másképp túl költséges lenne a felhasználókhoz szállítani.

Az átviteli hálózatot gyakran nem hivatalosan rácshálózatnak hívják, de gazdaságossági szempontok miatt, ez nem vehet? matematikai rácshálózatnak. Redundáns útvonalak és vezetékek vannak kiépítve annak érdekében, hogy az er?m?t?l a fogyasztóig több útvonalváltozaton is áramolhasson, figyelembe véve az átviteli út költséghatékonyságát és az átvinni kíván energia árát. A rendszerirányító cégek sok analízist végeztek, hogy megállapítsák az egyes vezetékek még megbízhatóan átvitt maximális szállítókapacitását, ami rendszerstabilitási megfontolások miatt kevesebb lehet a vezeték fizikai vagy h? t?rési határértékénél. Számos országban az áramszállító cégek szabályozásának megszüntetése vezetett a megbízható és gazdaságos átviteli hálózatok iránti megújult érdekl?déshez. Azonban a szabályozások megszüntetése néhány esetben katasztrófához vezetett, például ez vezetett a 2000 és 2001 -ben bekövetkezett a kaliforniai áramhiányhoz.

Interferencia

Két vagy több koherens hullámmozgás egymást befolyásoló hatása. A hatás lehet er?sít? vagy gyengít?, extrém esetben kioltó. Szerepe els?sorban az elektronika területén fontos, ahol az interferencia jelent?s tényez? lehet. Ilyen eset a rádióhullámú adatsugárzás, ahol a szabadon terjed? elektromágneses jelek interferálhatnak egymással, ezzel torzítva az általuk hordozott jelet. Ezen torzítások kisz?résére használják az ún. zavarsz?r?ket. A digitális alapú adattovábbítás megkönnyíti a zavarsz?rést, mivel itt a lehetséges variációk száma mindössze kett?, így sokkal egyszer?bb kisz?rni a haszontalan zajt.

Lítium-klorid

LiCl

Vegyület, melynek alkotóelemei a lítium, és a klór.

• Olvadáspontja: 613 °C
• Forráspontja: 1360 °C
• Sűrűsége: 2,1 g/cm3

Vízben, alkoholban oldható, Nátrium-kloridéhoz hasonló kristályszerkezetű, fehér vagy színtelen kristály, vagy por formában fellelhető anyag. Tengerekben oldott formában található meg, előállítása lítium-karbonátból sósav használatával lehetséges.

Felhasználása:

A lítium előállítása a lítium-klorid elektrolízisével történi, illetve a gyógyszerként is használják reumatikus, köszvényes betegségek esetén.

Zárlat

A zárlat egy elektromos jelenség. Akkor jön létre, ha két vagy több különböz? feszültség? vezeték kis ellenálláson keresztül vezet? kapcsolatba kerülnek egymással.

A kis átmeneti ellenállás miatt zárlati áram indul meg, ez a normális üzemi áramfelvételnél nagyságrendekkel nagyobb is lehet. Emiatt a vezetékek elolvadása, a szigetelések vagy más, a vezetékek közelében lév? anyagok kigyulladása jöhet létre. Ennek megoldására alkalmaznak biztosítékokat az áramkörökbe.

Súlyos következménye lehet például egy gépkocsi-, vagy lakást?z.

Menetek közötti – szigetelési hiba miatti – érintkezés esetén menetzárlat jelentkezhet a transzformátorok, villanymotorok, elektromágnesek tekercseiben.

A zárlati áram kivédésére túláramvédelmi berendezéseket szerelnek az áramkörökbe. Kisebb feszültségnél csak kisebb szikra keletkezik, azonban az érzékeny áramkörök a kis túláram következtében is meghibásodnak. Emiatt kisfeszültség? diódákkal vagy speciális áramkörökkel védekeznek.

Az átívelés a rövidzárlat speciális esete nagyfeszültségnél, ilyenkor nem érintkeznek közvetlenül a vezetékek, mivel a nagyfeszültségnél a leveg? nedvességtartalma is elektromos vezet?nek számít, így akkor is létrejöhet rövidzárlat. Ezért nem szabad nagyfeszültség? vezeték közelébe menni.

Nagyfeszültség? rövidzárlat jelenség a villám is.

