Energiatakarékos világítás

Az otthonunkban, időnk jelentős részében kénytelenek vagyunk mesterséges világítást használni, de nem mindegy, hogy ezt mivel tesszük. Célszerű gazdaságos és ésszerű megoldást találni, mivel a lakás villamosenergia-költségének 15-30%-át ez teszi ki.

Az ideális világítótestnek sok követelménynek kell megfelelnie. Akkor a legjobb, ha ez a mesterséges fény hasonlít a természeteshez, de mellette megfelelő mennyiségű fényt bocsájt ki. Legyen káprázatmentes és megfelelő színhatású, esztétikus és gazdaságos, és legyen egyenletes térben és időben is.

A befektetett villamos energia felhasználásban fontos, hogy a felhasznált villamos energiáért a fényforrás mennyi fényáramot bocsájt ki. A fényáram a fényforrás által kibocsátott, a szem által is érzékelt sugárzási teljesítmény. A hagyományos fényforrásoknál ennek az értéke alacsony, a korszerűknél pedig magasabb (10-80 lm/W).

A szakemberek tanácsa az, hogy amelyik helyiségben legalább napi 3-4 órát mesterségesen világítanánk, ott célszerű lecserélni a villanyizzót energiatakarékos égőre. Ahol általában maximum 15 percig ég csak a világítótest, mint a WC-ben, vagy éléskamrában, ott általában nem érdemes fénycsövet használni, hanem hagyományos izzót, mivel egy felkattintás annyi energiát fogyaszt, mintha 15 percig égett volna. Érdemesebb az általános megvilágítást csökkenteni és helyi megvilágítást alkalmazni, pl. ahol éppen olvasunk, ez mind az atmoszférának, mind a szemünknek is jót tesz.

Ma már léteznek úgynevezett félvezetős fényszabályozó berendezések, aminek a fényerősségét úgy szabályozhatjuk, hogy az izzólámpa tápláló feszültségét a minimális és maximális értékek között folyamatosan változtatjuk.

Érdekes tudnivaló, hogy a fehér fal a világító sugarak 80%-át, a sötétzöld kb. a 15%-át, a fekete csupán 9%-át veri vissza, minél magasabb ez a százalék, annál kevesebb lehet a beépítendő világítási teljesítmény.

A jövő fényforrása a LED, aminek előnye, hogy sokáig használható, kitűnően visszaadja a színeket, jól tűri a gyakori fel és lekapcsolást, és alacsony a fogyasztása.

Energiaimport

Energiaimport alatt azt értjük, hogy egy adott ország (régió) az összes felhasználásán belül mekkora arányt képvisel a határokon kívülről származó energiamennyiség.

Magyarország energiafüggőségét úgy határozzuk meg, hogy kimutatjuk, hogy exportbevételeinek hány százalékát kell energiavásárlásra, vagyis importra fordítania. A földgáz túlságosan nagy felhasználási aránya miatt az ország túlzott mértékben függ a külső tényezőktől.

Napelemek alkalmazási példái

A világ legnagyobb naperőműve Lipcsében (Németországban) található. 40 megawattosra tervezték, ami 20 ezer háztartás energia ellátására képes. Ezzel 50 ezer tonna szén-dioxid kibocsátást szüntetnek meg.

További hatalmas erőművek épülnek és épültek már a világ számos táján:

• A spanyolországi PS10 naperőmű,
• a spanyolországi Tres naperőmű,
• a spanyolországi Monte Alto naprőmű,
• a spanyolországi Andasol 1 naperőmű,
• az ausztráliai King's Canyon naperőmű,
• az ausztráliai White Cliffs naperőmű,
• a németországi Waldpolenz naperőmű,
• az amerikai Nellis naperőmű,
• az amerikai Nevada naperőmű,
• az amerikai Mojave-sivatag naperőműje,
• az algériai Hassi R'mel naperőmű,
• a portugáliai Sepra naperőmű,
• az amerikai SEGS naperőmű.

Ezek mind hozzájárulnak a globális felmelegedés elkerüléséhez, a környezet kíméléséhez és így ahhoz, hogy a Föld tovább legyen élhető.

