Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (Hungary Green Building Council, röviden HuGBC) olyan a környezet iránt elkötelezett építészekből, belsőépítészekből, mérnökökből, kutatókból, gazdasági szakemberekből, az építésgazdaság különböző területein működő cégekből és szervezetekből egyesületi formában alakult non-profit, országos szakmai, társadalmi együttműködés, mely célként tűzte ki maga elé azt, hogy a szükséges piaci, oktatási és jogalkotási feltételek elősegítése révén hozzájárul a környezetileg felelős és egyben megtérülő építkezési gyakorlatok elterjedéséhez Magyarországon.

Az egyesület küldetése a környezettudatos építési megoldások és technológiai ismeretek terjesztése, ezáltal a fenntartható fejlődés irányába történő átmenet előmozdítása. Szeretnék, ha az innovatív, környezetbarát megoldások mind a lakosság, mind a szakmai és tudományos csoportok körében teret nyernének, továbbá az üzleti világból is kívánnak ösztönzést adni a környezettudatosság iránti társadalmi felelősségnek. Az egyesület tagságon alapul, valamint céljaik elérése érdekében együttműködnek, állami-, felsőoktatási intézményekkel, környezetvédelmi-, szakmai- és más szervezetekkel, az ipari és kereskedelmi kamarákkal is.

Tevékenységük a következőkre terjed ki:

• környezettudatos építészettel, építéssel és üzemeltetéssel kapcsolatos általános ismeretek társadalmi szintű kommunikációja,

• az építészeti szabályozásban a környezettudatosság kellő súlyú megjelenítése,

• környezettudatos ingatlan minősítési rendszerének kidolgozása,

• új technológiák köz- és felsőoktatásban történő széles körű megismertetése,

• az energiatakarékos és fenntartható építést és felújítást előmozdító gazdasági szabályozás, támogatási rendszer szakmai kidolgozása és véleményezése.

A szervezet interszektoriális összefogással azon dolgozik, hogy segítse Magyarországon az átállást a környezettudatos gondolkodásra és építésre. Az Egyesület a World Green Building Council (http://www.worldgbc.org) elismert magyar fejlődő tagszervezete, így a világ számos országában működő szervezet nemzetközi tapasztalataira is támaszkodik, élvonalbeli stratégiai elveket, módszertant és gyakorlatokat hoz Magyarországra.

Forrás:http://www.hugbc.org/egy-bemutatkozas.php

Gőzgép

A gőzgép egy hőerőgép, amely a gőz energiáját alakítja át mechanikai munkává. I. e. 1. században találta fel az első kezdetleges gőzmeghajtású szerkezetet az Alexandriai Hérón. Azonban ez csupán érdekesség maradt. Az első valódi gőzgép feltalálójaként James Wattot tartjuk számon, de a kifejlesztéséhez még sokan mások is hozzájárultak. A ipari forradalom kezdetét 1769-től, a modern gőzgép feltalálásától számítjuk.
Az ipari forradalomban szinte kizárólagos energiaforrásként szerepelt, szivattyúk, gőzmozdonyok, gőzhajók és gőzüzemű traktorok hajtására használták. Igazából a gőzturbina is a gőzgépek egyik fajtája, amely jelenleg is fontos szerepet tölt be az energiaellátásban.

Működése

Működéséhez szükség van egy gőzkazánra, amely a vizet felforralja, és ez által nagynyomású gőzt szolgáltat. Gyakorlatilag bármilyen erőforrás használható gőz előállítására, azonban a leggyakrabban használatos tüzelőanyagok a fa, a kőszén és az olaj. Mivel a gőz működése közben kitágul, megmozgat egy dugattyút, és ezt a haladó mozgást forgó mozgássá alakítják át, amely végül további gépeket hajt meg.

Elektromos távíró

Az elektromágneses távírót az amerikai festőművész, technikus, Samuel Finley Breese Morse találta fel. A távíró kezdetleges tervét 1832. október 19-én vázolta fel.

A terv megálmodása után a megvalósítás annál nehezebben ment. 1837-ben két segéderőt is maga mellé fogadott, és így a közös munka eredményeként 1837. szeptember 4-én mutatta be a sokszorosan javított telegráfot. Egy fél kilométerrel távolabb lévő munkatársa adni kezdte a jeleket, és erre az előadóteremben álló készülék ingája titokzatos tüskéket rajzolt a papírszalagra. Ekkor Morse leolvasta a számokat, és mivel a kódokat már fejből tudta, azonnal mondta is a szöveget: „sikeres kísérlet a távíróval 1837. szeptember 4-én."