Okos mérés

Az okos mér? egyike a jöv? energiatakarékossági megoldásainak.
Ez az eszköz segít, hogy a fogyasztók pontos információt kapjanak az energiafogyasztásukról. Ezáltal összegy?jtik az adatokat az energia felhasználásáról, és lehet?ség lesz az energiafogyasztó készülékeket úgy üzemeltetni, hogy azok a legtakarékosabban használják fel az energiát.

Funkciói:

• kétirányú adatkommunikáció
• távszabályozás
• táv-ki- és bekapcsolási funkció
• fogyasztásmérséklés
• tarifák és tarifaid?szakok figyelése

2014-re kiépíthet? lenne az okos mérés Magyarországon, el?segítve az olcsó és hatékony energiafelhasználást.

Max Karl Ernst Planck

Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, Németország, 1858. április 23. – Göttingen, Németország, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Max_Planck

Nobel-díjas, német elméleti fizikus. Az egyetemet Münchenben és Berlinben végezte el. Doktori disszertációjában a termodinamika második f?tételének egzakt megfogalmazását és következményeit fejtette ki. Többfelé tanított – Münchenben, Kielben és Berlinben is. Fizikai Nobej-díját a hatáskvantum felfedezéséért kapta. Részt vett a relativitáselmélet kiépítésében, ? alkotott pontos megfogalmazást a tömeg-energia ekvivalenciáról.

Planck els?sorban a fekete test spektrumának magyarázatáról híres. Testét számos Nobel-díjas sírja mellé helyezték végs? nyugalomra.

Zöld tető

A zöld energia, a megújuló energiaforrások egyike.
A zöld tet?k bevezetése számos pozitívumot hozott. Amellett, hogy gyönyör?ek, jó h?- és vízszigetelést is biztosítanak, plusz még h?t is tárolnak. Széndioxid-elnyel? képességükkel a nagyobb városokban tisztítják a leveg?t, ezzel segítve a mindennapi leveg?szennyezésen. A jöv? városainak környezetvédelmében nagy jelent?sége lehet a zöldfelületek fényelnyel? képességének.
Csökkenti a zajterhelést, a hulladék keletkezését, sajátos él?világot teremtenek és ezzel élni kezd a tet?.

Javul t?le a vízmin?ség, csökkentik az es?zés általi eróziót. A hagyományos csupasz, lapos tet?kkel szemben a csapadékszigetelésben is jobbak.
Olyan növényeket célszer? alkalmazni ezeken a zöld tet?kön, amik jól t?rik a szárazságot és kevés az ápolási igényük.

Kromoszféra

A kromoszféra a fotoszféra feletti rétege a Nap légkörének.

A kromoszféra jellemzői:

Napfogyatkozáskor vöröses fényű, ezért színes gömbrétegnek nevezik. A vörös színét a hidrogén kölcsönzi neki, ami normál körülmények között áttetsző.

A kromoszféra 500 km - 3000 km is lehet, vastagsága változik. Alsó részében a hőmérséklet 4500 kelvin, ami a Nap leghidegebb területe. Felfelé haladva a hőmérséklet is növekszik és elérheti a 6000 – 7000 kelvint, így kissé melegebb a fotoszféránál. A legfelső rétegében pedig rohamos hőmérsékletnövekedés kezdődik, ami eléri a 20000 kelvint. A kromoszféra és a napkorona közötti réteget átmeneti rétegnek hívjuk. Ez néhány száz kilométer hosszú csupán, de a hőmérséklet ezen a területen növekszik több millió kelvinre.

Az anyag sűrűsége azonban csökken a kromoszférában 10 ^{− 8} g/cm³-ről 10 ^{− 16} g/cm³-re.

A kromoszféra vizsgálata:

A kromoszférát sprektohelioszkóppal, vagy spektroheliográffal (ez fényképeket is készít)vizsgálhatjuk, illetve színszűrők segítségével tanulmányozható.

Színképelemzést csak teljes napfogyatkozás alkalmával tudunk végezni, ellenkező esetben ugyanis a fotoszféra színképe elnyomja a kromoszférát.

A kromoszféra képződményei:

A fotoszféra granulációja a flokkulusz sűrűn a kromoszférába nyúlik. Legjellegzetesebb képződmények azonban a napfogyatkozáskor látható szpikulák és a protuberanciák.

