Elektromos autó

Az elektromos autó olyan jármű, amely a belsőégésű motor helyett elektromotort és elektromos motorvezérlőt használ. Az elektromos energiát általában akkumulátorból nyeri, amely legtöbbször újratölthető akkumulátor. Az újratölthető elektromos autók azonban (ultrakapacitásnak is nevezett) szuperkondenzátorban vagy lendkerékben is tárolhatják az elektromosságot.

Szélerőművek típusai

A szélenergia a megújuló energiaforrások közül az egyik legfontosabb. A Nap felhasználható energiáját nem haladja meg, sőt, meg sem közelíti. Működésük a szélmalmokéhoz hasonló. Többen támadják a szélerőműveket, mert zajosak, veszélyesek a madarakra és rontják a tájképet.

A szél energiája:

A Nap Földet elérő energiájának 1-3%-a alakul szélenergiává. Ez 50-100-szor nagyobb mennyiség, mint amennyit a Föld teljes növényvilága konvertál a fotoszintézisen keresztül. E szélenergia jórésze nagy magasságokban található, ahol a szél folyamatos sebessége meghaladhatja a 160 kilométer per órát. A súrlódáson keresztül a szélenergia szétoszlik a Föld atmoszférájában és felszínén.
A szél abból keletkezik, hogy a Földet forgása következtében egyenetlenül éri a Nap hője. A pólusok kevesebb energiát kapnak, mint az egyenlítői régiók, a szárazföld gyorsabban melegszik fel és hűl le, mint a tengerek. A hőmérsékleti különbségek a földfelszíntől a sztratoszféráig terjedő rétegekben globális légáramlási rendszert tartanak mozgásban.
A szelek mozgását egy sor egyéb tényező is komplikálja, mint az évszakok vagy a nappal és éjszaka váltakozása, a Coriolis-erő, a föld és a víz fényvisszaverő képességének, a nedvességtartalomnak és a szélsúrlódásnak az egyenetlenségei.

Melegvizes kandalló

A melegvizes kandallóval való fűtés elve az etázsfűtésen alapszik, ami által a hőtermelő a kandallóba kerül beépítésre. Nyílt és zárt berendezésnél is alkalmazható, illetve hagyományos rendszerű falazott kandallóba is beépíthető utólag.

Másik kialakítási lehetősége, ha a kandallóban termelt melegvizet a központi fűtési hálózatra kötjük. Ezáltal megoldható elő- és utószezonban a teljes fűtés, és télen a kiegészítő fűtés és a teljes melegvízellátás.

Hőszigetelés természetesen

Hőszigetelés természetesen

Mitől érezzük azt tudat alatt, hogy jó otthon lenni? A kellemes hőérzet az, amit csak akkor veszünk észre, ha nincs. Ennek biztosításához nagyban hozzájárulnak az építőanyagok, így ha a legjobbat akarjuk megteremteni, akkor érdemes a természetes alapanyagokból készült, hosszú élettartamú termékeket választani a passzívház építésekor.

A természetes ásványi lapokkal való szigetelés kiváló védelmet nyújt a hőveszteség, a párásodás és a nem kívánt hangok beszűrődése ellen.

Hasznos tanácsok a természetes hőszigeteléshez:

1. Ásványi anyagokból készült ragasztóval rögzítjük a falhoz a kőzetgyapot lapokat. Amennyiben nem egyenletes a falfelület, úgy egy kiegyenlítő réteget is vigyünk fel, még a ragasztás előtt.

2. Az ásványgyapot lapokat kenjük be pontozva ragasztóval (ügyeljünk arra, hogy a lapok szélei végig legyenek bekenve), majd a vízorros lábazati indító- és kiegészítősín segítségével rögzítsük a falazathoz. A legjobb eredményt úgy érhetjük el, ha „W" alakban kenjük el a ragasztó csíkokat. Ezt a műveletet maximum 1 óra alatt kell végrehajtani, a ragasztó bekötését megelőzve.

3. Erősítsünk rá a tapadásra acélszöges dübelek segítségével. Kb 6 db-t helyezzünk el, négyzetméterenként.

4. Ügyeljünk arra, hogy a nyílások sarkainál 45°-ban egy kb. 60x25cm-es üvegszövet táblát rögzítsünk pluszban a falra (az ún. bevágásos- behajtásos módszerrel).

