Nagyfeszültségű egyenáramú átvitel

Nagyfeszültség? egyenáramú átvitel

Az elektromos átviteli hálózathoz kapcsolódó fogalom. Az elektromos átviteli hálózat célja nagy mennyiség? elektromos energia szállítása a fogyasztókhoz. Az átviteli hálózat vezetéke tipikusan egy er?m? és egy lakott település mellett lév? alállomás között fut. Az elosztó hálózat pedig az alállomás és a fogyasztó közötti energiaszállításért felel?s. Az elektromos energia átvitel lehet?vé teszi távoli energiaforrások (mint például vízer?m?) összekötését a fogyasztókkal. A nagy mennyiség? el?állított energia miatt, az átvitel nagyfeszültségen (110 kV-on, vagy felette) történik.

Az elektromosságot sokszor nagy távolságokra szállítják, föld feletti, magasan elhelyezet vezetékeken. Föld alatti vezetékeket csak s?r?n lakott területeken alkalmaznak, a magas kiépítési és karbantartási költségek miatt, továbbá a nagy medd? teljesítmény termelése nagy tölt?áramokat és a feszültség kezelésének nehézségét okozza. Ez a mód lehet?vé teszi a silány min?ség? energiaforrások (például lignit) hasznosítását nagy tömegben, amit másképp túl költséges lenne a felhasználókhoz szállítani.

Az átviteli hálózatot gyakran nem hivatalosan rácshálózatnak hívják, de gazdaságossági szempontok miatt, ez nem vehet? matematikai rácshálózatnak. Redundáns útvonalak és vezetékek vannak kiépítve annak érdekében, hogy az er?m?t?l a fogyasztóig több útvonalváltozaton is áramolhasson, figyelembe véve az átviteli út költséghatékonyságát és az átvinni kíván energia árát. A rendszerirányító cégek sok analízist végeztek, hogy megállapítsák az egyes vezetékek még megbízhatóan átvitt maximális szállítókapacitását, ami rendszerstabilitási megfontolások miatt kevesebb lehet a vezeték fizikai vagy h? t?rési határértékénél. Számos országban az áramszállító cégek szabályozásának megszüntetése vezetett a megbízható és gazdaságos átviteli hálózatok iránti megújult érdekl?déshez. Azonban a szabályozások megszüntetése néhány esetben katasztrófához vezetett, például ez vezetett a 2000 és 2001 -ben bekövetkezett a kaliforniai áramhiányhoz.

Interferencia

Két vagy több koherens hullámmozgás egymást befolyásoló hatása. A hatás lehet er?sít? vagy gyengít?, extrém esetben kioltó. Szerepe els?sorban az elektronika területén fontos, ahol az interferencia jelent?s tényez? lehet. Ilyen eset a rádióhullámú adatsugárzás, ahol a szabadon terjed? elektromágneses jelek interferálhatnak egymással, ezzel torzítva az általuk hordozott jelet. Ezen torzítások kisz?résére használják az ún. zavarsz?r?ket. A digitális alapú adattovábbítás megkönnyíti a zavarsz?rést, mivel itt a lehetséges variációk száma mindössze kett?, így sokkal egyszer?bb kisz?rni a haszontalan zajt.

Lítium-klorid

LiCl

Vegyület, melynek alkotóelemei a lítium, és a klór.

• Olvadáspontja: 613 °C
• Forráspontja: 1360 °C
• Sűrűsége: 2,1 g/cm3

Vízben, alkoholban oldható, Nátrium-kloridéhoz hasonló kristályszerkezetű, fehér vagy színtelen kristály, vagy por formában fellelhető anyag. Tengerekben oldott formában található meg, előállítása lítium-karbonátból sósav használatával lehetséges.

Felhasználása:

A lítium előállítása a lítium-klorid elektrolízisével történi, illetve a gyógyszerként is használják reumatikus, köszvényes betegségek esetén.

Zárlat

A zárlat egy elektromos jelenség. Akkor jön létre, ha két vagy több különböz? feszültség? vezeték kis ellenálláson keresztül vezet? kapcsolatba kerülnek egymással.

