Zöld tető

A zöld energia, a megújuló energiaforrások egyike.
A zöld tet?k bevezetése számos pozitívumot hozott. Amellett, hogy gyönyör?ek, jó h?- és vízszigetelést is biztosítanak, plusz még h?t is tárolnak. Széndioxid-elnyel? képességükkel a nagyobb városokban tisztítják a leveg?t, ezzel segítve a mindennapi leveg?szennyezésen. A jöv? városainak környezetvédelmében nagy jelent?sége lehet a zöldfelületek fényelnyel? képességének.
Csökkenti a zajterhelést, a hulladék keletkezését, sajátos él?világot teremtenek és ezzel élni kezd a tet?.

Javul t?le a vízmin?ség, csökkentik az es?zés általi eróziót. A hagyományos csupasz, lapos tet?kkel szemben a csapadékszigetelésben is jobbak.
Olyan növényeket célszer? alkalmazni ezeken a zöld tet?kön, amik jól t?rik a szárazságot és kevés az ápolási igényük.

Kromoszféra

A kromoszféra a fotoszféra feletti rétege a Nap légkörének.

A kromoszféra jellemzői:

Napfogyatkozáskor vöröses fényű, ezért színes gömbrétegnek nevezik. A vörös színét a hidrogén kölcsönzi neki, ami normál körülmények között áttetsző.

A kromoszféra 500 km - 3000 km is lehet, vastagsága változik. Alsó részében a hőmérséklet 4500 kelvin, ami a Nap leghidegebb területe. Felfelé haladva a hőmérséklet is növekszik és elérheti a 6000 – 7000 kelvint, így kissé melegebb a fotoszféránál. A legfelső rétegében pedig rohamos hőmérsékletnövekedés kezdődik, ami eléri a 20000 kelvint. A kromoszféra és a napkorona közötti réteget átmeneti rétegnek hívjuk. Ez néhány száz kilométer hosszú csupán, de a hőmérséklet ezen a területen növekszik több millió kelvinre.

Az anyag sűrűsége azonban csökken a kromoszférában 10 ^{− 8} g/cm³-ről 10 ^{− 16} g/cm³-re.

A kromoszféra vizsgálata:

A kromoszférát sprektohelioszkóppal, vagy spektroheliográffal (ez fényképeket is készít)vizsgálhatjuk, illetve színszűrők segítségével tanulmányozható.

Színképelemzést csak teljes napfogyatkozás alkalmával tudunk végezni, ellenkező esetben ugyanis a fotoszféra színképe elnyomja a kromoszférát.

A kromoszféra képződményei:

A fotoszféra granulációja a flokkulusz sűrűn a kromoszférába nyúlik. Legjellegzetesebb képződmények azonban a napfogyatkozáskor látható szpikulák és a protuberanciák.

A szpikulák a fűszálakra, tüskékre emlékeztetnek. Ezek kb. 1000 km átmérőjű és 6 – 10 ezer km magasságba felnyúló szálakká alakulnak. A folyamat maximum 5 – 10 perc alatt végbemegy. 100 ezer szpikula van egy időben a napfelszínen megközelítőleg.

Egyes kutatások szerint kapcsolat van a szpikulák és a Nap mágneses mezeje között. Eszerint az 5 perces periódusú oszcillációk olyan lökéshullámokat gerjesztenek, melyek hatására a plazma a mágneses fluxuscsövek mentén felfelé mozdul. Ennek eredményeképpen a mágneses erővonalak mentén tüskeszerű gázáramlások jönnek létre.

Szerves vegyületek

Az élő szervezetek mindegyike szerves vegyületekből állnak. Régebben azt gondolták, hogy szerves vegyületeket csak élő dolog tud elállítani, de manapság már rengeteg a mesterségesen előállított szerves vegyület, köszönhetően a szénatom egyedülálló tulajdonságainak.

A szerves vegyületek szénmolekulákból épülnek fel. A szénatomok többnyire kettős illetve hármas kötésben kapcsolódnak egymáshoz, de előfordulnak egy szénatomos vegyületek is.

Szerves vegyületek legfőbb elemei: szén, hidrogén, oxigén és nitrogén, de egyéb fémeket is tartalmazhat.

A szerves vegyületeket három szempont szerint lehet csoportosítani:

- Összetétel alapján

- A szénlánc jellege szerint

- A szénatomok közötti kötések száma szerint

Girolamo Fracastoro

Girolamo Fracastoro olasz filozófus, matematikus, természettudós, író.

(Forrás: Wikipedia)

Veronában született 1478-ban. Orvosi és filozófiai tanulmányokat folytatott Padovában, ahol barátságot kötött Nikolausz Kopernikuszal. Tanulmányai befejeztével III. Pál pápa orvosa lett. A régi orvosi dogmákat elutasította, kiállt a kopernikuszi heliocentrikus világkép mellett, és vizsgálta a földmágnességet is.

