Villanybojler működése, előnyei, hátrányai

Az elektromos árammal való vízmelegítés ötlete már az 1800-as évek elején felvetült, de gyakorlati alkalmazására, elektromos vízmelegít? készülékek gyártására csak 1896-tól került sor, Németországban. Magyarországi elterjedése még sokáig, az 1966-os hazai tömeggyártás megkezdéséig váratott magára.

Az elektromos vízmelegít?k technikai fejl?dése során több irány alakult ki, osztályozzuk ?ket:

• a vízmelegít? rendszer szerint: átfolyó rendszer? és tároló rendszer?,
• a bennük lév? nyomás szerint: nyitott rendszer? és zárt rendszer?

Az elektromos f?tés?, tároló rendszer? vízmelegít? köznapi neve a villanybojler mely az angol boiler (kazán, melegvíztároló) szóból ered.

Egy alapkiépítés? villanybojler alkotórészei:

• víztároló tartály,
• a tartályt körülvev? h?szigetelés,
• f?t?test,
• h?mérsékletszabályozó és -korlátozó,
• biztonsági szelep (ha zárt rendszer?),
• köpeny, burkolat

Víztároló tartály:

A különböz? gyártási technológiák és árkategóriák szerint maga a tartály sokféle anyagból készülhet: réz, rozsdamentes acél, m?anyag, üvegszálas m?anyag, horganyzott/zománcozott vagy m?anyag bevonatos acél stb.
Az anyag kiválasztásánál fontos a szilárdsági megfelelés és - mivel a tartály közvetlenül érintkezik a vízzel -, a korrózióval szembeni ellenállás.
A nyomás alatti (zárt rendszer?) készülékeknél a tartósság és az el?állítási költségek mutatói miatt a leggyakoribb alapanyag a zománcozott acél.
Hasonló megfontolásból a nyitott rendszer? készülékek – f?leg a kis ?rtartalmúak (5-10 liter) – alapanyaga a m?anyag.

H?szigetelés:

A tartályt körülvev? h?szigetelés jellege, vastagsága határozza meg, milyen gyorsan h?l el a víz a tartályban, mennyit fogyaszt a bojler. A víz felmelegítéséhez minden készülékben ugyanannyi energiára van szükség, de nem a h?ntartására! A szigetelésbeli különbségek 2-3-szoros eltérést eredményeznek a bojlerek h?veszteségében. Ezért is tervezi már régóta az EU, hogy a h?t?szekrényekhez, mosógépekhez – és egyéb háztartási gépekhez – hasonlóan a vízmelegítés eszközeire is bevezeti az energiacímkét. Így a vízmelegít?k is könnyebben összehasonlíthatók lesznek energiahatékonyság szempontjából.

F?t?test:

Az általános megoldás rézköpeny?, elszigeteletlen cs?f?t?testek alkalmazása, magasabb árú készülékeknél kerámia vagy zománcozott rúdf?t?test.

H?mérsékletszabályozó és h?mérsékletkorlátozó:

A h?mérsékletszabályozó a beállítási értékének megfelel? szinten tartja a benne lév? víz h?mérsékletét. Ez a villanybojlerekben általában állítható, de van, ahol a burkolatot el?bb meg kell bontani.
A szabályozó meghibásodása esetén lép m?ködésbe a h?mérsékletkorlátozó, ami megakadályozza a víz túlmelegedését, g?zzé alakulását.

Ez a két elem – a szabályozó és a korlátozó – a villanybojler alapvet? biztonságához tartozik, megfelel? m?ködésük, jelenlétük elengedhetetlenül szükséges a biztonságos m?ködtetéshez.

Biztonsági szelep:

Ha a bojlerben a vizet melegítik, az tágul, és a táguló víznek el kell távolodnia. Ha a csapokat nem nyitja meg a fogyasztó, akkor a víz arra nem folyhat. A hálózat felé szintén nem folyhat, mert szabvány szerint kötelez? beépíteni egy visszacsapó szelepet: a bojler tartalma nem ürülhet vissza.
Ezért szintén kötelez? minden bojler mellé beépíteni egy biztonsági szelepet is, ahol a keletkezett többlet víztérfogat elcsöpög, illetve túlforralás esetén elszökik a túlnyomás.

Használatának el?nyei és hátrányai:

A villanybojlert általában családi házak, lakások egyéni melegvíz-igényeinek ellátására alkalmazzák. El?nye, hogy általában a fogyasztási hely (csapok) közelében kerül elhelyezésre, így a cs?rendszerben keletkez? h?veszteség, minimalizálható. Ezen készülékek legnagyobb része beltéri üzemeltetésre tervezett, így küls? környezeti hatásoktól védett, temperált (állandó h?mérsékleten tartott) helységben kerül felszerelésre, ezzel további h?veszteséget takarítunk meg, illetve a készülék élettartama jelent?sen megn?.

Hátránya viszont a víz, a fém és az elektromosság együttes jelenléte, melyek egymással való érintkezése különböz? problémákat vet fel.

Korrózió:

A bevonattal ellátott acél tartályú készülékek esetében a bevonat elszigeteli az acélt, így ahol fed, ott nem lép fel korrózió, de ahol nem, ott nagyon gyorsan kilyukadhat a tartály. Ezen segít az aktív anód, ami többnyire egy magnéziumötvözet rúd. A magnézium kevésbé nemes anyag, mint a vas, ezáltal az korrodál, fogy, nem a vele egy víztérben lév? acéltartály.

Vízk?képz?dés:

A villanybojlerekben általában alkalmazott rézköpeny?, elszigeteletlen cs?f?t?testek igazi vízk?termel? készülékké lépnek el? keményvizes területeken, ha nem vízlágyítón keresztül táplálják meg ?ket. A vízlágyítón kívül (vagy mellett) szintén hatékony a vízk?vel szemben a f?t?testek felületi terhelésének a csökkentése (felületi h?mérséklet-csökkenés) és az elszigetelésük. Ilyen például kerámia vagy rúdf?t?test alkalmazása zománcozott tokcs?ben.