A róla elnevezett morzeábécét csak később, 1839-ben dolgozta ki, amely az egységes nemzetközi jelzésrendszerré vált pont-vonal kombináció. A rendszer az 1990-es évekig hivatalos használatban volt. 1838. február 20-án mutatta be Morse a távíró továbbfejlesztett változatát, és ez alapján húzták fel az első távíróvonalat Baltimore és Washington között. Az első közvetített jel az M betű morzejele volt, az első mondat pedig 1844. május 24-én futott át rajta. A villamos távíró vonalat 1845. április 1-én nyitották meg a nagyközönség számára.

Az elektromos távíró még a feltaláló életében meghozta a sikert és elismerést, akinek tiszteletére New York városa két szobrot is emelt.

Nyílászárók hőhatásai, hőérték javítása

Nyílászárók mellé ülve előfordulhat, hogy a hideg napokon egyik oldalunk fázik, annak ellenére, hogy a hőmérő ugyanannyit mutat, mint a szoba egyéb helyén. Ez azért fordulhat elő, mivel a belső falak sugárzása kisebb mértékben befolyásolja hőérzetünket, mint a hűvösebb külső. A nyílászárókban az üveg fokozott hőszigetelésűre cserélésével a belső felület hőmérséklete megemelkedik, és a kellemetlen aszimmetrikus érzés megszűnik. Az ablakok két-, valamint háromszoros üvegezése, az üvegre gőzölt fémbevonat, illetve az ablaküvegek közé töltött nemesgáz mind az optimális hőszigetelést segítik elő, de biztosítják a fokozottabb hangszigetelést is, és ez kedvez az ablak élettartamának.

Építkezésnél, amikor a nyílászárókat berakják a helyükre, szigetelő anyaggal vonják körbe őket azért, hogy még a kis réseken se tudjon a fűtés távozni, vagy a hideg beáramolni. Télen ugyanis az ablak üvegezése, kerete, az üveg szélének rögzítésénél kialakuló hőhidak és a szellőztetés által okozott hőveszteség miatt az ablak körül energiaveszteség alakul ki.

A nyílászárók állapota is változik az idők során. A nem megfelelő nyílászáró réseinél a fűtési energia akár 30%-a is távozhat. Először fel kell mérni a nyílászárók állapotát, majd el kell dönteni, hogy elegendő-e a nyílásainak és a csatlakozásainak a tömítése, vagy teljes cserére lesz szükség. A régi ablakoknál a hő- és hangszigetelésen leginkább úgy lehet javítani, ha szigetelőcsíkkal leszigeteljük. Ezek a szigetelőcsíkok öntapadóak és elég rugalmasak, anyaguk habszivacs és gumi. Ha nem tömíthetők már a meglévő szerkezetek, akkor a nyílászárók cseréjét kell megvalósítani, amely történhet úgy, hogy a meglévő tok a helyén marad, és abba kerül az új ablak, vagy a teljes ablakcserével. Az utóbbi esetében, vagy a tömítés elhelyezésekor, amennyiben a meglévő egyéb szerkezeteket változatlanul hagyjuk, előfordulhat falnedvesedés, penészesedés, amelyet nem a beépített új nyílász� �ró eredményez, hanem a szellőzés csökkenésével az épület belsejében levő nedves levegő jobban fel tud dúsulni és az hamarabb lecsapódik a hidegebb felületen.

Komolyabb minőségi változást eredményez a nyílászárók tömítése, vagy a teljes nyílászárócsere, viszont nagyon lassan megtérülő beruházásnak számít.

Radon gáz

A radon egy radioaktív nemesgáz, láthatatlan, szagtalan. Az urán bomlási sorában található meg. Anyaeleme a rádium, amely megtalálható a földkéregben, a talajban és részben építőanyagainkban. A radon felezési ideje 3,8/nap, tehát ennyi idő alatt csökken a felére a kezdeti mennyisége.

Ez az idő elég arra, hogy a talaj felső rétegeiből – vagy az építőanyagokból – a levegőbe kerüljön, és itt a körülményektől feldúsulva a lakosság természetes eredetű sugárterhelésének meghatározó alkotórésze legyen.

