Páraáteresztő fólia

A fólia vékony lap- vagy papírvékonyságúra nyújtott fém vagy műanyag.

Építőipari értelemben a tetőfedés alatt elhelyezkedő védőréteg. Feladata a tetőfedés illesztéseinél keletkező réseken átjutó nedvesség kivezetése a tetőből. Élettartama általában 25-50 év, ám ezt nagyban csökkenti a közvetlenül a fóliát érő napfény, illetve a visszavert fény. Óhatatlan, hogy a bejutó nedvességből fény hatására pára csapódjon le. A pára igyekszik magát áttörni az előtte található rétegeken, így a fólián is. Az anyag páraáteresztő képessége határozza meg, hogy milyen könnyen jut át rajta a pára és hogy mennyire roncsolja az anyagot. Ha a fűtött tér felől beengedjük a párát a hideg tér felé, és a cserép alatti fóliánál gátat emelünk távozásának útja elé, akkor összetorlódik és víz formájában kicsapódik a hőszigetelésben. Ez az oka a téli napsütésben történő „beázásnak". Mindezt megelőzhetjük azonban a helyes rétegrendet betartva. A rétegeket úgy kell összeválogatni, hogy a fűtött oldalon kevés párát engedjünk be a szerkezetbe egy párafékező réteg (sd:2m-100m) segítségével, illetve zárjuk el az útját egy párazáró réteggel (sd>100m). A külső rétegeknek lehetővé kell tenniük a kiszáradást, vagyis azt, hogy a bejutott pára gyorsan távozzon. Emiatt fontos, hogy a külső oldalra páraáteresztő fólia kerüljön, amelynek sd értéke maximum 0,3 m lehet – azaz kevesebb kell, hogy legyen az ellenállása, mint 30 cm levegő páraellenállásának. (Ekkora távolságra juttatjuk el a levegőt télen, amikor látszik a leheletünk.)

Példa a helyes rétegrendre:

belső burkolat – távtartó – légzáró – párafékező réteg (fólia) – szarufák – köztes hőszigetelés – páraáteresztő tetőalátét-héjazat – ellenléc – cserépléc – cserép

Elektromágneses erő

Az elektromágneses erő nem más, mint az elektromos töltéssel rendelkező részecskék között fellépő erő.

A természet alap-erőinek egyike (a többi: erős nukleáris erő, gyenge nukleáris erő, gravitációs erő), ami során az elektromágneses mezőnek az elektromos töltésű részecskékre hatást gyakorol.
A gravitációs erőn kívül gyakorlatilag minden jelenségért az elektromágneses erő felelős.
Tehát az atomok közötti kölcsönhatásokban, minden erő visszavezethető az atom belsejében lévő elektromos töltésű protonokra és elektronokra ható elektromágneses erőre.

Energiamegmaradás törvénye

A fizikában ez a legáltalánosabb törvény, amelyet a természet minden jelenségére alkalmazni lehet, mivel mindenhol energiaátalakulások történnek. Energiát nem lehet teremteni vagy megsemmisíteni, az egyszerűen van. Azért ez az egyik legfontosabb megmaradási törvény, mivel a társadalomnak szüksége van az energiára, hogy a civilizáció által kívánt építkezéseket, áruszállítást stb. véghezvigye. Az energiamegmaradás törvénye kizárja az elsőfajú örökmozgó létezését, azaz olyan szerkezetét, amely kisebb energia befektetéssel több energiát termel.
Az energiamegmaradás azt állítja, hogy egy zárt rendszer teljes energiája állandó marad. Máshogy kifejezve tehát, az energia átalakítható egyik formájából a másikba, de nem lehet létrehozni, vagy lerombolni. A modern fizikában minden energia tömeget is kifejez, és minden tömeg az energia egyik formája.

Az törvény az időeltolási szimmetria következménye, azzal kapcsolatos, hogy a fizikai törvények változatlanok maradnak az idő múlásával. A termodinamika első főtétele, vagy törvénye az energiamegmaradás megállapítása a termodinamikai rendszerekre.

Stephen Gray

Stephen Gray angol csillagász, fizikus.

Életéről és körülményeiről nagyon keveset tudunk.
1666 decemberében született az angliai Canterburyben, s néhány iskolai év után édesapja textilfestő műhelyében kezdett dolgozni. Élénken érdeklődött a természettudományok, különösen a csillagászat iránt. Gray saját maga csiszolt lencséket, készített távcsövet, és csillagászati megfigyelései által egyre nagyobb hírnévre tett szert. Később segédkezett Jean T. Desaguliers francia fizikus mellett, és figyelme mindinkább a dörzselektromosság felé fordult, majd ő végezte az első kísérleteket az elektromosság vezetésével kapcsolatban.

