Energiahatékonyság

Energiahatékonyság akkor jön létre, ha ugyanakkora méretű energiát kevesebb energiaforrásból lehet előállítani, valamint ha ugyanannyi energiaforrásból nagyobb energiamennyiség termelhető. Az energiafogyasztás és a költségek csökkentése az energiahatékonysági programok lényege.

Általában az eredmény és a ráfordítás hányadosa a hatékonyság mértéke, tehát az, hogy egységnyi ráfordítással mennyi eredményt sikerül elérni. Az energiahatékonyság fogalmát tehát mérőszámként használjuk, mindig konkrét viszonyt fejez ki. Nemzetgazdasági szinten a következő képlettel fejezhető ki: GDP/energiaráfordítás. Tehát azt mutatja meg, hogy egységnyi mennyiségű energiával mekkora mértékű nemzeti jövedelem állítható elő. Tehát 1 petajoule energia felhasználásával mennyi termék keletkezik. Mértékegységben kifejezve: Ft/PJ.

Energia-visszapótlás

Energia-visszatáplálásnak nevezik azt a folyamatot, melynek során visszatáplálják a felsővezeték-rendszerbe a villamos energiát a modern villamosmozdonyok fékezésekor.

Már Magyarországon is találkozhatunk ezzel a jelenséggel, melynek során minden negatív hatás nélkül visszatáplálható az energia. Ezzel mind vontatáskor, mind visszatápláló fékezéskor 5-15%-os energiamegtakarítást is el lehetne érni. A karbantartás költségei is csökkennek, mivel a fékek alkalmazásával a súrlódó fékek igénybevétele is csökken.

Joseph Priestley

Joseph Priestley angol lelkész, fizikus, kémikus, liberális politikai filozófus. 1733. március 13-án született az angliai Leeds-ben.

1752-től egy nonkonformista teológiai akadémián tanult, majd 1755-től segédlelkész lett. 1758-ban iskolát nyitott, ekkor kezdett érdeklődni a természettudományok iránt, s a tanításhoz szükséges szemléltető eszközöket kezdett készíteni. 1761-ben jelent meg Rudiments of English Grammar (Az angol nyelvtan alapjai) című kötete; a beszélt nyelven alapuló nyelvtankönyv ötven évig volt használatban.

1762-ben lelkésszé szentelték, majd 1765-ben jogi doktorátust szerzett.

1767-ben Benjamin Franklin biztatására könyvben foglalta össze kora ismereteit az elektromosságról, és leírta saját kísérleteit is.

Lelkipásztori hivatása mellett elkezdte tanulmányozni a gázokat, és az akkor ismert három gáz (levegő, szén-dioxid, hidrogén) mellett további tíz gázt fedezett fel, melyeket 1772-ben publikált. Ebben az évben kísérletezte ki a víztisztítás és a szódavízgyártás folyamatát.

1774. augusztus 1-én vörös higany-oxidot hevítve felfedezte az oxigént. Folytatva a gázok tanulmányozását felfedezte az ammóniát, a kén-dioxidot, a nitrogént és a szén-monoxidot.

Felismerte a fény jelentőségét a növények életében, és hogy a zöld növények oxigént bocsátanak ki.

Vallási és politikai nézetei miatt a francia forradalom idején már minden vallási és politikai intézmény ellenségének tartotta. A párizsi Bastille lerombolásának második évfordulóján az erőszakos tömeg elpusztította házát, könyvtárát, laboratóriumát.

1793-ban újabb gyűlölethullám lobbant föl ellene, emiatt 1794-ben korábban emigrált fiait követve az Egyesült Államokba utazott.

Amerikai évei alatt folytatta irodalmi és vallási tevékenységét, és befejezte hatkötetes keresztény egyháztörténetét.

1804. február 6-án hunyt el Northumberlandban (Pennsylvania, USA).

A róla elnevezett Priestley-érem az American Chemical Society (Amerikai Kémiai Társaság) legnagyobb kitüntetése.

Mozgási energia

A mozgási, más néven kinetikus energia a mozgásban lévő testek energiája.Hogy egy test mozgásállapota hogyan változik, az az erőktől, és azok munkájától is függ .

A test gyorsítására fordított munka növeli a test mozgási energiáját és csökkenti, ha a felgyorsított test munkát végez, tehát a test mozgási energiája egyenlő a munkával.

Leibnitz, német fizikus már használta a mozgási energia fogalmát.A XVIII.században már több kutató is felismerte a hő és a munka, valamint a hőállapot és a molekuláris mozgás kapcsolatát.A mozgási energia annál nagyobb, minél nagyobb a test tömege és a mozgási sebessége.

