2013. február 10., vasárnap

A légkör


A légkör, más néven atmoszféra egy gázburok, mely az égitesteket veszi körül. A légkört a gravitáció tartja az égitestek körül.

A Naprendszerben több égitestnek is van légköre. A gázbolygókon kívül – melyek nagyrészt gázból állnak és hatalmas légkörük van – a Földnek a Vénusznak a Marsnak, a Plútónak, a Titánnak, a Szaturnusz holdjának az Enceladusnak és a Neptunusz holdjának a Tritonnak van légköre.

Ritka légkör lelhet? fel a Hold, a Merkúr és az Europé körül.

A Föld légkörének térfogata nagyobb, mint a Földé.

A légkör összetétele:

A légköri leveg? f?leg gázelegy, de fellelhet? benne szilárd és cseppfolyós alkotóelem is.

Alapgázok, vendéggázok és szennyez?dések alkotják.

Alapgázok a leveg? tömegének 99%-át adó nitrogén és oxigén. Ezen kívül a hidrogén és bizonyos nemesgázok, mint az argon, neon, kripton, radon, xenon és a hélium is megtalálható benne.

A vendéggázok mennyisége változó. Ide tartozik a vízg?z, szén-dioxid, ózon.

A szennyez?dések a cseppfolyós és a légnem? halmazállapotú részecskék. Ilyenek pl. a por, hamu, korom, sókristály, virágporszemek, baktériumok, légkörbe jutó meteorok anyagai. Mennyiségük változó.

Három féle légkört különböztetünk meg:

- alsó

- középs?

- fels?

A légkör fels? határa 3000 km magasságban található.

A Föld alsó légköre:

Az alsó légkör 30 km magasságig húzódik.

Két részre osztjuk:

- troposzféra

- sztratoszféra

A troposzféra 12 km magasságig terjed. Ez adja a légkör egész tömegének 80%-át. Ez a legalsóbb és a legs?r?bb réteg, ami a legfontosabb az élet számára. Itt megy végbe a felh?képz?dés és a csapadékképz?dés. H?mérséklete 100 méterenként 0,56%-al csökken.

A sztratoszféra 20 km magasságig terjed. Az alsó 10 km-es részében a h?mérséklet -50 és -80 °C között mozog. Ebben a rétegben nincsenek felszálló légmozgások, hiszen a h?mérsékletelosztás egyenletes. 300-350 km/óra sebesség? futó áramok azonban jellemz?ek, mely szelek a Földet a 25-30. szélességi körök felett járják körül. Irányuk nyugat-keleti. A sztratoszféra fels? részét korábban ózonoszférának hívták. Jelentése onnan eredt, hogy az övben az ózon nagymértékben feldúsul. Ez a réteg a Napból érkez? sugarak nagy részét elnyeli, ami a felmelegedést okoz.

A Föld középs? légköre:

Ez a szakasz 60-105 km között található. Neve mezoszféra. Ebben a rétegben újra er?sen csökken a h?mérséklet. A légkör leghidegebb része a mezoszféra legfels? rétege, ahol -120°C fokot mérhetünk. Ebben a rétegben gyakori a vas- és a fématom, mert a meteorok itt égnek el. A termoszférától a a mezopauza választja el a mezoszférát.

A Föld fels? légköre:

A termoszféra 105-1000 km magasságig terjed? rész, melynek h?mérséklete nagymértékben emelkedik. 110 km magasságban 70°C, majd felette 2000-3000°C fok a jellemz?. A leveg?ben lév? nitrogén és oxigén itt már nem molekulák, hanem atomok formájában van jelen. Sok az ionizált réteg itt, ezért a másik neve: ionoszféra. Ebb?l a rétegb?l visszaver?dnek a rádióhullámok, ezért foghatóak nagy távolságú adások. A sarki fény is itt jön létre.

A termoszféra fölötti réteg az exoszféra.

A Föld légkörének vizsgálata:

Az 1800-as évek végén Leon Philippe Teisserenc de Bort tanulmányozta a légkört és annak elemeit. A fent említett elnevezések is t?le származnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése