A megfelelő berendezéssel hasznosítható lenne az energia, amit az édesvizű folyók deltái, torkolatai megtermelnek. A tengervíz sótalanítása nagy mennyiségű energiát használ fel, de ha vegyítjük a sós és édesvizeket, akkor energiát nyerhetünk.
Szükségünk van mindehhez egy féligáteresztő membránra, és ha a különböző sókoncentrátumú vizeket ezzel választjuk el egymástól, ozmózisnyomás jön létre. Ennek következtében a koncentrátumkülönbség kiegyenlítése miatt az alacsonyabb sókoncentrátumú természetes módon törekszik a magasabb koncentrátumú víz felé.
Az 1970-es években is felmerült már az ozmózisnyomásra épülő erőmű ötlete, de akkor még gondokba ütközött a megvalósítása.
Napjainkban viszont lehetségessé vált ezek kivitelezése, és a norvégok nekiláttak a világ első ozmotikus erőművének megépítéséhez.
Ha minden a terv szerint alakul, akkor ez az erőműtípus 10 százalékát is fedezheti a fjordokban és folyótorkolatokban gazdag ország áramellátásának.
2011. január 13., csütörtök
Membrán
2011. január 11., kedd
Kandó Kálmán
Kandó Kálmán magyar mérnök. Ő volt az első, aki alkalmazta a nagyfeszültésgű, háromfázisú, váltakozó áramot mozdonyoknál, illetve kidolgozta a fázisváltót. A vasút-villamosítás úttörője.
(Forrás: Wikipedia)
1869. július 8-án született Pesten. Középiskolai tanulmányait Budapesten, először az Evangélikus Gimnáziumban, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemhez tartozó Gyakorló Gimnáziumban végezte.1888 szeptemberében kezdett a Budapesti Műegyetemen tanulni, itt kitűnő minősítésű gépészmérnöki oklevelet kapott.
Egyetemi évei után egy évig a haditengerészetnél szolgált, majd Párizsba utazott. Itt a Compagnie de Fives-Lille villamos gyár szerkesztési osztályán kezdett dolgozni. Hamar sikereket ért el: kidolgozott egy teljesen új szerkesztési-számítási módszert és eljárást az indukciós motorok méretezésére. Ez lehetővé tette a gazdaságos villanymotorok gyártását. Sikerei hírére Mechwart András, a Ganz-gyár ekkori vezérigazgatója hazahívta. Kandó 1894-ben kezdett el itt dolgozni. 1895-ben osztályvezető, majd 1897-ben pedig már igazgatóhelyettes lett.
1897-ben Amerikában tanulmányozta Baltimore első 600 V-os egyenáramú mozdonyait, villamosítási rendszerét. Úgy gondolta, hogy a nagyvasutak villamosítását ilyen kis feszültséggel nem lehet megoldani.
1892-től már a Ganz-gyárban is folytak kísérletek a villamos vontatással kapcsolatban. Kandó felismerte, hogy az indukciós motorok vasúti vontatásra is alkalmassá tehetők, elkezdtek foglalkozni a háromfázisú villamos vontatással. Az első háromfázisú villamos vasútjuk 1898-tól üzemelt a Genfi-tó mellett.
Ezen sikerek hatására a Ganz-gyár vállalkozott az olaszországi vasút villamosítására. A 106 km-es vonal villamosítása – Kandó javaslatára – háromfázisú árammal történt. Kandó vezette a villamos-, a gépészeti tervezést és gyártást is. Neve ekkor már hozzátartozott a vasutak villamosításához. 1902. szeptember 4-én avatták fel, és nyitották meg a Valtellina vasutat. Ez volt az első villamosított vasútvonal Európában, és ez volt az első nagyfeszültségű váltakozó árammal villamosított vasútvonal a világon, illetve Kandó első önálló fejlesztése. Még ez év októberében elkészült a Comoi-tó oldala mentén haladó vonal is.
A Valtellina-vonal kedvező ütemét látva az olasz kormány 1907-ben 2000 km vasútvonal villamosítását rendelte el. Megvették Kandó szabadalmát a feladat megoldására, létrehoztak egy mozdonygyárat, amelynek vezetésére és a mozdonyok tervezésére Kandót kérték fel. Itthon közben a Hitelbank vezetői nem látták a villamosításban rejlő lehetőségeket, ezért Kandó nem remélhette az itthoni törekvéseinek a megvalósítását. Elfogadta az olasz felkérést, és 1907-ben családjával Vado-Ligure-be költözött és 1915-ig itt tevékenykedett. Közel 700 mozdony készült a közreműködésével, és 1954-ben még több mint 500 ilyen mozdony teljesített szolgálatot.
Az első világháború kitörésekor hazajött. 1915-től a bécsi hadügyminisztériumban, tartalékos hadnagyként a Monarchia vasútjainak szénellátásával kellett foglalkoznia. Kandót 1917-ben felmentették a katonai szolgálat alól a MÁV és a Ganz-gyár kérésére. 1922-ig a Ganz és Társa Waggon és Gépgyár műszaki, majd vezérigazgatója volt. Megkezdte másik vontatási rendszerének a kidolgozását, amellyel világsikereket ért el. 1922-től a Ganz-féle Villamossági Rt. műszaki tanácsadója volt, itt már kizárólag az új villamos mozdonyok tervezési munkáit irányította. 1923-ban készült el az első 2500 LE-s kísérleti fázisváltós mozdony. Rengeteget kísérletezett, miközben bizonyította az 50 Hz-es vontatás előnyeit is. 1928-ban folytatódtak az üzemi próbák. Ennek sikereit látva határozta el a MÁV a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítását.