A napelemek alkalmazási területei, gyakorlati példákon bemutatva:

Egyre inkább előtérbe kerülnek a megújuló energiaforrások, ezáltal a napelemek alkalmazási területeinek is bővül a tárháza. Kezdeti alkalmazásában olyan területek jelentek meg, ahol nem lehetett megvalósítani a hálózati áramellátást. Jó példa erre az űrtechnológia, itt kiválóan alkalmazható volt a napelem, ugyanis nincs árnyékoló felület, könnyen beállítható egy irányba, tehát egyértelmű volt, hogy alkalmazzák ezt a eljárást. Nagy előnye itt a napelem használatának, hogy a világűrben olyan napelemeket is lehet használni, amit a Földön nem lehetne, mivel károsító, illetve mérgező hatásúak, viszont több energiát képesek termelni. Kiváló helyszíne lehet még az e fajta energiaellátásnak a világ olyan területei, ahol a hálózati áram ellátás nem valósítható meg (pl. szigetek). Ilyenkor gazdaságosabb a napelemes rendszer bevezetése, mint a hálózat kiépítése. Megjele nt még a napelem különböző fogyasztási cikkekben is. Példa lehet erre a napelemes kalkulátor, és ezáltal megkönnyíti mindennapjainkban a használatát.

A környezetvédelem és az energiaárak növekedése miatta alakult ki a napelemek tömegtermelése. Ma már egyre szélesebb rétegek számára hozzáférhető, ugyanis a tömegtermelés miatt árcsökkenés alakult ki. Olyan területeken is megjelent már, ahol régen kizárólag vezetékes áramellátás volt jellemző. Például a hajók, repülőgépek, légkondícionálók, mobiltelefon töltőkő, vízszivattyúk, parkolóautomaták stb.

Sötét energia

A sötét energia egy olyan feltételezett energiaforma, ami erős nyomást fejt ki és az egész világegyetemben megtalálható. A létezésének egyik magyarázata egy konstans energiasűrűség, ami egyenletesen tölti ki a teret, a másik pedig a kvintesszencia, egy dinamikus erőtér.

Az általános relativitáselmélet alapján a negatív nyomás nagy távolságokon semlegesíti a gravitációs vonzást. Ez a legelfogadottabb magyarázat arra, hogy a világegyetem gyorsulva tágul.
Az Ia típusú szupernovák megfigyelései is erre engednek következtetni, és a megegyező eredményeket különböző források is megerősítették.
Ezek szolgáltatják a legközvetlenebb bizonyítékot a sötét energia létezésére.

Egy égitest Földtől való távolsága meghatározása az egyik legnehezebb feladat a csillagászatban. Olyan égitestek esetében van ez másként, amelyeknek fényessége ismert, mivel ez alapján meghatározható a távolság.
Az Ia típusú szupernóvák nagyon fényesek és ha a sebességét felrajzoljuk a távolságuktól függően, akkor megkapjuk, hogy hogyan változott a világegyetemben a tágulás nagysága.

E megfigyelések alapján ismert, hogy a világegyetem tágulása nem lassul és ezt egy negatív nyomású energia feltételezésével lehet megmagyarázni, ami ma már a sötét energia néven ismert.

Az energia hatékonysága

A felmelegedés ellen éves szinten 1200 órát, a hideg ellen pedig 1100 órát védekezünk. 6500 órában hasznosíthatjuk a napenergia előnyeit.

Érdemes alacsony hőveszteségű ablakokat felszereltetni, hogy télen bent maradjon a meleg a házban. Lehetővé kell tenni azonban a napenergia érdekében a sugárzás bejutását is. Léteznek olyan klímaüvegezésű ablakok, melyek képesek optimalizálni a tetőterek energiaigényét és hőháztartását, mivel nagyon jól szigetelnek (U értékük 1,3 W/m²K). Kifejezetten passzívház az extra energiatakarékos üveget érdemes megvásárolni, melynek U értéke 0,5 W/m²K. A hőszigetelő keret alkalmazása megakadályozza a hőhidak képződését az ablak és a tető csatlakozásánál.

Fűtési szezonban sokat segít a hatékonyságon a szintetikus védő bevonattal rendelkező belső árnyékolók lehúzva tartása, hiszen azok visszaverik a hőt, így még több marad bent a házban a melegből. Nagy segítség az is, ha a redőnyt leeresztve tartjuk, hiszen ez 30%-kal mérsékli a hőveszteséget.

Nyáron is érdemes a külső árnyékolót lehúzva tartani, hogy ne melegedjen fel túlzottan a lakótér. 95%- kal képes csökkenteni a beérkező hőt egy ilyen praktikus megoldás, ami 5-6ºC-kal hűvösebb levegőt eredményez.