Amikor kikerül a szabadba, a radon nagy mértékben felhígul, aktivitási koncentrációja néhány Bq/m3 lehet. Mivel a radon nemesgáz, ezért a belélegzett radon túlnyomó részét kilélegezzük. Ugyanakkor bomlástermékei a levegőben található kisméretű szilárd részecskékhez, az aeroszolokhoz kötődnek, amelyek jelentős hányada kiülepedik tüdőnkben, a hörgőkben. Ezek a falára rakódhatnak, és ott megtapadva alfarészecskékkel bombázzák a hörgőhám leginkább sugár-érzékeny, osztódó sejtrétegét. Egy részük – oldékonyságuktól függően – bekerül a keringésbe, majd az egyes szervekbe, szövetekbe.

Az alfa-sugárzásnál ugyanaz az elnyelt energia 20-szor nagyobb biológiai hatást válthat ki, mint a röntgen-, gamma- vagy a béta-sugárzásé. Ez a sűrűn ionizáló sugárzások esetében a rövidtávon belüli nagy energiaátadás miatt lehetséges. A sejtek elpusztulnak, vagy mutáns sejtek keletkeznek az energiaátadás hatására. A mutáns sejtek könnyen rák előtti állapotba kerülhetnek, majd egyéb káros hatásokra rákos sejtekre osztódhatnak. Magas radon-koncentráció esetén a radon és leányelemeinek hosszú időn át történő belélegzése megnöveli a tüdőben a rákos daganatok kialakulásának kockázatát.

Akkumlátor

Az akkumulátor egy energiatároló eszköz, mely a villamos energiát, ami töltéssel kerül a szerkezetbe, vegyi energiává alakítja át. Ezt hosszabb ideig lehet tárolni. Kisütéskor visszaalakítja villamos energiává. Az akkumulátor egyenfeszültség tárolásra, szolgáltatásra alkalmas közvetlenül.

Működési elve:

Az akkumulátor úgy működik, mint egy galvánelem, ha fogyasztót kapcsolunk hozzá. A töltésszétválasztó folyamat közben elektródáinak anyaga átalakul. A folyamat végén az akkumulátor kisütött állapotba kerül, lecsökken a kezdeti feszültségértéke. Töltés során feszültség hatására töltőáram alakul ki. Ekkor az akkumulátor fogyasztóként energiát vesz fel, aminek hatására a vegyi folyamatfordított irányban megy végbe és az elektródák anyaga eredeti állapotba kerül. A folyamat vége az akkumulátor feltöltöttségét jelzi.

Kisütés során az akkumulátor kapocsfeszültsége csökken, töltés során nő. Amennyiben a kapocsfeszültség érték alá esik, a kisütést be kell fejezni, mert károsodást eredményezhet. Ez nem minden típusra igaz. Töltésnél, mikor a kapocsfeszültség a megadott értéket eléri, a töltést is be kell fejezni. A túltöltés károsíthatja az akkumulátort.

Fajtái:

- savas akkumulátorok

- lúgos akkumulátorok

A savas akkumulátorokat pl. gépkocsikban alkalmaznak. Névleges cellafeszültsége 2V. Egy 12 V-os akkumulátor 6 darab, sorosan kapcsolt cellából áll.

Lúgos akkumulátorok közé soroljuk a nikkel-kadmium, nikkel-vas és a cink-ezüst akkumulátorokat, illetve más elektróda rendszerű akkumulátorokat.

Elektronikus berendezésekhez száraz akkumulátorcellákat használnak, melyek hasonlóak az elemekhez (AA, AAA, C, D, 9V) méretüket tekintve, hogy azok az elem helyére felhasználhatóak legyenek. Különböznek azonban üresjárati feszültségükben. Az akkumulátorcellák, mint a Ni-Cd (nikkel-kadmium) és a Ni-MH (nikkel-metálhibrid) névleges üresjárási feszültsége 1,2V. Ez a működtető feszültség kisebb, mint az elemeknél, de ez általában nem okoz gondot a berendezések használatakor.

Akkumulátorok hatásfoka:

Az akkumulátor nagyobb töltést és energiát vesz fel, mint amekkorát lead.

Mérése:

- amperóra-hatásfok: a visszaadott és felvett amperórák hányadosa

- wattóra hatásfok: visszaadott és felvett energia hányadosa

Newtoni mechanika

Isaac Newton fogalmazta meg az elméletet, amelyben az erő és a mozgás közötti összefüggéseket tárgyalja a mindennapi – illetve az atomoknál sokkal nagyobb méretű, és a fénysebességhez képest lassan mozgó – testek körében.

Newton három mozgástörvényében fejeződik ki az elmélet. Az időt egyenletes mozgásúnak, abszolútnak, minden megfigyelő számára azonosnak és a tértől különbözőnek tekinti, tömeg és energia között nem feltételez kapcsolatot.