Eleinte azt vizsgálta, hogy a fémek dörzsölés hatására nem válnak-e elektromossá, később pedig egy megdörzsölt üvegrúd mindkét végét parafával dugta be azt figyelve, hogy az üvegrúd megtartja-e elektromos állapotát. Ha a bedugaszolt csővéget pelyhekhez közelítette, azok a dugóhoz repültek, tehát a dugó átvette a csőből az elektromosság egy részét. Ugyanezt a kísérletet elvégezte fenyőfapálcára rögzített elefántcsont golyóval is és ugyanerre az eredményre jutott. Gray így fedezte fel, hogy az elektromosság vezethető.

Ezek után pedig már az érdekelte, hogy nagy távolságokra is vezethető-e az elektromosság. Újabb kísérleteiben fémhuzalokat alkalmazott és megfigyelte, hogy azok is vezetik az elektromos áramot. 1729 júniusában kísérleteinek eredményeképpen sikerült az első „távvezetéket" elkészítenie: 215 méterre vezette el az áramot, és felosztotta az anyagokat „elektromos" és „nem elektromos" anyagokra. Ebből azután Charles François de Cisternay Du Fay francia fizikus jutott arra a következtetésre, hogy kétféle: pozitív és negatív elektromosság létezik.

Gray 1731-ben és 1732-ben munkásságának elismeréseképpen Copley-érmet kapott, ami a Royal Society (Királyi Tanács) mindmáig legmagasabb kitüntetése. 1732-ben a Tanács tagjai közé választotta.

Stephen Gray 1736. február 7-én hunyt el Londonban.

Globális felmelegedés

A globális felmelegedés az utóbbi évtizedekben lezajlott, az ember által okozott éghajlatváltozás folyamata. A folyamat napjainkban is zajlik, hatásai pedig évről évre szembetűnőbbek: az óceánok és a felszín-közeli levegő hőmérsékletének megemelkedése miatt egyre több időjárási szélsőségekkel, természeti csapásokkal találkozunk.

A klímaváltozást az ember okozza, főként 2 gáz, a szén-dioxid és a metán légkörbe juttatásával. Ezzel pedig eljutunk az üvegházhatáshoz. Az üvegházhatás az a jelenség, amelynek során a napsugárzás behatol a Föld légkörébe, de a felszínről visszasugárzott hőenergia nem jut ki, mert a külső határoló réteg (az üvegházgázok: szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) nem engedi ki. A hőenergia tehát bent reked a Föld légkörében, ezáltal emelkedik a hőmérséklet.

Már jóval az ember előtt is voltak üvegházhatású gázok a légkörben, így az üvegházhatás korábban is lejátszódott. Ekkor a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, és az ózon voltak a fő összetevők. A földi élet kifejlődése nem is lett volna lehetséges ezek nélkül, hisz a természetes üvegházhatás nélkül kb. 30°C-kal lenne alacsonyabb a Föld átlaghőmérséklete. Jelenleg azonban az a probléma, hogy az ember tevékenységének köszönhetően a légkör több üvegházhatású gázának koncentrációja jelentős mértékű, többnyire folyamatos emelkedést mutat, ezért a légkör túl sok hőt tart vissza, és így felmelegszik.

Jelentős veszéllyel fenyegetnek a sarki jégtakarók olvadása. A jég a Nap hőjének 80%-át visszaveri, ellenben a víz a nagy részét elnyeli. Tehát ha a jég olvad, a helyén megjelenő vízfelszín több hőt nyel el, ami újabb jégolvadáshoz vezet. Ezáltal emelkedik az óceánok hőmérséklete és vízszintje, ami végzetes természeti és emberi katasztrófákhoz vezethet. Szibéria és Alaszka korábban teljesen fagyott tundrájának olvadása következtében a mocsárban lévő, hatalmas mennyiségű metán a légkörbe kerül, ahol erőteljes melegedést, és így olvadást is előidéz. A metán még nagyobb koncentrációban fordul elő az óceánok alján nagy nyomás alatt jégbe fagyva, aminek felszínre jutását csak remélhetjük, hogy nem indítjuk be.A globális felmelegedést az ember tevékenysége indította be, de nagyon gyors és határozott lépésekkel még meg is állíthatja.

Mit tehetünk?