A kis átmeneti ellenállás miatt zárlati áram indul meg, ez a normális üzemi áramfelvételnél nagyságrendekkel nagyobb is lehet. Emiatt a vezetékek elolvadása, a szigetelések vagy más, a vezetékek közelében lév? anyagok kigyulladása jöhet létre. Ennek megoldására alkalmaznak biztosítékokat az áramkörökbe.

Súlyos következménye lehet például egy gépkocsi-, vagy lakást?z.

Menetek közötti – szigetelési hiba miatti – érintkezés esetén menetzárlat jelentkezhet a transzformátorok, villanymotorok, elektromágnesek tekercseiben.

A zárlati áram kivédésére túláramvédelmi berendezéseket szerelnek az áramkörökbe. Kisebb feszültségnél csak kisebb szikra keletkezik, azonban az érzékeny áramkörök a kis túláram következtében is meghibásodnak. Emiatt kisfeszültség? diódákkal vagy speciális áramkörökkel védekeznek.

Az átívelés a rövidzárlat speciális esete nagyfeszültségnél, ilyenkor nem érintkeznek közvetlenül a vezetékek, mivel a nagyfeszültségnél a leveg? nedvességtartalma is elektromos vezet?nek számít, így akkor is létrejöhet rövidzárlat. Ezért nem szabad nagyfeszültség? vezeték közelébe menni.

Nagyfeszültség? rövidzárlat jelenség a villám is.

Okos mérés

Az okos mér? egyike a jöv? energiatakarékossági megoldásainak.
Ez az eszköz segít, hogy a fogyasztók pontos információt kapjanak az energiafogyasztásukról. Ezáltal összegy?jtik az adatokat az energia felhasználásáról, és lehet?ség lesz az energiafogyasztó készülékeket úgy üzemeltetni, hogy azok a legtakarékosabban használják fel az energiát.

Funkciói:

• kétirányú adatkommunikáció
• távszabályozás
• táv-ki- és bekapcsolási funkció
• fogyasztásmérséklés
• tarifák és tarifaid?szakok figyelése

2014-re kiépíthet? lenne az okos mérés Magyarországon, el?segítve az olcsó és hatékony energiafelhasználást.

Max Karl Ernst Planck

Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, Németország, 1858. április 23. – Göttingen, Németország, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Max_Planck

Nobel-díjas, német elméleti fizikus. Az egyetemet Münchenben és Berlinben végezte el. Doktori disszertációjában a termodinamika második f?tételének egzakt megfogalmazását és következményeit fejtette ki. Többfelé tanított – Münchenben, Kielben és Berlinben is. Fizikai Nobej-díját a hatáskvantum felfedezéséért kapta. Részt vett a relativitáselmélet kiépítésében, ? alkotott pontos megfogalmazást a tömeg-energia ekvivalenciáról.

Planck els?sorban a fekete test spektrumának magyarázatáról híres. Testét számos Nobel-díjas sírja mellé helyezték végs? nyugalomra.

Zöld tető

A zöld energia, a megújuló energiaforrások egyike.
A zöld tet?k bevezetése számos pozitívumot hozott. Amellett, hogy gyönyör?ek, jó h?- és vízszigetelést is biztosítanak, plusz még h?t is tárolnak. Széndioxid-elnyel? képességükkel a nagyobb városokban tisztítják a leveg?t, ezzel segítve a mindennapi leveg?szennyezésen. A jöv? városainak környezetvédelmében nagy jelent?sége lehet a zöldfelületek fényelnyel? képességének.
Csökkenti a zajterhelést, a hulladék keletkezését, sajátos él?világot teremtenek és ezzel élni kezd a tet?.

Javul t?le a vízmin?ség, csökkentik az es?zés általi eróziót. A hagyományos csupasz, lapos tet?kkel szemben a csapadékszigetelésben is jobbak.
Olyan növényeket célszer? alkalmazni ezeken a zöld tet?kön, amik jól t?rik a szárazságot és kevés az ápolási igényük.