Cellulóz hőszigetelés

Papír alapanyagból újrahasznosítási eljárással, gyártása során a szétfonalazott mállasztott papírt bórsavval és bóraxszal kezelik, amik a tűz, penész és kártevőkkel szembeni ellenálló képességet biztosítják.

A kezeléssel elűzhetőek a szerkezetből a rágcsálók és a rovarok. Az anyag a legtöbb födémszerkezet utólagos szigetelésére is megoldást nyújt, régebbi építésű üreges mennyezet szerkezetek esetében pedig a technológiából adódóan sokkal könnyebben beépíthetőek, mint bármely más anyag. Elegendő csak meglazítani néhány csapófedél deszkát vagy kis átmérőjű nyílásokat fúrni terjedési terenként, majd telepíteni a szigetelést, teljes födémfeltárás, sitt és utómunkák nélkül.

Kitűnően alkalmazható tetőtér-beépítésnél is, a hő megtartáson kívül jelentős hangelnyelő képességgel bír. Továbbá alkalmas ferdetetős szerkezetek egyidejű és utólagos szigetelésére is. Túlnyomatásos technológiáját kihasználva pedig gipszkarton és egyéb könnyűszerkezetes határoló és válaszfal szigetelésnél is kiválóan alkalmazható. Különféle ragasztó segédanyagok alkalmazásával könnyen felhordható, legegyszerűbb esetben akár a víz is lehet a rögzítő anyaga.

Nem tehető ki közvetlen agresszív környezeti hatásoknak (lúgok és savak), maximum 105°C hőfokig alkalmazható. Nem éghető, láng-gátló hatású. (Hővezetése: 0,033-0.04 W/m2K)

Feketeszén

A kőszén csoportjába tartozik. Fekete színű, üledékes kőzet, amely rétegzett vagy lencsés kifejlődésű. Nem elemi szén, hanem bonyolult szénvegyületek keveréke.

Évmilliók során, sekély lápok növényzetéből keletkezik, nagy nyomáson és hőmérsékleten. A kőszén kialakulásának egymást követő fokozataiban egyre nő a karbontartalom. Az első fokozat a tőzeg, amelyet a lignit, majd a barnakőszén (60-70% karbontartalom), később a feketekőszén (80% feletti karbontartalom) és az antracit (90% feletti karbontartalom) követ. A mai széntelepek a karbonkorban élt növényekből keletkeztek.

Felhasználás:

A feketeszént energiatermelésre használják, emellett pedig fontos vegyipari és vaskohászati alapanyag. A feketekőszén száraz lepárlásával (kokszolás) nyerik a kohókokszot, amely a vasgyártás elengedhetetlen alapanyaga.

Forrás: Freeweb

Teller Ede

Teller Ede magyar származású, amerikai atomfizikus. Az USA-ban a „hidrogénbomba atyjaként" vált ismertté.

1908. január 15-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a Mintagimnáziumban végezte, itt is érettségizett 1925-ben. A matematika érdekelte, de atyai nyomásra vegyésznek tanult tovább a Budapesti Műszaki Egyetemen.

1926. január 2-án hagyta el az országot, főként a hatályban lévő numerus clausus miatt. Karslruhéban kémiát és matematikát tanult. Itt kezdett el érdeklődni a fizika iránt is. 1928 őszén már Lipcsében tanult, itt írta meg doktori értekezését az ionizált hidrogénmolekula gerjesztett állapotairól, ezt 1930-ban védte meg.

Ezután Göttingenben kapott kutatói állást. Hitler hatalomra jutása után először Dániába ment, majd Teller 1935 augusztusában érkezett az Egyesült Államokba és 1941-ben az állampolgárságot is megkapta. Itt szorosan együtt dolgozott Garnowval, közösen alkották meg a Garnow-Teller tételt, ami a radioaktív bomlás során a szubatomi részecskék tulajdonságait írja le. 1937-ben szintén közös dolgozatban írtak arról, hogy a Nap energiatermelése magfúzión nyugszik alapul. Tehát Teller már ekkor kezdett foglalkozni a magfúzióval.