A szpikulák a fűszálakra, tüskékre emlékeztetnek. Ezek kb. 1000 km átmérőjű és 6 – 10 ezer km magasságba felnyúló szálakká alakulnak. A folyamat maximum 5 – 10 perc alatt végbemegy. 100 ezer szpikula van egy időben a napfelszínen megközelítőleg.

Egyes kutatások szerint kapcsolat van a szpikulák és a Nap mágneses mezeje között. Eszerint az 5 perces periódusú oszcillációk olyan lökéshullámokat gerjesztenek, melyek hatására a plazma a mágneses fluxuscsövek mentén felfelé mozdul. Ennek eredményeképpen a mágneses erővonalak mentén tüskeszerű gázáramlások jönnek létre.

Szerves vegyületek

Az élő szervezetek mindegyike szerves vegyületekből állnak. Régebben azt gondolták, hogy szerves vegyületeket csak élő dolog tud elállítani, de manapság már rengeteg a mesterségesen előállított szerves vegyület, köszönhetően a szénatom egyedülálló tulajdonságainak.

A szerves vegyületek szénmolekulákból épülnek fel. A szénatomok többnyire kettős illetve hármas kötésben kapcsolódnak egymáshoz, de előfordulnak egy szénatomos vegyületek is.

Szerves vegyületek legfőbb elemei: szén, hidrogén, oxigén és nitrogén, de egyéb fémeket is tartalmazhat.

A szerves vegyületeket három szempont szerint lehet csoportosítani:

- Összetétel alapján

- A szénlánc jellege szerint

- A szénatomok közötti kötések száma szerint

Girolamo Fracastoro

Girolamo Fracastoro olasz filozófus, matematikus, természettudós, író.

(Forrás: Wikipedia)

Veronában született 1478-ban. Orvosi és filozófiai tanulmányokat folytatott Padovában, ahol barátságot kötött Nikolausz Kopernikuszal. Tanulmányai befejeztével III. Pál pápa orvosa lett. A régi orvosi dogmákat elutasította, kiállt a kopernikuszi heliocentrikus világkép mellett, és vizsgálta a földmágnességet is.

F?bb m?vei:

• Siphylidis sive morbi Gallici libri tres (Három könyv a szifiliszr?l)
• Carminum variorum liber unus (Különféle dalok egy könyvben)
• Ioseph (József)
• Naugerius sive de Poetica (Naugerius, avagy a költészetr?l)
• Turrius sive de Intellectione (Turrius, avagy a megértés folyamatáról)
• Fracastorius sive de Anima (Fracastorius, avagy a lélekr?l)

Sokan Fracastoronak tulajdonítják a távcs? feltalálását, mivel egyik m?vében (Homocentricorum seu de stellis, Liber unus – 1538) a lencsék összetételér?l beszél, amik által nagyobb képeket kapott.

Fracostoro 1553. augusztus 8-án hunyt el szül?városában.

Takarékosság a számítógéppel

A háztartások energiafelhasználásának jelent?s hányadát a számítógépek használata teszi ki. Az új technológiák születésével, és növekv? teljesítményeikkel az energiaigényük is emelkedik.
Különféle zöld kezdeményezések és új energiatakarékos technológiák jelennek meg, ami segít, hogy az új számítógép kiválasztásánál fontos szempont lehessen az energiafogyasztása is.

Az EPA (Amerikai Környezetvédelmi Hivatal) létrehozott egy egységes jelet, a kék Energy Star-t, ami segít az energiatakarékos vásárlásban. (b?vebben a programról itt)

A Windows XP és Vista is számos erre törekv? funkciót tartalmaz, ilyen például a bizonyos alkalmazásokhoz igénybe vehet? energiafelhasználás csökkentése, mivel némely programok használatához jóval kevesebb áram is elég.
Ha a készülék nem, vagy csak kis teljesítménnyel üzemel, akkor képes leállítani a hardware ventillátorait.

Ha a gépet készenléti (stand-by) funkcióra állítjuk, akkor bár minimális mennyiség? energiát fogyaszt, de a hálózati feszültség kisfeszültséggé alakításához készülékenként akár 15-20 watt is szükséges lehet.
Léteznek úgynevezett stand-by-killerek, amik észlelik a gép stand-by üzemmódba kapcsolását, és kikapcsolják azt.