Gábor Dénes

Gábor Dénes Nobel-díjas magyar fizikus, villamos-, gépészmérnök, a holográfia feltalálója.

(Forrás:Wikipedia)

1900. június 5.-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte. Már elég korán elkezdte érdekelni a fizika. Fő érdeklődési területe az atomok világa és az elektronok viselkedése volt. Ezért egyértelmű volt, hogy az érettségi Budapesti Műegyetemen folytatja a tanulmányait 1918-ban. Gépészmérnöki karon kezdte, majd 1920-ben, Berlinben a műszaki főiskolán, elektromérnöki ágon folytatta. 1924-ben szerezte meg az elektromérnöki diplomát.

Első munkahelye Németországban volt. Egy magasfeszültségű távvezetékek tervezésével foglalkozó kutatóintézet munkatársa lett. A pályája kezdetén a nagy teljesítményű, nagyfeszültségű villamos távvezetékekben létrejövő tranziens jelenségekkel, majd az ún. vándorhullámok megfigyelésére szolgáló katódsugár oszcillográfokkal foglalkozott. Ez vezette az elektronoptika tanulmányozásához, majd emiatt kezdett érdeklődni az elektronsugaras berendezések (először az oszcillográfok, majd az elektromikroszkóp, végül a televíziós képcsövek problémái) iránt.

1932-től elkezdett foglalkozni a plazmajelenségek elméletével. Ez adta az ötletet a plazmalámpa megvalósítására. Ezt 1934-35-ben a Tungsram kutatólaboratóriumában próbálta megvalósítani. Sikeresek voltak a laboratóriumi munkák, azonban magyarországi gyártásra nem került sor.

1937-ben Angliába költözött. Ekkor 14 évig a Thompson-Houston Társaság kísérleti laboratóriumában dolgozott. Az elektronoptika volt a fő munkaterülete. Az elektronoptikai leképezés tudományos vizsgálata vezette a holográfia feltalálásához. Ezt az elméletét 1946 és 1951 között dolgozta ki. Rájött arra, hogy a tökéletes leképezéshez a tárgyról visszavert hullámok valamennyi információját fel kell használni (nemcsak a hullámintenzitást, hanem a hullámok fázisát és amplitúdóját is). Ha ez megvalósul, akkor a tárgyról teljes (holo), és térbeli (graf) kép nyerhető.
1947 és 1958 között elektronoptikát tanított az Imperial College-ban, majd ugyanitt 1967-ig az alkalmazott elektronika professzora volt. Nyugdíjazásától halálig is tanácsadó maradt az intézményben.

1962-ben látogatott haza Magyarországra. 1967-ben vonult nyugalomba. 1971-ben a holografikus módszer feltalálásáért és kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért fizikai Nobel-díjat kapott.

1974-ben súlyos agyvérzést szenvedett, majd 1979. február 9.-én hunyt el Londonban.

Üvegelektromosság

Dufay nevéhez fűződik a kétféle villamosság felfedezése. Azelőtt úgy hitték, hogy a dörzsöléssel elektromossá tett test a környezetében lévő könnyű tárgyakat magához vonzza, majd miután érintkeztek, taszítja, a megdörzsölt testek pedig taszítják egymást. Az ő kísérlete közben kiderült, hogy ha egy üvegrudat és egy gyantadarabot megdörzsölünk, akkor a két elektromossá tett anyag nem taszítja, hanem vonzza egymást. Dufay ezért beszélt kétféle elektromosságról, az üvegelektromosságról és a gyantaelektromosságról.

Energiatudatosság otthon

A nyugat-európai államokhoz képest a hazai lakosság energiatudatossága jóval kisebb. Az összes felhasznált energia 30%-át a háztartások fogyasztják el. Fontos a környezettudatos életmód, ennek pedig az első lépése, ha kevesebb energiát veszünk igénybe.

Sokat tehetünk az energia-megtakarítás érdekében; számos olyan apró praktika létezik, ami az életkörülményeket, az elvárt komfortot és esztétikai igényeket változatlanul hagyva, csak a hogyanját és mikéntjét formálja tudatosabbá.

Ilyen például, ha a lakás hőmérsékletéből csak 2 Celsius fokot csökkentünk, máris az energiával együtt 20 ezer forintot spóroltunk meg egy évben.
Elektromos készülékeink áramtalanításával 5-6000 Ft költségmegtakarítást érhetünk el évente.
Alacsony hőfokon történő mosással is jelentős energiát és pénzt spórolhatunk.

A körültekintő tájékozódás elengedhetetlen, hogy mindig naprakészek legyünk az energiahatékonysági módszerekben.