Organikus napelemek

Az organikus napelemek technológiája két fő irányt jelent:

• félvezető organikus polimerek,
• fényérzékeny festett cellák (dye-sensitised cells, DSC).

A félvezető polimerek mesterségesen előállított molekulaláncok, amelyek a vékonyrétegű napelemekhez hasonlóan félvezető tulajdonsággal rendelkeznek, így tehát napelem előállítására alkalmasak.
A DSC technológiánál ez másképpen van. Ez sokkal inkább a természetes fotoszintézist utánozza, csak a zöld klorofil helyett jellemzően a vöröses festékréteg nyeli el a fotonokat és generál elektromos feszültséget. Itt a víz bontása helyett egy fémrétegben mozgatja meg az elektronokat, azaz hoz létre elektromos töltést.

Az organikus technológia előnyei:

• kevésbé érzékeny a fény beesési szögére,
• kiválóan színezhetők és mintázhatók,
• nem csak üvegre, hanem fémre, műanyagra is felvihetők,
• nagyon olcsó az előállítási költsége,
• nagy felületek vonhatóak be velük.

Elektromos ellenállás

Az elektromos ellenállást Georg Simon Ohm, német fizikus fedezte fel.

Az elektromos ellenállás mértéke azt jelzi, hogy mekkora munkát kell végeznie az elektromos térnek, amíg egy adott tárgyon egy egységnyi elektront áramoltat. Azért keletkezik az egyenáramú ellenállás, mert a töltést hordozó részecskék ütköznek az adott anyag atomjaival.

Az ellenállás jele: R. Mértékegysége az ohm (Ω), amelyet felfedezője tiszteletére neveztek el így. Ohm ismerte fel legelőször, hogy egy adott anyagon átfolyó áramerősség egyenesen arányos a feszültséggel.

Az anyagok elektromos ellenállás szempontjából vezető, félvezető és szigetelő kategóriákba sorolhatóak. Az elektronikai boltokban előre gyártott, megfelelő méretű és teljesítményű áramkörökbe ültethető ellenállásokat vásárolhatunk.

Források: Wikipedia, Freeweb

Biohidrogén

A hidrogén rendelkezik a legnagyobb energiatartalommal az ismert gáz halmazállapotú üzemanyagok közül.

Úgy tekintünk ma már erre a legegyszerűbb kémiai szerkezettel rendelkező molekulára, mint az energiahordozók egyikére, ami képes lesz kiváltani a fosszilis tüzelőanyagokat.
A hidrogént nem lehet megszokott módszerekkel bányászni, vízből, vagy szerves anyagokból nyerhető ki elsődleges (primer) források felhasználásával.
A tiszta, megújuló energiaként felhasználható H2-alapú jövő számára komoly ígéretet jelentenek a biotechnológiai megoldások.
A hosszabb távra tervező országok tekintélyes összegeket ölnek a H2-gazdaság bevezetésére szolgáló kutatásokba, illetve azok fejlesztésébe.

PHPP számítás

A passzívház tervezés elengedhetetlen része a PHPP számítás (passzívház tervező csomag). Ez egy nagyon pontos eredményt adó energetikai számítás, azonban hazánkban kevesen ismerik.
A német Passzívház Intézet fejlesztette ki a EN 832 európai energiamérleg eljáráson alapuló, Microsoft Excel alatt futó tervezési segédletet. A program segítségével, az építész sokkal könnyebben elvégezheti a szükséges számításokat, valamint tesztelheti a felmerülő alternatívákat. Több mint 200 passzívházban elvégzett mérés igazolta, hogy általános körülmények között a PHPP-ben előzetesen kiszámolt hőszükséglet a későbbi ténylegesen fellépő fogyasztással messzemenően megegyezik.

A minőségbiztosítás egyik eszköze a "Minőségvizsgált passzívház" minősítés elvégeztetése a Passzívház Intézetnél. A passzívház tervező csomag (PHPP) számítása alapján a Passzívház Intézet fölülvizsgálja az épülettervet. A minősítéshez szükséges még az eredményes légtömörség-teszt elvégzése is, a minősítés ezután kerül kiállításra.

Az OTÉK módosítása

Az OTÉK módosítása

• Módosult az elő- és oldalkertbe, valamint a közterületbe belenyúló tetők és erkélyek méretének szabályozása.

• Egyes esetekben nem kell a szomszédos épületek között megtartani a szokásos telepítési távolságot.

• Szabályozhatóvá vált a helyi rendeletekben az építménymagasságon túl a legfelső építményszint magassága.

• Fedett gépkocsi- és kerékpártárolókat is kell biztosítani a 6 lakásosnál nagyobb társasházakban, 2013-tól.

• A 2 szobánál nagyobb lakásokban, házakban nem lehet a fürdőben a WC, hanem egy önálló helyiség biztosítandó neki. Nem nyílhat a mellékhelyiség sem a konyhából, sem az étkezőből.

• Egy szobának minimum 17 m2-esnek kell lennie, amibe nem számítható bele a főzés és az étkezés térigénye.

• Kötelező felvonót üzemeltetni a minimum 4 emeletes épületek esetében.

• A benapozottságnak legalább 60 percen keresztül kell tartania.

• Az akadálymentesítés területén is komoly szabályozások születtek. Ez a nyilvános épületekre és a megváltozott képességűek otthonára vonatkozik.

• Megszüntették a homlokzati égéstermék kivezetésének lehetőségét az újépítésű épületek esetében, a meglévőekben pedig szigorították.

• A homlokzati felületen mostantól csak takartan lehet elhelyezni a klímaberendezést.

Kapcsolóállomás

Kapcsolóberendezésnek nevezzük azt a berendezést, amely a villamos energiát termelő, ill. átalakító berendezések és a villamos energiát szállító, elosztó vezetékek között megváltoztatható kapcsolatokat hoz létre, valamint, amely a villamos jellemzők mérését, érzékelését, a kapcsolókészülékek működtetését lehetővé teszi.

A kapcsolóberendezések – rendeltetésüknek megfelelően – az energiapályák találkozási, elágazási pontjaiban, az ún. csomópontokban létesülnek.
A csomópontok – a mi értelmezésünk szerint – a rendszer olyan csatlakozási pontjai, amelyekben két vagy több hálózati elem találkozik.
A kapcsolóberendezéseket magukban foglaló létesítmény a kapcsolóállomás vagy a transzformátorállomás.

A kapcsolóállomás két vagy több vezeték összekapcsolására és a villamos energia elosztására szolgál, anélkül, hogy a villamos energia feszültségét, áramát, periódusszámát megváltoztatná.
A transzformátorállomás a váltakozó áramú villamos energiát nagyobb- vagy kisebb feszültségűre változtatja.

Az alállomás a villamosenergia-rendszer olyan létesítménye, amelyben transzformátor- és kapcsolóállomás is szerepel.

Elektrokémia

Az elektrokémia együttesen foglalkozik az elektromos áram hatására bekövetkezendő kémiai változásokkal és a kémiai energia elektromos energiává alakításának folyamataival, törvényszerűségeivel.

A fizikai kémia egy olyan ága, ami a XIX. század végén vált jelentőssé. Ma már számos területen alkalmaznak elektrokémiai folyamatok által nyert elektromos energiát, ilyen például a hírközlés vagy az űrhajózás. Elméleti magyarázatul szolgál a fémek korróziójára, és ezáltal védekezhetünk is ellene.