Charles Augustin De Coulomb

Charles Augustin de Coulomb francia fizikus és mérnök.

(Forrás: Wikipedia)

1736. június 14-én született Angoulemben jómódú család gyermekeként. Párizsban tanult matematikát és természettudományokat, majd tanulmányai befejeztével katonai pályára lépett, s m?szaki csapatokhoz került. Hadmérnöki szolgálata mellett már itt is foglalkozott tudományos munkával, f?leg a m?szaki mechanika és a statika kérdései érdekelték.

Tíz évet szolgált Martinique szigetén, majd 1776-ban visszatért Párizsba. Figyelme a tudományok felé fordult, s indult a Francia Tudományos Akadémia navigációs berendezésének tökéletesítésére kiírt pályázatán, amit meg is nyert. Ekkor kezdte a mágnesességet vizsgálni, f?ként a h? hatását a mágnes tulajdonságaira.

A Francia Tudományos Akadémia 1782-ben tagjai közé választotta, s Coulomb neve ismertté vált a tudományos világban.
1784-ben publikálta híres dolgozatát a kés?bb róla elnevezett torziós mérlegr?l, amelyben a mérleg fonalát elcsavaró torziós nyomaték, az elcsavarodás szöge, valamint a fonal hossza és átmér?je közötti összefüggést tárgyalja. Ebb?l vezette le elméletét, miszerint az az er?, amely két pontszer? elektromos töltés között jelentkezik egyenesen arányos a töltések szorzatával, és fordítottan arányos a töltések távolságának a négyzetével. Ez a Coulomb-törvény.

A francia forradalom kitörésekor (1789) visszavonult Blois melletti birtokára, és kizárólag tudományos feladatokkal foglalkozott. Ebben az id?ben jelent meg a kétféle fluidummal (a kés?bbi pozitív és negatív töltéssel) foglalkozó munkája, és megfogalmazta a mágneses Coulomb-törvényt is.
Coulomb mennyiségi módszereket vezetett be az elektromosság és a mágnesesség tudományába, a newtoni mechanika alapelveit követve. Az ? tiszteletére nevezték el az elektromos töltés SI egységét coulomb-nak (C).

Coulomb 1806. augusztus 23-án hunyt el Párizsban.

Energiamérleg

Az energiamérleg egy aránypárral kifejezett mérőszám, mely áll egy energiabefektetési oldalból (input), és egy energiakinyerési oldalból (output).

Az energiamérleg akkor 1:1, ha a befektetett/bevitt/beérkezett energia 1 egysége 1 egységnyi kinyert/kivett/kiáramló energiát eredményez. Negatív a mérleg, ha az input oldal nagyobb számot mutat (pl. 2:1), pozitív, ha kisebbet (pl. 1:2).

Energiamérleget minden olyan szakterületen használnak, ahol kifejezhető energiabefektetés és -kinyerés van - a fizikától az energiagazdálkodásig, a testépítéstől az építészetig.

Lábazati szigetelés

Egy épület építésekor kulcsfontosságú a megfelel? alapozás. Alapozáskor a ház lábazatának megfelel? h?szigetelésér?l is érdemes gondoskodni: ez ugyanolyan lényeges, mint egy jól szigetelt tet?. A házat körülvev? talaj min?ségét?l függetlenül nélkülözhetetlen a szigetelés a talajnedvesség, az es? és a víz nyomóereje ellen.

Ha valaki tisztában van vele, hogy problémás talajra építkezett, annak – a vízszigetel? rendszer mellett – megfelel?en méretezett h?szigetel? rendszerr?l is gondoskodnia kell. Így távol tartható a víz az alaptól és a falszerkezett?l. Ha a lábazatot nem védi vízszigetelés, csak zártcellás szerkezet?, fagyálló h?szigetel? anyagok alkalmazhatók. A vízzel hígított bitumenkeverékkel végzett alapozó mázolás tapadófelületként szolgál kés?bb, a rétegfelépítésnél.

Forrás: H?szigetelés

Atomerőmű

Az atomer?m? egy vagy több atomreaktor segítségével villamos energiát termel? üzem. Egyes atomer?m?vek az áram mellett h?energiát is termelnek és értékesítenek (pl. házak f?tésére vagy ipari üzemek h?ellátására.)