Kandó más feladatokkal is foglalkozott az 1920-as években. Megbízásokat kapott Olaszországból, Franciaországból, Ausztriából és Amerikából is.
1931. január 13-án váratlanul hunyt el Budapesten.
Kandó Kálmán széles látókörű , nagy műveltségű és munkaképességű tehetség volt. 1894 és 1931 között Magyarországon 70 szabadalmát jelentették be. A jelentősebbeket külföldön – pl. USA, Japán – is érvényesítette.
2011. január 9., vasárnap
Organikus napelemek
Az organikus napelemek technológiája két fő irányt jelent:
- félvezető organikus polimerek,
- fényérzékeny festett cellák (dye-sensitised cells, DSC).
A félvezető polimerek mesterségesen előállított molekulaláncok, amelyek a vékonyrétegű napelemekhez hasonlóan félvezető tulajdonsággal rendelkeznek, így tehát napelem előállítására alkalmasak.
A DSC technológiánál ez másképpen van. Ez sokkal inkább a természetes fotoszintézist utánozza, csak a zöld klorofil helyett jellemzően a vöröses festékréteg nyeli el a fotonokat és generál elektromos feszültséget. Itt a víz bontása helyett egy fémrétegben mozgatja meg az elektronokat, azaz hoz létre elektromos töltést.
Az organikus technológia előnyei:
- kevésbé érzékeny a fény beesési szögére,
- kiválóan színezhetők és mintázhatók,
- nem csak üvegre, hanem fémre, műanyagra is felvihetők,
- nagyon olcsó az előállítási költsége,
- nagy felületek vonhatóak be velük.
2011. január 7., péntek
Elektromos ellenállás
Az elektromos ellenállást Georg Simon Ohm, német fizikus fedezte fel.
Az elektromos ellenállás mértéke azt jelzi, hogy mekkora munkát kell végeznie az elektromos térnek, amíg egy adott tárgyon egy egységnyi elektront áramoltat. Azért keletkezik az egyenáramú ellenállás, mert a töltést hordozó részecskék ütköznek az adott anyag atomjaival.
Az ellenállás jele: R. Mértékegysége az ohm (Ω), amelyet felfedezője tiszteletére neveztek el így. Ohm ismerte fel legelőször, hogy egy adott anyagon átfolyó áramerősség egyenesen arányos a feszültséggel.
Az anyagok elektromos ellenállás szempontjából vezető, félvezető és szigetelő kategóriákba sorolhatóak. Az elektronikai boltokban előre gyártott, megfelelő méretű és teljesítményű áramkörökbe ültethető ellenállásokat vásárolhatunk.
Források: Wikipedia, Freeweb
2011. január 5., szerda
Biohidrogén
A hidrogén rendelkezik a legnagyobb energiatartalommal az ismert gáz halmazállapotú üzemanyagok közül.
Úgy tekintünk ma már erre a legegyszerűbb kémiai szerkezettel rendelkező molekulára, mint az energiahordozók egyikére, ami képes lesz kiváltani a fosszilis tüzelőanyagokat.
A hidrogént nem lehet megszokott módszerekkel bányászni, vízből, vagy szerves anyagokból nyerhető ki elsődleges (primer) források felhasználásával.
A tiszta, megújuló energiaként felhasználható H2-alapú jövő számára komoly ígéretet jelentenek a biotechnológiai megoldások.
A hosszabb távra tervező országok tekintélyes összegeket ölnek a H2-gazdaság bevezetésére szolgáló kutatásokba, illetve azok fejlesztésébe.
2011. január 3., hétfő
PHPP számítás
A passzívház tervezés elengedhetetlen része a PHPP számítás (passzívház tervező csomag). Ez egy nagyon pontos eredményt adó energetikai számítás, azonban hazánkban kevesen ismerik.
A német Passzívház Intézet fejlesztette ki a EN 832 európai energiamérleg eljáráson alapuló, Microsoft Excel alatt futó tervezési segédletet. A program segítségével, az építész sokkal könnyebben elvégezheti a szükséges számításokat, valamint tesztelheti a felmerülő alternatívákat. Több mint 200 passzívházban elvégzett mérés igazolta, hogy általános körülmények között a PHPP-ben előzetesen kiszámolt hőszükséglet a későbbi ténylegesen fellépő fogyasztással messzemenően megegyezik.
A minőségbiztosítás egyik eszköze a "Minőségvizsgált passzívház" minősítés elvégeztetése a Passzívház Intézetnél. A passzívház tervező csomag (PHPP) számítása alapján a Passzívház Intézet fölülvizsgálja az épülettervet. A minősítéshez szükséges még az eredményes légtömörség-teszt elvégzése is, a minősítés ezután kerül kiállításra.