Elektron

Egy negatív töltésű elektromos részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért. Jele: e-. Az elektron feles spinű lepton, antirészecskéje a pozitron.

Története
1897-ben mutatta ki először Joseph John Thompson. A szó a görög „elektron" szóból ered, jelentése pedig borostyánkő. A görögök borostyánkövet dörzsöltek össze más anyaggal, ekkor észlelték az elektromos vonzó tulajdonságát.
Az elektron fontos szerepet tölt be a redoxireakciókban, amely a kémiai reakciók legnagyobb csoportjába tartozik.

Kőolaj, felhasználása és lelőhelyei Magyarországon

A kőolaj - vagy más néven ásványolaj - egy szerves anyag, amely a Föld kérgében található, barna, zöldes-barna, vagy fekete színű és folyékony halmazállapotú. Éghető, szerves vegyületekből álló kőzeteknek tekinthető.

Azokon a területeken, ahol a tenger medencéje sekély vizű csatornával kapcsolódik az óceánhoz, vagy a tengerhez, ott a vízben lévő áramlás a sekély víz miatt nem juthat a tengermedencébe és emiatt nem tud oxigént szállítani annak fenekére. Ezekben a mélységekben az oxigéntől elzárt területeken az elhalt élőlények nem oxidálódnak, hanem rothadnak és földgázzá, vagy kőolajjá alakulnak.

A keletkezés helyén levő üledék likacsaiban található a kőolaj. A repedésekben felfelé vándorol a nagy nyomás miatt egészen addig, míg a tömör záró réteg útját nem állja. Az itt kialakult csapdában megreked és felhalmozódik.

A kőolajnak magas a fajlagos energiatartalma. Aránylag könnyű a kitermelése és szállítása, valamint a további tárolása. Széles körben alkalmazott ásványi erőforrás. a kőolaj fűtőértéke 10.000 - 11.500 kcal/kg (41.870 - 48.150 kJ/kg). Ipari felhasználása jelentős. Erőművekben, a műanyaggyártásban kémiai alapagyagként, az autók és repülőgépek üzemanyagaként hasznosítják.

A kőolaj alkotórészei közé tartozik a szénhidrogén, a kén, nitrogén, oxigén által képzett vegyületek is. Ezen kívül vizet és szilárd ásványi szennyezőanyagokat is tartalmaz.

A kőolajat négy fő csoportba oszthatjuk annak alapján, hogy milyen szénhidrogén típus a fő alkotórésze.

1. paraffinos (paraffin bázisú)
2. nafténes (naftén bázisú)
3. aszfalténes (aszfalt bázisú) és
4. intermediát (átmeneti bázisú)

Származási hely szerint megkülönböztetünk Ural, Brent, Dubai Light, Bonny Light, West Texas Intermediate (WTI) típusú kőolajat. A minőség jellegére is asszociálhatunk a nevek alapján.

Magyarországon a kőolajkutatás a 19. század második felében kezdődött, kezdetben sekély fúrásokkal és kutatóaknákkal. A kutatást az állam is támogatta 1893-tól. Kis eredménnyel folytak a feltárások a Zemplén, Ung, Máramaros, Szilágy, Bihar, Szatmár és Trencsér megyékben, a Mátra északi oldalán, a Muraközben, a Dráva és a Száva mentén. 4500 tonna olajat termeltek ki 1905-ig. 1889-től aszfaltot bányásztak Derna-Tataroson, amelyből 1800 tonna kőolajat állítottak elő évente.

Magyarországon a kőolajkutatás a 19. század második felében kezdődött, kutató aknákkal és sekély fúrásokkal. Az ország számos pontjáról ismert kőolaj-indikációk ösztönözték a kutatást, amelyet 1893-tól az állam is támogatott.

Zemplén, Ung, Máramaros, Szilágy, Bihar, Szatmár és Trencsén megyékben, valamint a Mátra északi oldalán, a Muraközben és a Dráva, Száva mentén folytak a kutatások, de csekély eredménnyel. 1905-ig 4500 tonna olajat termeltek ki, ennek a 4/5-ét a Muraközben és Horvátországban, a többit pedig Sáros, Zemplén, Ung és Máramaros megyékben. Derna-Tataroson 1889-től kezdve aszfaltot bányásztak, amelyből évente mintegy 1 800 tonna kőolajat állítottak elő.

1914-ben rábukkantak az egbelli kőolaj- és földgázmezőre. Itt alkalmazták először Eötvös Lóránd torziós ingáját kőolajkutatásra.. 1917-ben 10.400 tonna kőolajat termeltek ezen a területen. 1918-ban a Dráva és Száva közén is sikeres kutatás folyt.
Budafapusztán 1937-ben a Magyar-Amerikai Olajipar Rt. geofizikai vizsgálatok eredményeire alapozva kutatófúrás történt. 1941-től már csak Budafa és Lispe területén történt kőolajtermelés. 1937-ben 1.366 tonna, 1943-ban 838.000 tonna termelés volt. 1941-től már exportáltunk Németországba.

1937 és 1945 között az összes kút együttes termelése 3 820 000 tonna olaj volt. A második világháborút követő években az Alföldön a Magyar-Szovjet Olaj Rt. (MASZOVOL), a Dunántúlon a MAORT államosítása után a Dunántúli Állami Kőolaj Vállalat (DÁK) folytatta a kutatást. A két vállalat 1952-ben MASZOLAJ Rt. néven egyesült, majd 1954-ben magyar tulajdonba került. 1957-ben alakult meg az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt. Az ezt követő három évtized alatt mintegy 9 millió kutató és feltáró fúrás mélyült, amelyek eredményeképpen kb. 100 szénhidrogén-lelőhelyet tártak fel, amelyek közül 10 jelentős és egy (Algyő) nemzetközi mércével mérve is nagy lelőhely.