Az atomer?m? m?ködése

Az atomer?m?vek felépítése hasonló az egyéb h?er?m?vekéhez, ugyanis mindkett? esetében a kazánban (illet?leg reaktorban) felszabaduló h?t valamilyen h?t?közeggel szállítatjuk el, és azt g?z termelésére használjuk fel. Ez a g?z ezt követ?en a turbina forgólapátjaira kerülve meghajtja azokat, és ebb?l a mozgási energiából termel villamos energiát a generátor. A g?z a kondenzátorba kerül, ahol lecsapódik, újra folyékony halmazállapotúvá alakul. Az így leh?lt víz el?melegítés után újra visszajut a kazánba, illetve nyomottvizes atomer?m? esetén a g?zfejleszt?be.

A f? különbség a hagyományos h?er?m? és az atomer?m? között abban áll, hogy miként szabadítjuk fel a szükséges h?t. Fosszilis er?m?ben a kazánban szenet, olajat vagy gázt égetünk el, és a tüzel?anyag kémiai energiája alakul h?vé. Atomer?m?ben viszont a maghasadásokból felszabaduló energiát hasznosítjuk.

Az atomer?m?vek típusai

A világon számtalan atomer?m? fajtát alkalmaznak az energiatermelésben. A különböz? atomer?m? típusokat a bennük használt atomreaktor f? jellemz?i alapján szokás csoportosítani. A ma leginkább elterjedt energetikai reaktor típusok:

• Könny?vizes reaktorok: ezekben mind a moderátor, mind a h?t?közeg könny?víz (H2O). Ebbe a típusba tartoznak a nyomottvizes (PWR: Pressurized Water Reactor) és a forralóvizes (BWR: Boiling Water Reactor) reaktorok.
• Nehézvizes reaktorok (pl. CANDU): a moderátor, és a h?t?közeg is nehézvíz (D2O).
• Grafitmoderátoros reaktorok: ezen belül a gázh?tés? reaktorok (GCR: Gas Cooled Reactor), és a könny?vízh?tés? reaktorok (RBMK).
• Egzotikus reaktorok (gyors tenyészt?reaktorok és egyéb kísérleti berendezések).
• Újgenerációs reaktorok: a jöv? reaktorai

Kapcsolódó szócikkek:

• Atomenergia, felhasználása, atomer?m?vek Magyaroszágon és a világban
• Atomenergia
• Paksi Atomer?m? Zrt.
• Urán

Zipernowsky Károly

Zipernowsky Károly magyar mérnök, a váltakozó áram atyja, a transzformátor egyik feltalálója.

1853. április 4-én született Budapesten. Iskoláit a f?városban végezte. Pályafutását gyógyszerészként kezdte, 3 évig dolgozott Kecskeméten, de már akkor érdekl?dött az elektromosság iránt. Kés?bb, 1872-ben be is iratkozott a Királyi József M?egyetemre.

Negyedévesen már el?adásokat tartott az elektrotechnikáról. Az egyik ilyen el?adásán figyelt fel rá Mechwart András, aki meghívta a Ganz és Társa elektromos osztályának megszervezésére, mert látta benne a világosság gyakorlati alkalmazásának lehet?ségeit.

? is hozzájárult ahhoz, hogy nagyhír? gyárrá fejl?djön a Ganz Villamossági M?vek. El?ször az egyenáramú gépek és az elektromos világítás tökéletesítésével foglalkozott. 1878-ban készítette el az els? dinamóját, amely a Ganz utcai m?hely világítását biztosította. Kés?bb a F?városi Takarékpénztár Kálvin téri palotáját világította be.

1881-ben fejlesztette ki ívlámpáját, az ? tervei alapján készült a Nemzeti Színház villanyvilágítása 1882-ben. Ez volt a világon a harmadik elektromosan világított színház (és itt már váltóáramot használt). Zipernowsky váltakozó áramú generátorainak köszönhet? az a g?zvilágítógép, amely 30 éven keresztül biztosította a Keleti pályaudvar világítását.

A szénszálas izzólámpa felfedezése után fontossá vált az energia gazdaságos szállítása nagyobb távolságra. Zipernowsky érdekl?dése ekkor a váltakozó áram el?állítására és felhasználásra terel?dött.

