Lord Kelvin

Kelvin, Lord William Thomson (1824. június 26., Belfast – 1907. december 17., London)
Ír fizikus

Lord Kelvin a skóciai Glasgow egyetemen dolgozott, és ott kutatott egész életén át.
Nevét az egyetemhez közeli Kelvin folyóról kapta. Leginkább a h?-, az elektromosság- és a mágnességtan érdekelte, és a legfontosabb eredményeit az elektromosság matematikai analízise és a termodinamika területén érte el.

Az els? nagyobb munkáját 1848-ban adta ki, ami bevezette az abszolút h?mérsékleti skálát.
1851-ben fogalmazta meg a termodinamika második f?tételét.
Joule-lal több kísérletet és mérést közösen végeztek el, felfedezték azt a jelenséget, aminek lényege, hogy a gázok kiterjedés közben leh?lnek, összenyomva pedig felmelegszenek. Ezt elnevezték Joule-Thomson-féle jelenségnek.

1890-ben elnökévé választotta a londoni Királyi Társaság, majd két évvel kés?bb nemességet kapott Lord Kelvin of Largs címmel. 1899-ben lemondott az egyetemi tanári állásáról.

Lord Kelvin sokat tett a modern fizikai leírás megteremtéséért, az abszolút h?mérsékletet mér? Kelvin-skála, amit ? alkotott meg, róla kapta nevét.

Energiagazdálkodás a kertészetben

Aki gyakran kertészkedik, szembesül vele, hogy sok energiát igényelnek a mai kerti gépek, a termés tartósítása, a m?trágya és a növényvéd? szerek el?állítása. Azon túl, hogy mindez drága, a vegyszerek is veszélyeztetik egészségünket.
Az energiaszámla csökkentésére és az egészségünk védelmére érdemes a régi, bevált módszereket alkalmazni korszer?bb formában.
Részesítsük el?nyben a villamos meghajtású gépeket, ha mindenképpen úgy látjuk, hogy szükséges egy gép a talajmunkához.

Az eszközök használata el?segíti a talaj termelékenységét, az életereje növekedését.
A növények fejl?déséhez elengedhetetlen vízhez saját kútból is hozzájuthatunk, vagy gy?jthetünk hozzá es?vizet is.

Saját kút használata esetén a vízellátó rendszer üzemeltethet? szélenergiával, és általa energiatakarékosan lehet vizet húzni.
A szélgépes vízszivattyúk készen vásárolhatóak, és telepítésük is könny?. A hagyományos szivattyúkat hajtó bels? égés? motorok energia igénye jelent?s, ezért, ahol állandó szélmozgás van, ott a leggazdaságosabb módszer a szélmotorral hajtott szivattyúk alkalmazása.

Lignit

A fosszilis tüzel?anyagok közé tartozik a lignit (k?olaj, földgáz, feketeszén és barnaszén). F?t?értéke 10-20 MJ/kg közötti.
A lignit a szenesedés legalsó fokán álló fás barnak?szén. A lignit felhasználása nagyon hasonlít a szénéhez. A legnagyobb különbség az, hogy mivel kicsi az energiatartalma, ezért nem gazdaságos a nagy távolságra történ? szállítása, ezért az er?m?vek közel vannak a lignitbányákhoz.

Legtöbbször külszíni fejtés? a lignit. A külfejtéses bányászat technológiája szerint el?ször el kell távolítani a lignittelepek felett elhelyezked? medd?rétegeket (iszap, homok, agyag stb.), majd a nyitott bányatérségbe vissza kell tölteni a medd?anyagokat. Ahogy kimerül egy külfejtés, továbbhalad a bánya, és a kitermelt medd?anyagot az el?z? terület gödrébe töltik. Három évvel megel?zve a bányászandó területen a széntermelést, megkezd?dik a terület el?víztelenítése. Ilyenkor a fed? és köztes víztároló rétegek vizét a mélyebb víztároló képz?dményekbe vezetik, innen a rétegvizeket a búvárszivattyús kutak a felszínre emelik. Els?sorban marótárcsás kotrógépekkel dolgoznak, néha azonban merítéklétrás kotrógépek is részt vesznek a medd?termelésben. A szén jövesztése merítéklétrás és egykanalas kotrógépekkel történik. Ezek a megtermelt anyagot szállítószalagra rakják. A medd?anyag elhelyezésé t hányórendez? berendezések végzik. A kotrógépek, szállítószalagok, hányóképz? gépek gépláncokká kapcsolódnak.

3300 millió tonnát tesz ki Magyarország szénvagyona, ennek többsége lignit. A jelenlegi kitermelési ütemmel a készletek évszázadokig elegend?ek lehetnek, ugyanis az éves kitermelés 9-10 millió tonna (amib?l 8 millió tonna a lignit).
A szén jelent?sége az 1970-es évek második felében folyamatosan csökken a primerenergia- ellátásban és a villamosenergia-termelésben. Ugyanekkor a lignit részaránya jelent?sen növekedett: 2007-ben a termelt villamos energia 15 %-át állították el? lignitalapon.