1939-ben német tudósok felfedezték az atommaghasadást. Teller pár kortársával együtt felismerte ennek a veszélyét. 1941-ben bekapcsolódott az amerikai Manhattan-tervbe. Ennek célja az atombomba előállítása volt. A Los Alamos-i laboratóriumba kerül, ahol ki is dolgozzák az első atombombát Oppenheimer vezetésével. 1952-ben ki is próbálták sikeresen az első amerikai hidrogénbombát. Ugyanekkor Teller kezdeményezésére az amerikai Atomenergia Bizottság létrehozta Észak-Kaliforniában a Lawrence Livermore Laboratóriumot, amelynek Teller tanácsadója, igazgatóhelyettese, majd végül igazgatója lett.

Az 1970-es években Teller szorgalmazta a fúziósenergia-kutatásokat. Később az 1980-as években ő kezdeményezte a rakétaelhárító-rendszer kifejlesztését, ami csillagháború néven vált ismertté.

1975-től a Stanfor Egyetem Hoover Intézetének a kutatója volt, Palo Altóban, Kaliforniában élt.

A rendszerváltozás után gyakran járt Magyarországon, 1990-től halálig minden évben hazalátogatott.

1962-ben Kennedy elnöktől vehette át a Fermi-díjat munkájának elismeréseként. 1994. április 23-án Göncz Árpád köztársasági elnöktől átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrendet, majd 1997-ben megkapta az akkor elsőként kiosztott Magyarság Hírnevéért kitüntetést. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben választotta tiszteletbeli tagjává.

2003. szeptember 9-én hunyt el Stanfordban, Kaliforniában.

Képforrás:

1. http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:EdwardTeller1958.jpg&filetimestamp=20060128161252

Szilárd tüzelés

Ismét előtérbe került a szilárd tüzelőanyagok alkalmazása. Ennek oka az energiaárak emelkedése.

Elsősorban a fatüzelés van terjedőben a tűzifa olcsósága miatt. A fabrikett és a pellett kicsit drágább. A szén a másik megoldás.

A faanyag elégetése a CO2-kibocsátás miatt megújuló energiaforrásnak minősül, hiszen a fák széndioxidból építik fel a szervezetüket és elégetéskor ez a mennyiség kerül vissza a légkörbe. Sűrűn lakott településeken nem ajánlatos a fatüzelés, mert a hamu egy része a kéményen keresztül a légtérbe kerül, növelve ezzel a szmogot.

A szén tüzelése korántsem környezetbarát mód, hiszen hasonlóan a kőolajhoz és a földgázhoz fosszilis anyagok, a felszínre hozva és elégetve ezeket plusz széndioxid-kibocsátás adódik, ami káros Földük klímájára.

Neutron

Az atommag egyik összetevője, a protonnal együtt nukleonnak nevezzük. Jele n. A latin „neutral" szóból ered (jelentése: semleges), amihez egy görög -on végződést kapcsoltak.

Története

1930-ban fedezte fel Walther Bothe és H. Becker (Németországban). Nagy energiájú alfa-részecskékkel bizonyos könnyű elemeket (berillium, bór, lítium) bombáztak, és ez által egy rendkívüli áthatolóképességű sugárzás keletkezett. Először azt hitték, hogy ez röntgensugárzás, azonban annál is nagyobb volt az áthatolóképessége, és az eredményeket emiatt nagyon nehéz volt értelmezni.

Ezután Iréne Joliot-Curie és Frédéric Joliot-Curie a következő eredménnyel álltak elő 1932-ben: a kijövő sugárzást paraffinra, vagy más hidrogéntartalmú anyagra bocsátották, és így abból nagy energiájú protonok lökődtek ki. Ezt még nehezebben tudták röntgensugárzással magyarázni.

Így végül a neutront James Chadwick fedezte fel, aki ezért Nobel-díjat is kapott. Azt feltételezte, hogy egy protonnal nagyjából egyező tömegű semleges részecske lökődik ki, és ezt több kísérlettel is igazolta. A részecskék semlegessége miatt nevezték el neutronnak.