1883-ban Déri Miksával felismerték a többfázisú áramrendszerek el?nyét, ezáltal egy öngerjesztés?, váltakozó áramú generátort szerkesztettek. Bláthy Ottó Tituszszal és Déri Miksával közösen dolgozták ki a transzformátort, amely magas feszültség?vé alakítja az elektromos áramot. Els? szabadalmukat 1885. január 2-án jelentették be, ez a nagyfeszültség? váltóáram párhuzamosan kapcsolt transzformátorok segítségével történ? elosztására vonatkozott. Második szabadalmuk tárgya a „tetsz?leges áttétel?, zárt vasmagos transzformátor és váltakozó áramú áramelosztó rendszer párhuzamosan kapcsolt transzformátorokkal" volt.

A transzformátort 1885. május 1-jén mutatták be a Magyar Országos Kiállításon, az egész világ felfigyelt rá. Találmányuk utat nyitott az elektrotechnika továbbfejl?déséhez.

Foglalkozott a nagyvasutak villamosításának gondolatával is. Több tanulmánya jelent meg ebben az id?ben, többek között a „Nagysebesség? elektromos vasutak" cím?.

Zipernowsky 1895-ben otthagyta a Ganz gyárat, és a M?egyetem elektrotechnikai tanszékének tanára lett.

1893-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelez? tagjává választották. Az 1900-as párizsi világkiállításra készített összeállításában 40 saját, illetve másokkal közösen alkotott találmányának leírását közölte. Érdekl?dése a hétköznapi szerkezetekre, háztartási gépek megoldásaira is kiterjedt, vezetékszerelvényeket, bajonettzáras lámpafoglalatot is tervezett.

1905-t?l 33 éven át a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnökeként is tevékenyen részt vett a hazai találmányok és kutatások összehangolásában és felkarolásában.

1942. november 29-én hunyt el Budapesten.

Fűtéskorszerűsítés

A napjainkban egyre emelked? gázárak sok embert késztet energia-megtakarítási lépésekre. Erre alkalmas a régi nyílászárók és radiátorok cseréje, de nagyon fontos az egész épület f?tési rendszerét is felülvizsgálni, hogy gazdaságos f?téssel pénztárcánkat is jobban kíméljük.
Az épületf?tési rendszer korszer?sítése a felhasználók, a társasházak, a tulajdonosi közösségek feladata. Ma már rengeteg pályázat van, ami lehet?séget és ösztönzést ad arra, hogy a f?tés korszer?sítése gyors folyamat legyen. Elvárás az energiával való takarékosság, és az energiaköltések csökkentése. Ehhez kell megteremteni az épületben, lakásokban a m?szaki feltételeket, a felhasználó berendezéseket korszer?síteni kell.
A felhasználói berendezések, így a felhasználói vezetékhálózat, a h?leadó készülékek (radiátorok), a felhasználó által felszerelt f?tési és használati melegvíz-mér?k, költségmegosztók és a f?tési légtelenít?k a felhasználó tulajdonában vannak.

A korszer?sítést?l elvárt eredmény:

• fontos, hogy a felhasználó tudja szabályozni a h?felhasználását, tehát a f?t?testek h?leadása szabályozható kell, hogy legyen.
• a f?tési célú h?energia felhasználás lakásokra, helyiségekre jutó mennyisége már nem csak légtérfogat arányában kerül felosztásra. A felhasználók, díjfizet?k egyéni érdekeltségét a felhasználás arányos f?tési h?energia költségelszámolást a radiátorokra szerelt f?tési költségmegosztó készülékek teszik lehet?vé.
• a f?tési rendszer teljes, lakásonként vízszintes kapcsolású átalakítása esetén a lakás f?tési h?felhasználásának mérése hitelesített h?mennyiségmér?vel valósulhat meg és nincs szükség költségmegosztó készülékekre.

Egy lakásban néhány órán belül egyszer?en, gyorsan kivitelezhet? a korszer?sítés, de fontos, hogy az egész épületben meg kell valósítani. A korszer?sítések el?tt ajánlatos kikérni a szolgáltató szakmai véleményét, mert így biztosítható az épületek zavartalan h?ellátása.
Egy lakásban a f?tési rendszer típusától, a lakás nagyságától függ?en több felszálló vezeték van, változó a szintek (emeletek) száma, ezért az összehasonlítások elvi egyszer?sítések, melyek alapján az épületek f?tési rendszere beazonosítható.
Az épületf?tési rendszerek korszer?sítés el?tt a létesítésük idején az 1970/1980-as évekre jellemz? színvonalnak felelnek meg. Jellemz?en három fajta m?szaki megoldást képviselnek, amelyek egyszer? módon szabályozhatóvá tehet?k.
A f?tési rendszerek típusai: kétcsöves, egycsöves átköt?szakaszos és egycsöves átfolyós.