Ma a kőolaj és földgázkészletek döntő többsége az Alföldön található. A kőolaj Algyő és Szeged térségében, a földgáz Hajdúszoboszló környékén fordul elő nagyobb mennyiségben. A készletek kisebbik része a Dunántúlon található, Nagylengyel, Lovászi, Budafa, Inke környékén.

Villamos fűtés

Az általános fűtési rendszert földgáz alapúnak tekintjük, és emiatt a lakások fűtése 90%-ban gázfűtésű. A földgáznak vannak előnyei, azonban hátránya is van bőven. Méret miatta elhelyezési problémák is vannak vele, import termék, tehát más országoktól függünk, és a környezetkárosító hatásáról sem szabad elfelejtkezni.

Villamos energiával drágább a fűtés, mint földgázzal. Azonban villamos fűrés esetén a legnagyobb mértékben költségkímélő megoldást a hőtárolós villanykályhak alkalmazása kínálja, amely jótékony hatása hamar jelentkezik az áramszámlán. Az így vezérelt kályhák éjszakai áramra csatlakoztathatók, ezáltal gazdaságos üzemmódot biztosítanak. Beépítésükkel egy szoba hőellátását tökéletesen biztosítani lehet.

A mai korszerű hőtárolós kályhák keskenyek, szépek, esztétikusabbak, mint a régi kályhák. Hőszigetelésük kiváló, érintésnél a kályha felülete megegyezik a szoba hőmérsékletével. Speciális hőszigetelésük lehetővé teszi a nagy tárolási teljesítményt kis térfogatban, és a pontos hőleadást a nap minden szakában. A kifúvó ventilátor motorja a fordulatszám szabályozható, ezáltal a légmozgás a helyiségben nem zavaró. A kifújt levegőhöz a helyiség levegője is hozzákeveredik, így a kályhából kifújt levegő nem forró. Beépített töltésvezérlésük időjárás függvényében tölti a kályhát. A pontos szobahőmérséklet beállításához számos lehetőséget kínál (egyszerű szobatermosztát, annak programozható verziója, beépített ventilátorok fordulatszámát fokozatmentesen állító szabályozó). Magyarországon a forgalmazott termékek általában 2, 3, 4, 5, 6 és 7 kW teljesítménnyel kaphatók. Ezek 5 kW-ig egyfázisú rendszerre is köthetők, az e fölötti teljesítményű hőtárolós kályhákat háromfázisú rendszerre kell csatlakoztatni.

Hőtárolós kályhák alkalmazásával egy komfortos, minden igényt kielégítő fűtési rendszer építhető ki. Telepítésüknél elmaradnak a csővezetékek, és nem kell drágán kéményt sem kiépíteni. Üzembe helyezésükhöz elég egy hálózati csatlakozás. Ez által fűtési rendszerünket teljesen függetlenné tehetjük a gáz-, illetve a távhő-szolgáltatótól, és nem utolsó sorban pedig tiszta és környezetbarát technológiával fűthetünk.

Split klíma

Légkondicionáló készülék egy kültéri és beltéri egységre osztott résszel. A kültéri egység tartalmazza a nagyobb, zajt keltő, teljesítményért felelős összetevőket (például a kompresszort, a kondenzátor ventillátora stb.), a beltéri egység pedig az elpárologtatót, a belső ventillátort, a légszűrőket, és a vezérlő elektronikát foglalja magába.

A hagyományos klímával szemben az előnye az, hogy a nagyobb, zajt keltő elemek a kültéri egységben helyezkednek el, így alkalmazásuk nagyobb komforthoz juttatja használóját. A két egység között az összeköttetés a hűtőkörfolyamat rézcsövei, az elektromos tápláló és a jelátvivő kábelek formájában valósul meg. Emiatt a beszerelésük mindenképpen klímaszakemberek hozzáértését igényli.

Az általánosságban vette klímák említésénél általában a split klímákra gondolunk. Ezek beltéri egységei az oldalfalra, a mennyezet alá vannak telepítve.

Az elpárologtatón lecsapódó párát (más néven kondenzvízet), ami a split klímák beltéri egységeiben van, a klimatizált helyiségből el kell vezetni, például lefolyóba stb. A kondenzvíz az egészségre nem káros, a szoba párájából keletkezik. Az elpárologtatón keresztül áramlik a helyiség levegője, ami energiája egy részét átadja a hűtőtestnek. A levegőből kicsapódik a pára a hőmérsékletcsökkenés miatt, és ez okozza a kondenzvíz-jelenséget.

Multi-split klíma

Ezeknél a kültéri egységekre több beltéri egység is köthető, így nagyobb, több helyiségből álló épületeknél is alkalmazható. Alkalmasak arra, hogy a különböző helyen elhelyezett beltéri egységeken, különböző hőmérsékletet is be lehessen állítani. A korszerűbb gépek már arra is alkalmasak, hogy ugyanabban az időben az egyik helyiséget hűtsük, amíg a másik fűtési üzemmódban működjön.

Infra távirányítóval vannak felszerelve a split klímák, hogy a funkciók válogatása ne okozzon problémát. Vannak olyanok is, melyeknek a távirányítója falra szerelt termosztát formájában van kivitelezve, de ezekhez tartozik külön infra távirányító is.

Felszereltségüket tekintve a legfelsőbb kategóriába tartoznak a split klímák. Opcióként választhatunk hozzá professzionális szűrőrendszereket (plazmaszűrő), invertert is. Kialakításukban több típusuk is létezik: álmennyezeti kazettás split klíma; légcsatornázható split klíma; oldalfal split; parapet split klíma.