5. Az ásványgyapot felületére hordjunk fel ásványi ragasztót 4mm vastagságban. A még friss rétegbe nyomjunk bele egy üvegszövet hálót (8x8mm). Minimum 10 cm- es átfedést kell biztosítani itt is. A már kialakított élekre tegyünk élvédő profilokat.

6. Most következik még egy 4 mm-es ragasztóréteg az üvegszövetre. Amíg formázható a felülete, addig igazítsuk el egy vízszintes eszköz (pl.: H kartecsni) segítségével úgy, hogy egyenletesen síkká váljon.

7. A ragasztóréteget teljesen ki kell szárítani, ami kb. 7 napon át megy végbe.

8. Ezután hordjuk fel a megnedvesített felületre a nemesvakolatot 0,5-1 cm vastagságban. A legjobb eredmény elérése érdekében egy homlokzati síkon belül egyszerre vigyük fel a réteget. Egyengessük el a felületet úgy, hogy mindenhol azonos vastagságban legyen a falon a vakolat.

9. Az így kapott felületet –saját levében- gletteljük be.

10. Miután kiszáradt, jöhet a kaparás, vagyis a felületi minta kialakítása. Ennek a műveletnek mindössze a fantázia szab határt. Azt mindenesetre fontos megjegyezni, hogy a kaparáshoz szükséges száradási idő 2-4 óra. Mielőtt elkezdenénk kialakítani a végső arcát a háznak, csináljunk egy kaparási próbát, lehetőleg nem látható részén a falnak. Lényeges részlet, hogy azonos ütemben kell végezni a kaparást, a foltosodás elkerülésének érdekében.

Fénykollektor

A fénykollektor a napkollektorral szemben nem melegvíz előállítására, hanem bizonyos luxérték felett elektromos áram előállítására alkalmas szerkezet, melyet elektromos rendszerhez csatlakoztatnak, így energiatakarékos és környezetbarát módon oldható meg egy épület áramellátása.

A fénykollektor a napenergia felhasználásával elektromos áramot állít elő.

Ez egyenáram, amilyet az akkumulátorokból vagy a különböző fajtájúelemekből is nyerhetünk,ezért is neveziknapelemnek az itt fénykollektorként megnevezett szerkezetet.

Ionizáló energia

Az energia egyik fajtája. Az ionizáló energiával történő kezelés valamilyen kedvező hatás elérése érdekében történő energiaközlés. Ez lehet bármelyik típusú sugárzás, ha elegendő energiával rendelkezik a vele kölcsönhatásba lépő atomok és molekulák ionizációjához.

Ezek energiaszintje elég nagy ahhoz, hogy egy anyagon áthaladva – kevés hőmérséklet-emelkedés mellett – az atomok, molekulák egy-egy elektronjával ütközve azt gerjessze, vagy pályájáról leszakítsa, amivel a semleges részecske töltéssel rendelkező ionná alakul. Innen ered az „ionizáló" elnevezés a nagyenergiájú sugárzásoknál.
Az elemek ionizációs energiája megmutatja, hogy mennyi energia kell az elem egy atomjának az ionizációjához.

Üvegházhatás

Üvegházhatásnak nevezzük a légkör hőmegtartó tulajdonságát. Több tényező befolyásolja; mint a Nap sugárzása, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja, az atmoszféra sűrűsége. Nem csak a Földre, de a Vénusz bolygóra is jellemző ez a folyamat. A fóliasátrakban és az üvegházakban is ez a folyamat alakul ki, de kisebb mértékben. Innen az elnevezés.

Gyakorlatban a folyamat úgy néz ki, hogy a napsugárzás behatol a Föld légkörébe, de a felszínről visszasugárzott energia egy része nem jut ki belőle, mert egy külső határoló fal, jelen esetben a légkörben levő üvegházhatású gázok nem engedik ki. A visszaverődés során a fényből hőenergia lesz, ami bent marad és emiatt melegszik fel a belső tér.

Az üvegházhatás nélkül a Földön 30 fokkal alacsonyabb lenne az átlaghőmérséklet. Probléma, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt nagy ütemben növekszik a széndioxid koncentrációja, ezért a légkör sok hőt tart vissza és így felmelegszik.
Következménye a globális felmelegedés, ami klímaváltozást idézhet elő.