Galvánelem

A galvánelem egy olyan berendezés, amely alkalmas kémiai energia elektromos energiává való átalakítására. Önként végbemenő redoxireakciók termelik benne az elektromos energiát. Tehát egy olyan energiaforrásról van szó, amelyben kémiai energia alakul át villamos energiává. Akkor keletkezik, ha két különböző fém- vagy szénrudat (elektródot) merítenek olyan elektrolit oldatba, amelyik legalább az egyik elektródot vegyileg megtámadja.

Felépítése

Két elektródból áll, ami két különböző, saját elektrolitjába merülő fém, vagy fémes vezető:

• Az egyik fémes vezető a két elektródot köti össze,
• a másikban, a diafragmában az elektródok elektrolitjai – keveredés nélkül – érintkeznek egymással, azonban az ionok szabadon mozoghatnak az elektrolitok között.

Előállítása

Egy-egy cink és rézelektródát helyeznek el egy hígított kénsavval töltött edénybe. A rézelektródából elektronok lépnek ki a kénsavba a vegyi hatás következtében, így tehát pozitív töltésűvé válnak. A cink elektróda felületén ennek a fordítottja játszódik le, tehát az elektronok a kénsavból lépnek át, vagyis itt elektrontöbblet keletkezik, tehát negatív töltésű lesz. Az elektródok között feszültség mérhető, ugyanis az elektródok töltései kiegyenlítődni igyekeznek. Ez az áramforrás lesz az úgynevezett Volta-elem, aminek üresjárati feszültsége 1 Volt, amely a terhelés folyamán rövidesen lecsökken.

Távfűtés

A távfűtés hőenergia-szolgáltatás, amit távvezetékeken valósítanak meg. Környezetkímélőbb az épületenkénti fűtőegységek használatához képest. A klímaváltozás miatt egyre növekszik a jelentősége a távfűtésnek. Olyan új energiahordozók felvevője lehet, amelyek csak nagyobb teljesítménytartományban hasznosíthatók gazdaságosan. Nagy teljesítményű hőtermelő egységekkel, a megújuló energiaforrások sokkal gazdaságosabban felhasználhatók.

Nagyrészt a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével állítják elő a távfűtéshez szükséges energiát. Mivel a gáazszámláért fizetendő összeg folyamatosan növekszik, ezért előtérbe kerültek a megújuló energiaforrások. Az alternatív lehetőségek közül a biomassza, a geotermikus energia és a hulladékhő felhasználásával gondoskodni lehet az energiaellátásról is, és a környezetet sem károsítja nagymértékben.

Elvileg a Föld hője kimeríthetetlen energiaforrás. A forrásokból feltörő forró víz csak távfűtési rendszerekkel juttatható el a felhasználóknak.

Magyarországon a hatszázezret is meghaladja a száma a távfűtéses lakásoknak, ezek kiszolgálásához erőművi berendezésekre, fűtőművekre, kiterjedt csőhálózatokra, és hőközpontokra van szükség. A hőközpontok közül megkülönböztetünk nagy elosztó központokat, egy-egy épület, vagy épületrész ellátását szolgáló közepes méretű központokat, illetve kezdenek hazánkban is elterjedni a családi házakat ellátó mini központok.

Korábban épültek olyan tömbhőközpontok, amelyek több épület ellátását végezték, de ezek üzemeltetése sok problémát és hőveszteséget okozott, manapság folyik megszüntetésük. Mivel szekunder oldali paraméterekkel vezették a fűtési hőt az egyes épületekhez, ezért a korrekt mérés alapján történő elszámolást lehetetlenné tette.

Ezek helyett a hő primer nyomás- és hőmérsékletviszonyokkal érkezik az épületbe, ahol megfelelő szabályozó berendezések vannak felszerelve, és ezek segítségével biztosítják az épület fűtéséhez szükséges feltételeket és készítik a meleg vizet.