A tetőtéri ablakokkal energiát takaríthatunk meg, hiszen elhelyezkedésüknél fogva dupla mennyiségű fény érkezik be rajtuk. Így később kell lámpát kapcsolni. Ezzel jelentős összeget takaríthatunk meg, tekintettel az áram árára. Létezik már olyan megoldás is, amivel az ablak távműködtetéséhez szükséges elektromosságot napelemek váltják fel. A természetes fény eljuttatható egy bizonyos fénycsatorna segítségével olyan helyiségekbe is, ahol egyébként nincsen ablak.

Elektromos hulladék

Napjainkban az elektromos és számítástechnikai eszközök gyorsan elavulttá válnak, emiatt folyamatosan újabb és újabb készülékeket, berendezéseket vásárolunk. Az elhasználódott készülékek gyakran a hulladékok között kötnek ki, és így ha a kommunális hulladékkal megegyező utat járnak be, a bennük található veszélyes anyagok a csapadékvíz hatására kimosódnak, vagy égetés során a levegőbe jutnak.

Ezek miatt 2005. augusztus 13-a óta a hatóságoknak biztosítaniuk kell a lakosság számára a leselejtezett eszközök térítésmentes visszavételének lehetőségét, valamint a készülékek gyártói által finanszírozott begyűjtés, kezelés, hasznosítás és hulladéklerakás rendszerét. Ez a rendelkezés az Európai Unió összes tagállamára vonatkozik.

A lakossági elektromos hulladékok legnagyobb mennyiségben keletkező fajtái:

• Nagyméretű háztartási berendezések, más néven fehéráru (pl. mosógép, hűtőszekrény)

• Kisméretű háztartási berendezések (pl. porszívó, gyorsforraló, konyhai robotgép)

• IT és telekommunikációs berendezések (pl. számítógép, nyomtató, mobiltelefon)

• Szórakoztató elektronikai berendezések (például rádió, TV, HiFi torony).

A felsoroltak nagy része veszélyes hulladékot tartalmaz. A 2005-ös jogszabály a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján kötelezi az elektromos és elektronikai készülékek gyártóit, forgalmazóit a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések visszagyűjtésére, hasznosítására, ártalmatlanítására. Az EU- és a hazai jogszabályi előírásoknak megfelelően Magyarországon 2008-ban el kell érni a 4 kg/fő e-hulladék begyűjtését, hasznosítását. A lakosság térítésmentesen adhatja le a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezéseit a hulladékgyűjtő udvarokban és az elektromos és elektronikai készülékeket forgalmazó kereskedőknél, a szervezett lakossági szelektív e-hulladékgyűjtések alkalmával.

Energiatakarékos ház

A tudatosan élő és környezetét óvó, a jövőbe tervező emberek számára megfelelő természeti energiát hasznosító ház vagy akár iroda az úgynevezett „zéró ház".

Lényege az, hogy a ház tartja fent saját magát, megtermeli a működéséhez szükséges energiákat, ami akár a világításhoz, akár a fűtéshez szükséges. Mindehhez nincs szükség idegen energiára. Ami adott hozzá: napkollektorok, napelemek, hőszivattyú, szélerőmű.

Az emberiség jövőjét féltő tudósok és politikusok egyre inkább próbálnak rávilágítani, hogy mennyit segítene a fosszilis energiahordozók fogyasztásának visszafogása. Az általuk bemutatott energiagazdálkodási módok mind környezetbarátok és segíti a fejlődést is, hiszen ipari mértékben is gazdaságosak.

Ám az atomenergia még jóformán használhatatlan, nem elég biztonságos, és ameddig ezt nem tudják szabályozni, addig az energiaigény csak a fosszilis energiahordozókkal elégíthető ki. Mivel ezek az energiahordozók végesek, így közel állunk ahhoz, hogy a Föld kőolaj és földgáz készlete elérje a kritikus, minimális szintet.

Sokak már áttértek a megújuló energiával való áramtermelésre, fűtésre, hűtésre és melegvíz-előállításra. Napelem segítségével áramot termelnek, napkollektor és hőszivattyú használatával fűtenek.

Néhány éven belül Magyarországon is sokkal többen fogják használni a megújuló energiaforrásokat, főként fűtés céljából, valamint melegvíz előállítására.

A megújuló energiák használata egy olyan jövőképet tár elénk, mely a környezetünk megóvásában hatalmas lépést jelentene. Az ún. „zéró ház" meghagyná az otthonunkat saját környezetében és a természet adta energiákkal szabadon gazdálkodhatnánk anélkül, hogy egy magas áram- vagy gázszámla venné el a kedvünket. E nélkül csak megvárjuk a legrosszabb esetet, míg a fosszilis energiahordozók készlete el nem éri a minimális szintet, ezzel megfosztva magunkat a széntől, olajtól és gáztól.