A k?olaj (ásványolaj) többnyire sötét szín?, s?r?n folyó anyag. Összetétele az el?fordulási helyét?l függ. Megkülönböztetünk paraffinbázisú, intermedierbázisú és nafténbázisú k?olajat. Egyes k?olajokban viszonylag nagy mennyiség? (30-40 %) aromás szénhidrogén is található.
Szénhidrogének nagy mennyiség?, növényi és állati eredet? szerves anyag oxigénszegény környezetben történ? bomlásával keletkeznek, amely nagyrészt tengeri üledékképz?dés során történik. A szerves anyag finomszemcsés szervetlen anyagokkal (agyag, márga) együtt rakódik le.
A fokozatosan növekv? üledékréteg súlya alatt a nagy nyomás és magas h?mérséklet révén alakulnak át szénhidrogénné, és a nagy nyomás miatt felfelé vándorolnak a pórusos szerkezet? k?zetben. Ez a migráció addig tart, amíg az anyag elér egy át nem ereszt? réteget, ahol megreked és elkülönül: alul víz, felül k?olaj és ha van elég gázanyag akkor a fölött földgáz helyezkedik el az úgynevezett gázsapkában.
Mivel a migráció miatt a k?olaj nem a keletkezési helyén (anyak?zetben), hanem az úgynevezett tárolók?zetben található, utólag nehéz megállapítani, hogy hol is képz?dött.
A k?olaj összetétele:
A k?olaj-feldolgozás els? lépése a víz és a k?zettörmelék elkülönitése ülepítéssel. Az ezt követ? gáztalanitás során tekintélyes mennyiség? propán-bután gázt nyernek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése