Mi a kilowatt? (kW)

Először is tisztázzuk, mi az elektromos teljesítmény. A teljesítmény a meghatározott idő alatt a hálózatból felvett vagy munkaként leadott energia mértéke.

Kiszámításának módja: a fogyasztó kivezetésein mért feszültséget megszorozzuk a rajta átfolyó áramerősséggel. Régies kifejezéssel a teljesítményt hívják voltampernek. (P=U*I)
Jele: P.

SI-ből származtatott mértékegysége: watt (jele W, James Watt angol fizikusról elnevezve)
Nevezhetjük az elektromos munka egységének is.

Most már tudjuk, mi a watt. Ebből következik, hogy a kilowatt (jele: kW) kifejezés a watt ezerszerese (kilo).

A teljesítmény mértékegységének leggyakrabban használt többszörösei:

gigawatt	GW	109 watt
megawatt	MW	106 watt
kilowatt	kW	103 watt
watt	W	100 watt

Vegyes tüzelésű kazán

A melegvizes fűtésrendszerek újra egyre közkedveltebb kazánjai a vegyes tüzelésű kazánok. Tüzelőanyagai:

• Hazai vagy import szén

• Tűzifa

• Háztartási hulladék

• Bizonyos kazánoknál pellet

A vegyes tüzelésű kazánoknak számos előnyük van a gázkazánokkal szemben, hiszen használatukkal

• Függetleníteni tudjuk magunkat a gázszolgáltatóktól

o Ez nem feltétlenül csak gazdasági szempont, hiszen azon felül, hogy az évről évre emelkedő gázárral nem kell tovább megküzdenünk, de egy esetleges gázválság sem érint bennünket közvetlenül.

• Gazdaságosabban tudunk fűteni

o A vegyes tüzelésű kazánok ugyan nem rendelkeznek nagyobb hatásfokkal mint a gáz- vagy pelletkazánok (gáz-, pelletkazán ~ 90-95 %, vegyes tüzelésű ~ 80%), mégis gazdaságosabbak, hiszen a tüzelőanyaguk ára alacsonyabb, másrészt a háztartási, ház körüli hulladékok nagy részét is eltüzelhetjük bennük.

Hátrányai:

• Magasabb bekerülési költség

• Nem csak maga a kazán, hanem a hozzá tartozó kémény cseréje, átalakítása is emeli a költségeket. Kémény cseréjére, illetve speciális kémény beépítésére azért van szükség, mert a távozó füstgáz a gázkazánéhoz képest melegebb és maróbb hatású is.

• A fűtés sok emberi munkát igényel

• A tüzelőanyag behordásától a kazán „megrakásáig", tisztításáig igen fáradtságos, koszos munka vár használójára

Lehetőség van gáz és vegyes tüzelésű kazán egyszerre történő használatára is. Ilyen esetben beállítástól függően pl éjszakára a rendszer átkapcsol gázkazánra, így nem kell törődnünk a tüzelővel. Vagy ha elutazunk otthonról, a gázkazánról üzemeltethetjük a temperáló fűtést.

Hogyan kezdjük el az energiatakarékosságot a háztartásunkban?

Már az étel elkészülte előtt lezárhatjuk a tűzhelyet, a fazék megtartja annyira a hőt, hogy az utolsó percekben elég legyen az energia az étel készre főzéséhez. Ehhez legjobb a vastag falú edény.

Főzés közben a fedő használatával nagyon sok elillanó energiát foghatunk meg. Használjunk azonos átmérőjű edényt a gázrózsa lángjával.

Ha lehet, ne használjunk mikrót. Amennyiben nagyon muszáj, akkor minél nagyobb teljesítményűt válasszunk, hiszen a melegítési idő (így az áramfogyasztás és az érte fizetendő áram ára is) fordított arányosságban áll a teljesítménnyel.

A fagyasztott élelmiszert ne a mikróban olvasszuk ki, hanem idejében vegyük ki a jégről és rakjuk át a hűtőszekrénybe.

A mosogatógép szárító funkcióját iktassuk ki, hiszen ekkor fogyasztanak a legtöbbet. Közvetlenül a program lefutása után nyissuk ki az ajtót, a forró gőzben leszáradnak maguktól az edények.

A mosógépet ne indítsuk be addig, amíg nincs tele.

40˚C-on mossunk. Ennél magasabb hőmérsékleten csak az extrém módon szennyezett ruháinkat tisztítsuk.

Akkor kezdjünk bele a vasalásba, ha már teljesen szárazak a ruhák. A vizes felület lehűti a vasalót, aminek a fűtése nagy energiával jár.

A hűtőberendezések elhelyezése előtt végezzünk el ellenőrző méréseket, hogy az adott helyen nem fogyaszt- e az átlagosnál többet. Amennyiben igen, az azt jelenti, hogy túl meleg helyre lett beállítva a készülék, vagy nem szellőzik kellőképpen, tehát el kell vinni onnan.

A hűtőberendezések falán kialakult dér- és jégréteget rendszeresen el kell távolítani onnan, hiszen a szigetelő hatása miatt többletenergiát használ fel a hűtéshez.

Ezekkel a lépésekkel sokat spórolhatunk meg (tekintettel a folyamatosan emelkedő áram- és gáz árára) és a környezetünket is védhetjük.

Elektrotechnika

Az erőműveket, az erősáramú kábeleket, a fogyasztókat és a transzformátorokat vizsgáló tudomány az elektrotechnika. Az elektromos energia előállításával, továbbításával és felhasználásával foglalkozik, ellentétben az elektronikával, ami az információs és szabályzó jeleknél figyeli mindezt.

Az elektrotechnikában két fő ágat különíthetünk el, ilyen a gyengeáramú technika és az erősáramú technika.

A gyengeáramú technika az elektromos áram jeltovábbító képességével, míg az erősáramú technika az elektromos áram energiájával foglalkozik.

Áramforrás

Áramforrásnak nevezünk minden olyan berendezést, ami elektromos energiát szolgáltat.
Az áramkör aktív elemeként villamos energiát táplál az áramkörbe.
Léteznek pl. elektrokémiai áramforrások, termoelektromos áramforrások, fotoelektromos áramforrások.
Leggyakoribb áramforrásaink a generátorok, akkumulátorok és galvánelemek.
Elektromos fogyasztóknak nevezzük azokat a berendezéseket, amelyekben energiaváltozások mennek végbe az elektromos áram áthaladásakor. Ezek csak úgy működtethetőek, ha az áramforráshoz csatlakoznak.
Az áramforrást, a fogyasztót és az összekötő vezetékeket együttesen áramkörnek nevezzük.

Szélgenerátor, szélkerék

Felhasználási cél szerint kerülnek kialakításra a szélerőművek.

A legegyszerűbbekkel ezek közül vízszivattyúzás valósítható meg. Ilyenkor a soklapátos, nagy felületű kialakítást használják. Ha kicsi a szélsebesség, akkor is működik, nagy nyomatékigényű szerkezetek működtetésére alkalmas ez a berendezés. A vízhúzó szélkerekek rotorjai tehát sok lapát, nagy felület és kis gyorsjárási tényező jellemzi.

Az áramtermelésre használt rotorok általában 1-2-3 lapátos, nagyobb sebességű, gyorsjárási tényezőjű megoldások. Az aerodinamikai jellemzőket veszik alapul a lapátok tervezésénél. Alkalmazkodni kell a beépített generátorok optimális üzemelési paramétereihez is. Generátoronként leginkább speciálisan ilyen alkalmazási célra fejlesztett állandó mágneses, sokpólusú generátorokat alkalmaznak. Ezek egyedi fejlesztések eredményei, az alkalmazási terület igénye szerinti optimális paraméterekkel.

Ipari jellegű szélerőművekben is megtalálhatóak az állandó mágneses speciális generátorok, melyek gyártása magas szintű technológiai hátteret feltételez.

Az áramtermelő szélerőgépek, szélmotorok esetében is van egy működési sebességtartomány. E sebességtartományok felett szükség van arra, hogy ezeket a berendezések megvédjék a viharkároktól. Az alkalmazott fékező megoldások között szerepel a generátor rövidzár, az érzékelő és vezérlő automatika, a mechanikus fék, valamint egyéb technikai variációk is.

Radiátorok működése

Radiátorok működése

1; A központi fűtéses rendszerek egyik legelterjedtebb hőátadó egysége a radiátor.

A radiátorok feladata a fűtendő helyiség hővesztésének pótlása. Ezt a leggyakrabban használt megoldás szerint úgy érhető el, hogy adott hőmérsékletű forró vizet - hőhordozó közeget - a kazánból (távfűtés esetén a távfűtőműtől) a radiátorba vezetünk, ahol az hőjét a radiátor felületén keresztül átadja a helyiség levegőjének, miközben lehül, és a radiátor elmenő kivezetésén keresztül távozik.

A radiátor teljesítménye függ:

• A radiátor méretétől

• Felületének nagyságától

• A radiátorba vezetett víz hőmérsékletétől.

A megfelelő méretű radiátor kiválasztásánál figyelembe kell venni a

• Helyiség méretét,

• Ajtók ablakok

o számát,

o méretét,

o szigetelési képességeit

• A helyiségben elérni kívánt hőmérsékletet

• A külső hőmérsékletet

• A radiátorba bevezetett hőhordozó közeg hőmérsékletét.

A pontos méretezést bízzuk szakemberre!

Kialakításuk szerint sok megjelenési formában léteznek:

• Hagyományos öntöttvas radiátor (elavult, már nem gyártják)

• Hagyományos lapradiátor (népszerűsége egyre csökken az újabban megjelenő formák miatt, melyek nagyobb hatásfokkal és kisebb helyigénnyel bírnak.)

• Padló radiátor (A padló síkjába süllyesztett árokban fut végig, előnye hogy szinte láthatatlan, hátránya, hogy nehezebben tisztítható, és szinte kizárólag új építésű ingatlanoknál használható, ahol a padlózat/menyezet vastagsága megengedi. Légzsilipként is használható)

• Szalagradiátor (kifejezetten esztétikus megoldás, fal mentén szegélyként húzódik meg. nem a helyiség levegőjét, hanem a feláramló levegő segítségével a falat melegíti. Bármely már meglévő melegvizes rendszerbe könnyen integrálható)

2; Elektromos radiátorok, olajradiátor

Működésük alapelve azonos a fent leírtakkal annyi különbséggel, hogy a hőátadó közeg nem víz, nem a kazántól vagy távfűtőműtől érkezik, hanem olajjal töltött önálló egységek, melyekben a hőátadó közeget elektromos fűtéssel melegítjük.