Először is terjesszük a hírt, hogy komoly baj van. Környezettudatos gondolkodással, a klímaváltozásért felelős két fő gáz, a szén-dioxid és a metán kibocsátásának csökkentésével megállíthatjuk a folyamatot. Szén-dioxid akkor keletkezik, amikor a hagyományos energiaforrásokból elektromos energiát állítunk elő, tehát a szén-dioxid szint csökkentésének egyik módja az energiatakarékosság, energiatakarékos háztartási eszközök és égők használata. Megújuló energiaforrások, úgymint a szél-, a nap- és a vízerőmű használatával pedig eleve elkerülhetjük a szén-dioxid termelődését.

A közlekedés és áruszállítás mai formái (légi, vízi, szárazföldi) mind jelentősen hozzájárulnak a magas szén-dioxid kibocsátáshoz. Tehát inkább válasszuk a tömegközlekedést vagy a kerékpárt, ha nem nagy távolságú útra indulunk. Váltsunk kisebb fogyasztású autóra, vagy elektromos és belső égésű motoros „hibridautóra". A szelektív hulladékgyűjtés és a minél több erdős, fás terület megóvása szintén segít, hiszen a fák megkötik a szén-dioxidot, így tisztítva meg a légkört. A kivágott fák helyébe mihamarabb újakat kell telepíteni. Szén-dioxid és metán egyaránt kerül a légkörbe a haszonállatok tartása által. Kevesebb húsfogyasztással itt is sokat tehetünk az üvegházgázok ellen.

Az 1992-ben New Yorkban aláírt, az ENSZ Éghajlat változási keretegyezményének (UNFCCC) kiegészítő jegyzőkönyvét 1997. december 11-én Kiotóban, az UNFCCC tagállamok harmadik konferenciáján fogadták el és nyitották meg ratifikálásra. A kiotói jegyzőkönyv (Kiotói Egyezmény) néven ismertté vált dokumentum 2005. február 16-án lépett hatályba az USA és Ausztrália kivételével a világ összes jelentős országának támogatásával. A jegyzőkönyvben a fejlett országok vállalták, hogy a 2008-2012-es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest. Ezen belül az egyes országok esetében eltérések vannak, így az Európai Unió eredeti tizenöt tagállama 8%-os csökkentést vállalt. A volt szocialista országok 1990 helyett másik bázisévet is választhattak, figyelembe véve az 1989 utáni gazdasági összeomlás következtében végbemenő drámai mértékű üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkenést. Magyarország 6%-os csökkentést vállalt az 1985-87 közötti időszak átlagos kibocsátásához képest, amit a 2007. évi IV. törvényben hirdettek ki.

Energia születik a csizmánkból

Energia születik a csizmánkból

A karra szerelhető ökotöltő, a napenergia raktározó sátor után most itt van a legújabb energiatudatos újdonság, az energiafejlesztő csizma. Kinézetre ez egy egyszerű gumicsizma, azonban nem csak a sár ellen véd, hanem a telefontöltőként is funkcionál.

A lábak által termelt hőt alakítja át árammá a Seebeck- hatás alapján. A létrejött termofeszültséget hőelemmé köti össze és két vékony kerámialap közé raktározza el. Amint a láb melege érintkezik a lap felső részével, energia születik. Ehhez az szükséges, hogy a lap másik oldala a föld hidegét érzékelje.

12 órányi viselés 1 órára elegendő töltést képes biztosítani a telefonnak. Látható, hogy a technológia még gyerekcipőben jár, azonban már most lenyűgöző. Ha továbbfejlesztik és elrugaszkodnak a csízmától, akkor elfelejthetünk törődni az áram árával.

Kazán

Egy berendezés, amiben tüzelőanyagban lekötött kémiai energiát szabadítunk fel égetéssel, illetve ezt a felszabadított hőenergiát egy továbbító közeggel közöljük. A közeg lehet víz, valamint telített vagy túlhevített gőz, de lehet bármilyen egyéb, nyomás alatt álló vagy atmoszférikus nyomású folyékony vagy gáz halmazállapotú közeg is. Ha nem történik hőközlés a kazánban, akkor úgynevezett elgázosító kazánról, vagy gázgenerátorról beszélünk.

Csoportosításuk:

• Hatásfoktól függően lehet hagyományos, kis hőmérsékletű vagy kondenzációs kazán.
• A hőcserélő fajtájától függően létezik vízcsöves és hengerköpenyes kazán.
• Összetétele szerint lehet öntvény elemekből vagy acéllemezekből összeszerelt.
• Égéstől függően pedig megkülönböztetünk nyílt-, és zárt égésterű kazánokat