Hazánkban Várpalotán, Visontán és Hidason vannak jelent?s lignittelepek. Gazdasági jelent?sége egyre inkább n?. A lignittel valóf?zés sokkal olcsóbb, mint – a lakosság egy részének megfizethetetlen – gáz, vagy a t?zifa. Egyre jobban n? a kereslet a lignitbányákban, a lakosság számára értékesíthet? lignit után.

Lepton

A leptonok a sajátperdületű, vagyis félegész spinű elemi részecskék gyűjtőneve.

A lepton név a görög könnyű szóból ered, mivel mindegyik könnyebb volt, mint a hadronok az elnevezéskor ismertek közül.

Főbb tulajdonságuk, hogy nem vesznek részt kölcsönhatásban.

Közéjük tartozik az elektron, müon, és a tau részecske, valamint az ezeknek megfelelő neutrínók és antirészecskéik.

A leptonok 3 családba sorolhatóak:

1) Első elemirészecske-család:

a) Elektron neutrínó

b) Elektron

2) Második család:

a) Müon neutrínó

b) Müon

3) Harmadik család:

a) Tau neutrínó

b) Tau-lepton

Atmoszféra

Két jelentése van:

Egyik jelentés

Egy gravitáció által megtartott gázburok, ami az égitesteket (bolygókat, holdakat, csillagokat) veszi körül.

Másik jelentés

A nyomás mértékegysége. Jele: atm. Nemzetközileg elismert, azonban nem tartozik az SI mértékegységek közé.

1954-ben fogadták el az atmoszférát általános használatra, és így definiálták:

• 1 atmoszféra pontosan 1 013 250 dyn/cm²
• 1 atmoszféra 101 325 Pa

Ezt a tengerszinten mért átlagos légköri nyomást a Párizsi szélességi körénél mérték, és ez valóban megfelel számos iparosodott ország tengerszinten mért átlagos légnyomásának.

A kémiában a standard h?mérséklet és nyomás esetén 0 °C (273.15 K) h?mérsékletet és 1 atm nyomást kell érteni.

A gyakorlatban például a könny?búvárosok esetében az atmoszféra kifejezés gyakran az 1 bar (1000 millibar vagy 100 000 Pa) helyett használatos.

Termálvíz

Olyan vizeket nevezünk termálvíznek, amelyek a mélyebb talajrétegb?l a felszínre érkezve eleve magas h?mérséklet?ek. A víz h?fokát a geotermikus gradiense határozza meg, ami Magyarországon 20 m/°C, Európában ez az átlagérték 33 m/°C. Ez azt jelenti, hogy hazánkban kisebb mélységb?l hozható a felszínre a termálvíz. Gyakran helytelenül a gyógyvíz fogalmával azonosítják, ugyanis az egészségmeg?rzés és a gyógyulás szempontjából is nagyon jelent?sek a magas h?fokú és ásványi anyag tartalmú vizek.

Magyarországon 2000. január 1-jén 1289 regisztrált termálkút volt.

A termálvizet alternatív energiaforrásként is felhasználják. Magyarország legnagyobb természeti kincse a termálvíz, geológiai adottságaink kiválóak, itt nagyon hasznos lehet a geotermikus energia.

A geotermikus energia sokféleképpen alkalmazható (bels? terek f?tésére, használati melegvíz-szolgáltatásra, termálfürd?kben, ipari célokra, mez?gazdaságban). Az energiaárak rohamos emelkedése miatt egyre jobban kezd elterjedni a termálvíz f?tési, és melegvíz-szolgáltatási hasznosítása. Akár egész háztömbök is f?thet?k termálvízzel. Erre már az 50-es, 60-as években is volt példa Budapesten és más nagyobb városokban Magyarországon.

Min?ségi és bakteriológiai szabvány vonatkozik a termálvíz higiéniás célú használatára. Különösen fontos a termál kutak teljesítményének hosszúlejáratú fenntartása a lakótelepek, egészségügyi intézmények, iskolák termálvizes f?téséhez és vízellátásához.

Vízkeménység

A víz keménységének a benne oldott ásványi anyagok mennyiségét nevezzük. Ezt különböz? módokon lehet meghatározni. A víz felhasználásra a keménység hatással van, viszont a fogyasztását nem befolyásolja.

A víz keménységét a benne oldott kalcium- és magnéziumsók mennyisége határozza meg.

Az úgynevezett változó keménységet a kalcium- és magnézium-hidrogénkarbonát tartalom adja (Ca(HCO3)2 és Mg(HCO3)2). Ezt forralással ki lehet küszöbölni, mivel ezek a sók vízben oldhatatlan karbonátok (vízk?) formájában kiválnak:

Ca(HCO₃)₂ = CaCO₃ + CO₂ + H₂O

Mg(HCO₃)₂ = MgCO₃ + CO₂ + H₂O

A szolfátok, kloridok ilyen módon nem küszöbölhet?k ki, így azok az úgynevezett állandó keménységet adják.

A két keménység együttesen adja meg a víz összkeménységét.