Energiatakarékos módszerek növényházakba

A növényházak h?veszteségeinek minimalizálásával a termesztési költségek is csökkenthet?k. Ezek üzemeltetési költségeinek nagy részét a bels? h?mérséklet megtartásához szükséges energiaköltség adja.

A következ? módszerekkel csökkenthet?ek a költségek:

• Egyréteg? üvegezés helyett többréteg? borítás alkalmazása.
• Energiaerny?k használata – hasonló elven alapszik, mint a bels? árnyékolók, h?visszatartó hatásuk jelent?s, alkalmazásukkal 35-40%-os is lehet az energiamegtakarítás.
• Szélvédelmi megoldások alkalmazása.
• Termesztési felületek optimális kihasználása.
• Napenergia kihasználása, mivel a ház maga is napkollektor. A napsugaraktól származó túlzott h? miatt szell?ztetünk, de úgy tudjuk ezt optimálisan kihasználni, ha a ház légterébe h?cserél?ket függesztünk, amelyekben keringetett vizet h?tárolókban gy?jtjük, tároljuk, a hajnali leh?léskor pedig ezzel a tárolt felmelegített vízzel f?tünk. font-family:Arial">

Lord Kelvin

Kelvin, Lord William Thomson (1824. június 26., Belfast – 1907. december 17., London)
Ír fizikus

Lord Kelvin a skóciai Glasgow egyetemen dolgozott, és ott kutatott egész életén át.
Nevét az egyetemhez közeli Kelvin folyóról kapta. Leginkább a h?-, az elektromosság- és a mágnességtan érdekelte, és a legfontosabb eredményeit az elektromosság matematikai analízise és a termodinamika területén érte el.

Az els? nagyobb munkáját 1848-ban adta ki, ami bevezette az abszolút h?mérsékleti skálát.
1851-ben fogalmazta meg a termodinamika második f?tételét.
Joule-lal több kísérletet és mérést közösen végeztek el, felfedezték azt a jelenséget, aminek lényege, hogy a gázok kiterjedés közben leh?lnek, összenyomva pedig felmelegszenek. Ezt elnevezték Joule-Thomson-féle jelenségnek.

1890-ben elnökévé választotta a londoni Királyi Társaság, majd két évvel kés?bb nemességet kapott Lord Kelvin of Largs címmel. 1899-ben lemondott az egyetemi tanári állásáról.

Lord Kelvin sokat tett a modern fizikai leírás megteremtéséért, az abszolút h?mérsékletet mér? Kelvin-skála, amit ? alkotott meg, róla kapta nevét.

Energiagazdálkodás a kertészetben

Aki gyakran kertészkedik, szembesül vele, hogy sok energiát igényelnek a mai kerti gépek, a termés tartósítása, a m?trágya és a növényvéd? szerek el?állítása. Azon túl, hogy mindez drága, a vegyszerek is veszélyeztetik egészségünket.
Az energiaszámla csökkentésére és az egészségünk védelmére érdemes a régi, bevált módszereket alkalmazni korszer?bb formában.
Részesítsük el?nyben a villamos meghajtású gépeket, ha mindenképpen úgy látjuk, hogy szükséges egy gép a talajmunkához.

Az eszközök használata el?segíti a talaj termelékenységét, az életereje növekedését.
A növények fejl?déséhez elengedhetetlen vízhez saját kútból is hozzájuthatunk, vagy gy?jthetünk hozzá es?vizet is.

Saját kút használata esetén a vízellátó rendszer üzemeltethet? szélenergiával, és általa energiatakarékosan lehet vizet húzni.
A szélgépes vízszivattyúk készen vásárolhatóak, és telepítésük is könny?. A hagyományos szivattyúkat hajtó bels? égés? motorok energia igénye jelent?s, ezért, ahol állandó szélmozgás van, ott a leggazdaságosabb módszer a szélmotorral hajtott szivattyúk alkalmazása.