F?bb m?vei:

• Siphylidis sive morbi Gallici libri tres (Három könyv a szifiliszr?l)
• Carminum variorum liber unus (Különféle dalok egy könyvben)
• Ioseph (József)
• Naugerius sive de Poetica (Naugerius, avagy a költészetr?l)
• Turrius sive de Intellectione (Turrius, avagy a megértés folyamatáról)
• Fracastorius sive de Anima (Fracastorius, avagy a lélekr?l)

Sokan Fracastoronak tulajdonítják a távcs? feltalálását, mivel egyik m?vében (Homocentricorum seu de stellis, Liber unus – 1538) a lencsék összetételér?l beszél, amik által nagyobb képeket kapott.

Fracostoro 1553. augusztus 8-án hunyt el szül?városában.

Takarékosság a számítógéppel

A háztartások energiafelhasználásának jelent?s hányadát a számítógépek használata teszi ki. Az új technológiák születésével, és növekv? teljesítményeikkel az energiaigényük is emelkedik.
Különféle zöld kezdeményezések és új energiatakarékos technológiák jelennek meg, ami segít, hogy az új számítógép kiválasztásánál fontos szempont lehessen az energiafogyasztása is.

Az EPA (Amerikai Környezetvédelmi Hivatal) létrehozott egy egységes jelet, a kék Energy Star-t, ami segít az energiatakarékos vásárlásban. (b?vebben a programról itt)

A Windows XP és Vista is számos erre törekv? funkciót tartalmaz, ilyen például a bizonyos alkalmazásokhoz igénybe vehet? energiafelhasználás csökkentése, mivel némely programok használatához jóval kevesebb áram is elég.
Ha a készülék nem, vagy csak kis teljesítménnyel üzemel, akkor képes leállítani a hardware ventillátorait.

Ha a gépet készenléti (stand-by) funkcióra állítjuk, akkor bár minimális mennyiség? energiát fogyaszt, de a hálózati feszültség kisfeszültséggé alakításához készülékenként akár 15-20 watt is szükséges lehet.
Léteznek úgynevezett stand-by-killerek, amik észlelik a gép stand-by üzemmódba kapcsolását, és kikapcsolják azt.

Charles Augustin De Coulomb

Charles Augustin de Coulomb francia fizikus és mérnök.

(Forrás: Wikipedia)

1736. június 14-én született Angoulemben jómódú család gyermekeként. Párizsban tanult matematikát és természettudományokat, majd tanulmányai befejeztével katonai pályára lépett, s m?szaki csapatokhoz került. Hadmérnöki szolgálata mellett már itt is foglalkozott tudományos munkával, f?leg a m?szaki mechanika és a statika kérdései érdekelték.

Tíz évet szolgált Martinique szigetén, majd 1776-ban visszatért Párizsba. Figyelme a tudományok felé fordult, s indult a Francia Tudományos Akadémia navigációs berendezésének tökéletesítésére kiírt pályázatán, amit meg is nyert. Ekkor kezdte a mágnesességet vizsgálni, f?ként a h? hatását a mágnes tulajdonságaira.

A Francia Tudományos Akadémia 1782-ben tagjai közé választotta, s Coulomb neve ismertté vált a tudományos világban.
1784-ben publikálta híres dolgozatát a kés?bb róla elnevezett torziós mérlegr?l, amelyben a mérleg fonalát elcsavaró torziós nyomaték, az elcsavarodás szöge, valamint a fonal hossza és átmér?je közötti összefüggést tárgyalja. Ebb?l vezette le elméletét, miszerint az az er?, amely két pontszer? elektromos töltés között jelentkezik egyenesen arányos a töltések szorzatával, és fordítottan arányos a töltések távolságának a négyzetével. Ez a Coulomb-törvény.

A francia forradalom kitörésekor (1789) visszavonult Blois melletti birtokára, és kizárólag tudományos feladatokkal foglalkozott. Ebben az id?ben jelent meg a kétféle fluidummal (a kés?bbi pozitív és negatív töltéssel) foglalkozó munkája, és megfogalmazta a mágneses Coulomb-törvényt is.
Coulomb mennyiségi módszereket vezetett be az elektromosság és a mágnesesség tudományába, a newtoni mechanika alapelveit követve. Az ? tiszteletére nevezték el az elektromos töltés SI egységét coulomb-nak (C).

Coulomb 1806. augusztus 23-án hunyt el Párizsban.

Energiamérleg

Az energiamérleg egy aránypárral kifejezett mérőszám, mely áll egy energiabefektetési oldalból (input), és egy energiakinyerési oldalból (output).

Az energiamérleg akkor 1:1, ha a befektetett/bevitt/beérkezett energia 1 egysége 1 egységnyi kinyert/kivett/kiáramló energiát eredményez. Negatív a mérleg, ha az input oldal nagyobb számot mutat (pl. 2:1), pozitív, ha kisebbet (pl. 1:2).

Energiamérleget minden olyan szakterületen használnak, ahol kifejezhető energiabefektetés és -kinyerés van - a fizikától az energiagazdálkodásig, a testépítéstől az építészetig.